Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-05 / 55. szám

1913 március 2. NÉPSZAVA várhat, ellenben a bolgárok már egy hónap múlva kénytelenek lesznek a mezei munka után nézni, mert különben országukat éhín­ség fenyegeti és ekkor azután a törökök sok­kal kedvezőbb feltételek mellett köthetnek majd békét. (Szófia, március 4.) Az egész harctéren óriási vihar van. Katonai vonatok nem köz­lekednek. Drinápoly mellett méter magas a hó. A hideg —20 fok Celsius. K­ontő áztak egy kiköt­őt. (Athén, március 4.) Az „Athéni Távirati Iroda" jelenti Korfuból. Tegnap délelőtt 11 órakor egy görög hajóraj csatasorban el­hagyta a kikötőt és észak felé ment. Több torpedózuzó követte a hajókat. Két óra felé megkezdték Santi Quaranta bombázását. Te­lefonjelentések szerint a törökök nem viszo­nozták a tüzelést, hanem menekültek. Este 11 óra felé a görög torpedózuzók visszatértek Korfuba. A görög csapatok megszállták Santi Quarantát. MÜVESZEXIROMIÍM * * * (*) Mozart, Gluck, Beethoven. Az Operaház szerdán, e hó 12-én kezdi meg két operából, egy pásztorjátékból s egy nagy hallétből álló klasz­szikus ciklusát, amelyre már a szezon eleje óta nagyban készült a színház egész személyzete. A sorozatot Mozart "Varázsfuvolá"-ja nyitja meg Harsányi Zsolt új fordításában, teljesen új be­rendezésben, kosztümökkel és díszletekkel, ame­lyeket gróf Bánffy Miklós tervezett. Rákövet­kező szombaton, e hó 16-án Mozart „Szöktetés a szerályból" című végtelenül mulatságos víg­operája kerül színre, amelynek az Operaházban ez lesz a premierje. A ciklust szerdán, 19-én zár­ják be Gluck „Május királynője", amely a nagy német mester egyik legtökéletesebb remeke, továbbá Beethoven „Prometheus" című nagy­szabású balletjével, amelynek új szövege Bródy Sándor tollából való. (*) Orgonahangverseny munkások részére. A „Műsbarátok Köre" március 9-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor inérgenes orgonahangversenyt rendez a Zeneakadémia nagytermében a mun­kássá­? számára. A szakegyesületek a jegyeket korlátolt számban átvehetik a Szakszervezeti Tanács titkárságánál. Egyesek jegyeket csak a szakegyletekben kaphatnak. (*) Az Uránia Színházban a legközelebbi munkáselőadás március 9-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor lesz. Bemutatásra kerül „Az utca bűnei és erényei" című darab. Jegyek darabon­ként 40 fillérért kaphatók a Népszava-könyv­kereskedés pénztáránál. * * * Munkásminiszter Amerikában. (Washington, március 4.) Taft elnök alá­írta azt a törvényjavaslatot, amely külön munkásügyi minisztériumot létesít. E mi­niszteri tárcát az elnök J. D. Wilson pen­sylvániai kongresszusi képviselővel, a bá­nyászszakszervezet volt hivatalnokával akarja betölteni. * * * A bolgár—román viszály elintézése. (Bukarest, március 1.) A félhivatalos „La Politique" jelentése szerint Blodel francia követ ma megjelent a miniszterelnöknél és a nagyhatalmak képviselőinek nevében eléje terjesztette a Bulgária által elfogadott for­mulát, egyben kérdést intézett hozzá, nem volna-e hajlandó a román kormány a bolgár —román­ viszály mihamarabbi elintézése ér­dekében ezt az ügyet a nagyhatalmakra bíz­ni. Maiorescu miniszterelnök kifejtette, hogy a román kormány anélkül, hogy a bolgárok által elfogadott formulát tekintetbe vette volna, a hatalmak mediatioját elfogadta, csak azért, hogy eleget tegyen a hatalmak kíván­ságának és ezért nem hiszi, hogy szükséges volna eltérni a minisztertanács korábbi ha­tározatától, amely elfogadta a mediatiot anélkül, hogy bármilyen más