Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-03 / 155. szám
1914 július 3. ..in»„I. Mir.I ..I SZÍNHÁZAK Péntek, 1914 julius 3. Füvárosi Nyáris Színház. János vitéz. Daljáték 3 fölvonásban. Irta Bakonyi Károly. Zenéjét szerette Kacsóh Jorpráe. Kezdete fél 8 órakor. MŰSOR: SZOMBAT: Dzsingula szultán. VASÁRNAP: Délután: Tiszt urak a zárdában. — Este: Dzsingula szultán. Budapest! Színház. Szervusz Pest. Kezdete 8 órakor. MŰSOR: SZOMBAT: Szervusz Pest! VASÁRNAP: Délután: Szervusz Pest! — Este: Szervusz Pest! „Unió" biztosító intézet, Budapest, VI. Terézkörut 40/42. Alapíttatott 1863. Folyó évi junius havában 1,180.000 korona értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 997.800 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 198.426 korona 33 fillér fizettetett ki. 1914. évi január hó 1-től junius 30-ig 7,122.500 korona értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 5,949.400 korona értékű új kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében a folyó évben 1,139.896 korona 72 fillér és az intézet fennállása óta 23,564.690 korona 74 fillér fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és a gyermekbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. rendkívül olcsó, mert kaucsukból készült katonazenehangverseny KIOSZK volt Kolegorszky, Stefántia-it. Legalkalmasabb délelőtti tanácskozóhely /mms NAGYVÁRADIAK találkozóhelye az öreg jó „Kéményseprő-vendéglő"s (VI. Aréna út 106) ahol kellemesen és jól vacsorázhat. Kitűnő magyar és francia konyha saját vezetésem alatt. Minden nap rákkülönlegességek. Idei libamáj-boulé. Walter-féle különleges magyar vacsora. Minden nap pécsi Hegedűs Gyula muzsikál. Ünnep és vasárnap katonazene hangverseny. Water egg egy vendég,gs veil negjfíraci r. k. pDtpakl fSsieiCci On bérel egy ócska zongorít vgjj- piannót és havonta 14 vagy 16 Kölcsömkijol, végre pénzét kiadta, zongorája nincs, havonta '50 koronát, kap egy kiváló gyártmányú, legmodernebb, ércpárcíbíkés, kereszthúros uj zongorát vagy pianinolt, nem ir alá váltót, neil állit kezest, nem lekötelezettje a bankszövetkezetnek és idővel mégi-tulajdona lesz a zongora. Ilyen ideális, szolid, liberális módon kapható kizárólagosan csík: zongoraeladási és kölcsönző telepén Budapest, Erzsébet-körut! TELEFON: 481. ZONGORÁK hecseríté»», javítása,hangolása legkalánsabbai'. Fr ánti rendszer kedvezményében egyelőre csak a fővárosban lakók részesülnek. Vidéki Flir"telek:'1M korona eleies és h»Ti »0 koronás részlettörlesztés közelgő választási harcokra minden elvtársnak el kell készülnie. Az agitátorok ezreire van szílSssé®?» Mindenki elméletileg is képezze magát, hogy a választási agitáe»®fean keli© fusiussal dolgozhassák pártunkért. Célszerűtehát, ha az elvtársak minél előbb megismerik, olvassák, tanulmányozzák a pártirodalom minissien termékét. A legutóbbi néhány hónapban a következő pártirodalmi kiadványok jelentek meg: ISévész M.x A magyar munkásmozgalom története — K —«SO Csizmadiai Hová? Merre? — — — „ —"2© Kunfi s Veszélyben a monarchia — „ — *H2 S®m©gyi s A magyar helyesírás kis gyakorlókönyve — „ —*SO Weitner: Bihari szociálpolitika — „ —'12 Munkáskönyvtár. 