Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)

1914-06-30 / 152. szám

. évfolyam. Budapest, 1814 junius 30, kedd. 152. szám, AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ' es? évre 24.— kor. | negyed évre *.— kor. fél évre 12.— kor. | ecy hóra 2.— kor. A „8ZOCIALIZNUB"-sal együtt havonta 4U fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: Vm., CONTI-UTCA 4. SZ, (Telefonr József 3-31 és József 3-32.) Ferenc Ferdinánd trónörököst és a fele­fiégét Sarajevóban megölte két revolver­golyó. Egy szerb diák lőtt rá a trónörökös gépkocsijára és gyilkolta meg az osztrák­magyar monarchia trónjának örökösét, az osztrák-magyar monarchia egész fegyveres erejének főparancsnokát, a boszniai had­gyakorlatokon a király képviselőjét. És néni is ez a revolveres merénylet volt az egyetlen, amely a trónörökös élete ellen tört Sarajevóban. Már előbb egy szerb nyomdász bombát vetett a kocsijára, ám ekkor a bomba csak a főherceg kíséretét söpörte végig. És azután is, a revolver csat­tanása után is, ujabb bomba leselkedett a trónörökösre és csak azért nem röpült fe­léje halálthozó robbanással, mert már nem volt-szjikség rá, mert a halál már elvégezte munkáját. Mindenfelé fölhangzik most a rettentő átkozódás, .amely ,vakmerő és kegyetlen vadállatoknak bélyegzi a gyilkosokat, min­denfele..egekig-emelkedik most a diesőitő himnusz "a trónörökös nagyságáról, — de sehol nem formálódik olyan szó vagy írás, ámely azt akarná megértetni, hogy. volta­képen mi történt Sarajevóban. Mindenfelől fölhangzik a megdöbbenés bámulata, amely elálmélkodik azon, hogy ime, egy 19 esz­tendős gyerek hogyan változtathatja meg egy hatalmas birodalom sorsát, két közöm­bös ólomgolyó hogyan furódhatik bele or­szágok, nemzetek, társadalmak életébe, — és senki se keresi az okokat, hogy miért van ilyen .végzetes jelentősége egy bármily; nagy' rangú és hatalmú ember halálának és milyen viszonyok teszik lehetővé azt, hogy; egy 19 esztendős diák vagy egv, "21 eszten­dős nyomdász és két ólomgolyó történelmi végzetet képviselhessen. Akik' egyes emberek cselekedeteinek lát­ják a történelem menetét, akik királyoktól .vagy merénylőktől, vaskézzel kormánvpái­cát ragadó uralkodóktól vagy görcsösen bombákat szorongató öklii anarchistáktól várják a világ sorsának .változását, azok sohasem fogják megérteni, hogy kit öltek meg Sarajevóban és mi volt az a hatalom, amely ezt a merényletet elkövette. Ném nézzük most tehát Ferenc Ferdinánd trón­örökös személyét, egyéni jó vagy rossz tu­lajdonságait, jellemének hibáit vagy ki­válóságait és nem bíráljuk most szocialista pártszempontból a köztársaság és monar­chia hasznosságát vagv károsságát, hanem megpróbáljuk a történetíró szemével nézni ezt az eseményt és a történelem magyará­zójának hideg Ítélkezésével, objektiv ok­keresésével aakrjuk megértetni a sarajevoi eseményeket. A 'sarajevoi merényletet az osztrák-ma­gyar imperializmus idézte föl. Az osztrák­magyar monarchia, miután kudarcos had­járatok során 1859-ben kiszorították Olasz­országból, 18ö6-ban kiverték Németország­ból, az 1878-as bosnyák hadjárattal a bal­káni terjeszkedésre vetette magát. Bosznia ökkupációjával indult el az az iniperiális politika, amelynek most egyelőre utolsó állomása Ferenc Ferdinánd trónörökös sa­rajevoi meggyilkolása. Az az ötezer osz­trák-magyar katona, aki a bosnyák okku­pációban ott halt martirhaiáit a bosnyák hegyek között, indította meg azt a fejlődést, amely most az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokának a halálához vezetett. Az osztrák-magyar abszolutizmus külső poli­tikája a Balkánon kezdettől a reakció és az uszítás politikája volt. Évtizedeken ke­resztül mindent elkövetett, hogy megaka­dályozza a. Balkán keresztény, szláv pa­rasztnépeinek a török feudalizmus alól való fölszabadulását. Ezt a Metternich óta ha­gyományos osztrák politikát követte a monarchia a Balkán-háború harcai idején is. A Balkán-háború a Balkán paraszt né­pei számára ugyanazt jelentette, mint amit a francia nagy forradalom jelentett Nyu­gateurópa számára : a kapitalizmus előre­törését a feudalizmussal szemben. Ausztria­Magyarország volt az európai reakció leg­szívósabb erejű fellegvára a nagy francia forradalom eszméivel és csapataival szem­ben a. 18. század végén, Ausztria-Magyar­ország lett a reakció legerősebb hatalma a balkáni forrongás csapataival es eszméivel szemben a 20. század elején. Kettős ok vitte a Balkán népeivel szem­ben konzervatív politikába.az osztrák-ma­gyar abszolutizmust :.