kötelezettséget vállalt volna. Ostromállapotban a főváros. * Katonai rémuralom Budapesten. — Hogy készül a kormány a tömegsztrájkra. Tisza István ostromállapotba helyezte Budapestet. Katonai rémuralom igájában görnyed a főváros sok százezernyi lakossá­ga. A haderő olyan apparátussal készült föl a tömegmészárlásra, ami borzalommal tölt­­ el mindenkit. Budapest kedden olyan volt, mint egy nagy kaszárnya, amelyben kato­nák, csendőrök és rendőrök táboroznak és élesre fent szuronyaikkal lesik azokat, akik­nek jóvoltából, akiknek adófilléreiből élnek. Még nem is vonult ki az utcára az egész haderő, amelyet Tiszáék fölsorakoztattak a tömegsztrájk vérbefojtására, de máris há­borús képet öltött a város, amelyben még a szabad lélekzetvétel is fegyveres akadá­lyokba ütközik mostanában. Mindez azért, mert Tiszáék nem félnek a tömegsztrájktól. A fővárosban mérhetetlen izgalom ülte meg a kedélyeket és a fegyveres erőnek az utcára való ilyen óriási s minden képzeletet fölülmúló kivezényelése mélységes fölhábo­rodást kelt még a legjámborabb adóalanyok­ban is. Nyugodt és higgadt emberek ma egyáltalában nincsenek Budapesten, ma itt forradalmi hangulatban van mindenki. A feszültség borzasztó és minden pillanatban robbanással fenyeget. És ez az állapot egy­előre állandósul, amíg a munkások végső és döntő rohama el nem takarítja az útból a népjogok Mannlicherre, szuronyokra és gépfegyverre támaszkodó hóhérait. És a tömegsztrájk előkészületei lelkesen folynak tovább, hiába szállotta meg a fővárost az egész ármádia. Kivonullnak a katonák. Kedden reggel négy órakor Budapest ösz­szes laktanyáiban és az ideiglenes, kaszár­nyákká átalakított iskolákban megszólalt az ébresztő kürtjel, a katonák között kiosztot­ták az éles töltényeket és másfél óra múlva az előre megállapított terv szerint megkezdő­dött a szuronyos felvonulás. Pontban hat órakor a kijelölt ponton állott minden ember, néhány vezényszó hangzott el, a parancsnok automobilon szemlét tar­tott az őrszolgálatra rendelt katonaság fö­lött, jelentések mentek, jelentések jöttek s mire a város fölébredt, katonailag megszál­lott utcákat, ostromállapotot talált. Mindenütt magyar bakákat látunk. Az Aréna-út és Thököly-út sarkán egy szakasz gyalogos, hasonlóképpen az Aréna-út és An­drássy-út sarkán. A Lövölde-téren, Tisza Ist­ván lakásának a szomszédságában, egy szá­zad katona táboroz. A Baross-téren egy szá­zad gyalogos áll poszton. Egy szakasz föltű­zött szuronnyal, mint készültség a Baross­szobor előtt áll és a többi szakasz pihen. A park egyik tisztásán tábori konyhát állítot­tak föl. A Nemzeti Színháznál félszázad gya­logos állja el félkörben a gyalogutat. Félszá­zad jutott a Kossuth Lajos­ utcára, a Deák Ferenc­ térre, a Váci-körút és Alkotmány­utca sarkára is. Az Oktogon-téren és a Kö­röndön egy-egy szakasz gyalogos van. A par­lament előtt egész kis hadsereg ütött tábort, katonaság áll a hidaknál is, a Külső Váci­úton, a Lehel­ utcában pedig egy-egy század áll fegyverben. A közműveket szintén fegyveres erő őrzi. A Tisza Kálmán-téri gázgyárban egy sza­kasz szuronyos balta áll szétszórtan posztot, hasonlóképpen az összes villamosáram-fej­lesztő telepeken, így az Általános Villamos­sági Részvénytársaság Tutaj­ utca 6. szám alatt lévő áramfejlesztő telepén s a villamos­vasutak összes telepein. Valamennyi kiren­deltség telefont biztosított magának, bármely pillanatban való használatra, hogy szükség esetén nyomban jelentést tehessenek a főka­­­pitányságon székelő parancsnokságnak. —1­1 Egyelőre ennyi katonát parancsolt ki Tisza az utcára. És minden utcasarkon rendőrök és csendőrök » » » A rendőrségen. Boda Dezső, a főkozák, dühös buzgalom­mal készülődik a vérontásra. Mint nagy ma­nőverek vagy háborúk előestéjén a fővezér tanácsokzási terme, olyan a főkapitányságon Boda Dezső elfogadó szobája Vegyesen rend­őrtisztviselők és katonatisztek, csizmájába dugott szárával Fail-Griesler András altábor­nagy vörösszráfos generális nadrágja, másik oldalon az adjutánsa, rendőrök, ordonáncok jönnek-mennek­ az asztalokon óriási kiterí­tett térképek. Az egyik térképen vörös ceruzával beke­rítve azok a helyek, ahol a karhatalmi kiren­deltségek tartózkodnak, a másik térképen egész gombostű-erdő, mindegyiknek másszinű­ a feje, az egyes fegyvernemek szerint. Ezek a főváros testébe szúrt rendőröket, csendőröket, katonákat és gépfegyvereket jelképezik, majd kijelölve az egyes őrjáratok útvonalat, ami azért kell, hogy ha az egész karhatalmi ki­rendeltséget koncentrálják, rögtön odavezé­nyelhessék az őrjáratokat is. Kedden egyszerre megsokszorozódott a fő­kapitányságon a telefonok száma. Markovics főkapitány-helyettes szobájában négy tele­font szereltek be, az előszobába egyet és a rendőrségi központra kettőt. A telefon fürge volt és gyors, nem kellett hónapokig várni, míg fölszerelik a készüléket. Mindenütt nagy sürgés-forgás, itt van az a gomb, amelyet ha megnyomnak, minden villamos áramnál sebesebben működésbe lépnek odakint az utcákon a rendőrkardok, a szuronyok. A tolvajok szabadon fosztogathatnak, a betörők nyugodtan rabolhatnak; minden szál rendőr, minden szál katona és minden szál csendőr arra kell, hogy a jogokat köve­telő munkásokat halomra gyilkolja. A fegyveres karhatalom remegő vezérei, Boda Dezső és táborkara estére megnyugod­tak, amikor megjelent az utcán a pártvezető­ség proklamációja. Előbb egy pillanattal sem tudtak semmi pozitívet. Nem jól műkö­dött a titkos Ochrana, a spiclik csapnivalóan rosszul dolgoztak. Este 8 órára aztán felsőbb intézkedésre megtisztították az utcát a szu­ronyos katonáktól és az éjszaka folyamán ismét helyre állott a béke és nyugalom: egy­egy rendőrre csak két kakastollas vigyázott az utcasarkokon. Készülődés a tömeg­sztrájkra * Munkában az agent provokátorok. Hogy kinek lett volna nagyon is az ínyére a tömegsztrájk kitörése a jelen pillanatban, azt bizonyítja az is, hogy a briganti társa­ság nagyon szeretné siettetni a tömegszrájk kitörését, hogy a neki alkalmas pillanatban Magyarország dolgozó népének testén pró­bálja ki azokat a verejtékéből kizsarolt szu­ronyokat és gépfegyvereket, amelyek még sohasem arattak diadalt idegen ellenség fö­lött, hanem csak odahaza a fegyvertelen, békés néppel szemben tudtak mindig véres győzelmet aratni. Tisza—Lukácsék az ő gaz vágyakozásukban épp olyan kétségbeesett, mint ostoba fogással igyekeznek zavart okozni a munkásság egységes táborában. Budapest gyárnegyedeiben a rendőrség spiclijei kedden sorra járták a gyárakat és a pártvezetőség nevében arra szólították föl a munkásokat, hogy szerdán lépjenek sztrájkba. Természetes, hogy ez a bárgyú kísérletezés csúfos kudarcot vallott a mun­kásság öntudatával és bámulatraméltó fe­gyelmezettségével szemben. A kormány és a rendőrség tökfilkói meg lehetnek arról győ­ződve, hogy Magyarország munkássága ak­kor fog harcának végső eszközeihez nyúlni, amikor ezt helyesnek és szükségesnek tartja, nem pedig akkor, amikor ezt az ország hó­hérai szeretnék. De a nép­jogok minden el­lensége is meg lehet arról győződve, hogy

Next