Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)
1913-03-30 / 76. szám
10 mához s leplezetlenül megírta benne, hogy nem mondhat le Skutariról, mert akkor Montenegró üres kézzel menne ki a hadjáratból, hiába áldozott volna pénzt és vért, e miatt aztán országában olyan nagy volna a csalódás, hogy a dinasztia trónja megrendülne belé. Nyíltan megírta Nikita ebben a sajátkezű levelében, hogy ha Skutari nem jut Montenegrónak, akkor kénytelen lesz leköszönni s könnyen megeshetik, hogy a Petrovics-dinasztiát elsodorja az általános fölháborodás. Az orosz udvarnál vegyes érzelmeket keltett Nikita panaszos levele, amely a nacionalista mozgalom malmára hajtja a vizet. A hivatalos orosz külpolitika attól tart, hogy Montenegró akadékoskodása halogatni fogja, de esetleg meg is hiúsíthatja a béke művét a Balkánon s erre való tekintettel kész a végső eszközhöz is folyamodni. Arról van szó, hogy az osztrák-magyar monarchia Oroszországgal egyetértőleg 48 órán belül nyomatékosan fölszólítja a cettinjei kormányt az ellenségeskedések beszüntetésére és félreérthetelenül tudtára adja Montenegrónak, hogy ellenkező esetben el van tökélve a fegyveres beavatkozásra. Másrészről arra magyarázzák Nikita király levelét, hogy nem egyéb az egy nagystilű zsarolási kísérletnél. Nikita tudja, hogy trónja ingadozik, elveszettnek tartja koronáját s így akarja magát a jövőre biztosítani. Az orosz Réz, CsaZére& Szománlántak. (London, március 29.) Diplomáciai körökben híre jár, hogy Oroszország a román-bolgár kérdést oly módon akarja megoldani, hogy részben helyrehozza az 1878-ban Romániával szemben elkövetett igazságtalanságot azzal, hogy Besszarábia egyes részeit visszaadja, ennek ellenében azonban Románia lemond Szilisztriáról. Ezzel Oroszországnak az a szándéka, hogy mind Romániát, mind Bidgettát lekötelezze magának. Ha ez a hír való, úgy az orosz diplomácia elsősorban azt akarja ezzel elérni, hogy Romániát a hármas szövetségtől elszakítsa és Szerbiának, Romániának, Bulgáriának és Montenegrónak politikailag Oroszországhoz csatolásával az osztrák-magyar monarchiát délen és keleten egész az Adriáig bekerítse. Oroszország Romániának valószinüleg Kotint, az északi Moldvának a Prut és Dnyeszter közé eső résszét, valamint a Prut és az alsó Duna közt lévő részt fogja átengedni. Oroszország a Duna egész torkolatáról lemond és valószínűleg még az Ackermannig terjedő partsávot is átengedi Romániának. Ez az utóbbiaí kevésébé látszik valószínűnek és különben eddig még az egész hírt nem erősítették meg. Háborus feszitás, (Pétervár, március 29.) A csataldzsai harcokról írva, a „Novoje Vremja", az orosz háborus párt orgánuma, ezeket mondja: Itt az ideje, hogy Oroszország beavatkozzék a balkáni háborúba. Oroszország mozgósítsa azonnal a moszkvai kerületnek néhány hadtestjét, küldje le a déli határra és gyakoroljon nyomást Törökországra. Ez az egyedüli út arra, hogy Oroszország hagyományos óhaja teljesüljön és Konstantinápoly szláv kézre jusson. A helyzet most rendkívül kedvező, mert a rosszul összeenyvezett hármas szövetség a szorosan összetartó hármas ententével szemben nem tudna megállani. Ausztria-Magyarország nem jön számításba, mert belső viszonyai rettenetesen meggyöngítették. (Pétervár, március 29.) Egy szláv banker résztvevői március 27-én a következő táviratot küldték Sasonovnak : Mélyen aggódva az orosz diplomáciának a szláv és így egyszersmind az orosz érdekek védelmében tanúsított határtalan engedékenységén, az ön hazafiságára appelálunk