Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)
1913-03-01 / 52. szám
XT.T. évfolyMB. Budapest, 1923 március 1. szombat. 82. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRAi .... kor. 1 negyed tm ..... kor. évre 12.- kor. egy hóra S.- kor. ,SZOCIAOLIzmTK"-sal együtt naponta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. egy évr«» » • In A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VUL, CONTI-UTOA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—37) KIADÓHIVATAL: VUL, CONTI-UTOA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Vért szomjaznak a mungók. A Habsburgok valamikor hóhérokat küldtek Magyarországra, most tolvajokat szabadítanak ránk. De ezek a tolvajok el akarják játszani a hóhérszerepet is . Zalatnai Lukács László úr Karaffa dicsőségére vágyik, a hiéna tigrisnek szeretne látszani. Ehhez mérten adta ki parancsait a tömegsztrájk ügyében , megtudtuk pedig ezt a budapesti rendőrfőnöktől A magyarországi szociáldemokrata párt nagyszabású, de békés és méltósággal teljes demonstrációnak tervezi a tömegsztrájkot Demonstrációnak és erőpróbának. De ezzel az erőpróbával nem azt akarja a párt megmutatni, hogy hogyan tud verekedni, hogyan tud másokat terrorizálni, hogyan tudja a durvaságot, a nyers erőszakot és a brutalitást a jog és az igazság fölé emelni. Nem, az ilyen erőpróbára privilégiuma van Tiszának, Lukácsnak és cinkosaiknak . . . akik persze nem a maguk emberségéből, hanem a szuronyok és puskák erejével gázolnak végig az országon. A szervezett munkásság azt akarja bebizonyítani, hogy az ő teremtő erejének szünetelésével megbénul az ország gazdasági élete, elérni pedig azt akarja, hogy megbukjék ez a kormány, amely munkásellenes, sőt nemzetellenes választójogi javaslatával ilyen gazdasági veszedelmet provokált Ettől a demonstrációtól, ettől az erőpróbától — akármilyen kicsinylően és hencegve beszéljenek is róla — megriadtak a hatalmon levő tolvajok. Kiadódott tehát a hatóságoknak az az utasítás, hogy a békés, nagyszabású, méltóságteljes demonstrációt vérbe fojtsák. Ezért van az, hogy a budapesti rendőrfőnök nem enged meg a sztrájk idején sem tüntető fölvonulást sem gyűléseket Hiába vállal a pártvezetőség kezességet a rend föntartásáért: a budapesti rendőrpasa fegyveres erőszakkal szándékozik elnyomni a munkásságnak minden véleménynyilvánítását Tehát Tisza és Lukács vérben akarnak fürödni. Mert el nem képzelhető, hogy a munkásság, amidőn demonstrálni készül a maga jogos követelése mellett akkor otthon üljön a kuckóban fogcsikorgatva, összeszoruló öklét a zsebébe rejtve. A munkásság, ámbár békés és méltóságos módon, de nyilvánosan akarja fölemelni szavát a készülő jogfosztás ellen, azt akarja, hogy szava elhasson mindenhova, ahol azt meg kell hallani. És — ami igazán természetes , nyilvános gyűléseken tanácskozni akar a napról-napra követendő eljárásról és erről tájékoztatni akarja az egész küzdő tábort. Ehhez joga van , ezt a jogát nem engedheti elvenni; ha engedné, ez annyi volna, mint lemondani a sztrájkról, a csalán közé dobni utolsó fegyverét és igába hajtani a fejét Jól tudják ezt a miniszterelnöki palotában és éppen ezért tiltják el a szabad mozgást, a békés tüntetés minden módját Éppen ezért! Provokálni akarják a munkásságot Dolgot akarnak adni az ármádiának, hogy ne rozsdásodjanak be a Mannlicherek és hogy kipróbálódjanak a gépfegyverek. Tömeggyilkolást akarnak rendezni, békés emberek vérében akarnak gázolni, fegyveres erőszakkal akarják megsemmisíteni a törvényes és békés eszközökkel dolgozó munkásságot Nekünk jogunk van sztrájkolni. Jogunk van munkánkat megvonni attól a rendszertől, amely örökös jogtalanságra és nyomorúságra kárhoztat bennünket. Jogunk van a békés politikai tüntetés eszközeivel élni. Jogunk van gyűléseket tartani. A ránk szabadított banda mindezeket a jogokat