•; e népek paraszt-volta és szláv-volta. Ez az abszolutizmus egyre erősebben az uralkodó osztályokra támasz­kodott és különösen azután, hogy Magyar­országon elejtette az általános választójog politikáját, tisztára a tőkés és nagybirtokos erdekek fegyverforgatójává lett. Rémült' irtózattal látta tehát a balkáni szláv de­mokráciák diadalmas előretörését és min­den eszközt megpróbált a letörésükre. Bosz­nia annexiójával pedig harmadában szláv állammá lett az osztrák-magyar monarchia és a 67-es kiegyezés révén kormányzásra jutott magyar és német uralkodó osztályok és velük a dinasztia, egyre inkább vissza­riadtak a szláv tenger növekvő áradatától. A Balkán-válság folyamán az imperializ­mus olyan politikába sodorta a monarchiát, hogy a szláv paraszti népek Ausztria-Ma­gyarországon kívül 'és belül egyaránt a monarchia fönnállásában, az abszolutizmus­utján.... ' ban, a Habsburg-dinasztiában látták - leg­főbb ellenségüket. A sarajevoi merénylet iniperiális po­litika cselekedeteinek következménye. Felelet arra a nemzeti elnyomásra, amely; rettentő súllyal nehezedik Délmagyarország, Hor­vátország, Bosznia és Ausztria szerbjeire. Felelet arra a politikára, amely; gátja a délszláv népek egyesülésének, amely há­rom uralkodó és hat kormány fősége alá töri szét a délszláv nemzetet. Felelet az osz­trák-magyar imperializmusnak arra a po­litikájára, amely a Balkán-válság folyamán minden eszközzel, a nagyhatalmak: terrori­zálásával, a mozgósítás félelmetes remével, a háboruveszedelem borzalmának föidézésí­vel parancsolta el Szerbiát as Adriától, a ki­kötőtől, a világkereskedelembe yaló kap­csolódástól, a fejlődéstől, an élettől. Fele­'íet arra a politikára, amely a magyar agrá­riusok kedvéért vámJiábomt idézett fol Szerbiával, amely; ugyanakkor, amikor ki­éheztette a magyar munkást, a maga elad­hatatlan bőségébe fullasztotta ít szerb pa­rasztot, amely, a gazdasági yálság, a csőd, a néppusztulás szakadékáig kergetett egy egesz országot. Felelet' arra a politikára, amely bár nyíltan nem iizent háborút Szer­biának és Montenegrónak, de amely] kato­nák tízezreinek a mozgósításával csikarta ki Szerbia kezéből győzelmei koronáját: a tengeri kikötőt és amely ultimátummal ker­gette el Montenegrót az annyi ver árán megszerzett Skutáriból, / rAz osztrák-magyar imperializmus; kel-­.tette föl a délszláv nemzeti eszme híveiben és a szerb sovinizmus harcosaiban az osz­trák-magyar monarchia ellen való gyűlö­letet, szította föl az egyre fokozódó keserű­séget, tehetetlen düht és fojtott indulatot, amely, az utolsó esztendők alatt annyiféle formában lohh'ánt ki. Az osztrák-magyar, imperializmus teremtette meg nszifó. 'és 'él­nyomó politika fával azokat a lélektani föl­tételeket, amelyele merénylettérvekig, hom­bás és revolve res gij ilk os ságok ig kergetik az embereket. 'A' merénylő szerb diát, ami­kor elfogták, azonnal azt vallotta, hogy gyiilöli az osztrák-magyar imperializmust es a trónörököst azért ölte meg, mert benne látta ennek az imperializmusnak: a legfőbb képviselőjét. És nemcsak ez a szerb 'diák, Hanem a tör­ténelmi igazság is azt állitja, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös yolt az osztrák-ma­gyar imperializmus legmesszebbre látható feje. Ö yolt annak a csoportnak a vezére, amely a Balkán-válság folyamán a táma­dást, a háború.politikáját követelte. Az pr­Xjapunk mai száma oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék