Népszava, 1913. június (41. évfolyam, 129–152. sz.)
1913-06-01 / 129. szám
1913. júniusI NÉPSZAVA sztrájkkal 236 (60.82%) és kizárással 22 (5.67%) végződött. Kollektív szerződést, mint már említettük, 169 esetben kötöttek, vagyis az összmozgalmak 43.55%-ának kollektív szerződés volt az eredménye. A mozgalmakban érdekelt 37.085 munkás közül 9991 (26.94%) sztrájkba lépett, 4168 (11.24%) ki lett zárva és 22.926 (61.82%) békés úton intézte el követeléseit. A kimutatott 236 sztrájk közül 118 (50%) ,teljes győzelemmel, 77 (32.63%) részleges győzelemmel, 40 (16.95%) eredménytelenül és 1 (0.42%) ismeretlen eredménnyel végződött. A 22 kizárás közül 7 (31.82%) teljes győzelemmel, 8 (36.36%) részleges győzelemmel, 6 (27.27%) eredménytelenül és 1 (4.55%) ismeretlen eredménnyel végződött. A mozgalmak folytán összesen 270.718 munkanap és 1,293.195 korona munkabér veszett el. Kifizetett sztrájksegélyek 154.003 korona. Jelentésünknek legérdekesebb jelensége, hogy a mozgalmak 43 százaléka kollektív szerződéssel végződött. 1911-ben a mozgalmak 29,94%-a eredményezte a kollektív szerződést. A szerződéseket 22.609 munkás élvezi. Ezek a számok mindenesetre azt igazolják, hogy a kollektív szerződések ellen indított vehemens mozgalom eredménytelen maradt. Hiába határozta az építőiparosok kongreszszusa, hogy kollektív szerződést nem szabad kötni. A jobb belátású munkáltatók fütyülnek erre a határozatra. Az eredmények részletezése a következő : Békés mozgalmak alkalmával nyert munkaidőrövidítés: 911 munkás hetenként nyert Vs órát 8 455 órát Kizárás alkalmával elért munkaidőrövidítés: 2556 munkás összesen 8475 órát A munkaidőben kivívott eredményeket összegezve, a következő képet nyerünk: Békés mozgalmak, sztrájk és a kizárások után összesen 14.003 munkás hetenként 40.211 óra munkaidőrövidítést nyert. Ezt a számot 6-tal, vagyis a hat munkanappal megosztva, napi 6701 órát kapunk, amit viszont megosztva a munkások számával, megtudjuk, hogy a résztvevők átlag napi 29 perccel rövidítették a munkaidőt. Békés úton nyert munkabéremelés : 616 munkás hetenként 1*20 K, összesen 739*20 K nyert Ha már leszámítva az átlag munkanélkül töltött heteket és 52 hét helyett csak 40-et számítunk, akkor az évi nyereség 3.182.886.40 korona ; ez utóbbi összeget megosztva a munkások számával, megtudjuk, hogy a 30.802 munkás egyenként átlag 103 korona 33 fillér béremelést nyert. A sztrájkokban és kizárásokban résztvett munkások és a vesztett munkanapok száma visszamenőleg következő : 4021 467 631 582 43 20pl rr.. 1. 11/, 21/t 3 4 6 = 4021 = 700 = 1578 = 1740 = 172 = 12546 8746 munkás összesen 21218 órát Sztrájkkal kivívott munkaidőrövidítés: 386 munkás hetenként nyert 1 órát = 386 órát 44 99 99 99 IV« n = 66 n 40 n 99 99 17« n = 70 n 374 99 99 99 3 n = 1122 H 1152 99 99 99 37« H = 4032 H 603 » 99 99 6 •S = 3618 n 102 M 99 99 12 „ = 1224 „ 2701 munkás összesen 10518 órát. 1083 munkás hetenként nyert V órát = 542 órát 3586 386 966 = 35 = 172 = 1930 = 5796 533 99 99 1-40 „ „ 746-20 „ 70 19 99 1 50 v 105-00 „ 1663 99 19 2- 11 „ 3326-00 „ 3656 99 99 2-16 „ „ 7896-96, 4613 99 99 2-20 „ „ 10148-60 „ 6022 99 99 2-40 „ „ 14452-80 „ 280 99 102-60 „ 728-00 „ 1133 99 91 3-00 „ „ 3414-00 „ 73 99 91 3 70 „ 270-10 „ 3058 „ 99 4*00 * „ 12232'00 „ 21722 munkás összesen 54058*86 K Sztrájkkal nyert munkabéremelés : 374 munkás hetenként 1*20 K, összesen 448'80 K 44 19 11 150 „ 11 66*00 »» 555 91 „ 2'00 11 11 1110*00 »» 826 „ *12'20 11 11 1817-20 805 99 1* 2 40 »» 11 1932*00 67 19 91 2'60 11 „ 174*20 532 99 11 2'80 „ »» 1489*60 2633 11 11 3'00 11 11 7899*00 »» 683 „ „ 3'10 11 11 2117*30 „ 160 99 99 340 11 11 , 544*00 22 19 19 4'00 19 11 88*00 „ 173 19 91 6'00 „ „ 1038*00 „ 6874 munkás összesen 1872410 K Kizárás alkalmával nyert béremelés : 35 munkás hetenként 2'16 K, összesen 75*60 K 958 „ „ 290 „ „ 2778-20 „ 966 „ „ 3'00 „ „ 2898„ „ 2474 20 .. 