Népszava, 1913. május (41. évfolyam, 103–128. sz.)

1913-05-15 / 114. szám

10 Kétmilliós csalás. * Eltűnt egy budapesti fakereskedő. A kapitalisták világában nagy szenzációt keltett egy budapesti fakereskedő eltűnése. Greiner Jakab fatermelő május 6-án ismeretlen helyre utazott és azóta nem adott életjelt magáról. A fakereskedő eltűnése nem ok nélkül történt A szökés összefüggésben van kétmillió koronás csalással, amit Greiner a hitelezői rovására követett el A fakereskedő évtizedeken keresztül mint a legkorrektebb ember szerepelt és most kiderült, hogy körülbelül tizenöt esztendő óta hamis mérleget készített sőt hamis váltókat is gyártott. Családja révén jó összeköttetései voltak, különösen a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt iránta csaknem korlátlan bizalommal, 800.000 koronát hitelezett neki A fakereskedőnek — mint most kiderült — sohasem volt vagyona. Hogy gazdag embernek tartsák, évről-évre hamis mérleget készített és ebben mindig több és több vagyon birtokosának tüntette föl magát Üzleti mérlegét szerette mutogatni. A Kereskedelmi Bank természetesen nem tételezte föl róla, hogy ilyen üzelmeket folytat vakon bízott benne, mert azt biztosan tudta róla, hogy nem foglalkozik más üzlettel, mint a fakereskedéssel. A Kereskedelmi Banknál élvezett előnyös pozíciója megszerezte neki a többi pénzintézetek bizalmát is, úgy, hogy most alig van Budapesten bank, amely ötven-százezer koronával ne károsulna, öt év előtt szerződést kötött báró Waldhot Frigyessel, akitől fakitermelés céljából tizenöt évre kibérelte a tolcsovai erdőt Az erdőgazdaságba Greiner egy millió koronát fektetett be. Ezt a bérletet mindjárt a megkötésekor eladhatta volna elég szép haszonnal, de nem kötötte meg az üzletet, mert az erdőgazdaságra szüksége volt hogy jobban manipulálhasson tovább. A válságos gazdasági helyzet következtében Greiner nem tudott újabb hitelhez jutni, megakadt és kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni. Greiner családja 180.000 koronát ajánlott föl, hogy a bajba került rokont megmentse. De így igen alacsony kvóta jutott volna a hitelezőknek. Még 400.000 koronát kértek a családtól, amely azonban nagyobb segítséget nem akart adni. Greiner, miután látta, hogy a bajt nem kerülheti el, elutazott a fővárosból és azóta nyoma veszett emberek nem nevettek. Mert nincs érzékük a humor iránt Ezt az egy esetet négyezer más csuda előzte meg Bangha bácsi meséi szerint Pierről, a belga erdőmunkásról is volt egy szép uncilismuncilija. Szegény Pierre ráesett egy fa, nyomorék lett száz orvos millió receptje nem használt operálták, csontokat vettek ki a térdéből, — Pierret nem tudták talpra állítani. Végre észhez kapott Pierre és elment Lourdesba. Egy szempillantás alatt Pierre újra a régi volt az imádságtól csontja-hasa nőtt a seb helyén. Aki nem hiszi, kérdezze meg Pierret... Egy postatisztet az Orleans— párisi gyors összeroncsolt Éveken át senyved, csövön táplálják, végre anyai tanácsra Lourdesba megy, másfél perc alatt tauglich, — leugrik a hordágyról és csak nagy nehezen tudják vele megértetni, hogy vissza kell feküdnie a hordágyra, mert az oltári szentség előtt nem szabad lábravaló nevű fehérneműben kállai-kettőst táncolni. Félóra múlva már táplálócső nélkül kosztolt a szerencsés postás és a nagyszerű jezsuita a menüvel is szolgál: csirkét evett Lehet-e kételkedni Bangha páterben, aki annyira pontos, hogy a csirkét is kiprédikálja?! Egy anarchista doktort aki szintén meggyógyult úgy megfőzte Lourdes, hogy beállt hálából kapucinus barátnak és most is boldogan él, ha meg nem halt ami tanuzási szempontból fölötte kívánatos. Négyezer gyógyító csudáról regélt a páter, 781 tuberkulózisról, 178 idegbetegről, de vakság, rák, szívbaj, vérnyavalya Lourdesnak blikili, Lourdes olyan, mint a spongya — mindent letörök Emile Zola, aki „Lourdes" című