Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)
1913-03-13 / 62. szám
1913 március 12. NÉPSZAVA kezdődött és péntek estéig tartott, amikor a bolgárok a Kasaru-folyón át visszavonultak. Négy század görög katonaság üldözőbe vette őket, elpusztította az összes hidakat és fogságba ejtett 120 bolgárt, akik kitűzték a fehér lobogót. A görögöknek 15 halottjuk és 40 sebesültjük volt. A bolgárok vesztesége állítólag ennek kétszeresét is meghaladta. A „Daily Mail", amely szintén közöl hasonló jelentést, hozzáteszi, hogy senki, aki a bolgár és görög sereg hangulatát ismeri, nem csodálkoznék azon, hogy a törökökkel való békekötés után, Szaloniki birtoklásáért Bulgária és Görögország között új háború törne ki. Ifjabb harcolt. (Konstantinápoly, március 12.) Tegnapelőtt és tegnap Gallipoli-félszigeten mind a két szárnyon élénk harc volt. Bulak mellett a megerősített bolgár előcsapatok megtámadták a török hadállásokat, de a törökök visszavetették őket. Komoly harcok voltak tegnap Csataldzsa előtt. A „Medzsidje" török cirkálóhajó tegnap a Dardanellák előtt felderítő szolgálatot tett és megállapította, hogy Tenedosz előtt nincsenek ellenséges hajók. Egy bolgár léghajós tegnap Gallipoli fölöttledobott egy bombát, amely egy házat elpusztított (Konstantinápoly, március 12.) Tegnapelőtt óta a két szárnyon, Bulairnál és Csataldzsánál dörögnek az ágyuk. Az ütközet nagyon heves. Bulair környékén a megerősített bolgár előcsapatok támadtak, de viszszaverték őket. Ugyanakkor a sarosi öbölnél is elkeseredett csata volt, amely szintén a bolgárok visszavonulásával végződött. Nem lesz béke. (Páris, március 12.) A nagyhatalmak már ismerik annak a válasznak szövegét, amelyet a balkáni szövetségesek legközelebb átnyújtjának a hatalmak képviselőinek. Ez a válasz olyan, hogy ennek alapján a béke kizártnak tekinthető. A balkáni szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy mielőtt érdemleges béketárgyalások kezdődnének, Törökország ürítse ki Drinápolyt és Skutarit, továbbá adja át az aegei szigeteket Görögországnak és végül kötelezze magát hadikárpótlás fizetésére. Bizonyos, hogy a porta ezeket a föltételeket nem fogadhatja el. Házongás Szikiéiban. (Konstantinápoly, március 12.) A „Tanin" aggasztó híreket közöl Sziriából. Sok külföldi ügynök izgatja föl a lakosságot és sok helyen már sikerült is nekik forradalmi mozgalmat előidézni. A helyzet ugyanolyan, amilyen annak idejében Albániában volt. Skutari ostroma. (London, március 12.) Kosovopoljéből jelentik: Tegnap messzi ágyúdörgés hallatszott Skutari felől. A bombázás újra megkezdődött. A szerb segédcsapatok és ágyk megérkeztek Alessióba s onnan tovább indultak Skutari felé. Drinápoly viz alatt van. (Konstantinápoly, március 12.) Sukri basa jelenti sziklatáviratban . A hóolvadás megkezdődött, árvíz támadt, a város nagy része viz alatt áll, sőt az erődök és a sáncok is tele vannak vízzel. Ilyen körülmények között nem marad más hátra, mint halálmegvetéssel kirohanni a várból, történjék bármi, mert az eleség és a muníció is fogytán van, a segítség ára. (Konstantinápoly, március 12.) A görögök ötvenezer embert hajlandók segítségül küldeni a bolgároknak a thráciai harctérre, ha ennek fejében Bulgária Szalonikit Görögországnak juttatja. Olaszország is szaporítja a hadsereget. A „Giornale Militare" közli mai számában: A hadügyi kormány behívja az 1908. és 1900-évi tartalékos korosztályokat kiképzés cél KÖZSÉGI ÜGYEK * * * Közgyűlés. *. Leszavazták a tanácsot az állatkerti vendéglő bérlete ügyében. — A gammigyár telke — garázs céljára. — Lesz valamikor autóbusz is. — A pályaudvaron kihelyezése. Közgyűlés volt szerdán délután a városházán. A napirend első pontja az állatkerti vendéglő és kávéház bérletére vonatkozó ügy volt. Márkus Jenő dr. tanácsos ismertette az ügy történetét. A tanács azt javasolta, hogy a bérletet nyolc évre Gundel Károly vendéglősnek és Weingruber Ignác kávésnak adják oda, akik a helyiségeket eddig is bérelték. Az előadó tanácsos