1037-40 „ 2206 munkás összesen 6789'20 K A munkabérekben kivívott összeredmények a következők : 30.802 munkás hetenként összesen 79.572.16 korona béremelést Év Sztrájkok száma Kizárások száma Résztvett munkások Vesztett munkanapok Sztrájkok száma Kizárások száma száma száma 1905 346 36 58.512 1,839.235 1906 652 70 60.780 1,019.399 1907 488 133 44.276 1,825.483 1908 251 71 19.414 410.442 1909 181 32 13.119 418.888 1910 162 27 20.884 367.612 1911 206 21 21.517 235.586 1912 236 22 37.085 270.718 Az elért eredmények nyolc évre visszavisszamenőleg a következő : Év Munkabéremelést nyert mszáma°k Korona Munkaidőröviditést nyert munkások naponként száma óra 1905 39.798 3.081.183 32.418 60.038 1906 79.333 6.639.066 65.115 63.097 1907 75.282 5.679.943 19.587 13.962 1908 7.415 415.445 5.333 ( 14.246 1909 10.140 665.989 5.557 3.066 1910 26.644 2.251.296 16.324 6.523 1911 36.963 4.994.987 38.262 19.185 1912 30.802 3.182.886 14.003 6.701 viszonyokhoz, amelyek között azok élnek, akik beszélik. A nyelvtörténet: kulturhistória is. Hogy Mátyás király idején annyian beszélhettek magyarul, mint angolul és ma csak Newyorkban meg Londonban több az angol, mint magyar az egész világon, — azt a Mátyás idején magyarul, illetve angolul beszélő népesség szociális fejlődése magyarázza meg. A nyelvek elterjedésének vagy megszűnésének okai társadalmi természetűek, viszont valamely nyelv belső szerkezete kulturális történetét világítja meg a fajtának. Leírtam ezt a szót: fajta. Pedig emberfajta, tiszta, másoktól fizikai tulajdonságaival elhatárolt fajta nincsen Európában. Magyar vagyok, de egész csomó másfajta vér folyik az eremben. Az, hogy tisztességesen csak magyar anyanyelvemen beszélek, semmiféleképpen sem bizonyítja vagy tagadja valamely fajtához való tartozásomat. Sem Magyarországon, sem másutt Európában nem lehet ma már senkire határozottan rámondani: ez magyar, ez német, ez angol falu. Merthogy nincs is magyar faj. Valami török-ugor-szláv-német keverék van. És nincs francia, csak kelta-frank-germánlatin vegyülék. Nincs angol, nincs orosz, nincs német Mennél régibb a fajta története, annál több népfaj összeolvadásából való keletkezést lehet kimutatni róla. Aki az „egységes" olasz faj eredetét keresi, tucattal számíthatja őseit: etruszk, görög, latin, szikus, gót, arab, normann, kelta, gall stb., stb. A nyelv nem jelent már faji eredetet: a mai görög szláv keverék, ha nyelve homéroszi is; a bolgár: török eredetű, bár szlávul beszél; a román: ellatinosodott szláv. A magyar pedig: hódító keleti-török (turkomán) és meghódolt finn-ugor nép keveréke volt, mielőtt az országba került s itt még magába olvasztott egy csomó szlávot, meg török falu kunt, besenyőt, később németet, olaszt, oszmánlitörököt, románt, örményt, cigányt, zsidót, görögöt stb. A nyelv maga lényegében finnugor, de a fajta nem volt az már akkor sem, amikor ide