Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-03 / 155. szám

1914 júliu­s 3. ..in»„I. Mir.I ..I SZÍNHÁZAK Péntek, 1914 julius 3. Fü­városi Nyáris Színház. János vitéz. Daljáték 3 fölvonásban. Irta Bakonyi Károly. Zenéjét szer­ette Kacsóh J­orpráe. Kezdete fél 8 órakor. MŰSOR: SZOMBAT: Dzsingula szul­tán. VASÁRNAP: Délután: Tiszt urak a zárdában. — Este: Dzsingula szultán. Budapest! Színház. Szervusz Pest. Kezdete 8 órakor. MŰSOR: SZOMBAT: Szervusz Pest! VASÁRNAP: Délután: Szer­vusz Pest! — Este: Szer­vusz Pest! „Unió" biztosító intézet, Budapest, VI. Teréz­körut 40/42. Alapíttatott 1863. Folyó évi junius havában 1,180.000 korona értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 997.800 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 198.426 korona 33 fillér fizet­tetett ki. 1914. évi január hó 1-től junius 30-ig 7,122.500 korona értékű biztosítási ajánlat nyúj­tatott be és 5,949.400 korona értékű új kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében a folyó évben 1,139.896 korona 72 fillér és az inté­zet fennállása óta 23,564.690 korona 74 fillér fizettetett ki. Ezen intézet­ az élet- és a gyermek­biztosítás minden nemével foglalkozik a leg­olcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. rendkívül olcsó, mert kaucsukból készült­ katonazene­hangverseny KIOSZK volt Kolegorszky, Stefántia-it. Legalkalma­sabb délelőtti tanácskozóhely /mms NAGYVÁRADIAK találkozóhelye az öreg jó „Ké­mé­nysep­rő-vendéglő"­s (VI. Aréna­ út 106) ahol kellemesen és jól vacsorázhat. Kitűnő magyar és francia konyha saját vezetésem alatt. Minden nap rákkülönlegességek. Idei libamáj-boulé. Walter-féle különleges ma­gyar vacsora. Minden nap pécsi Hegedűs Gyula muzsikál. Ünnep és vasárnap katona­zene hangverseny. Wa­ter egg egy vendég,gs veil negjfíraci r. k. pDtpakl fSsieiCci On bérel egy ócska zongorít vgjj- pian­nót és havonta 14 vagy 16 K­­ölcsömkijol, végre pénzét kiadta, zongorája nincs, havonta '50 koronát, kap egy kiváló gyártmányú, leg­modernebb, ércpárcíb­íkés, kereszthúros uj zongorát vagy pianinolt, nem ir alá váltót, neil állit kezest, nem lekötelezettje a bankszövetkezetnek és idővel mégi-­tula­jdona lesz a zongora. Ilyen­ ideális, szolid, liberális módon kapható kizárólagosan csí­k: zongoraeladási és kölcsönző telepén Budapest, Erzsébet-körut­! TELEFON: 4­81. ZONGORÁK hecseríté»», javí­tása,hangolása legkalánsabbai'. Fr ánti rendszer kedvezményében egyelőre csak­ a fővárosban la­kók részesülnek. Vidéki Flir­"­telek:'1M korona eleies és h»Ti »0 koronás részlettörlesztés k­özelgő választási harcokra minden elvtársnak el kell készülnie. Az agitátorok ezreire van szílSssé®?» Mindenki elméletileg is képezze magát, hogy a választási agitáe»®fean keli© fusiussal dolgozhassák pártunkért. Célszerű­­tehát, ha az elvtársak minél előbb megismerik, olvassák, tanul­mányozzák a pártirod­alom minissie­n termékét. A legutóbbi néhány hónapban a következő pártirodalmi kiadványok jelentek meg: ISévész M.x A magyar munkásmozgalom története — K —«SO Csizmadiai Hová? Merre? — — — „ —"2© Kunfi s Veszélyben a monarchia — „ — *H2 S®m©gyi s A magyar helyesírás kis gyakorlókönyve — „ —*SO Weitner: Bihari szociálpolitika — „ —'12 Munkáskönyvtár. 1. sz. Kautsky : A szociális reform és a szociális forradalom K­­'50 2. sz. Kautsky: A szociális forradalom után „ —'40 3. sz. Liefekmecsut s A tudás hatalom! — A hatalom tudás! „ —'5® Szocialista agitációs iratok. .1. sz. Saramis Osztályharc — — K —'06 2. sz. Webtners A gazdasági harc­­ — TM — — „ —'O® 8. sz. Suhoget Harc a tudományért — — — „ —'06 4. sz. Reraas­s Kinek van választójoga?