az előterjesztés számadataira is hivatkozott és azt mondotta, hogy „ezek reális számadatok, amelyeket csak tudatlanságból vagy rosszakaratból lehet elferdíteni". Ez a kijelentés zajos ellentmondást keltett a közgyűlés tagjai egy részénél. Perczel Béla a javasolt szerződés megkötését hátrányosnak mondja a főváros közönségére. Az előterjesztés azt hozza föl okul a nyilvános pályázat mellőzésére, hogy elcsapott főpincérek, tönkrement kereskedők és más kalandorok pályáznának. Ezt az érvelést nem fogadja el. Az előterjesztés nem tájékoztatja a közgyűlést arról, hogy a főváros mit ad a bérlőknek , miért kell a fővárosnak üzetnie az adókat és miért nyújt a bérlőknek kedvezményeket akkor, amikor a vendéglőben és a kávéházban minden olyan drága, hogy a közönség alig tudja megfizetni. A főváros a bérletre körülbelül 220—250.000 koronát fizet majd rá. Indítványozta, hogy a szerződést egy esztendőre hosszabbítsák meg és utasítsák a tanácsot, hogy október 1-ig új, végleges megoldást hozzon javaslatba. — Pető Sándor dr. rámutat arra, hogy az állatkerti vendéglőben a múlt nyáron a nagy drágaság mellett a legrosszabb ételeket szolgálták föl. (Molnár Ferenc: Legrosszabb maradék vendéglő !) A szerződést mai formájában már azért sem fogadja el, mert teljesen méltánytalanul az adókat a főváros terhére veszi át. Minthogy azonban az idő előrehaladt, a kérdést meg kell oldani. Ez a megoldás két irányú lehet. Vagy a főváros biztosítja magának a kellő befolyást az ételek árára...Kelemen Adolf: És minőségére!) vagy elfogadják Perczel indítványát. — Mittelmann Bernát dr., Bittner János, Szalay Mihály, azután folyton tartó zajban Gál Károly, Gálos Kálmán, majd ismét Márkus Jenő dr., Perczel Béla és Bittner János szólaltak föl. Szavazásra került a sor és ekkor a közgyűlés 92 szóval 82 ellenében elvetette a tanács előterjesztését és túlnyomó többséggel tette magáévá Perczel Béla indítványát. A főváros telkei és a gummigyár. Fontosabb pontja volt ezután a közgyűlés tárgysorozatának a Magyar Ruggyanta Árugyár Részvénytársaságnak az a kérelme, hogy a részére átengedett fővárosi telket garázs céljaira használtassa föl. Ennél a tárgynál Benedek Dezső szólalt föl, aki azon az állásponton van, hogy a főváros becsültesse meg a telket és a különbözetet, ami a telek vételára és a mostani forgalmi érték között van, fizettesse meg a gyárral , ellenzi az előterjesztés elfogadását és indítványozza, adják azt vissza a tanácsnak azzal, hogy a gyár a telek forgalmi értékét fizesse meg és ha a gyár megszünteti üzemét, a telek kamatmentesen visszaszáll a fővárosra. — Nigrinyi György dr. szintén ellenzi a kérelem elfogadását és kifogásolta, hogy ezzel meglepetésszerűen jöttek a közgyűlés elé. — Szalay Mihály ugyancsak ellenezte az előterjesztés elfogadását és azt indítványozta, hogy a főváros ragaszkodjék a telekre vonatkozó szerződés végrehajtásához, amely a teleknek más, mint gyár céljaira való használatát kizárja. Szabó József kijelentette, hogy ha új ipar űzéséről volna szó, a kérelem teljesíthető volna, de az adott körülmények között ellenzi az előterjesztés elfogadását- Harrer Ferenc tanácsos fölszólalása után Benedek Dezső visszavonta indítványát és csatlakozott Szalay Mihály indítványához, amit a közgyűlés többsége el is fogadott. Az omnibusz-Diyavatyák, Baránszky Gyula dr. terjesztette elő ezután interpellációját a társas kocsi közlekedés hiányai ügyében. Interpellációja így hangzik: Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a budapesti közlekedési vállalat társaskocsijain általában olyan túlzsúfoltság uralkodik, hogy ezek a társaskocsik a főváros közönségének igényeit egyáltalán ki nem elégítik és a kocsikban való utazás nemcsak a közegészség, hanem a közbiztosság okából is élet veszedelmes. Ha erről van tudomása a polgármester úrnak, hajlandó-e a budapesti közlekedési vállalatot minden törvényes eszközzel arra szorítani, hogy a forgalom a főváros polgárai igényének megfelelően bonyolíttassék le és