Népszava, 1913. december (41. évfolyam, 282–306. sz.)
1913-12-02 / 282. szám
1913 december 2. NÉPSZAVA ság keserves hónapjait és éveit... De messze vagyunk még attól, hogy a tőkések a belátásnak erre a magaslatára emelkedjenek. Nagyobbra kell még nőnünk, hogy erre a belátásra kényszeríttessük őket. . . . Ismételjük : a kapitalista termelési rendben a válságok és a munkanélküliség megszüntetéséről szó sem lehet, csak a munkanélküliség borzalmainak enyhítésére törekedhetünk. Ezt meg kell értetni a szervezetlen munkások tízezreivel is, akik mostanában végigszenvedik a munkanélküliség kálváriáját. Meg kell velük értetnünk, hogy a munkanélküliség enyhítésére való intézkedéseket csak az osztálytudatos szervezkedés erejével vívhatjuk ki a kapitalista társadalomtól és hogy a munkanélküliséget teljesen megszüntetni csak a szocialista társadalomban lehet. Az inség sokszor nagyon jó iskolamester : a gyomrunk korgása utján értet meg velünk olyan igazságokat, amelyek máskülönben nem találnak utat az agyunkhoz. Az öntudatos munkásoknak tehát a munkanélküliség szülte nyomort is föl kell használniuk a szociáldemokrata toborzás céljára. Ha ez a nyomor mindenképpen árt a munkásságnak, hát legalább azzal váljék javunkra, hogy megnöveli táborunkat. HELFOLJ * * * Ügyész, tegye meg kötelességét! Van egy törvénycikk, amely jogot ad minden ,'llampolgárnak, hogy a hivatalból üldözendő cselekmények esetében figyelmeztesse kötelességére az ügyészséget. Ezt a §-t ritkán szokták közismert bűncselekmények esetén igénybe venni, mert — nincs rá szükség rá. Az ügyészek olvassák a lapokat s ha valamelyik rendőri riporter apró kis bűnügyet tálal föl, rácsapnak, mint a bajra. Másfélmillió koronás bűnügyekre még nem figyelmeztették külön az ügyészséget a lapokon kivül legföljebb az érdekeltek, — arra még nem volt példa, hogy másfélmilliós csalást, orgazdaságot, állampénzsikkasztást, ha hónapokon szélen-hosszan ismertettek a hatóságok, érdektelen ember magánföljelentéséből kellett tudomásul vennie az ügyészségnek. — Én már megírtam a méltatását. — Remek kritikát csináltam róla. Most szaladok vele a szerkesztőségbe. — Én a „Fővárosi Szemlé"-ben ismertetem. — Én ma tárcát írok Dolliról. — Van róla egy tankölteményem. A Weisz bácsi mosolyog, nevet, a kezet dörzsöli. — Kerüljenek belül az urak. A karácsonyi piacra szívesen kiadnék egy pár kötetet. Beszélgessük meg a dolgot. Megbeszélik. Dolfi dicsérgetése közben előkerülnek az éveken át zsebben hurcolt kéziratok és a fejben kóválygó témákra egy kis előleg adódik. Egyszerre valamennyi újság azt írja Dolfiról, hogy nemcsak kiváló publicista, hanem remekíró, alanyi költő és a magyar Shakespeare. Ez mindössze néhány kötet kiadásába kerül. A cég kibírja ezt, aztán egy apa csak hozhat áldozatot a fiáért? * Más. A könyvkiadó cég főnöke beszólítja a könyvelőt: — Hunyadi úr, írja ki azoknak a nevét, akik hátralékban és az Akadémiában vannak. Hunyadi úr kiírja és az akadémikusokat fölszólítják, hogy három nap alatt fizessenek. Az akadémikusok már másnap a könyvesboltban köhécselnek. — Mi van a Dolfival? Miért nem dolgozik? írhatna valami tudományos munkát is. Mi adunk neki forrásokat. — Az én padlásom tele van forrásokkal. — Akkor üljön neki és dolgozzék. Mi észrevesszük, méltányoljuk. Hanem most nem tudunk fizetni. Nem baj. Dolfi ír történelmet, ír természettudományt és leszen belőle akadémiai tag, egyetemi tanár. * Más? Más már ne következek. Ez is elég. TTT Most már van példa erre is : magánembernek kellett följelentést tennie a pinkapanama ügyében, amelyről az ügyészség eddig — a Tisza—Lukácsék részességét illetően — még nem vett hivatalosan tudomást. A budapesti ügyészséghez bűnvádi följelentés érkezett Lukács László volt miniszterelnök és Jeszenszky Sándor államtitkár ellen megvesztegetés büntette címén. A följelentést dr. Bozóky Árpád szolnoki ügyvéd, volt országgyűlési képviselő tette, aki a koalíciós