Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)

1914-06-16 / 140. szám

10 ünnepe. Az új központi gázgyár már javában mű­ködik, de a polgármester még csak e napok­ban vette át hivatalosan, az ünnepélyes fel­avatás pedig hétfőn délelőtt volt. Erre az alkalomra az óbudai gázgyár te­lepén megjelent Sándor János belügyminisz­ter, Harkányi kereskedelemügyi miniszter, sok más előkelőség, számos törvényhatósági bizottsági tag és Weisskirchner bécsi pol­gármester. Az avató beszédet dr. Bárczy István pol­gármester tartotta, aki egyebek között a kö­vetkezőket mondotta : A gázzal való világítás alig 100 éves törté­netében a fővárosi gázgyárak múltja 58 évre nyúlik vissza. A kezdetben szerződéses vállal­kozók által épített és továbbfejlesztett gyárak megváltását a törvényhatóság négy évvel ez­előtt határozta el. Miután az osztrák légszesz­társulat az utolsó időben tartózkodott az új beruházásoktól, a székesfőváros 1910 december 15-ig a teljesítő képesség legvégső határáig igénybe vett gázüzemet vett át. Ennélfogva szükség volt a képzelhető legrövidebb idő alatt új modern gázgyár építéséről gondoskodni. 1910. év nyarán ennek a területnek homokbuc­káit még­ elhanyagolt szőlőkertek borították és ma egy hatalmas gyár, helyesebben gyár­város élete tárul elénk, amely a székesfőváros milliónyi lakójának világtól- és hőenergia­szükségletét látja el. A gázgyár építésének fel­ügyeletével megbízott végrehajtó bizottság je­lentéséből örömmel állapítom meg, hogy e mo­numentális mű­ minden részében megfelel a kikötött feltételeknek, az előírt időre pontosan elkészült és annak gazdaságos üzeméhez fűzött várakozásainkat is teljes mértékben kielégíti. Az­ új központi gázgyárat eredetileg 500.000 köbméter maximális napi termelésre tervez­tük azzal, hogy azt egyelőre a felére,­­azaz 250.000 köbméter napi maximális termelésre építjük ki. A törvényhatósági bizottság köz­gyűlése a napi 250.000 köbméter napi maximá­lis termelőképességű új gyárra, továbbá az az­zal kapcsolatos berendezésekre, beleértve a Tomcsányi­ utcai gáztartó telepet a hozzávaló csővezetékekkel, továbbá a régi gyárak kibő­vítésével kapcsolatos munkálatokra, 45.382.000 korona hitelt engedélyezett. A beruházásokra vonatkozó végszámlák leszámolása alapján megállapíthatjuk, hogy az összes munkálatok leszámolása után kereken 4,200.000 korona fog fönmaradni, amiből különféle hasznos beruhá­zásokra még 2,5 millió koronát fogunk fölhasz­nálni, úgy­hogy a tiszta megtakarítás kereken 1,700.000 korona lesz. Meg kell itt említenem, hogy sok olyan mun­­­kát is végeztünk, ami az előirányzatban egy­általában nem szerepelt, továbbá, hogy számos létesítményt az eredeti tervtől eltérően már most olyan méretekben építettünk meg, hogy az a gázmű második felének kiépítésekor is ele­gendő legyen. Tettük ezt azoknál a létesítmé­nyeknél, amelyeknek, a jövőben való kibővítése az üzemre zavarólag hatna vagy már most megépítve, jelentékenyen olcsóbban létesíthet­tük, mintha a bővítés alkalmával külön építet­tük volna. Ezeknek a munkáknak az értéke ke­rek 1 millió korona és ugyancsak a megtakarí­tások terhére építettük meg közel másfél millió korona beruházással az új gázgyár kiegészítő részéül szolgáló munkás lakótelepet, amely a hasonló szociális intézmények létesítésénél bát­ran mintaképül szolgálhat. A munkálatok vállalatba adásánál nagy figyelemmel voltunk a magyar ipari érdekekre és örömmel jelenthetem, hogy a nagyarányú beruházásoknak mintegy 90%­-a a hazai ipar produktuma.