Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)
1913-02-18 / 42. szám
1913 február 18. NÉPSZAVA (London, február 17.) A „Daily Express" török harctéri tudósítója jelenti: Enver bey tudta, hogy gyilkos merénylet készül ellene és még idejében a „Haireddin Barbarossa" hadihajóra menekült, egy ideig ott rejtőzködött, aztán sikerült visszatérnie Konstantinápolyba és a szultán háremében talált menedéket. Enverbeynek ugyanis Nadie hercegnő, Abdul Hamid volt szultán leánya a felesége. Általános támadás Drinápoly ellen. (Konstantinápoly, február 17.) A bolgárok tegnap általános főtámadást intéztek Drinápoly keleti erődei ellen. Sukri basa sziklatáviratban jelenti, hogy mind a két erőd helyőrsége a legnagyobb eréllyel a legvégsőig védekezik. (Páris, február 17.) Az itteni bolgár követség a következő közlést teszi közzé: Franciaország, Anglia és Ausztria-Magyarország konzuljai, akik táviratilag azt kérték, hogy honfitársaikkal elhagyhassák Drinápolyt, ma egy bolgár parlamenter közvetítésével szófiai követségeiktől azt a felszólítást fogják kapni, hogy állítsák össze Drinápolyban levő honfitársaik listáját. Mihelyt e lista kész lesz, a bolgár főhadiszállás a drinápolyi parancsnokkal a listában említett külföldiek kivonulása dolgában meg fog állapodni. (Konstantinápoly, február 17.) A bolgárok ama javaslatát illetőleg, amely szerint az idegeneknek megengednék, hogy a bolgár vonalba eső Karagasban gyűljenek össze, itteni mértékadó helyen kijelentik, hogy a porta katonai okokból nem hajlandó megengedni azt, hogy a külföldiek a bolgárokkal érintkezzenek. Mindenesetre ottomán földön maradnának. A diplomáciai körök elismerik a török álláspont helyességét. Csataldzsa és Bulain. (Konstantinápoly, február 17.) A török sereg tegnap Csataldzsa előtt hat kilométernyire előrenyomult és Kuskainál visszahódította a bolgárok által elfoglalt hadállást, anélkül, hogy különösebb ellentállást talált volna. A törökök ott 470 bolgár halottat találtak. (Konstantinápoly, február 17.) Hír szerint Bulak vidékén reggel óta jelentékeny harc folyik a bolgárok és a törökök között. A bolgárok a midia-sinekli-rodostói vonalon elsáncolják magukat A vasút a 65-ik kilométerkőig, amely négy kilométernyire fekszik Csataldzsa előtt, szabad. Az „Isham" című lapot felfüggesztették, mert tegnap egy cikket közölt a háborúnak a legvégsőkig való folytatása ellen és e cikkben azt fejtegette, hogy semmi haszna sincs a háború folytatásának és a közvélemény félrevezetésének. A lap kiadója ellen bírói eljárást indítottak. (Szófia, február 17.) A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A bolgár csapatok tartják Csataldzsa és Bulair előtt hadállásaikat. Valótlan az a konstantinápolyi jelentés, mintha tegnapelőtt jelentékeny harc lett volna Bulairnál. Csupán egy bolgár egészségügyi különítményre, amely a február 3-iki harcban elesett törökök holttestét, amelyek a bolgár pozíciók előtt hevertek, temette, lövöldözött a török vártüzérség. A különítmény visszatért, mire az ellenség a tüzelést beszüntette. (Konstantinápoly, február 17.) A hangulat harciasabb, mint valaha. Mindenfelől új harcok megkezdését jelentik. Számos új kórházat állítanak föl. Gallipoli félszigeten, a félsziget fővárosától északra ma is tart a csata a törökök és a szárosi öbölben görög hajókkal partraszállított bolgár csapatok között. A veszteségeket kedd óta mind a két részen húszezer emberre becsülik; a sebesültek főleg shrapnelektől és szuronyoktól erednek. Gallipoli lakóit és a sebesülteket az ázsiai partra szállították. Az összes ottani görögöket kiutasították. A Márvány-tenger