Népszava, 1914. március (42. évfolyam, 52–77. sz.)
1914-03-01 / 52. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: tgj évre 24.— kor I negyed évre. . 4 , . ..— kor. fél évre 12.— kor. I egy hóra 2.— kor. A „8ZOOXAXTZBXtJS"-nal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA * FH.X.ÉR. A MAGYARORSZÁG! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Hegjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSEK: VXXX., OONTTI-UTOA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30) KIADÓHIVATAL: VUL, CONTI-UTOA 4, SS. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) Munkásnők! Elvtársak! Szocia Sasmskrats asszonyok! Közeleg március 8-ika, a nők napja. Készülődjetek, agitáljatok e nap érdekében, mert e napon mindannyiunknak tüntetnünk kell. Közületek ne is maradjon otthon egy se, hanem még a tőlünk idegenkedő ismerőseitek közül is hozzatok magatokkal. Hiszen mi is, de a távolállók még inkább küzdenek, keservesen és keményen a megélhetésért. Szükségünk van jogra, mert föl akarjuk szabadítani magunkat. Erről fognak beszélni ezen a napon az egész világ munkásnői és tüntetni fognak a fölszabadítása érdekében. Mi, Magyarország munkásnői is ki akarjuk venni részünket abból a nagyrétű küzdelemből, amelyet az egész világ munkásnői folytatnak a politikai jogok elnyeréséért. Március 8-án ezért az ország minden nagyobb városában tüntető gyűlések és értekezletek lesznek. Arad, Brassó, Budapest, Békéscsabaerzsébethely, Békéscsaba, Debrecen, Dunaharaszti, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kaposvár, Kispest, Kolozsvár, Losonc, Makó, Marosvásárhely, Mezőtúr, Nagykikinda, Nagyvárad, Pécs, Pestújhely, Pozsony, J Rcsica, Salgótarján, Sopron, Szabadka, Szeged, Temesvár, Újpest munkásnői március 8-án gyűléseket, értekezleteket tartanak. Elvtársak ! Használjátok föl a hátralevő időt agitációra ! Az az asszony, aki azt akarja, hogy jobb sorsba jusson, aki belátta, hogy politikai jogok nélkül a közügyek intézésére befolyást gyakorolni nem lehet, aki azt akarja, hogy a gyermeke tanulhasson, aki öreg korában nem akar koldulni menni, az március 8-án tüntetni fog. A budapesti nőgyűlés március 8-án, vasárnap délután 3 órakor az Építőmunkás-Otthonban, Aréna út és Dembinszky utca sarkán lesz. A gyűlés szónokai: Buchingerné La Siernia és Bokányi Llesza elvtárs. Gyertek el valamennyien! Vár benneteket a Nőmunkások országos szervező bizottsága. A főrendiház kétnapos tárgyalás után megszavazta mindazokat a szabadságfosztó törvényjavaslatokat, amelyeket a munkapárti képviselőház elébe terjesztett. Előrelátható volt, hogy így lesz és bizonyos tekintetben jó is, hogy így lett. A főrendiház — a nagybirtoknak és nagytőkének ez a tiszta érdekképviselete — természetszerűleg támogatja azt a kormányrendszert,, amely a latifundiumok és nagybankok uralmának megerősítésén dolgozik s amely letiporja mindazokat az amúgy is ösztövér szabadságjogokat, amelyeknek segítségével a földesurak és tőkések kényuralmát meg lehetne támadni. Ezért volt előrelátható, hogy a főrendiház szavazatával beveri a még hiányzó szögeket azokba a szakaszokból összeácsolt koporsókba, amelyekben az eddigi tökéletlen közszabadságokat elföldelik. De jó is volt, hogy így történt Hiszen a demokratikus gondolatnak nagy szégyene és még nagyobb veresége lett volna, ha a föld- és pénzarisztokrácia érdekképviselete különbnek és finnyásabbnak bizonyult volna mint a sópénzen és pálinkán összetoborzott képviselőház. Az úgynevezett született törvényhozók háza semmivel nem különb, mint az összevásárolt törvényhozók háza. Noha a főrendiháznak igazán alapvető érdeke, hogy a legitimitás, a törvényesség elvére féltve ügyeljen, mert hiszen ez az elv nemcsak politikai hatalmuknak hanem vagyonuknak, földbirtokuknak is az alapja. A