Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-30 / 76. szám

10 mához s leplezetlenül megírta benne, hogy nem mondhat le Skutariról, mert akkor Montenegró ü­res kézzel menne ki a hadjáratból, hiába ál­dozott volna pénzt és vért, e miatt aztán or­szágában olyan nagy volna a csalódás, hogy a dinasztia trónja megrendülne belé. Nyíltan megírta Nikita ebben a sajátkezű levelében, hogy ha Skutari nem jut Montenegrónak, ak­kor kénytelen lesz leköszönni s könnyen meg­eshetik, hogy a Petrovics-dinasztiát elsodorja­­ az általános fölháborodás. Az orosz udvarnál vegyes érzelmeket keltett­­ Nikita panaszos levele, amely a nacionalista­­ mozgalom malmára hajtja a vizet. A hivata­los orosz külpolitika attól tart, hogy Monte­negró akadékoskodása halogatni fogja, de esetleg meg is hiúsíthatja a béke művét a Bal­kánon s erre való tekintettel kész a végső esz­közhöz is folyamodni. Arról van szó, hogy az osztrák-magyar monarchia Oroszországgal egyetértőleg 48 órán belül nyomatékosan föl­szólítja a cettinjei kormányt az ellenségeske­dések beszüntetésére és félreérthetelenül tud­tára adja Montenegrónak, hogy ellenkező eset­ben el van tökélve a fegyveres beavatkozásra. Másrészről arra magyarázzák Nikita király levelét, hogy nem egyéb az egy nagystilű zsa­rolási kísérletnél. Nikita tudja, hogy trónja ingadozik, elveszettnek tartja koronáját s így akarja magát a jövőre biztosítani. Az orosz Réz, Cs­aZére& Szománlántak. (London, március 29.) Diplomáciai körök­ben híre jár, hogy Oroszország a román-bol­gár­ kérdést oly módon akarja megoldani, hogy részben helyrehozza az 1878-ban Rom­á­niával szemben elkövetett igazságtalanságot azzal, hogy Besszarábia egyes részeit vissza­adja, ennek ellenében azonban Románia le­mond Szilisztriáról. Ezzel Oroszországnak az a­­ szándéka, hogy mind Romániát, mind Bid­gettát lekötelezze magának. Ha ez a hír való, úgy az orosz diplomácia első­sorban azt akarja ezzel elérni, hogy Romániát a hármas szövetségtől elszakítsa és Szerbiának, Romá­niának, Bulgáriának és Montenegrónak po­litikailag Oroszországhoz csatolásával az osz­trák-magyar monarchiát délen és keleten egész az Adriáig bekerítse. Oroszország Ro­mániának valószinüleg Kotint, az északi Moldvának a Prut és Dnyeszter közé eső rés­­szét, valamint a Prut és az alsó Duna közt lévő részt fogja átengedni. Oroszország a Duna egész torkolatáról lemond és valószí­nűleg még az Ackermannig terjedő part­sávot is átengedi Romániának. Ez az utóbbi­aí­ kevésébé látszik valószínűnek és különben ed­dig még az egész hírt nem erősítették meg. Háborus feszitás, (Pétervár, március 29.) A csataldzsai har­cokról írva, a „Novoje Vremja", az orosz há­borus­ párt orgánuma, ezeket mondja: Itt az ideje, hogy Oroszország beavatkozzék a bal­káni háborúba. Oroszország mozgósítsa azon­nal a moszkvai kerületnek néhány hadtest­jét, küldje le a déli határra és gyakoroljon nyomást Törökországra. Ez az egyedüli út arra, hogy Oroszország hagyományos óhaja teljesüljön és Konstantinápoly szláv kézre jusson. A helyzet most rendkívül kedvező, mert a rosszul összeenyvezett hármas szövet­ség a szorosan összetartó hármas ententével szemben nem tudna megállani. Ausztria-Ma­gyarország nem jön számításba, mert belső viszonyai rettenetesen meggyöngítették. (Pétervár, március 29.) Egy szláv banker résztvevői március 27-én a következő táviratot küldték Sasonovnak : Mélyen aggódva az orosz diplomáciának a szláv és így egyszersmind az orosz érdekek vé­delmében tanúsított határtalan engedékenysé­gén, az ön hazafiságára appelálunk