Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-30 / 76. szám

8 egészen bizonyos, hogy Skutarit Monte­negró nem kapja meg. Montenegrónak vagy talán inkább a királyi háznak ez az önföntartási ösztönből fakadó makacssága természetesen új bajok és zavarok forrása lesz. A nagyhatalmak, — talán Oroszország kivételével — a legerélyesebb rendszabá­lyokra készülnek Montenegró ellen s ha nem enged eddigi magatartásából, valószí­nűleg nemzetközi flotta vonul Antivák­, Montenegró egyetlen számbavehető kikö­tője elé. Miután Montenegró kívánságát a bécsi diplomácia ellenzi a leghevesebben, úgy az esetben, ha az egyöntetű nemzetközi föllépés nem lenne biztosítható, Ausztria-Magyarország egyedül vagy Olaszország­gal együtt hajtaná végre a montenegrói ten­gerpart blokádját. Mindinkább erősödik a gyanú, hogy Oroszország — amelynek őszinteségében sohasem bíztak — titokban ellentállásra buzdítja Montenegrót s Oroszország az oka annak is, hogy a béketárgyalások, amikor már a legjobb mederben haladnak, valami akadályon mindig újra és újra megfenekle­nek s most sincsenek előbbre, mint hetek előtt voltak. Sőt Oroszország nemcsak a szövetségeseket buzdítaná titokban, hanem új bonyodalmakat is akar teremteni egy­részt a Dardanella-kérdés fölvetésével, más­részt azzal, hogy szövetséget igyekszik lét­rehozni Románia és a Balkán-szövetség ál­lamai között. Ezzel Ausztria-Magyarország teljesen el volna szigetelve délen, keleten fel északon s csak nyugaton volna biztos­ságban, a német határ felé. Valószínű, hogy ez csak rémlátás s még valószínűbb, hogy a bécsi külügyminisztérium által terjesz­tett hir azon célból, hogy a mértéktelen had­ügyi követeléseket megindokolhassa s elfo­gadásukat Ausztriában biztosítsa. Nemcsak a diplomácia van munkában, hanem a militarizmus is. A csataldzsai vo­nalon állandó harc folyik, amelyet hol döntő küzdelemnek, hol jelentéktelen előcsatára­ Csalaváry vadászni küldte Habakukot hogy ne tudjon az ország forrongásáról. Sem­miféle újság, levél, távirat, híradás nem jut­hatott hozzá. Mindent magához irányított, öt nappal a koronázás előtt megérkezett a pápa bullája. Kurtaország területén egyházi átok érte a francia szakált. A bulla is a mi­niszterelnök kezébe került. A királyhoz nem jutott el, de Teleszfor páter gondoskodott róla, hogy másnap minden újságban szóról­szóra megjelenjen a pápa rendelete. A király a vadászatról pontosan elküldte táviratait, hogy naponként hány agancsost küldött más­világra, fogalma sem volt arról, hogy mi tör­ténik körülötte. A koronázási évforduló előtt való nap nagy titokban visszautazott a fő­városba és négyszögletes szakálát hegyesre nyíratta­­zásnak mondanak. A bolgároknak nem sike­rült ugyan a védelmi vonalat áttörni, de si­kereket mindenesetre elértek. Sőt két táv­irat szerint, amelyek azonban megerősítve nincsenek s igy csak fön­tartással fogadan­dók, Enver bejt csapatával együtt kelep­cébe csalták s ezenkívül még tízezer törö­köt elfogtak. A két hírt az teszi valószínűt­lenné, hogy már kora délután jött róluk ér­tesítés, de bővebb adatok még az éjjel fo­lyamán sem érkeztek. Skutari ostromát a montenegróiak a nagyhatalmak tilalma ellenére is folytatni akarják, de ha a szerbek nem segítenek, szinte kizártnak tekinthető, hogy sikert ér­hessenek el. A mai nap eseményeiről a következőkben számolunk be . VI. Beköszöntött a nagy nap. A király fölvette palástját, fejére tette koronáját és várta a királynét hogy vele együtt bevonuljanak a székesegyházba. A királyné, ahogy meglátta Habakukot, elájult. Mikor talpraállították, kijelentette, hogy a mai nap életének gyász­napja és ő nem ismeri azt az idegen urat, aki koronával a fején, ott áll előtte. — Miért, mi történt ?