Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-29 / 178. szám
1914 július 29. i-TTVTi«-»*—''TIWVNIHLaa' TTE^jaj NÉPSZAVA A monarchia jegyzékéhez mellékelt memorandum tartalma. A Népszava legutóbbi számában már ismertettük az osztrák-magyar monarchiának a hatalmakhoz intézett körjegyzékét, amely számos melléklettel és bizonyítékkal azt a megokolást fejti ki, hogy miért kell a monarchiának Szerbiával szemben eljárnia. A körjegyzéknek a nagyszerb agitáció bizonyítékait tartalmazó részét most utólag közli a ,,M. T. I." a következőkben: Azt a fölfogást, hogy Bosznia-Hercegovina annexiója, bár ezt az aktust Szerbia elismerte, Szerbia megrablásának tekintendő, nemcsak az ellenzéki irányú lapok terjesztették, hanem, mint az 1. számú melléklet mutatja, a „Samouprava" is, amely tudvalevően közel áll a szerb külügyi hivatalhoz. A Duvaj báró és Skerlec báró ellen elkövetett gyilkos merényletek tetteseinek állandó dicsőítése egyik legkirívóbb vonása a szerb sajtónak és pedig meglehetősen pártkülönbség nélkül. Zorajics merénylő, aki varesanin táborszernagy ellen követett el merényletet, mint ismeretes, öngyilkos lett. A belgrádi „Politika" egyik cikkében Zorajicset szerb hősnek ünnepelte, akinek nevét — úgymond a lap — minden szerb ember nagyrabecsüléssel és fájdalommal fogja mindenkor emlegetni. Augusztus 18-án, őfelsége születésnapján a múlt esztendőben a „Politika" ismét foglalkozott e merénylettel és Zorajicsról azt mondta, hogy nevét a nép mint szentét említi. Ami az egyesületi tevékenységet illeti, a Narodna Odbrana mellett főleg a kragujeváci szokolegyesület működött. Igen jellemző a beszéd, amellyel Kovacsevics őrnagy egyesületi elnök az 1914. évi közgyűlést megnyitotta. Testgyakorlásról, amely pedig minden egyes szokolegyesület tulajdonképeni célja volna, szó sínesen. Alig történik róla említés. A beszéd a harci készülődésekről szól az „északi veszedelmes, szívtelen, rablószándékú, zaklató és tággyomrú ellenség ellen, amely sok millió szerb polgárt megfoszt szabadságától és jogaitól és rabszolgaságban tartja őket". Jellemző a Narodna Odbrana működésére a következő rendszer: Az egyesület megadta az ösztönzést a gonosztettre, agitációjával előkészítette a talajt a tett propagandája számára, szállította az anyagi eszközöket, de a tett végrehajtását a monarchia területén lakó félrevezetett, fölbujtogatott fiatalemberekre bízta. Igen jellemző továbbá az a szinte hihetetlen részlet, hogy Tankosic és Ciganovic a két merénylőnek dankálit adott azzal az utasítással, hogy a merénylet elkövetése után azonnal öngyilkosságot kövessenek el. A biztos halál az áldozatoknak és a teljes biztonság önmagának: ez a Narodna Odbrana ismert jelszava. A dossier negyedik melléklete a „Narodna Odbrana" egyik fölhívását tartalmazza, amely a szerb hivatalos lap 1914 június 28-iki mellékleteként valamennyi előfizetőnek megküldetett. E fölhívás a többek között ezeket mondja: „Kossovonak csak egy része lett megbosszulva, a Vidovbanért a bosszú még nem teljes. Azon az egész területen, amelyen népünk nyelvét — a szerbet, a horvátot és a szlovént — beszélik, Kikíndától Monasztirig, Trieszttől Carevo-Szeloig, változatlan jelentőséggel marad meg a Vidovban és Kossovo emlékezete. Amennyi nemzeti lélek e területen sír, amennyi láncot testvéreink hordanak, annyi munkát kell még végeznünk, annyi áldozatot kell még hoznunk". Igen karakterisztikus az a beszéd is, amelyet Nevadovics Jasa, a „Narodna Odbrana" nisi fiókjának elnöke, aki mint a nisi fogház igazgatója állami szolgálatban van, a sarajevói merénylet után mondott. A többi között a következőket fejtette ki: „Szerbiának föltétlenül olyan eszközhöz, aminő a merénylet, kellett folyamodnia, mert éppen Ferenc Ferdinánd