­­ Ezután a polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a gázművek létesítése kö­rül érdemeket szereztek. Majd meghívta a jelenlevőket a telep megtekintésére. "A láto­gatókat csodálatba ejtette az óriási gyárvá­­ros, amely, — az elh­angzott vélemények sze­rint -, nemcsak külső képénél, hanem tech­nikai és higiéniai berendezésénél fogva is a legmodernebb és a legtökéletesebb az egész kontinensen. A gázgyár megtekintése után a vendégek lakomára gyűltek össze. Itt Bárczy polgár­mester, Sándor János belügyminiszter, Weisskirchner bécsi polgármester és mások mondtak fölköszöntőt. NÉPSZAVA * Jégeső és árvíz országszerte. — Gyilkolt a vására. Vasárnap óriási vihar vonult végig az egész országon és sok helyütt pusztítást vitt végbe. Budapesten a zuhogó zápor annyira elöntött egyes utcákat, hogy a közlekedés is elakadt. Több helyütt lecsapott a villám és gyújtogatott. A csatornák a tömérdek esőt nem tudták levezetni — a meteorológiai intézet szerint Budapesten lévő milliméter eső esett — és a víz számos ház pincéjét megtöltötte. A vidéken a felhőszakadás és a villám több kárt okozott, termésben és emberélet­ben egyaránt. Több városban valóságos ár­víz keletkezett, amely hidakat sodort el, táviróvezetékeket rongált meg és emberéle­tet pusztított el. A villám is több embert se­besített meg és pusztított el. A szomorú veszedelemről az alábbi tudó­sítás számol be: t Budapesten. A fővárosban kétszer is végigvonult az ítéletidő, amely a forgalmat megakasztotta. A nagy tömegben alázúduló eső nem tudott lefolyni a csatornákban, sok ház pincéjét el­öntötte. Két helyen lecsapott a villám, egy­szer a kenyérgyár mellett lévő Százados­ ut­cai városi házcsoport egyik házába, amely­nek meggyulladt a teteje. A veszedelemről azonnal értesítették­ a tűzoltókat, akik kivo­­nultak, de dolguk már nem akadt, mert a te­lepen lakó tűzoltók gyorsan eloltották a tü­zet. Lecsapott a villám a Rákos-rendező­pályaudvar egyik műhelyébe is, ahol egy munkást megsebesített. A legnagyobb bajt a zivatar a fővárosban a Teréz­ körút és Podmaniczky­ utca sarkán okozta, ahol új vízvezetéki csöveket raknak le. A felhőszakadás annyira alámosta a Vá­rosi villamos vasút baloldali sínpárját, hogy a pályatest leszakadásától kellett tartani. Elrendelték, hogy a nyugati pályaudvarról induló 20. számú vonal kocsijai a Podma­nicky-utcán és Felső­erdősoron át közleked­jenek, míg a 6. számú vonal kocsijait a Pod­maniczky-utcán át a Szabadság-tér felé irá­nyították. A szükséges mérnöki intézkedések megtétele végett a rendőrség felhívta tele­fonon a főváros valamennyi mérnöki hivata­lát, de egyetlenegy helyen sem volt mérnök a hivatalban. A villamos vasút munkásai még vasárnap­­kijavították a megrongált pályatestet és a forgalom az estéli órákban teljesen helyreállt.. Az esővíz elöntötte a Podmaniczky-utca és Szabolcs­ utca között lévő alagutat is, mert a csatornák nem voltak képesek a nagy tömeg­vizet levezetni. Nagy zavarokat okozott a felhőszakadás az Aréna-úton az államvasút pályájának aluljárójánál, ahol olyan maga­sra állott a víz, hogy a forgalom teljesen megakadt. Hosszú ideig­­tartott, amíg a for­galom itt is újból megindulhatott. Ezenkívül rendkívül sok­ bérház pincéjét elöntötte a víz. A felhőszakadás után a tűzoltóság segítségét kérték a Stefánia-út 71, a Huba-utca 6, a Szentlászló-út 16, a Hermina-út 67, a Frange­pán-utca 4 és a Kerekes­ utca 13. száma alatt levő házakhoz, mert a pincéket ellepte a víz. A VI. és VII. kerületi tűzoltóság vonult ki e helyekre szivattyúkkal és eltávolította a