regényében leleplezte a papi svindlit — Bangha páter szerint szintén elismerte Lourdes erejét csupán kisebbíteni akarta azzal, hogy a gyógyítást csak ideiglenesnek mondotta és a szuggesztió erejével magyarázta. Bangha szerint a Zolaregény hősei igenis teljesen gyógyultak és Emile Zola félvén a leleplezésektől, ezeket a tanúikat meg akarta vesztegetni, hogy költözzenek Belgiumba és ne legyenek kéznél, ha Zalát le akarják leplezni. Ilyen kalandos rágalmakkal tarkította a páter a kuruzslási konferanszot és végre rátért a sok rege után arra, hogy honnan szedi hát Lourdes a fene nagy tudományt aminek elvégre a fele se tréfa. A lourdesi vizzel, a szuggesztióval és ismeretlen természeti erőkkel próbálják magyarázni — mesélte a virtuuz pap, Lourdesot. Holott a vize közönséges ordináré víz — minden gyógyanyag nélkül. A szuggerálás se lehet a magyarázat, mert hisz ezzel csak az idegbajok egynémelyike gyógyítható és olyan ismeretlen természeti erők se létezhetnek, amelyek egy pillanat alatt sejteket teremtenek milliószámra és csontot, húst nevelnek. Mária asszony teszi a csudát a Szűz gyógyít Lourdesban — ez a Bangha páter konklúziója. ...Tiszteletteljesen kérdezzük: ha a csorvási csodadoktor - molnárt üldözik a hatóságok, Bangha páternek szabadalma van a kuruzslás reklámirozására ? Elvégre a huszadik században élünk, tudjuk, hogy az emberanyag a legdrágább kincs — el kell-e hát ennek dacára tűrni azt hogy egy tempom papja embereket az orvosok ellen izgasson és azt tanítsa, hogy a nyavalyákkal ne doktorhoz, ne a klinikákra menjenek , hanem dr. med. Notre Daméhoz Lourdesba ?! Mert a ravasz jezsuita úgy állította be a dolgot! Szerinte az orvosok csak arra valók, hogy betegeiknek bizonyítványt írjanak arról, hogy betegségük gyógyíthatatlan. Lourdesban ugyanis mindenki svindler, de a betegnek becsületesnek kell lennie. A tábesz, a luesz, a rák valódi legyen — orvosi bizonyítványt tessék vinni róla, másképp Lourdes kuruzslási főirodája, a Bureau de Constatation Medicale nem igazolja hitelesen a csudát Lourdesot nem lehet blamirozni és álszívbajjal nem mehet oda senki, nehogy aztán leleplezze, hogy Lourdes humbug — neki nem is volt szívbaja. * Eleven tanúbizonyságot kérünk Lourdes mellett kedves páter ! Ellenbizonyítékkal szolgálhatunk... ön járt Lourdesban 06 betegen tért vissza. Beteg embert hallottunk szavalni minap este a Jézus Szent Szive templomában... Kuruzslás a templomban. * Tt lourdesi esusta. " (Alkalmi tudósítónktól.) „Csak férfiaknak" -jeligével egy minap este Bangha Béla jezsuita szerzetes előadást tartott a Jézus Szent Szivetemplomában a lourdesi úgynevezett csodákról. Háromszáz ember hallgatta végig a kuruzslás himnuszát bamba áhitattal és ha nem akadt senki ama kevesek közül, akiket nem a bigottság, hanem a kíváncsiság vitt a templomba, hogy odakiáltson a lourdesi kuruzslás papjának: »bolondoknak méltóztatik bennünket tartani pátert" — ez bizonyára csak azért történt, mert mindenki tisztában volt azzal is, hogy azért a közbekiáltásért vallásháborítás címén a vádlottak padjára is kerülhetne. Bangha Béla a múlt heti lourdesi magyar zarándoklat alkalmából zengte Lourdes dicséretét Pirulás nélkül beszélt olyan dolgokról, amiket csak tébolyodott ember hihet el és vakmerően komendálta Lourdest mindenféle nyavalyák ellen. Nyugodtan tehette, a templom áhitatos betegei fanatizáltan hittek benne, a tekintetes magyar királyi államrendőrség pedig nem volt jelen, ellenére annak hogy az előadást a csudatevés hivatalos lapja, a »Budapesti Hírlap" előre jelezte és ellenére annak is, hogy a büntető törvénykönyv a kunizslást szigorúan bűntett A jezsuita szónoklata azzal kezdődött hogy a magyar zarándoklattal is csuda esett a múlt héten Lourdesban. Egy hátgerinc-sorvadásos soproni szerzetesnő Tomcsányi páter áldásával ment el a zarándoklatra. Kocsin tolták