elrabolja tőlünk. Az egész ország puskaporral van tele, az irtóztató robbanás minden percben megtörténhetik és ők tüzes csóvát hajítanak oda, ahol a legtöbb a robbanóanyag, a munkásság közé. Ezzel szemben már ma meg kell állapítanunk, a felelősség őket terheli, nem a szociáldemokrata pártot ... Mi törvényes eszközökkel dolgozunk, ők a jogfosztás, az erőszak eszközeivel ; mindenért, ami ebből származik, ők lesznek felelősek a tisztességes emberek ítélőszéke előtt ők, vagyis mindenki, aki részes abban, hogy Tisza és Lukács még mindig nyomorgathatja ezt az országot Mindenki, aki engedi, hogy a megbélyegzett tolvajok most ráadásul még hóhérkodjanak is. Bécsnek iszonyú tervei lehetnek Magyarország népe ellen, olyan tervei, amelynek keresztülvitelére tisztességes politikus nem vállalkozik, csak azért lehet még tovább is szüksége a geszti őrültre és a zalatnai csirkefogóra, csak azért engedheti meg, hogy ez a két elvetemült egyén puskacső elé terelje a népet . . . A munkásság harcát azonban semmiféle erőszak sem lesz képes gyöngíteni. A felelősséget pedig mindenkinek viselnie kell majd, a munkásság megfizet majd mindenkinek érdeme szerinte. Lapunk mai száma 16 oldal. öme asztr A svéd munkásság politikai tömegsztrájkjai. IL Svédország proletárságának első tömegsztrájkja 1902-ben politikai okokból fakadt, az általános választójogot akarta kiverekedni gazdasági eszközökkel. A második 1909-es nagy svéd tömegsztrájk gazdasági okokból tört ki, a szakszervezeti mozgalom életét akarta megvédelmezni és nagy gazdasági súlya és társadalmi hatása emelte politikai jellegűvé. A svéd munkásság szervezetei nagyszerűen küzdöttek meg ennek a félig agrár országnak a nehézségeivel . Svédország munkássága már a nagy tömegsztrájk előtt Európa egyik legjobban szervezett proletársága volt. 1909-ben a svéd, munkásság ötven százaléka már szervezett munkás volt, összesen 200.000 munkás tartozott a különböző szervezetek kötelékébe. De a fejlett munkásszantezetekkel szemben igen fejlett munkáltató szervezetek állottak, 1908 végén 2416 kollektív szerződés szabályozta a munkaviszonyt tizenegyezer munkáltató és 325 ezer munkás között A kapitalista szervezetek és a munkásszervezetek egyre élesebb ellentétbe kerültek egymással, a vállalkozó egyesületek egyre provokálóbb taktikát követtek és minden alkalmat fölhasználtak arra, hogy a munkásság egyre erősebb és eredményesebb szervezkedésének a vasgyűrűjét kettétörjék. A munkáltatók állandó följajdulása az volt hogy immár többé nem urak a maguk házában, hogy a gyáraik, ipartelepeik munkaviszonyait, bér- és idők mennyiségeit nem korláttalan önkényük szabja meg, hanem a szakszervezetek révén a munkásság összesége is beleszólást küzdött ki magának. A gyárakban lefolyó ,alkotmányos" küzdelem helyébe visszasírták a régi jó idők abszolutizmusát. A munkáltatók harci fegyvere ebben az egyre komolyabbá váló harcban a kizárás volt. A munkásság minden bérharcát, amellyel védekezni akart a gazdasági válságot munkabér-redukcióra kihasználó munkáltatók ellen, kizárások egész sorával torolta meg a munkáltatók szövetsége. Valóságos kizárás-lavinát görgettek útnak a munkáltatók. Sztrájkoltak a férfi-konfekciós ipar munkásai, a munkáltatók felelete az egész szabómunkásság kizárása volt Amikor a munkások még így sem engedtek, akkor a munkáltatók egyszerűen kizárták a celluloze-ipar és a vízművek munkásait A harc aztán a végsőkig kiéleződött, amikor 1909 július közepén a svéd munkáltatók egyesülete következő ultimátumot szegezte a munkásság mellének. Ha július 26-ig nem szűnik meg az általunk kivánt feltételek szerint valamennyi konfliktus, akkor július 26-án a kizárást kiterjesztjük a textilipar és a faipar munkásaira, összesen mintegy ötvenezer munkásra, ha ez sem segít, akkor augusztus 2-án a vasműveknek mintegy harmincezer munkására