— hüledezett Ha­bakuk. — Olyan uralkodó, akit a pápa átka sem tart vissza a bűntől, az nem érdemli meg a népe ragaszkodását. Habakuk nem értett a dologból semmit. —­ Lem­ várnak a miniszterek az utcán, a nép, a templomban a magas papság, gye­rünk, e­! Ezt az ügyet nem lehet így elintézni. Micsoda ügyet? Különben most nem érünk rá. Majd ha vége lesz az ünnepélynek, akkor meghallgatlak. Gyerünk! Két komorna közrefogta Kunigundát, gyorsan díszruhába bujtatták, kicipelték és letették a hintóba a király mellé. (Bécs, március 29.) Tegnap délután végre meg­történt a hatalmak együttes közbelépése Cettin­jében, miután az orosz kormány hosszas vona­kodás után megadta az erre vonatkozó utasí­tást montenegrói követének. Nikita válaszáról még nincs semmi hír, de biztató jel az, hogy Skutari ostroma még ma is szünetel, a török kormány pedig őrgróf Pallavicini osztrák-ma­gyar nagykövet és a többi hatalom nagyköve­teinek közele lépésére utasítást adott a skutari-i vár parancsnokának, Essad basának, hogy en­gedje ki a polgári lakosságot.. Közben a hatalmak nagyfontosságú újabb demarche-ra készülnek. Valamennyi hatalom együttesen interveniálni fog a balkáni szövet­ségesek kormányainál és Konstantinápolyban és arra kéri a hadviselő felek kormányait, hogy az egész vonalon szüntessék be az ellensé­geskedést és a hatalmak feltételei alapján nyomban kezdjék meg a formális béketárgya­lásokat. Ez a demarche valószínűleg már ma vagy holnap megtörténik, még­pedig igen eré­lyes formában. Van még remény arra, hogy a hatalmak köz­belépése most végre sikerrel is jár, bár a bal­káni események eddig azt mutatták, hogy vá­ratlan dolgok igen gyakran keresztülhúzták a legjózanabb számításokat. Elindult a menet Az utcán már verekedett az éljenző és fütyülő, kiabáló embertömeg. A király kocsija, felé záptojások, döglött patká­nyok röpültek. A házakon tarkán változtak a nemzeti zászlókkal a fekete lobogók. A templom elé értek. Csukva volt Az aj­tón ott fityegett nagy lepedőn, ökölnyi be­tűkkel a pápa kiátkozó bullájának mása. A rendőrök munkához láttak, de megfuta­modtak. A vidékről özönlött be a fölbőszített pa­rasztság és pusztítottak mindent Ágyukkal mentek rájuk. A vidéki helyőrségek közül több föllázadt. Egymás ellen harcolt a hadsereg. Habakuk a palotájában ugy elbujt hogy senki ne tudta hol és mit csinál. Kunigunda maga is megijedt a dolgok ko­molyrafordulásán. Teleszforral­­— aki már megkapta a püspöki süveget —e leintette a papokat. A parasztok visszavonultak hazá­jukba. Csalaváry helyett Feketét tette meg miniszterelnöknek. Mikor elhallgattak a puskák, Habakukot kikotorták búvóhelyéről. Új rendelet jelent meg a hivatalos lapban: a szakálrendelet visszavonása. — Mit csináljak, — siránkozott Habakuk ,— most már lenyírtam a szakálam. — Mit csinálj? Mit csinálj! Majd segítünk ezen is. Mig újra kinő, álszakált fogsz hor­dani és ugy fogsz megjelenni a nép előtt — Oh, drága Kunigunda — zokogott Ha­bakuk és kiadta a parancsot, hogy Frász Pé­tert, a haj és szakálfelügyelőt ott ahol­­ta­lálják, nyomban fölakasszák. Kurtaország nyugalma ismét visszatért. Morál: Ha valakit a sors királysággal vert meg, jól vigyázzon, mielőtt szakálát lenyíratja. NÉPSZAVA 1913 március 29. A nagyhatalmait és a hétfe. * it nagyhatalmak tetül*l­jegyzésbe. Bulgária legalább már bizalmasan