1. sz. Kautsky : A szociális reform és a szociális forradalom K'50 2. sz. Kautsky: A szociális forradalom után „ —'40 3. sz. Liefekmecsut s A tudás hatalom! — A hatalom tudás! „ —'5® Szocialista agitációs iratok. .1. sz. Saramis Osztályharc — — K —'06 2. sz. Webtners A gazdasági harc — TM — — „ —'O® 8. sz. Suhoget Harc a tudományért — — — „ —'06 4. sz. Reraass Kinek van választójoga? — — „ —'06 Csupa tanulságos, értékes és olcsó, könnyen beszerezhet® könyv. Kaphatók a Népszava könyvkereskedésében (Budapest, VII. Erzsébet körút 35. sz.) és valamennyi szervezeti könyvárusnál. REGEM Y * % IRTA FARKAS AMTAI I. A TANYÁN. Itt tanya, ott tanya, mindenütt tanya. Valamikor a régi jó világban eke nem látott baromjárás lehetett az egész vidék. Térdig érő füvében olvasatlan nyájak legelésztek, sáros, nádas vadvizében kövér halak lubickoltak és járatlan utain zsivány emberek kódorogtak a vármegye elől nyurga paripákon vagy nádtörő ladikokon. Most már más világ járja. Ahol a bölömbika bömbölt, ott most a tanító úr énekel; ahol a sunyi betyárok fészke rejtőzött, ott most akácfás, ámbitusos tanya terpeszkedik, amibe nyalka lovon fordul be az adóintéseket kézbesítő tanyai rendőr. Az ősidők óta pihenő földet az alig ötvenhatvanesztendős rablógazdálkodás még nem tudta elsoványítani, koldussá tenni. Még bőven visszatenni a magot, még pocakossá teszi a gazdát, kövérre hizlalja a jószágot, még a jólét zsírja csordul belőle. A kódorgó vizek hozta iszap trágyáját nem tudták még annyira kihasználni, hogy kilátszék a föld oldalbordája a soványság miatt, hogy úgy nőjjön benne a vetés, mint a ragyás ember szakára: szálanként, mintha fúróval ültették volna. Van itt ennivaló bőven embernek, jószágnak egyaránt. Ahány család, annyi tanya, annyi szénaszalmakazal, annyi jószág ebből is, abból is. Mintha valami igazságos társadalmat rendező óriási reformátor isten vagy ember képében kvártélyozta volna el itten a tanyalakókat: — Nesze, Szabó István, ez a föld, ez a tanya a tied. Hogy a szomszédod ne nézzen rád haragos szemmel, annak is adok ugyanenynyit. Rúzs Molnár János, kend se jártassa a száját, itt van ez a telek föld, csak viselje gondját. Mikes Márton uram se panaszkodjék, a szomszédos telek az övé. Aki vet, az aratni is tud majd, csak a munkáját ne sajnálja, csak nyáron át erőltesse meg egy kicsit a derekát, aztán egész télen a kemence mellett citerálhat. De Így is volt valójában. Mindenkinek volt mindene. Aki nem itta el a kocsmában, aki készakarással nem hordta a pocséklás garatjára a búzáját, megmaradt, annak a vanja, még szerzett is mellé. A fölcseperedő család, a férjhez ment lányok, a megházasodott legények elhúzódtak szépen az új fölosztású földekre, a nyomásokra. Itt, a telkeken az öregje lakott igencsak. Azért ugyan egyik-másik helyen növekedett, egyik-másik helyen pedig fogyott a tanyaföld a szerint, ki hogyan gazdálkodott, kinek milyen volt a szerencséje. A takarékos szomszéd megkaparitotta a pocsékló szomszéd örökét vagy új gazdák bújtak be az eperfás, akácos tanyákba. Friss pénzzel jöttek vagy pedig örökösödés útján jutott rájuk. De nemigen volt változás. Évtizedek óta ugyanazok a famíliák dolgoztak vagy hűsöltek a szép sorjában elhelyezkedett, fehérre meszelttanyákban. Értelmes nép, dolgozni tudó nép egytőlegyig. Csak egyet nem szeretett: a gazdálkodóban az utat és a közigazgatásban az urakat. Szűcs Balázsnak adtak igazat, aki azt mondta: — Megette a fészkes a szegény ember állapotát, amióta a bíró nem gatyában jár, hanem cipellőben, aztán polgármesternek titulálják. Mikor Soós Mihály uram volt a főbíró, — megmondhatja Sárándi Pista bácsi is, aki tavaly halt meg, — hogy egy krajcár pótadót nem fizetett a paraszt. Most meg majdnem száz percentet fizetünk. Erre tódította aztán Erdős Náci, aki rigmusos ember hírében állott és igy általában huncut ember számba ment: — Rendezett Tanács — elveszett kalács! A tanyalakó atyafiak lelkébe letörülhetetlenül berágódott az a gyanú, hogy a közigazgatásnak ezt a formáját az urak csak azért találták ki, hogy minél több ingyenélő ásítozzék ott a városházán és hogy az urak minél többet lophassanak. (Folytatása következik.) NÉPSZAVA ló