főnemességnek van gazdasági és politikai tekintetben a legtöbb veszíteni valója, ha a törvényesség ereje megfogyatkozik, ha a tekintély, hagyomány elve meggyöngül, ha az erőszak, mint törvényeket alkotó erő bekerül a közélet fegyvertárába. A főrendek méltóknak mutatkoztak a sólovagokhoz , a fölszabadulás útja tehát a mai képviselőháznak és a főrendiháznak közös Indiáján vihet csak keresztül. Az országnak, ha élni és fejlődni akar, nemcsak a kiváltságos választójogból született bitorló testület helyére kell népparlamentet iktatnia, hanem el kell távolítania fejlődése útjából a főrendiházat is, amely egy húron pendül Tisza & Elek Pál cég képviselőházával. A közszabadságok elhantolása napján a főrendiház szavazatára ezzel a szóval kell felelni : Éljen az általános választójog ! Le a főrendiházzal! Általános választójog" Főrendiház eltörléseig nem rossz tréfa-e ezekről a dolgokról beszélni éppen azon a napon, amikor a sajtószabadságot lemészárolták, amikor az esküdtszékben rejlő szabadság-biztosítékot összetörték és a kerületi beosztással betetőzték a választójog terén kezdett jogfosztás munkáját? Az általános választójog és a főrendiház eltörlése — ezek legföljebb elméleti követelések, utópiás pontok lehetnek ma valamely párt programjában, de a magyar politikában nincsen keresni valójuk. Bizonyára sokan gondolkoznak így ma Magyarországon s ez a gondolkozásmód a lemondás Csüggeteg hangulatát ébreszti mindenfelé. S mi mégis, éppen ezen a napon, amikor a feudális lovagvár bástyáira fölhúzzák az uj ágyukat, amikor az osztályuralom hetyke és arcátlan mozdulattal bújik bele az uj páncéljába, amelyet golyó járhatatlannak tart, kiáltjuk országgá ezt a jelszót ? Éljen az általános választójog, le a főrendiházzal ! Elmélet ez a jelszó — így, gondolkozol kishitű barátom? Lehet, hogy valóban elmélet. De jól jegyezd meg: a ma elmélete rendszerint a holnap gyakorlata. Minden tett előbb gondolat volt, minden átalakulás előbb utópia. A köztársaság is elmélet és utópia volt Franciaországban s azért XVI. Lajos francia király mégis ott hagyta a vesztőhelyen a fejét. Utópián és elméleten keresztül vezet az út guillotine-ra egyes emberek, osztályok, intézmények számára. Ha tehát az általános választójog, ha a főrendiház eltörlése valóban elméleti követelés volna ma Magyarországon és csakis az volna és semmi más, akkor sem állíthatná bizonyossággal senki sem, hogy holnap már ez a két-egydolog nem lesz a körülöttünk zajongó életnek eleven darabja. • De hát valóban elméleti követelések-e ezek olyan értelemben, hogy az élet nem okolja meg szükségességüket és nem ad hatalmas támasztékot at viszonyok átalakulásában számukra"? A mai képviselőház és a főrendiház a nagybirtokosok és nagytőkések érdekeit képviseli s hogy ezeket védelmezhesse továbbra is az egész államhatalom, azért alkottak választójogi törvényt, amely jogtalanságban tartja a népet, azért hoztak sajtótörvényt, amely leparittyázza a szabad szót, azért hoztak esküdtszéki törvényt, amely elrabolja a bíráskodás eddig gyakorolt jogát a polgárságtól. A választójogosultságról és a kerületek beosztásáról, a sajtóról, az esküdtszéki bíráskodásról szóló törvények a mai képviselőházat és főrendiházat védelmezik és az általános választójog ellen, a főrendiház eltörlése ellen védekeznek a törvény, az állam hatalmának segítségével. Az övék az állam, a szurony, a börtön, a korcsma, az iskola, a templom, mivel mellettük áll a katona, a bíró, a pap, a szolgabíró, ezért azt hiszik, hogy mi sem fenyegetheti létüket, ők maguk ezt a napot, amikor az utolsó szöget verik az általános választójog, a sajtószabadság és a bíráskodási demokrácia koporsójába: bizonyára ünnepnapjuknak érzik és diadaluk napjaként ülik meg. Az épület erős — bizony ezt érzik.. Lapunk mai száma 28 oldal