parti városaiból az összes utolsó lakók is elmenekültek. Ssculari ostroma. (Konstantinápoly, február 17.) A sajtóiroda a következő kommünikét közli: E hó 4-én mintegy 16.000 montenegrói számos ágyúval megtámadta a tarabosi és brdicai erődöket. A török csapatok hősiesen visszaverték a támadást, úgy, hogy a montenegróiaknak vissza kellett vonulniok. A montenegróiak hat ágyút és 3000 sebesültet hagytak cserben, nyörögöse Janina alatt. (Athén, február 17.) A görög fővárosban lázas izgatottsággal várják a Janina előtt levő görög sereg jelentéseit Bizani erőd ostromáról. Az óriási veszteségek dacára, a görögök nem csüggednek el és naponta újabb támadásokat intéznek az erőd ellen. A 260 főnyi krétai önkéntes diákcsapatnak kétharmad része elesett A rendes sorkatonaság veszteségei is ugyanolyan arányúak. Általában az a meggyőződés uralkodik, hogy Janina bevétele végre is sikerülni fog. A román - bolgár konfliktus. (Szófia, február 17.) Illetékes helyen úgy tudják, hogy Danev dr. Ghyka herceg román követnek bolgár ellenjavaslatot nyújtott át, amely ugyan a román követeléseknek nem felel meg teljesen, de némileg konciliáns és kifejezi a tárgyalások gyorsításának óhaját. A tárgyalások ily módon folytathatók. Most Románia válasznyilatkozatát várják. Ha ez Bulgária várakozása ellenére kedvezőtlen volna, akkor a bolgár kormány az összes hatalmak közvetítését szándékozik igénybe venni a vitás ügy békés elrendezése érdekében. (Bukarest, február 16.) A Román Távirati Iroda határozottan megcáfolja a ,,Berliner Tägliche Rundschau" hírét, hogy Románia Bulgáriának ultimátumot küldött. (Berlin, február 17.) A „Lokalanzeiger"nek jelentik Szófiából. A bolgár-román feszültségről terjesztett nyugtalanító hírek erősen túlzottak. Bulgária hajlandó engedményeket tenni, de még eddig nem kapott rájuk feleletet. A román követ tegnap a „Lokalanzeiger" tudósítójának azt mondta, hogy a diplomáciai viszony megszakadásáról szóló híreknek nincsen semmi pozitív alapjuk. A követ egyszerűen átvette a bolgár kormány javaslatait és azokat eljuttatta a kormányhoz és most újabb utasításait várja. (Milano, február 17.) A torinói „Stampa" azt állítja, hogy Románia nemrég 40.000 emberből álló segítő sereget megfelelő tüzérséggel és 50 millió frank kölcsönt ajánlott föl Bulgáriának, azzal a feltétellel, hogy követeléseit elismeri. Bulgária az ajánlatot visszautasította, mire Románia Ausztria-Magyarországban 60.000 régi Mannlicher-puskát és több millió töltényt vásárolt, bár ezeknek a puskáknak a kalibere nagyobb, mint a rendes román Mannlicherek kalibere. (Szófia, február 17.) A hármas entente diplomáciai képviselői tegnap közvetítést kíséreltek meg, hogy elsimítsák a román-bolgár ellentéteket, de minden tanácsuk sikertelen volt a két fél rideg magatartása miatt. Legkésőbb szerdáig meg fognak szakadni a tárgyalások és aznap a román követség elhagyja Szófiát. Haki basa küldetése. (Páris, február 17.) Hakki basa, aki ma délután innen Londonba utazott, a „Temps" tudósítója előtt kijelentette, hogy semmiféle hivatalos missziója nincs. Kormánya csupán a londoni török delegátusokhoz küldötte ki, hogy tapasztalataival és a béketárgyalásokban szóbakerülő kérdésekről való tájékozottságával segítségükre legyen. A tárgyalásokat ugyan megszakították, de Törökország ügye a válaszjegyzék által a nagyhatalmak kezébe tétetett. A nagyhatalmak a török válaszjegyzékre még nem feleltek s a nagykövetek folytatják a helyzet és az esetleges megoldás mérlegelését. Hodn válasza. (Pétervár, február 17.) A cárnak a magyar király levelére adott válasza rövid és határozott Célzást tesz benne a régi barátságra és azután azt mondja, hogy Ausztria-Magyarországnak az utóbbi években tanúsított viselkedése arra kényszeríti Oroszországot, hogy hajthatatlan elhatározását közölje a szláv testvérek érdekeinek támogatása dolgában, de a cár reméli, hogy fognak találni módot és eszközöket a béke föntartására, mégpedig az osztrák-magyar balkáni politika alapjának figyelembevételével . 