Népszava, 1914. június (42. évfolyam, 128–152. sz.)

1914-06-30 / 152. szám

1914 junius 30. .»:» Ív­ NÉPSZAVA mokrata körökben nemrég azt mondotta, hogy Szerbia csak akkor valósíthatja meg vágyait, ha Ferenc Ferdinánd trónörökös el­megy az útból. Ezt csak üres hencegésnek tekintették, de most a sarajevói merénylet után, az a nézet alakult ki, hogy a me­rénylet szálai a legmagasabb szerb udvari körökig nyúlnak és a katoni ligával össze­függenek. Péter király csak azért adta át Sándor trónörökösnek az uralkodást, mert előre tudott a készülő merényletről és sza­badulni akart a felelősségtől. Előre tudtak a merényletről. A horvátok, akik most a szerbekkel politikai okokból ellenséges lábon állanak, kihasznál­ják a merényletet a szerbek ellen. Horvát poli­tikusok állítólag előre tudtak a merényletről s a zágrábi saborban a napokban, a budget tár­gyalása során, a horvát ellenzékiek szemre­hányásokkal illették a zágrábi hatóságokat, hogy a trónörököst Boszniába engedték, ahol nincs biztosságban az élete, sőt állítólag Gagliarski, a zágrábi titkos rendőrség főnöke négy nap előtt­­terjedelmes jelentést terjesz­tett az illetékes hatóságok elé, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen Boszniában me­rénylet készül. A titkos rendőrség főnökének ezt a jelentését ad akta tették, ami miatt a horvát politikusok most föl vannak háborodva. Azt is állítják,­­ hogy a zágrábi legutolsó me­rénylet, amely Szalvátor főherceg zágrábi tar­tózkodása alatt valóban megtörtént, de ame­lyet akkor a hatóságok jelenlétében incidens­nek minősítettek, csakugyan a főherceg ellen irányult. A horvát politikusok annak igazolására, hogy a merénylet nem egy-két fanatikus tette volt, hanem valóságos szerb összeesküvés, azt hangoztatják, hogy a sarajevói merénylet a szerb Vidovban napján történt, azon a napon, amely a kenyérmezői szomorú ütközetre em­lékeztet ma is s a bosszű napjaként él a szer­bek lelkében. Tüntetések a szerbek ellen Sarajevóban Sarajevóban a merénylet után nagy tünte­tések voltak a szerbek ellen. Nagy tüntető tömeg vonult az Európa-szálloda elé. A szálló Jesztanovics akié, Spolajkovics szerb politi­kus apósáé, aki a politikában is szerepet visz, egyik vezére a szerb­ radikálisoknak. A tö­meg megrohanta az épületet, az ablakokat beverték, sőt az ablaktáblákat is leszedték. A szálló tulajdonosa kénytelen volt a tüntetők elől a padlásra menekülni. Amikor a tömeg itt mindent, összetört, ami keze ügyébe ke­rült, a szerb klub, majjd a metropolis elé vo­nultak, betörtek mindkét épületbe, az abla­kokat beverték, a bútorokat kiszórták az ut­cára és megsemmisítették. A tömeg ellen dragonyosokat vezényeltek ki, akik kard­lappal kergették szét. Mostarban Vasárnap és hétfőn a mozlimek tüntetéseket rendeztek a szerbek ellen. Több szerbet véresre vertek. Nevesinje községben szintén szerbellenes tüntetések voltak. Tüntetés Zágrábban. Hivatalos jelentés szerint vasárnap este 7 órakor nagyobb szám­ú diák zárt sorokban gyászfátyolos horvát zászló alatt végig­ment a város főutcáin ilyen kiáltások köz­ben : — Le a szerbekkel! A tüntetőkhöz rövid idő múlva már nagy embertörleg csatlakozott, amely ismételten fölháborodásának adott kifejezést a merény­let miatt és a szerbellenes tüntetésekben tört ki. A sokol-egyesü­let helyiségének, a „No­vosti" és „Pokret" szerkesztőségének, vala­mint a szerb egyházközség házának ablakait bezúzták. A rendőrség, hogy az idegen va­gyon rongálásának elejét vegye, végül szét­oszlatta a tüntetőket. A szerib bank épülete előtt