Népszava, 1914. február (42. évfolyam, 28–51. sz.)

1914-02-01 / 28. szám

IXEL évfolyam. Budapest, 1914 február 1, vasárnap. 28. 835 am. A3 ELŐFIZETÉS ARA: évre. 24— tot­­ negyed évre. , éne ... .... kor. I egy tora .. . A I1BZ00IAX­IZ31US"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. .. a— kor. .. SL— kor. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSEG: VIII., GONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) LIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Hun­cások! Elvtársak! A munkanélküliség m­ég sohasem vitt végbe olyan rettentő pusztítást a munkásság soraiban, mint most. Ez a végtelen nagy nyomor azonban nem riasztotta vissza az uzsorások leggyalázatosabbjait: a pékmes­tereket attól, hogy ! Amilyen a választójog,­olyan a kerületi beosztás. Előrelátható volt, nem csoda, nem várat­lan, hogy a kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslat a választójogi Tisza-tör­vény hasonmása és kiegészítője. Hogy az egész javaslat első betűtől az utolsóig párt­érdeket szolgál, hogy egyedüli célja a föl­törekvő, eddig jogtalan néprétegek teljes kisemmizésén kívül a Tisza számára meg­bízhatatlan, magasabb kultúrájú, tehát el­lenzéki elemek háttérbe szorítása, az ter­mészetes. A felötlő és út a javaslatban az, hogy Tisza még a munkaparlament elé va­lónak sem tartja a kérdés részleteit, hanem minden eddigi jogszokás ellenére és a par­lamentarizmus elveinek fölrúgásával egy­szerűen a belügyminiszter hatáskörébe utalja a részleteket. A belügyminiszternek lesz joga az ellen­zéki kerületeket akár itt részre szabdalni vagy megszaporítani akár két másik kerü­let „megbízható" falvaival. A miniszteri abszolutizmusnak döntő joga lesz és meg­lesz a módja arra, hogy mindennemű par­lamenti ellenőrzés nélkül utolsó pillanat­ban, meglepetésszerűen kiadott rendelet­tel teljesítse pártja minden tagjának min­den kortesigényét. A képviselő-kinevezés joga után a kerület-kinevezés korlátlan joga ez. Hogy ezzel a joggal miként fog élni, az kitűnik abból is, h­ogy már maga a javaslat is egyszerűen eltöröl egynéhány ellenzéki kerületet, többek között az And­rássy Gyuláét és a Csuha Istvánét. Ilyen körülmények között a javaslat maga csak keret ahhoz a képhez, amelyet a kormány később fog pingálni belé, csak lehetőségét adja meg annak, hogy a kerü­leti beosztás körül előfordulható összes visszaélések megtörténjenek, hogy a kerü­leti beosztás olyan legyen, mint maga a választójog, mint a Deák Ferenc példa­lova, amely a világon található összes nya­valyákat egyesíti magában. Ma­­csak egyet tárgyalunk a gazságok sorozatából: a városok leszorítását arról a polcról, ahová politikai súly tekintetében lélekszámuk és főként választóik száma juttatná őket. A népesség száma az 1910- es népszámlá­lás szerint 1­ millió 142 ezer volt, amiből a törvényhatósági városok népe 2 millió 196 ezret tett ki. Ebből a népességből a népszámlálás adatai alapján kiszámítot­tak összesen 1 millió 69 ezer választót a régi és 1 millió 838 ezret az új törvény sze­rint. (Hogy ez a számítás optimista, illetve őszinte szóval: meghamisítja a valószínű­séget, megnöveli papíron a választók szá­mát, azt később tárgyaljuk, de számszerű adatok híjján itt tekintetbe nem vehetjük.) 