korszakban balpárti fölszólalásaival vált ismeretessé. Dr. Bozóky Árpád a következő beadványt intézte a királyi ügyészséghez . A múlt hóban kipattant és az egész európai sajtót bejárta a Lukács-kormány úgynevezett margitszigeti panamája, amely lényegileg abban áll, hogy az Általános Forgalmi Részvénytársaság 1,100.1300 koronát adott a Lukács-kormánynak azért, hogy a kormány a margitszigeti játékkaszinónak a hazárdjátékot is megengedő alapszabályait jóváhagyja. Ebben a panamában minden valószínűség szerint az egész kormány és annak egész pártja bűnös és így ezek ellen legalább is bűnpártolás miatt vádat kellene emelni, de a főbűnösök Lukács László volt miniszterelnök és Jeszenszky Sándor jelenleg is államtitkár, budapesti lakosok. Ezek ugyanis közvetlenül érintkeztek a kaszinó kiküldött embereivel és ezek egyeztek meg a kaszinó embereivel, hogy a kormány a közerkölcsiségbe és a kihágási törvény 87—91. §-aiba ütköző alapszabályokat jóváhagyja és ezért a kaszinó fizet a Lukács vezérlete alatt működő politikai pártnak 1.400.000 koronát. Ezen egyezség folytán Lukács és Jeszenszky föl is vették a pénzt. Hogy hová tették, azt a nyomozás lesz hivatott kideríteni. Lukács László jóváhagyta az alapszabályokat, átadta Jeszenszky Sándornak, hogy az majd amikor a kaszinó megnyílik, 1914-ben, kézbesitesse ki. Tagadás esetére gróf Tisza István miniszterelnököt és Sándor János belügyminisztert méltóztassék erre kihallgattatni. Lukács László és Jeszenszky Sándor ezáltal a Btkv. 467. §-ába ütköző megvesztegetés bűntettét követték el, amelynek büntetése 5 évig terjedhető fegyház. A kaszinó emberei pedig, akik ebben a dologban eljártak, a btkv. 470. §-ába ütköző vétséget követtek el. Hogy ezek kik voltak, azt a nyomozás igen könnyen megállapítja. E tekintetben dr. Róth Zsigmond kir. közjegyző, Kristóffy József országgyűlési képviselő fognak útbaigazítást adni. Különben ide csatolom „Az Est" napilap október 16-iki számát, amelyben részletesen meg van írva a bűncselekmény. A fönt előadott bűncselekmény hivatalból üldözendő és így a királyi ügyészségnek kötelessége lett volna ebben az ügyben a nyomozást a, bp. 33. §-a alapján följelentés nélkül hivatalból elrendelni. Várta is az egész ország, hogy az ügyészség itt is megteszi kötelességét, de csalódtunk. Azért én, mint a magyar állam egyik polgára, a bp. 89. szakaszában megírt jogomnál fogva, a fönt körülírt bűncselekményt ezennel följelentem. Teszem ezt azért, mert a közmorálra, sőt a jogbiztosságra hihetetlenül romboló hatással volt már eddig is az az általánosan elterjedt tudat, hogy ez a bűncselekmény büntetlenül fog maradni csak azért, mert a „törvényhozótestület" hatalmasai, miniszterek, államtitkárok és társaik követték el. Ma már nincs tisztelete a törvénynek, a hatóságoknak, a jognak. Szon útfélen hallja az ember, hogy szamár, aki becsületes ?Magyarországon, hogy koplaljon vagy kivándoroljon, míg az okos és hatalmas panamázik, csaló büntetlenül. Van-e jogosultságuk a közhatalmat kezelni, a bűnösöket büntetni azoknak, akikről bebizonyult, hogy az állami sójövedelmekből milliókat vettek el olyan magáncélokra, amin alapult a hűtlen kezelőnek miniszteri hatalma miniszteri fizetése és miniszteri nyugdíja ? Ezt az állapotot nem lehet, ügyész úr, állandósítani, mert különben a teljes anarchia és ennek nyomán a pusztulás következik be. Egyben figyelmébe ajánlom a tekintetes ügyészségnek, hogy miután az egy millió négyszázezer korona bűntett elkövetésére szolgált, ez az összeg a btk. 61. szakasza alapján elkobzandó és az 1892. évi 27-ik törvénycikk szakaszában megirt közcélokra fordítandó. Ez az összeg most, mint „Az Est" napilapnak november 60-iki számából kitűnik, a Magyar Általános Hitelbank Nádor utcai főpénztáránál van, tehát gyors és erélyes eljárás mellett ez a pénz még lefoglalható és a törvényben elrendelt célra megmenthető. Szolnok, 1913 november 30. Tisztelettel Dr. Bozóky Árpád