is voltak tüntetések. A lapok fölhábo­rodásukat nyilvánítják a merénylet fölött. A polgármester kiáltványban adott kifeje­zést Zágráb gyászának. Hétfőn déltájban egy csomó diák tüntetést rendezett, ismét horvát lobogó alatt végig­vonultak az utcán és azt kiáltották: „Le a gyilkosokkal!" Ismételten hangzottak el szerbellenes kiáltások is. A tüntetők a Star­csevics-dómig mentek, ott azután elszéled­tek. A szerb kormány és parlament. A szerb sajtóiroda jelenti: Nikolics Andra, a skupstina elnöke, a budapesti és bécsi par­lamentek elnökeihez részvéttáviratokat in­tézett, amelyekben együttérzését fejezi ki a monarchia fájdalmában és undorát a me­rénylet fölött. Pacsu pénzügyminiszter, a fő­várostól távol levő miniszterelnök képvise­lője, Berchtold gróf külügyminiszterhez a szerb kormány nevében részvéttáviratot, in­tézett, amelyben szintén kifejezi fölháboro­dását a merénylet fölött. Jovanovics bécsi szerb követ megbízást kapott, hogy ille­tékes helyen a szerb kormány nevében kifejezésre juttassa a részvét és fölháborodás érzéseit. Gyurisics dr. igazságügyminiszter Gruics külügyminisztériumi osztályfőnök kíséreté­ben az osztrák-magyar ügyvivőhöz ment és a kabinet nevében kifejezte részvétét. A bel­ügyminiszter rendeletére ma a nemzeti ün­nepre való tekintettel kitűzött zászlókat a házakról levették. A magyarországi szerbek és e sarajevói merénylet­ Újvidékről telefonáljak". A merénylet indító okaira vonatkozólag teljes itt a tájékozatlan­ság, mert a magyarországi szerbség egyáltalá­ban nem érintkezik a boszniai szerbekkel, sőt közöttük határozottan ellenséges viszony áll fönn. Azt azonban, hogy az összeesküvést Bel­grádban szőtték volna, nem tartják valószínű­nek. Az általános nézet szerint a merénylet a boszniai szerb ifjúság köréből indult ki, amely utóbbi időben teljesen rávetette magát a poli­tikára, önállóan szervezkedett, amivel még a saját hazájabeli szerbeknek is kellemetlenséget okozott. Ennek az ifjúságnak féktelen szenve­délyében látják itt a merénylet indító rugóját. Ezzel szemben az újvidéki határrendőrség mindenáron kapcsolatot akar fölfedezni a ma­gyarországi szerbség és a merénylők között. Azt állítja, hogy úgy ezek, mint a boszniai szer­bek is, szerves összeköttetésben állanak Bel­gráddal , hogy bármely pillanatban készek arra, hogy a trializmus zászlóját kibontsák. Tegnap ülték meg például a rigóm­ezei csata ötszázéves emlékünnepét s erre az alkalomra egyedül Újvidékről ötszáznál több ember rán­dult át Belgrádba. A sarajevói merénylet nem a merénylők agyában született meg, hanem lehet, hogy Belgrádban, de az sincs kizárva, hogy a szálak elnyúlnak Magyarországba is s a határrendőrség ebben az irányban azonnal megindította a nyomozást s föltétlenül megke­res mindenkit, akin­ek ebben az ügyben csak a legkisebb része is van. Szerb röpiratok. Bosznabródban hétfőn reggel több letartóz­tatás történt. Egy vonat vagonjából egy asszony röpcédulákat szórt ki, amelyeken ez állott: „A trónörökös meghalt, két nap múlva a király következik utána. Mi szerbek eljöt­tünk, hogy titeket, testvéreink, a rabszolga­ságból kiszabadítsunk". Persze kérdéses, nem-e agent provokáto­rok mű­ve az egész­­ Belgrádi Kéz? ! A berlini „Vostische Zeitung"-nak jelen­tik Bécsből. A vizsgálat kétségtelenül meg­állapította, hogy a Sarajevo- merénylet mö­gött belgrádi emberek rejtőzködnek. A bel­grádi lapok már évek sora óta hangoztat­ják, hogy politikai gyilkosságok fogják Ausztria-Magyarországon a nagyszerb pro­­pagandát előmozdítani. Ferenc Ferdinánd