18,1 milliónyi népre esik tehát 1.8 millió választó és 1.8 millió választóra 435 kerü­let, vagyis kereken 42 ezer lakos, illetve­­12:26 választó kapna egy mandátumot. N­a ettől az aránytól eltérnek, akkor úgy, ahogy fölhozható, tisztességes ok az elté­résre csakis az lehetne, ha olyan területek­nek adnak több mandátumot, amelyeken a lakosságnak kulturális súlya vagy a finánc­szempontot figyelembe véve, teherviselő­képessége nagyobb. Mind a két szempont — egyik sem a mi szempontunk — legföljebb a városok ja­vára billenthetné a mérleget, hiszen 1. az összes állami adók felét a törvény­hatósági és rendezett tanácsú városok vi­selik és­­9. míg a hat éven felü­li népességből az írni-olvasni tudók aránya 67 százalék, ad­dig a városi népességnek 85,4 százaléka tud írni-olvasni, Budapesten pláne 9,2,5 százalékra, nő ez az arány. Mindkét szempont tehát a városok ja­vára szól. Ezzel szemben a törvényhatósági városok képviseltetése így alakul Tisza parancsára: Más szóval, a majdnem megkétszereződő városi választók csak másfélszerte több mandátumot kapnak: 100 százalékkal lesz­nek többen, de mandátumaik száma csak 50 százalékkal lesz több. A törvényhatósági városokban 1246 választónak lesz egy kép­viselője, míg az országban átlag 4226-nak. Azaz: a városokban 4246 választót képvi­sel egy képviselő, a falun pedig 4220-at. Hozzá kell számítani ehhez még azt, hogy néhol szomszédos falvakat is hozzácsapnak Népessé« A választók szán­ya is. HUi l! J »"i. er ! itt a 1910-ben ezrekben a régi az uj törvény szerint (a jövő­ben) most Arad 03 4235 7641 (1) Baja 21 1436 2220 1 (1) (!•) Budapest S80 58444 129392 22 (1) (1•) Debrecen 93 6453 11351 ~Ts (3) Fiume 50 2149 1292 1 fl) Győr 44 3048 5734 »­ (1) Hódmező­(1) vásárhely 02 5138 7527 o (1) Kassa 44 2820 •1828 9 N­» (2) Kecskemét 67 3894 5847 o N­» (2) Kolozsvár 61 4690 7792 2 (2) Komárom '‡•· 1311 2492 1 (1) Maros­(1) vásárhely 20 1924 3142 o (2) (2) Miskolc 51 3658 6749 2 (2) (2) Nagyvárad 64 4283 7527 (1) Pancsova 21 1442 2243 1 (1) Pécs 50 3077 6481. k . (1) (2) Pozsony Selmec- és 78 4124 9539 0 (1) (2) Pozsony Selmec- és Bélabánya 15 924 1909 1 (1) Sopron 34 2135 1220 1 (1) Szabadka 95 5860 8419 2 (2) Szatmár­(2) németi 35 2300 1075 1 • (1) (2) Szeged IIS 8470 12778 0 11 • (1) (2) Székes­fehérvár 37 2455 •1660 1 (1) Temesvár 73 1591 8368 2 (1) Újvidék 34 2487 3793 ( 1­) Versec 27 2430 3444 1 (1) Zombor 31 2734 3649 1 (1) Összesen 2196 146558 280224 66 (43) ~ a kenyér árát fizemeljék . A főváros és a kormány természetesen tétlenül nézik a pékuzsorások eme leggalá­d­abb merényletet az éhező néppel szemben. Egyetlen szavuk sincs az ellen, h­ogy min­dennapi kenyerünkből ismét ellopnak egy darabot. A munkásságnak kell megmozdulnia és nyomatékosan felszólítani az illetékes ható­ságokat, hogy vessen már véget a pékuzso­rások garázdálkodásának. Ebben a tárgyban február 1-én, szerdán este 8 órakor a főváros valamennyi kerü­letében tartunk. A gyűlések a következő helyeken lesznek: I., Városmajor­ utca 2. vendéglő (este fél 8 órakor), II., Margit-körút 1 20, Deiner-vendéglő (délután 3 órakor), V., Váci-út 100, Weinberger-vendéglő (este fél 8 órakor), VI., Szondy-utca 62, földsz., magán­helyiség (este fél 8 órakor), VII., István-út 10, Trautmann-vendéglő (este fél 8 órakor), VIII., Práter-utca 26, Böhm-vendéglő (este fél 8 órakor), IX., Tompa-utca 32, Kreisz-vendéglő (este fél 8 órakor), X., Martinovics-tér 8, Munkásotthon (este 6 órakor). Ugyancsak ezzel a napirenddel is tartanak február 6-án, pénteken este 8 órakor az István­ út 10. szám ala­tt levő Trautmann-vendéglőben és a Váci-út 100. szánt alatt levő Weinberger-vendéglőből Elvtársak! Agitáljatok a gyűlések érde­kében! A szociáldemokrata párt fővárosi végrehajtó bizottsága. ••T Lapunk fiai száma 28 oldal.

Next