11 KÖZSÉGI ÜGYEK *** A főváros „a kisemberek" ellen. * Tönkreteszik a bérkocsisokat néhány nagyvállalkozó kedvéért. A főváros mostani kormányzata és uralkodó pártjai a munkásságért vajmi keveset tesznek. Eddig azonban azt hirdették magukról, hogy ők a „kisemberek" védői. Ők fönn akarják tartani a független kisexisztenciákat. Mint szocialisták, mi nem vagyunk a kisemberek védői olyan értelemben, mint ők. Ahol a kisembert csak mesterségesen lehet föntartani, közpénzekből hozott óriási áldozatokkal vagy parazita-exisztenciát biztosítva nekik, ott mi nem védjük a kisembert. Hiszen a természetes fejlődést mesterségesen föltartóztatni nem lehet; a kisexisztencia elpusztul mindenütt, ahol útjában áll a természetes fejlődés ; ezen lehet sírni, de nem lehet változtatni. Ámde mi ahhoz sem járulunk hozzá, hogy a kisexisztenciákat szükség nélkül, szántszándékkal tönkretegyék. Pedig ezt cselekszik most a fővárosnak „a kisexisztenciákat védő" urai a bérkocsis iparosokkal. A főváros részben áttér a gépüzemű bérkocsik rendszerére. Ez rendben van , a tökéletesebb közlekedési eszköz elől előbb-utóbb el kell pusztulnia a tökéletlenebbnek, az elavultnak. És ha ez a változás okvetetlenül megkívánná, hogy az eddigi bérkocsisiparosok, mint ilyenek, tönkremenjenek, ebbe is belenyugodnánk. De nem kívánja meg. A közérdek egyáltalában nem kívánja, hogy az automobilbérkocsi üzem egyetlen egy vagy akár három nagy vállalat kezében legyen koncentrálva. Ezt az ipart kisipar módjára is sscfiért ttenni éppen úgy, mint a jóüzemű bérkocsisiiparrt. AM-nek egy automobilbérkocsija van, az azt az egyet éppen olyan jól üzemben tarthatja, az előírt közlekedési szabályoknak éppen úgy megfelelhet, mint aki 500 ilyen kocsit tart üzemben ; a hatóságilag megszabott viteldíjakat szintén köteles éppen úgy betartani, mint a nagyvállalkozó. Midőn tehát a bérkocsis iparosok azt kívánják a várostól, hogy nekik is adjon engedélyt gépüzemű kocsik járatására, illetőleg arra, hogy az eddigi jóüzemű bérkocsijaik helyett gépüzemű kocsikat járathassanak, meg kell állapítanunk, hogy ennek a kérésnek a teljesítése nem, ütközik semmiféle közérdekbe. A főváros tanácsa mégis mereven ragaszkodik ahhoz, hogy autotaxiengedélyt csak három nagyvállalatnak ad, a bérkocsis kisiparosokat pedig ebből a kedvezményből kizárja; maradjanak meg továbbra is az elavult üzem mellett és ha nem bírják az autótaxi versenyét, hát menjenek tönkre. Mi nagyon szívesen látnók, ha a főváros az autótaxi üzemet házikezelésben rendezné be. De azt semmiképpen sem helyeseljük, hogy három vállalatnak az autótaxira monopóliumot adnak, a bérkocsis kisiparosokat pedig pusztulásra ítélik. A közérdek ezt nem kívánja, ezt csak néhány nagyvállalkozónak az érdeke kívánja. Az ilyen esetekből a ,,kisemberek" megtanulhatják, hogy a hatóságok az ő érdekeiket legföljebb csak a még nálánál is kisebb és gazdaságilag gyöngébb munkásokkal szemben védelmezik meg; de a nagyvállalatokkal, a nagykapitalistákkal szemben a kisemberek érdeke megbukik; néhány nagykapitalista kedvéért gazdasági pusztulásra ítélnek néhány szás kisembert. A virilistáknak és a cenzusos választójogból kikerülő uraknak ilyen a kisemberek iránt uvaló barátságuk.