abban a reményben, hogy ha a szlávellenes befolyások ellensúlyozzák az ön működését; orosz szive meg fogja találni ebből a nehéz helyzetből fel­vezető méltó utat. O**osszor­szszig gyanús, (Konstantinápoly, március 29.) A londoni nagykövetségi reunion és az itteni közös dip­lomáciai eljárás során Oroszország olyan ma­gatartást követ, hogy a hatalmak, képviselői gyanakszanak a pétervári kormány jószándé­kaiban. Minden jel arra vall, hogy Orosz­ország céltudatosan hátráltatja az elvi meg­állapodást a londoni reunió békefeltételeire nézve, mert az a titkos szándéka, hogy sző­nyegre veti a Dardanellák kérdését. Azzal gya­núsítják a pétervári külügyi kormányt, hogy összejátszik Bulgáriával. A Dardastallsz-kér­dés. (Konstantinápoly, március 29.) A hatal­mak jegyzékének átnyújtása azért késik, mert Oroszország ellenértékül a bolgár kö­vetelések megtagadásáért azt kívánja, hogy a Dardanellákat nyissák meg az orosz hajók számára. Oroszországot ebben a törekvésé­ben Franciaország is támogatja. Or­oszosz.ág­yistatja Montenegrót. (London, március 29.) Itt nagy az aggoda­lom, hogy Montenegró ellenszegülése­ miatt súlyos bonyodalmak fognak beállani és nyílt titok, hogy Oroszország magatartása báto­rítja a cettinjei kormányt és Nikita királyt. Abban a körülményben, hogy Oroszország még mindig nem csatlakozott a konstatiná­polyi demarche-hoz, Cettinjében annak a je­lét vélik fölfedezni, hogy Oroszországnak kedvére való, ha Montenegró nem teljesíti az osztrák-magyar monarchia követeléseit és londoni diplomáciai körökben azt hangoztat­ják, hogy nem lepődnek meg rajta, ha Ausztria-Magyarország már a jövő héten erőszakos rendszabályokhoz nyúlna. Orosz­ország kivételével egyetlen nagyhatalom sem kifogásolná a monarchiának ezt az eljárását. (Belgrád, március 29.) A hatalmak itteni kép­viselői még ma délig nem tették meg előre jel­zett diplomáciai lépésüket, aminek az az oka, hogy az orosz követ nem kapott megfelelő uta­sítást Pétervárról. Itt általában az a vélemény, hogy a cár még nem egyezett bele Skutarinak Albániához való csatolásába. mtPSZAVA 1913 március 30. Drinápoly és Sukri basa. * SmkzrS. Basa, fogságban. (Szófia, március 29.) Sukri basa és tizen­két tábornokból, valamint több magasabb tisztből álló vezérkara délelőtt tíz órakor Kadiköj pályaudvarról elutazott. A fogoly vezérkar éjjel érkezik Szófiába, ahol a há­ború befejeztéig őrizet alatt lesznek. (Szófia, március 29.) Sukri basa hét másik török tábornokkal és vezérkarának tisztjei­vel, akiknek kíséretében ordonáncaik, vala­mint a kíséretükhöz beosztott bolgár tisztek voltak, ma reggel 4 órakor különvonaton ideérkezett és a pályaudvaron az állomás­parancsnok és a térparancsnok fogadták. A parancsnokok az elfogott tiszteket szívélye­sen üdvözölték és csodálatuknak adtak kife­jezést Drinápoly védelme fölött. Sukri basát és kísérőjét a számukra kijelölt lakásukra vitték. (Szófia, március 29.) Minthogy Drinápoly­ban nagyon pusztít a tífusz, Sukri basát ti­zenhat más török basával együtt öt napra vesztegzár alá helyezték. Sukri basa tehát a legjobb esetben a jövő hét közepén érke­zik ide. Sukri basa elfogatása, (Belgrád, március 29.) A sajtóiroda jelenti: Utólag Stepanovics tábornoktól érkeznek je­lentések Sukri basa elfogásáról. Amikor a 20. szerb ezred heves, eredményes roham után Ka­dirlik-Idrin erődöt elfoglalta, csak akkor lát­ták a szerbek, hogy óriási győzelmet sikerült kivívni. A várban volt Sukri basa két másik tábornokkal, 22 magasabb és 50 altiszt. A szerb parancsnok tiszteletteljesen ü­dvö­sölte