vizet. A Budapest szomszédságában levő Pest­ - vidéken. A napok óta tartó esőzés után vasárnap délelőtt Kecskeméten egy óra hosszat tartó felhőszakadás volt, időközönként jégesővel. A város nyugati része teljesen víz alá került. A második kerületben az utcákon és tereken csak ladikokkal lehetett közlekedni. A nyílt csatornák fölött levő hidrásokat, az ár fölsza­­kította és messzire elvitte. A mélyebben fekvő városrész nyílt kútjai teljesen megteltek eső­vízzel. Karánsebes környékén a négy év előtti nagy árvízkatasztrófa évfordulóján ismét áradás csapása zúdult. .Június 13-án hajnal­ban záporeső kezdődött, amely késő estig tartott. A nagy esőzés már 8 óra tájban el­öntötte a házakat, délben pedig a Cserna­folyó kiöntött. A nagy esőzés következtében a távíró- és telefonvezetékek megrongálód­tak és nem lehetett tudni, hogy hol milyen pusztítást okozott a felhőszakadás. Déltájban a mehádiai új betonhíd, amelyet a 4 év előtti árvízkatasztrófa után építettek, beomlott. A főszolgabíró a csendőrséggel és az önkéntes tűzoltósággal kivonult a Cserna-folyóhoz és elzárta a vashidat. A községben, amikor a folyó árja állandóan nőtt, kidobolták, hogy a lakók költözködjenek ki. A nép a beton­hídra vonult és onnan nézte az ár növekedé­sét. A csendőrök azonban onnan is elküldöt­ték őket, csak özv. Popovics Zakariásné hen­tesü­zlettulajdonosnő, Kovács Mariska és egy juhpásztor maradtak a hídon. Egyszerre megingott a betonhíd talaja, összeroppant és a rajta lévők beleestek a Cserna szennyes ár­jába. A vízbe estek segítségért kiáltottak, de a parton állók nem tudták őket megmenteni. Délután megtalálták mindhármójuk holt­testét. Az áradás nagy, pusztítást­ okozott még Teregován, ahol két betonhidat sodort el, Karánsebesen pedig a temesi középh­idat tette használhatatlanná. Nagyszombatban a felhőszakadás 3412 táj­ban volt, amikor a templomok tele voltak. A nép h­osszú ideig nem hagyhatta el a templo­mokat, mert az elöntött utcákon lehetelen volt a közlekedés. A tűzoltóság kétórai meg­feszített munka után járhatóvá tette az ut­cák egy részét. Premederen nagy felhőszakadás volt és a villám agyonsújtotta Dodek Mária munkás­nőt, aki a vihar elől menekült. Plevniken egy tölgyfa alatt várta a vihar elcsöndesedését Kuti András négy napszámossal. .Villámsúj­tás folytán mindannyian eszméletüket vesz­tették s most súlyos betegen fekszenek a kór­házban. A szabolcs megyei Polgár községben óriási­­vihar támadt, miközben háromnegyed óráig olyan jégeső zúdult le a terményekre, hogy a Paptanyától kezdve egészen­­Gyulaházig minden szőlő, gyümölcs és vetemény telje­sen elpusztult. A kárt még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani. A község elöljáró­ságának véleménye szerint mintegy 1100 kis­gazda­­vesztette el egyesztendei fáradtságai­nak gyümölcsét.­­Aradon napok óta folyton esik. Néha jég­eső is esik. Hétfőn hajnalban valóságos felhőszakadás és égiháború volt. A villám az aradi szalma­papírgyár udvarán lecsapott, de kárt nem tett. Karcagon vasárnap délután két óra hosz­száig tartó nagy felhőszakadás volt a város­ban. Rövid ideig jég is esett .A felhőszaka­dás következtében az alacsonyabb fekvésű udvarok és utcák víz alá kerültek. A jég bis­­­zában és szőlőben is tetemes kárt okozott. wvv 1914 június 16. hidegkúton a villám lesújtott a mezőn dol­gozó földmívesek közé. Négy embert ért a csapás ereje. Egyiküknek, egy fiatal leány­nak mindkét lába feketére pörkölődött, egy legényt pedig megbénított. A másik kettőnek nem történt komolyabb baja.

Next