ki a nagy beteget az oltári szentség elé és amikor a nő a szent ostyát meglátta, feldobta a mankót egy pillanat alatt vége volt az öt esztendős nyavalyának, boldogan imádkozott és egészségesen tért vissza Sopronba. Igy mondta az ügyes jeospáta, hy mondta szóról-szóra és az NÉPSZAVA 1913 május 17. MftrUOTK * * * A Szocializmus májusi száma megjelent. Vezető cikkében Bresztovszky elvtárs statisztikai adatokban mutatja ki, hogy milyen kevés áldozatot hoz az egyház az iskolákért és milyen kevés gondot fordít a gyermekek nevelésére. Böhm Vilmos elvtárs az ifjúmunkás-mozgalomról ír és a szervezkedés módozatait és eredményeit ismerteti. „A választójogi harc statisztikája" címen Vincze Sándor és Varga Jenő elvtársak vitatkoznak Garami elvtársnak a Szocializmus múlt számában erről a kérdésről írt cikkével. Karski Ignác a munka produktivitásáról és a rövidebb munkaidőről értekezik. Sz. E. történelmi tanulmányt ír a szocialista mozgalomból. A „Szemle" rovatban Weltner elvtárs számokban mutatja be az egész világ szakszervezeti mozgalmát. Varga elvtárs a munkabér- és jövedelemmegosztásról ír. Ezenkívül ismertetések vannak a béhaizmusról, a tömegsztrájk kapcsán a magyar írók állásfoglalásáról, az antialkoholizmusról. A Szocializmus előfizetési ára egész évre 6, félévre 3, negyedévre 1.50 korona. Egyes vám ára 50 fillér. A Népszavával együtt havonta 2.40 korona. Kapható és megrendelhető a Szocializmus kiadóhivatalában, Budapest, VIII., Conti utca 4. Hat havi börtön helyett fölmentés. Tavaly történt, július 30-án, hogy a népgyűlésről hazatérő tömegbe Wolkenberg felügyelő és rendőrei belelovagoltak és ütötték-verték a menekülőket Weisz Jenő elvtársunk, amikor látta, hogy egyik Bodahuszár egy nőt ütlegelt, a villamosról izgatottan kiáltott le, hogy ne gyilkolják le azt a nőt! Meghallotta ezt Wolkenberg felügyelő és megparancsolta legényeinek, hogy húzzák le a villamosról Weisz elvtársat és vigyék be a kapitányságra. Ezután Wolkenberg rendőrfelügyelő olyan jelentést tett, hogy Weisz Jenő azt kiáltotta a tömeg felé : „Üssétek agyon, üssétek, elvtársak, a rendőröket !" Ezért az ügyészség hatóság ellen való erőszakra fölbujtással vádolta meg Weisz elvtársat, akit a törvényszék rendkívül erőszakos tárgyalás után, a tanúvallomások teljes figyelmenkívül való hagyásával hat hónapi börtönre ítélt. Ezt a furcsa ítéletet a királyi tábla szerdai ülésében megsemmisítette és Weisz elvtársat fölmentette a hamis vád és következményei alól Be a fogházba! A Hétház mozgalmából kifolyólag Varga Pál elvtársunkat „izgatás" címén egy hónapi államfogházra ítélték. Varga elvtárs csütörtökön vonul be a szegedi államfogházba. Ez alkalommal ezúton búcsúzik elvtársaitól ez a csökönyös „bűnös" azzal az elhatározással, hogy a börtönben sem fog „megjavulni". Az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatóságának munkástagjait felkérik, hogy e hó 16-án, pénteken délelőtt 11 órakor jelenjenek meg a szokott helyen tarrtandó értekezleten. Marx Károly munkáinak ismertetése tót nyelven. Csinos kiállítású füzetben adta ki pozsonyi pártlapunk, a Robotnicke Noviny Marx Károly életének és munkáinak ismertetését. Az ismertetést Stupavsky Prokop elvtárs írta. A 48 oldalra terjedő füzet fejezetekre osztva foglalkozik Marx ifjúságával, a Hegeli-iskolával, a létért való küzdelemmel, Engels Frigyessel, az utópista szocializmussal, a kommunizmussal, stbivel. A szövegben előforduló idegen szavak magyarázata fejezi be a rendivül tanulságos munkát, amelyet figyelmébe ajánlunk a tótnyelvű elvtársaknak. A füzet kapható a Robotnicke Noviny kiadóhivataléban Pozsony, valamint a Népszava könyvkereskedésében, Conti utca 4. Ára 70 fillér, ami lehetővé teszi, hogy a legszerényebb jövedelmű tót elvtárs is megszerezhesse és megismerkedhessen a marxizmus tanaival. A füzet ellne : Karol Marx : Jeho zivot a Dielo.