abban a reményben, hogy ha a szlávellenes befolyások ellensúlyozzák az ön működését; orosz szive meg fogja találni ebből a nehéz helyzetből felvezető méltó utat. O**osszorszszig gyanús, (Konstantinápoly, március 29.) A londoni nagykövetségi reunion és az itteni közös diplomáciai eljárás során Oroszország olyan magatartást követ, hogy a hatalmak, képviselői gyanakszanak a pétervári kormány jószándékaiban. Minden jel arra vall, hogy Oroszország céltudatosan hátráltatja az elvi megállapodást a londoni reunió békefeltételeire nézve, mert az a titkos szándéka, hogy szőnyegre veti a Dardanellák kérdését. Azzal gyanúsítják a pétervári külügyi kormányt, hogy összejátszik Bulgáriával. A Dardastallsz-kérdés. (Konstantinápoly, március 29.) A hatalmak jegyzékének átnyújtása azért késik, mert Oroszország ellenértékül a bolgár követelések megtagadásáért azt kívánja, hogy a Dardanellákat nyissák meg az orosz hajók számára. Oroszországot ebben a törekvésében Franciaország is támogatja. Oroszosz.ágyistatja Montenegrót. (London, március 29.) Itt nagy az aggodalom, hogy Montenegró ellenszegülése miatt súlyos bonyodalmak fognak beállani és nyílt titok, hogy Oroszország magatartása bátorítja a cettinjei kormányt és Nikita királyt. Abban a körülményben, hogy Oroszország még mindig nem csatlakozott a konstatinápolyi demarche-hoz, Cettinjében annak a jelét vélik fölfedezni, hogy Oroszországnak kedvére való, ha Montenegró nem teljesíti az osztrák-magyar monarchia követeléseit és londoni diplomáciai körökben azt hangoztatják, hogy nem lepődnek meg rajta, ha Ausztria-Magyarország már a jövő héten erőszakos rendszabályokhoz nyúlna. Oroszország kivételével egyetlen nagyhatalom sem kifogásolná a monarchiának ezt az eljárását. (Belgrád, március 29.) A hatalmak itteni képviselői még ma délig nem tették meg előre jelzett diplomáciai lépésüket, aminek az az oka, hogy az orosz követ nem kapott megfelelő utasítást Pétervárról. Itt általában az a vélemény, hogy a cár még nem egyezett bele Skutarinak Albániához való csatolásába. mtPSZAVA 1913 március 30. Drinápoly és Sukri basa. * SmkzrS. Basa, fogságban. (Szófia, március 29.) Sukri basa és tizenkét tábornokból, valamint több magasabb tisztből álló vezérkara délelőtt tíz órakor Kadiköj pályaudvarról elutazott. A fogoly vezérkar éjjel érkezik Szófiába, ahol a háború befejeztéig őrizet alatt lesznek. (Szófia, március 29.) Sukri basa hét másik török tábornokkal és vezérkarának tisztjeivel, akiknek kíséretében ordonáncaik, valamint a kíséretükhöz beosztott bolgár tisztek voltak, ma reggel 4 órakor különvonaton ideérkezett és a pályaudvaron az állomásparancsnok és a térparancsnok fogadták. A parancsnokok az elfogott tiszteket szívélyesen üdvözölték és csodálatuknak adtak kifejezést Drinápoly védelme fölött. Sukri basát és kísérőjét a számukra kijelölt lakásukra vitték. (Szófia, március 29.) Minthogy Drinápolyban nagyon pusztít a tífusz, Sukri basát tizenhat más török basával együtt öt napra vesztegzár alá helyezték. Sukri basa tehát a legjobb esetben a jövő hét közepén érkezik ide. Sukri basa elfogatása, (Belgrád, március 29.) A sajtóiroda jelenti: Utólag Stepanovics tábornoktól érkeznek jelentések Sukri basa elfogásáról. Amikor a 20. szerb ezred heves, eredményes roham után Kadirlik-Idrin erődöt elfoglalta, csak akkor látták a szerbek, hogy óriási győzelmet sikerült kivívni. A várban volt Sukri basa két másik tábornokkal, 22 magasabb és 50 altiszt. A szerb parancsnok tiszteletteljesen üdvösölte