Drinápoly hős védőjét és felkérte őt, hogy az erődben maradjon. Sukri basa és kísé­rete Kadirlik-Idrinben a szerb csapatok ré­széről a leglovagiasabb bánásmódot élvezték, mert utóbbiak Drinápoly parancsnokában a régi török hősiesség és kötelességérzet repre­zentánsát látták. Csak a következő napon, Ste­panovics szerb tábornok és Ivanov bolgár tá­bornok között történt előzetes tárgyalások után adták ki Sukri basát az utóbbinak, mint az os­tromlók parancsnokának és csak akkor adta meg magát Sukri basa és hadserege formáli­san is. A szerb csapatok eddig 17.000 törököt foglyul ejtettek. A hadizsákmány jelentékeny, de még nincs lajstromozva. A zsákmány fel­osztása a szövetségesek csapatszámának meg­felelően fog történni. Sukri basát szabadota bocsátják. (Páris, március 29.) Philippopolisból jövő magántávirat szerint Ferdinánd király és a bolgár kormány hajlandó volna Sukri basát szabadon bocsátani, ha ez a török kormány­tól felhatalmazást kapna, hogy Bulgáriával a békéről közvetlenül tárgyalhasson. Sukri basa ebben az esetben engedelmet kapna a Konstantinápolyba való utazásra, ha becsü­letszavára kijelentené, hogy mint hadvezér nem vesz részt a háborúban. A hadifoglyok, (Szófia, március 29.) D­vinápolyban össze­sen 51.800 katona esett fogságba, köztük 54 német, 18 román és 17 belga tiszt. Az utób­biak többnyire aviatikusok. A bolgárok ezen­kívül elvettek hatszáz uj ágyút, húsz régi gyorsan tüzelő ágyút, százezer uj osztrák és magyar Mannlicher-puskát és rendkívül sok hadiszert. A vár még két hónapra volt eleség­gel ellátva s különösen sok konzerv, kétszer­sült, liszt és sajt állott rendelkezésre. A vá­ros nagyon szenvedett. A mecsetek majdnem teljesen elpusztultak. (Belgrád, március 29.) A bolgár hadveze­tőség 150 millió frankra becsüli a Driná­polyban ejtett zsákmányt A szerbik érdemei. (Belgrád, március 29.) A Drinápoly körül le­folyt legutóbbi harcokban a 13. gyalogezred Jut-Tepelar mellett döntő jelentőségű győzel­met aratott. Az említett ezred 3. és 4. zászló­aljának az volt a parancsa, hogy az 52. balgár­ gyalogezreddel együtt március 24—25-ike kö­zött rohammal bevegye a törökök említett­ pozícióját. A törökök a támadókat gyilkos tü­zeléssel fogadták, amelynek következtében a bolgár ezrednek vissza kellett vonulnia. A szerb zászlóaljaknak határozott parancsuk volt, hogy hadállásaikat feltétlenül megtartsák, amit nagy kitartással végre is hajtottak. Végül si­került a két zászlóaljnak előnyomulnia és a két hadállást bravúros rohammal bevenni. A szerbek vesztesége halottakban és sebesültek­ben jelentékeny. (A szerb sajtóiroda.) Dvliná­polyban rend van. (Szófia, március 29.) Drinápolyból tegnap este az a jelentés érkezett ide, hogy a táv­irati összeköttetést helyreállították. Mint­hogy a Vardar hídját már kijavították, remé­lik, ho­gy ma az első rendes vonatot is elin­díthatják Drinápolyba. Segítség Drinápoly népének, (Szófia, március 29.) Az a segélymisszió, amelyet a zsidó humánus egyesület Driná­poly számára szervezett, tegnap különvonat­tal megérkezett Drinápolyba. A kitűnően föl­szerelt misszió ideiglenes kórházakat fog emelni és élelmiszerkészletek kiosztását is szervezni fogja. Törökország nem elged. (Konstantinápoly, március 29.) A „Tanin" írja: Drinápoly elestének semmi befolyása nem lesz Törökország politikai helyzetére. Drinápoly elfoglalása nem jelenti a béke alá­írását. A szövetségi balkáni államok csak úgy diktálhatják nekünk a békét, ha a kést torkunkra teszik. A Csataldzsa-vonal katonai szakemberek véleménye szerint bevehetetlen.

Next