amennyiben az omnibusztársaság megfelelő berendezkedéseket tenni nem akar, hajlandó-e a polgármester úr az autóbuszok mielőbbi életbeléptetése iránt a közgyűlésnek sürgős előterjesztést tenni. Rényi Dezső tanácsos válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy az omnibuszok túlzsúfoltságán a főváros nem segíthet, mert az a rendőrség feladata, egyébként pedig az autóbusz kérdése állandó tárgyalás alatt áll és a bajokon az autóbuszok életbeléptetésével mindenesetre segíteni lehet. A választ tudomásul vették. A Máv. és a főváros. A tanács előterjesztést tett, hogy a Máv.nak a Kerepesi úti temető mögött út területet engedjenek át egy tároló vágány építésére. Földes Béla dr. a kényszerhelyzetben elfogadja az előterjesztést, de rámutat arra, hogy a Máv.-nál a legkisebb dologban sem mutatnak előzékenységet a fővárossal szemben; azt óhajtja, hogy ezzel a kérdéssel hozzák kapcsolatba a Francia-út csatornázásának kérdését, amit a magyar államvasutak megakadályoznak. Forbáth Imre dr. szintén a kényszerhelyzetre való tekintettel elfogadja az előterjesztést, de azt kívánja, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban sürgessék a pályaudvarok rendezésének kérdését és méltányosságot kérjenek a Máv.-tól a fővárossal szemben. Heltai Ferenc dr. főpolgármester megjegyzi, hogy a pályaudvarok kérdése mint mindenütt v úgy nálunk is már valóban majdnem húsz év óta napirenden van. Ilyen nagyszabásúvasúti terv elkészítése évek hosszú munkáját igényli; nálunk ehhez még az a nehézség is járul, hogy a kereskedelmi miniszterek változnak és a kérdést ez is folyton késlelteti; a dolog most van abban a stádiumban, hogy a pályaudvarok terveit közölték a polgármesterrel és az alpolgármesterrel. Majd, ha a törvényhatóság és a fővárosi közmunkák tanácsa e kérdésben állást foglaltak, csak akkor jutottak ebben a kérdésben nagy lépéssel előre. Különben is a pályaudvarok kiépítésének vagy átépítésének kérdését sehol a világon nem oldották meg anélkül, hogy az illető város és az állam között szerződés ne jött volna létre. Javasolta, hogy a közgyűlés az előterjesztést fogadja el, vagy a vágánylefektetéshez szükséges területet engedje át, mert hiszen az előterjesztés elfogadása épp olyan érdeke a főváros közönségének, mint az államvasutaknak. Szabó József ugyancsak hozzájárul az előterjesztéshez, de rámutat arra, hogy fontos közegészségügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a Francia-út csatornázását mielőbb megoldják. E célból azt kívánja, hogy a Máv.-ot kérjék föl, járuljon hozzá, hogy a Francia-úton ideiglenes csatornát fektessenek le azon a területen, amelyet a Máv. annak idején úgy is leadni tartozik. A közgyűlés az előterjesztéshez hozzájárult. A napirend többi pontját vita nélkül fogadták el. . . * * * * A munkanélküliek segítése. A szociálpolitikai ügyosztály előterjesztést dolgozott ki a fővárosban lévő munkanélküliek segélyezése tárgyában; a minap bővebben írtunk már arról, hogy az ügyosztály erre a célra 50.000 korona megszavazását kérte. Az előterjesztéshez legutóbb járult hozzá a szociálpolitikai bizottság és a tanács is elfogadta legutóbb tartott ülésében az ügyosztály előterjesztését. Mielőtt azonban a közgyűlés elé vinnék az ügyet, az előterjesztést előzetes tárgyalás céljából még a pénzügyi bizottságnak adták ki. X iskolák átszervezése. A főváros közgyűlése még a múlt év júniusában kimondotta, hogy a fővárosi kereskedő-tanonciskolák fejlesztéséhez hozzájárul és az eddigi általános irányú kereskedő-tanonciskola helyett tíz szakirányú tanonciskola felállítását határozta el. Erre a célra 14.600 korona költséget szavazott meg. A belügyminiszter szerdán értesítette a fővárost, hogy a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. z jából és ezt a tartalékos létszámot június 30-ig fogja fegyver alatt tartani. Addig megtörténik a létszámszaporítás, úgy, hogy a tartalékosok szabadságolása idején az olasz hadsereg tényleges létszáma már jelentékenyen nagyobb lesz.