Drinápoly hős védőjét és felkérte őt, hogy az erődben maradjon. Sukri basa és kísérete Kadirlik-Idrinben a szerb csapatok részéről a leglovagiasabb bánásmódot élvezték, mert utóbbiak Drinápoly parancsnokában a régi török hősiesség és kötelességérzet reprezentánsát látták. Csak a következő napon, Stepanovics szerb tábornok és Ivanov bolgár tábornok között történt előzetes tárgyalások után adták ki Sukri basát az utóbbinak, mint az ostromlók parancsnokának és csak akkor adta meg magát Sukri basa és hadserege formálisan is. A szerb csapatok eddig 17.000 törököt foglyul ejtettek. A hadizsákmány jelentékeny, de még nincs lajstromozva. A zsákmány felosztása a szövetségesek csapatszámának megfelelően fog történni. Sukri basát szabadota bocsátják. (Páris, március 29.) Philippopolisból jövő magántávirat szerint Ferdinánd király és a bolgár kormány hajlandó volna Sukri basát szabadon bocsátani, ha ez a török kormánytól felhatalmazást kapna, hogy Bulgáriával a békéről közvetlenül tárgyalhasson. Sukri basa ebben az esetben engedelmet kapna a Konstantinápolyba való utazásra, ha becsületszavára kijelentené, hogy mint hadvezér nem vesz részt a háborúban. A hadifoglyok, (Szófia, március 29.) Dvinápolyban összesen 51.800 katona esett fogságba, köztük 54 német, 18 román és 17 belga tiszt. Az utóbbiak többnyire aviatikusok. A bolgárok ezenkívül elvettek hatszáz uj ágyút, húsz régi gyorsan tüzelő ágyút, százezer uj osztrák és magyar Mannlicher-puskát és rendkívül sok hadiszert. A vár még két hónapra volt eleséggel ellátva s különösen sok konzerv, kétszersült, liszt és sajt állott rendelkezésre. A város nagyon szenvedett. A mecsetek majdnem teljesen elpusztultak. (Belgrád, március 29.) A bolgár hadvezetőség 150 millió frankra becsüli a Drinápolyban ejtett zsákmányt A szerbik érdemei. (Belgrád, március 29.) A Drinápoly körül lefolyt legutóbbi harcokban a 13. gyalogezred Jut-Tepelar mellett döntő jelentőségű győzelmet aratott. Az említett ezred 3. és 4. zászlóaljának az volt a parancsa, hogy az 52. balgár gyalogezreddel együtt március 24—25-ike között rohammal bevegye a törökök említett pozícióját. A törökök a támadókat gyilkos tüzeléssel fogadták, amelynek következtében a bolgár ezrednek vissza kellett vonulnia. A szerb zászlóaljaknak határozott parancsuk volt, hogy hadállásaikat feltétlenül megtartsák, amit nagy kitartással végre is hajtottak. Végül sikerült a két zászlóaljnak előnyomulnia és a két hadállást bravúros rohammal bevenni. A szerbek vesztesége halottakban és sebesültekben jelentékeny. (A szerb sajtóiroda.) Dvlinápolyban rend van. (Szófia, március 29.) Drinápolyból tegnap este az a jelentés érkezett ide, hogy a távirati összeköttetést helyreállították. Minthogy a Vardar hídját már kijavították, remélik, hogy ma az első rendes vonatot is elindíthatják Drinápolyba. Segítség Drinápoly népének, (Szófia, március 29.) Az a segélymisszió, amelyet a zsidó humánus egyesület Drinápoly számára szervezett, tegnap különvonattal megérkezett Drinápolyba. A kitűnően fölszerelt misszió ideiglenes kórházakat fog emelni és élelmiszerkészletek kiosztását is szervezni fogja. Törökország nem elged. (Konstantinápoly, március 29.) A „Tanin" írja: Drinápoly elestének semmi befolyása nem lesz Törökország politikai helyzetére. Drinápoly elfoglalása nem jelenti a béke aláírását. A szövetségi balkáni államok csak úgy diktálhatják nekünk a békét, ha a kést torkunkra teszik. A Csataldzsa-vonal katonai szakemberek véleménye szerint bevehetetlen.