főherceg, tekintettel agresszív és excentrikus jellemére, eminens és végzetes veszélyt jelentett Szerbiára és talán távolabbi szláv körökre is. Ha életben maradt volna, rövidesen háborúra hívta volna ki Szerbiát vagy megtámadta volna, amely esetben Szerbia, miután most anyagilag nagyon meggyöngült és hadseregszervezete még nem készült el, föltétlenül elveszett volna. A sarajevói gyilkosság azonban megmentette Szerbiát és eltávolította az útból egyikét azoknak, akik Szerbiára veszedelmesek. Szerbiának most néhány évig nyugta lesz, mert az új trónörökös nagyon meg fogja, gondolni, hogy elődjének nyomdokaiba lépjen". A trónörökös a Királynál. (Ischl, július 28.) Károly Ferenc József főherceg herceg Lobkowitz kamarai elöljáró kíséretében ma reggel ideérkezett. Károly Ferenc József főherceg háromnegyed 10 órakor távozott kihallgatása után a királyvillájából. ” A német császár és a német hadsereg. (Potsdam, július 28.) .Vilmos császár Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár hosszabb előadását hallgatta meg, azután kihallgatáson fogadta a vezérkari főnököt és a tengerészeti vezérkar főnökét. Németek tüntetése a háború mellett. (Berlin, július 28.) Egész Németországban rendkívül lelkesednek a monarchia ügyéért és egymást érik az Ausztria-Magyarország mellett való erőteljes tüntetések. A berlini osztrákmagyar nagykövetség előtt hétfőn óriási tömeg gyülekezett össze és tüntetett a monarchia mellett és Szerbia ellen. Ugyanilyen tüntetések voltak a kancellár palotája és a minisztériumok épülete előtt. A tömeg azután az angol nagykövetség elé vonult és Angliát éltette. Németország minden nagyobb városában napirenden vannak a tüntetések Ausztria mellett. Bajorországban — különösen Münchenben — olyan lelkes a hangulat, amilyen 1870 óta még sohasem volt. Berlinben hétfőn a palotaőrség fölvonulásakor ezrekre menő tömeg tolongott a császári palota előtt. A térzene fölváltva német, osztrák és magyar indulókat játszott. A tömeg folyton éljenezte Vilmos császárt és Ferenc József királyt. Ugyanilyen tüntetés volt Münchenben is a palotaőrség felvonulásánál. A palotához vezető úton a zenekar csak osztrák hadi indulókat játszott. Majd amikor a palota előtt levő térzene kezdődött, a „Wacht am Ehein"-t játszották el. Azután a zenekar a térzene rendes programjára akart áttérni és elkezdte a „Tannhäuser"-t, de a tömeg az első hangok után félbeszakította és tovább is harci dalokat és indulókat követelt. A tisztek erre kiadták a parancsot, hogy a zenekar csak német és osztrák dalokat játszhasson. A tüntetéseknek a késő esti órákban sem szakadt vége. Éjjel a tüntetők a „Fährig"-kávéházban a „Deutschland über alles"-t énekelték, de az ének közben sokan (állítólag szerb alattvalók) füiyültek. Ezeket kidobták a kávéházból és felszólították a zenekart, hogy hazafias dalokat játsszék. Ekkor a tulajdonos állt elő és megtiltotta a hazafias dalokat. A tüntetők roppant haragra gyúltak, a kávéház tulajdonosát megverték, azután a szomszédban épülő házból téglákat és vasdarabokat hoztak és földúlták az egész kávéházat. Németországnak nem kell nagykövetségi értekezlet! (Berlin, július 28.) Németországnak a londoni nagykövetségi értekezletre vonatkozó Grey-féle javaslathoz (amelyről alább, A diplomácia munkája című fejezetben írunk. — A szerk.) való állásfoglalásáról mértékadó helyen a következőket jelentik ki. Németország elismeri, hogy Grey a legjobb szándékoktól vezéreltetve tette meg javaslatait, hogy a béke ügyének használjon. Mindazonáltal Németország e javaslatot gyakorlatilag keresztülvihetetlennek tartja, mert nem járja, hogy egy hatalom, mint Ausztria, Magyarország, amely egy másik hatalommal, mint Szerbia, konfliktusban van, egy nagykövetségi értekezlet