szolnoki ügyvéd. A feljelentés a hétfő reggeli postával érkezett meg az ügyészségre. Délelőtt iktatták, de ezenkívül egyebet nem cselekedtek vele. Nem siettek lefoglalni, hogy visszajuttassák a rendelkezési alapba, amelybe törvénytelenül — mert a parlament megkerülésével — szolgáltatták be s amelyről törvénytelenül, fölhatalmazás nélkül sikkasztották ki. Amint a pénzt nem siettek biztosítani az ügyészségen, úgy nem sietnek biztosítani a följelentés említette egyéb közjavakat sem. A följelentés csak annyiban változtat a helyzeten, hogy az ügyészségnek most már hivatalosan is tudomásul kell vennie a való tényállást s ha kötelességét teljesíteni akarná, meg kellene indítania az eljárást. A körülmények tehát csak az ügyészségre nézve súlyosbodtak, a kormányra nézve nem. Mert az eljárás nem fog megindulni a vesztegetés, csalás, orgazdaság és hivatali sikkasztás ügyében. A kassai ügyészség félti a bihariakat. Országszerte terjeszti pártunk a mungó kormány sajtómerénylete ellen kiadott röpiratot, amelynek címe: „Harcra a bihariak rémuralma ellen". Ez a röpirat a kassai ügyészségnek szemet szúrt és vasárnap hajnalban a még található példányait elkoboztatta. A Tisza Pista uralmát még egy falusi szolgabirónál is jobban védő ügyészség vizsgálóbírója az elkobzást a következő végzéssel rendelte el: V. M. 413/913. sz. A kassai kir. törvényszék vizsgálóbírójától. Végzés. Alkotmány elleni izgatás vétsége miatt gyanúsított ismeretlen tettes elleni bűnügyben a kir. ügyészség indítványa folytán a Bp. 567. §-a alapján „Harcra a bihariak rémuralma ellen" című és „Magyar szociáldemokrata párt" aláírással ellátott röpirat lefoglalását elrendelem és a lefoglalásnak a Bp. 567. 3-ik bekezdése értelmében leendő sürgős foganatosítása végett a kassai rendőrkapitányi hivatalt megkeresem azzal, hogy a lefoglalt példányok közvetlenül a kassai kir. ügyészséghez terjesztendők be. Indokok: A „Harcra a bihariak rémuralma ellen" című és a „Magyar szociáldemokrata párt" atabassal ellátott röpirat egész tartalma a kormány, annak egyes tagjai és különösen a miniszterelnök és az országgyűlés egyik pártja, mint Az alkotmány egyes intézményei és az országgyűlésnek törvényes joga ellen lázítani és igy a Btk. 173. §-ába ütköző alkotmány elleni izgatás vétségének tényálladékát alkotni, látszik, miért is a kir. ügyészség indítványa folytán a nyomtatvány lefoglalását elrendelni kellett. Kassa, 1913 november hó 29-én. Soós Béla s. k., kir. törvényszéki vbbre. A kassai ügyészség szemében tehát alkotmányellenes izgatásnak látszik a Tiszáék kártékony munkája ellen való fölhívás, azért rendőreikkel már a hajnali órákban behatoltak kassai pártszervezetünk helyiségébe és az inkriminált röpirat található példányait elkobozták. Ha van Tiszáékban egy kis hálaérzet, akkor az éberszemű kassai ügyészségről sohasem szabad megfeledkezniök és az a vizsgálóbíró, aki Tiszáék bűneit, a jogtiprást és a panamákat, amik ellen a röpirat izgat, az alkotmány intézményeivé léptette elő, a finom jogászi elmcéllel megindokolt elkobzásért szintén megérdemli a kellő figyelmet a pártatlan Balogh részéről. Ezt a tehetséges két embert kodifikálással kell megbízni! Ők már tudják, miként lehet a csalásból és orgazdaságból alkotmányos, törvény védte intézményt csinálni ! Beszámoló: Az ellenzéki képviselők egy kis csoportja vasárnap IS Nagykőrösön járt, ahol Bakó József képviselő elmondta beszámoló beszédét. A képviselő örömének adott kifejezést afölött, hogy az ellenzék ismét egy nagy, egységes táborban folytatja a harcot. Kemény szavakkal ostorozta a mostani kormányrendszert, amely a tisztességes kormányzás minden eszközét elrúgja magától. A népgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben tiltakozott az erőszak és a korrupció ellen. A Bakó József kíséretében leutazott ellenzéki képviselők a népgyűlés kívánságára gyújtó hatású beszédben ismertették a politikai küzdelem eseményeit. o