főherceget a szerb lapok a nagyszerb Mozga­lom legnagyobb ellenségének tüntették föl. 5 Rámutattak a lapok arra is, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg Simic, bécsi szerb követe­tel két év előtt, noha négyszer jelentkezett bemutatkozó audienciára, fogadni nem akarta azért, mert kineveztetésével nem volt megelégedve. A jelentés konstatálja végül, hogy a trónörökös meggyilkolása után újabb áldozatok vannak kiszemelve és hogy a bomba és Browning működése nem fog szü­­netelni. A szerb főkonzul a merényletről. Milankovics D. István szerb­ főkonzul egy újságírónak a többek között a következőket mondotta : — Mondhatom, a trónörökös-pár tragé­diája rettenetesen hatott a szerb népre. Az ilyen eseteknél félre kell tenni a politikát, itt emberi érzések tolulnak előtérbe és mi sem fenevadak, sem barbárok nem vagyunk. Nem képzeli, hogy ezt az esetet arra fogjuk­­ föl­használni, hogy a Magyarország és Szerbia közötti viszonyt elmérgesítsük. Sőt ellenke­zőleg. Minden alkalmat arra használunk föl, hogy ezt a viszonyt minél melegebbé és barát-b­rátságosabbá tegyük. A gyilkosság és a politika. A magyar parlament. Tisza István miniszterelnök Gesztről h­ét­­főn reggel 7 órakor a fővárosba érkezett. Az országgyűlés két háza kedden fog ülést tar­tani Ferenc Ferdinánd trónörökös és fele­­sége ellen elkövetett merénylet fölötti felhá­­­borodásának és gyászának megnyilatkozás­­ár­a. Miniszteri tanácskozások. Az összes osztrák miniszterek Bécsben van­nak és a hétfői nap folyamán gróf Stürgkh miniszterelnök és Berchtold gróf külügymi­­niszter audiencián jelentek meg a királynál. Tisza István szintén Bécsbe utazik és kihall­ gatáson jelenik meg a királynál. A­ kihall-* gatás után miniszteri tanácskozások lesz­nek. Először egy közös minisztertanácsot fognak tartani, azután az osztrák­ miniszte­rek külön gyűlnek össze tanácskozásra. A merénylet és a főváros. A merénylet híre vasárnap déli 1 óra táj­ban érkezett Budapestre és villámgyorsan ter­jedt el. Bárczy István polgármester intézkedé­sére a főváros összes épületeire kitűzték a fekete lobogót. Egyben részvét-távirat ment a kabinetirodához. A főváros törvényhatósági bizottsága kedden délután 4 órakor rendkívüli közgyűlésre hív­ták össze a gyászeset alkalmából. A főkapitány elrendelte, hogy vasárnap és hétfőn a nyilvános helyeken, kávéházak­ban, vendéglőkben, mulatókban a zene szüne­teljen. A rendelet a csak szöveget kísérti ze­nére nem vonatkozik. A színházi előadásokat megtartották. A főkapitány zavargásoktól tart és ezért a szerb konzulátus épületét megerő­sített rendőri őrszem kíséri figyelemmel, azon­kívül az összes kerületi kapitányságok és őr­szobák is teljes készenlétben vannak. Néhány detektívet küldtek Sarajevóba és Budapesten is nyomozás indult meg, hogy az itt élő szerbek között nincsenek-e a merénylőknek társaik? A részvét a politikában. A magyar kormány nevében Tisza minisz­terelnök már kifejezte részvétét a királynak­ Az országgyűlés kedden fogja részvétét nyil­vánítani, délelőtt a képviselőház, délután pedig a főrendek. A képviselőház részvétét indítvá­nyozó javaslatot Beöthy Pál házelnök fogja előterjeszteni, amelyhez a Házban megjelenő ellenzék nevében Apponyi Albert, a munka­párt nevében pedig valószínűen a párt elnöke fog hozzászólani. A Ház a kitűzött napirendet nem tárgyalja, erre valószínűen csak a trón­örökös-pár temetése után kerül a sor. * A függetlenségi párt hétfőn este tartott ér­­tekezletén jegyzőkönyvben a követk­ezőkben örökítette meg részvétét..­ .

Next