tudatta, hogy hajlandó a béketárgyalásokra, csak a bol­gár katonai párt erőszakolja a hadműveletek folytatását és a Konstantinápolyba való bevo­nulást. Görögország legszívesebben belemegy a béketárgyalásokba, mert a háború alatt min­dent elért, sőt többet mint amit valaha remélt. Szerbia Albánia délkeleti határain szeretné még folytatni a hadműveleteket mert attól tart, hogy D­avid basa 15.000 emberével még bajt okozhat neki. A béke legfőbb biztosítéka mégis az, hogy a hatalmak között végre meg­van az egyetértés és a határozott szándék arra, hogy komolyan véget vessenek a véres és hosszú háborúnak s egyik hadviselő fél sem számíthat arra, hogy a hatalmak valamelyik csoportját ki­ugrasztja semlegességéből (Konstantinápoly, március 29.) Diplomáciai forrásból jelentik, hogy a hatalmak együttes jegyzékét a legközelebbi napokban fogják a por­tának átnyújtani. A Drinápoly eleséséhez fűzött békeremény korai s a helyzet most olyan, hogy inkább az ellenkezőt lehet következtetni. (Belgrád, március 29.) A nagyhatalmak képviselői ma délután átadták jegyzéküket Albánia északi és északkeleti határa tárgyá­­ban, úgyszintén a katolikus és muzulmán al­­bánok védelme tárgyában. Pasics miniszter­elnök kijelentette, hogy a szövetségesekkel való eszmecsere után fog nyilatkozni, Montenegró ostromzár alatt. (London, március 29.) A A nagyhatalmak teljesen megegyeztek abban, hogy további vérontást nem fognak tűrni. Ha a Cettinjé­ben tegnap tett lépés eredménytelen ma­­­radna, akkor a nagyhatalmak egyesült flotet­tája a montenegrói partokat ostromzár alá fogja venni. Szintúgy megegyeztek abban, hogy a többi balkáni államnak is meg kell szüntetni a további vérontást Oroszország fölszólította Bulgáriát hogy katonai tevé­­kenységét a csataldzsai vonalon innen levő területre szorítsa, a szövetségesek válasza. (Konstantinápoly, március 29.) Bompard francia nagykövet egy hírlapíró előtt akként nyilatkozott, hogy a nagykövetek addig nem terjesztik a porta elé Európa feltételeit míg a Balkán-államok nem nyilatkoztak, vajjon elvben elfogadják-e azokat A balkánszövet­ség válasza még nem érkezett meg és nem is­ várható egyhamar. (London, március 29.) A Reuter-ügynökség értesülése szerint Bulgária válaszában, me­lyet még nem közöltek a hatalmakkal, elfo­gadja Európa indítványait, kivéve a határ és a hadikárpótlás kérdéseit Hir szerint Bul­gária elfogadja a Márvány-tenger kizárására vonatkozó javaslatot, ha határa a varosi­öbölig terjedne. A Dardanellák és a Már­vány-tenger ez esetben Törökországé ma­radna. Ha a hadikárpótlásra való igényt elv­ben elismerik, akkor hozzájárul ahhoz, hogy azt a hatalmak és az érdekeltek közösen ál­lapítsák meg. Az a tény, hogy Törökország ma még nem vallja magát legyőzöttnek, arra késztetheti Bulgáriát hogy a háborút foly­tassa. Az ellenségeskedés tehát addig nem szűnik meg, míg Törökország is el nem fo­gadja ezeket a feltételeket (Bécs, március 29.) A „N. W. T." a nemzet­közi helyzetről a legbeavatottabb forrásból a következő értesüléseket vette: A montene­grói kormány ma estig sem adott érdemleges választ a hatalmak kollektív diplomáciai lé­pésére. A cettinjei kormány külügyminisz­tere kijelentette, hogy a hatalmak előterjesz­tését közölni fogja a minisztertanáccsal, a kormány érintkezésbe lép a szövetségesekkel és azután ő írásban fogja átnyújtani a vá­laszt. Többfelől jött ma jelentés, hogy Skutari környékén ismét ágyúdörgést hallottak. Ha bebizonyosodik, hogy a montenegrói sereg újból megkezdte Skutari bombázását akkor

Next