­­ —­ — „ —'06 Csupa tanulságos, értékes és olcsó, könnyen beszerezhet® könyv. Kaphatók a Népszava könyvkereskedésében (Budapest, VII. Erzsébet­ körút 35. sz.) és valamennyi szervezeti könyvárusnál. REGEM Y * %­ ­ IRTA FARKAS AMTAI I. A TANYÁN. Itt tanya, ott tanya, mindenütt tanya. Valamikor a régi jó világban eke nem lá­tott baromjárás lehetett az egész vidék. Tér­dig érő füvében olvasatlan nyájak legelész­tek, sáros, nádas vadvizében kövér halak lu­bickoltak és jára­tlan utain zsivány emberek kódorogtak a vármegye elől nyurga paripá­kon vagy nádtörő ladikokon. Most már más világ járja. Ahol a bölömbika bömbölt, ott most a ta­nító úr énekel; ahol a sunyi betyárok fészke rejtőzött, ott most akácfás, ámbitusos tanya terpeszkedik, amibe nyalka lovon for­dul be az adóintéseket kézbesí­tő tanyai rendőr. Az ősidők óta pihenő földet az alig ötven­hatvanesztendős rablógazdálkodás még nem tudta elsoványítani, koldussá tenni. Még bő­ven visszatenni a magot, még pocakossá teszi a gazdát, kövérre hizlalja a jószágot, még a jólét zsírja csordul belőle. A kódorgó vizek­ hozta iszap trágyáját nem tudták még annyira kihasználni, hogy kilátszék a föld oldalbordája a soványság miatt, hogy úgy nőjjön benne a vetés, mint a ragyás ember szakára: szálanként, mintha fúróval ültették volna. Van itt ennivaló bőven embernek, jószág­nak egyaránt. Ahány család, annyi tanya, annyi széna­szalmakazal, annyi jószág ebből is, abból is. Mintha valami igazságos társadalmat ren­dező óriási reformátor isten vagy ember ké­pében kvártélyozta volna el itten a tanya­lakókat: — Nesze, Szabó István, ez a föld, ez a ta­nya a tied. Hogy a szomszédod ne nézzen rád haragos szemmel, annak is adok ugyaneny­nyit. Rúzs Molnár János, kend se jártassa a száját, itt van ez a telek föld, csak viselje gondját. Mikes Már­ton uram se panaszkod­jék, a szomszédos telek az övé. Aki vet, az aratni is tud majd, csak a munkáját ne saj­nálja, csak nyáron át erőltesse meg egy ki­csit a derekát, aztán egész télen a kemence mellett citerálhat. De­ Így is volt valójában. Mindenkinek volt mindene. Aki nem itta el a kocsmában, aki készakarással nem hordta a pocséklás garatjára a búzáját, megmaradt, annak a vanja, még szerzett is mellé. A fölcseperedő család, a férjhez ment lányok, a megházaso­dott­ legények elhúzódtak szépen az új föl­osztású földekre, a nyomásokra. Itt, a telke­ken az öregje lakott igencsak. Azért ugyan egyik-másik helyen növeke­dett, egyik-másik helyen pedig fogyott a tanyaföld a szerint, ki hogyan gazdálkodott, kinek milyen volt a szerencséje. A takaré­kos szomszéd meg­kaparitotta a pocsékló szomszéd örökét vagy új gazdák bújtak be az eperfás, akácos tanyákba. Friss pénzzel jöttek vagy pedig örökösödés útján jutott rájuk. De nemigen volt változás. Évtizedek óta ugyanazok a famíliák dolgoztak vagy hű­söltek a szép sorjában elhelyezkedett, fehérre meszelt­­tanyákban. Értelmes nép, dolgozni tudó nép egytől­egyig. Csak egyet nem szeretett: a­ gazdálko­dóban az utat és a közigazgatásban az ura­kat. Szűcs Balázsnak adtak igazat, aki azt mondta: — Megette a fészkes a szegény ember ál­lapotát, amióta a bíró nem gatyában jár, hanem cipellőben, aztán polgármesternek ti­tulálják. Mikor Soós Mihály uram volt a főbíró, — megmondhatja Sárándi Pista bácsi is, aki tavaly halt meg, — hogy egy krajcár pótadót nem fizetett a paraszt. Most meg majdnem száz percentet fizetünk. Erre tódította aztán Erdős Náci, aki rig­musos ember hírében állott és igy általában huncut ember számba ment: — Rendezett Tanács — elveszett kalács! A tanyalakó atyafiak lelkébe letörülhetet­lenül berágódott az a gyanú, hogy a köz­igazgatásnak ezt a formáját az urak csak azért találták ki, hogy minél több ingyenélő ásítozzék ott a városházán és hogy az urak minél többet lophassanak. (Folytatása következik.) NÉPSZAVA ló

Next