bevándorolt. A nyelv eredete tehát nem egyszersmind a fajta eredete is s míg a kevert fajta külön nem jellemezhető, addig a nyelv külön élő, minden más nyelvtől pontosan elválasztható szervezet. Hogy tehát a nyelvünk rokon a lappokéval, az nem jelenti azt, hogy mi magunk is közeli, vérségi rokonságban vagyunk velük, amint általában hiszik. Ami pedig a nyelvrokonságot illeti, azt sem lehet a nyelv érthetőségéből csak úgy, beszélgetés útján kispekulálni. A brémai német hajóslegény meg a Brassó környéki szász paraszt egy rossz betűt sem értene egymás nyelvéből, ha közös irodalmi nyelvük nem lenne. A kínai nyelvjárások olyan különbözők, hogy például a „pong" és „fu" szavak azonos értelméről maguk sem tudnának, ha a szó értelmét (és nem hangzását) kifejező közös írásuk nem lenne, aminek segítségével például a nagyvásárokon a messziről jött kalmár a vevővel alkuszik. A román nyelvek (olasz, spanyol, francia, oláh stb.) vagy az európai germánok (angol, dán, német, holland, svéd stb.) közelebb állanak egymáshoz, mint a kínai nyelvjárások. Pedig a kínai állítólag egy nyelv, amely több dialektusból áll, míg ezek a nyelvek különálló nyelvek. A dolog magyarázata: minden nyelv dialektusokra, nyelvjárásokra oszlik és ha mód van rá, külön nyelvvé fejlődik. Hogy hol kezdődik a külön nyelv és hol végződik a nyelvjárás fogalma, azt nem lehet meghatározni. A göcseji magyar, meg a bukovinai csángó-magyar biztosan nem értik meg egymást, de a svéd elboldogul Norvégiában a maga nyelvével, pedig a norvég nyelv állítólag külön nyelv. Ebben a kérdésben is a politikai és társadalmi állapot a döntő: van-e irodalmi nyelve, külön állama a nyelvjárásnak, illetve nyelvnek? Szóval, minden nyelvben vannak egymástól többé-kevésbé eltérő csoportok. Ha ezek a csoportok nem érintkeznek egymással, ha valami társadalmi szükséglet eltávolítja őket egymástól s az egyiket északra hajtja, a másikat délnek, vagy az egyikbe idegen nyelvű népet olvaszt, mig a másikat szűzen hagyja — akkor ezek a nyelvjárások mindig szélesebb válnak egymástól, külön nyelvekké lesznek. Ez a folyamat tart évezredeken keresztül. Minden nyelv csak nyelvjárás volt s mindegyikben kialakulnak a nyelvjárások, amelyekből idő multán külön nyelvek válhatnak. A magyar nyelv eredetét most már úgy képzeli a nyelvtörténet: volt egy ural-altáji ősnyelv, amelyen a mai finnugorok, a török-tatárok, a szamojédek, a mongolok és a tunguzok ősei beszéltek. Tízezer évekkel ezelőtt ez az ötféle nyelvjárást beszélő népcsalád ötfelé szakadt. A törökség lehúzódott Ázsia szivéből dél- Redl ezredes árulása. Redl ezredes, az osztrák-magyar hadsereg vezérkari főtisztje, hosszú éveken át Oroszország titkosszolgálatában állott és az osztrák-magyar hadsereg legfontosabb, legféltettebb titkait állandóan elárulta az orosznak. Az áruló már túl van a felelősségen: a katonai hatóság egyenes fölszólítására agyonlőtte magát. Ez a lövés azonban csak arra volt jó, hogy a magas "állásukat" ronatisztet megmentse a fegyháztól vagy az akasztófától, amely csak közönséges polgári bűnösöknek való; a fényes aranygalléros egyenruhát megmentette a hóhér érintésétől és úgy látszik, hogy a hadvezetőségnek csak ez volt a célja, csak az arany gallér bálványozott tekintélyét akarta megóvni és nem törődött azzal, hogy az életben maradó bűnös sok olyan vallomást tehetne, amely hasznára válhatnék a hadseregnek. De ha