aeropagja előtt megjelenjen. Még kevésbé lehetséges, hogy két nagyhatalom, mint Ausztria-Magyarország és Oroszország emez aeropag előtt megjelenjen. A „Lokalanzeiger" nyilván sugalmazott cikkben ezt írja: Grey eszméjét Németország barátságosan fogadta és illő figyelemmel vizsgálta meg. A német kormány azonban tekintettel a pillanatnyi helyzetre, nem határozhatta magát arra, hogy az angol államférfiú javaslatához föntartás nélkül hozzájáruljon. Itten kétkednek abban, hogy egy oly aránylag bonyolult apparátus, mint egy nagykövetségi értekezlet, a politikai események forgatagában oly gyorsan megtalálhatná a nehézségek megszüntetésére alkalmas eszközöket. Nem lehet tovább szemet hunyni az elől, hogy egy ilyen nagyhatalmi aerológ, mely, hivatvaloma két narvhata 5 lom utt." ét rendezni, njv .».•. volna a diplomáciai szokások terén. Itteni vezető körökben ennélfogva, Grey békés kezdeményezésének teljes elismerése mellett, azt hiszik, hogy a béke ügyének talán még többet használna, ha a legjobb eredménnyel megkezdett közvetítési akciót kabinettől kabinethez folytatnák. Ilyen értelemben adtak választ az angol javaslatra. Különösen kiemelendő lesz emellett az a virillány , hogy e pillanatban még Pécs és Pétervár között is folynak a közvetlen diplomáciai tárgyalások. Hamarább célt érnének tehát talán oly módon, ha a hatalmak akár együttesen, akár külön-külön teljes közreműködésüket azokon a helyeken érvényesítenék, amelyek ezirányban elsősorban figyelembe veendők, nevezetesen Pétervárott és Nisben. Németország mindenképen kész az összes kabinetekkel eszmecserében maradni. Olaszország föltétlen hősége. (Berlin, július 28.)_ A „Berliner Tageblatt" jelenti Rómából. Hivatalos helyről értesülök, hogy az olasz kormány már egy hét előtt megragadta az alkalmat, hogy Berlinben és Bécsben illetékes helyen kijelentse, hogy a hármas szövetség céljaihoz föltétlen hűséggel ragaszkodik. Itteni politikai körökben azt hiszik, hogy a háború elszigetelt marad, merthogy Anglia semlegességi nyilatkozata után Oroszország egymaga nem lesz hajlandó háborút kezdeni. Oroszország és Franciaországa: A német császár és az orosz cár. (Berlin, július 28.) A „Vossische Zeitung" jelenti Párisból. Pétervárról távirati jelentések érkeztek, amelyek szerint a német császár és az orosz cár között nagyon élénk táviratváltás történt a legutóbbi órákban. E jelentéseknek politikai körökben a béke föntartására vonatkozólag a legnagyobb jelen-,tőséget tulajdonítják. (Róma, július 28.) A „Neue Freie Presse" római levelezője illetékes helyen a következő fölvilágosítást kapta: A nagyhatalmak tanácskozása, hogy a háború kitörését megakadályozzák, reális utakra terelődött. Anglia és Olaszország fáradozása, hogy Oroszországot elhamarkodott intézkedésektől visszatartsa, Németország részéről is megerősítést nyert. Itt tudomás van arról, hogy a német császár megbízásából igen magas német személyiség Peterhofba utazott, hogy a cárt a német császár nevében a béke fentartására kérje meg. Hogy a cárban ez a lépés mély benyomást keltett, abból következtetik, hogy Sassanov azonnal érintkezésbe lépett a berlini, londoni és párisi kormányokkal. Sassanov célja az, hogy Olaszország a nagyhatalmak közt és az osztrák-magyar monarchia közt a közvetítő szerepet vállalja el. Sassonov nézete szerint Olaszországnak a közvetítői szerepre való kiválasztása azért látszik helyesnek, mert Ausztria-Magyarország ebben biztosítékot láthat, hogy ügye jó kezekbevan letéve. Németország Franciaországhoz és Oroszországhoz. (Berlin, július 28.) Schoen párisi német nagykövet átnyújtotta tegnap a francia kormánynak Németország demarsát és a német kormány megbízásából azt a kérdést intézte a francia kormányhoz, hogy az osztrák-magyar—szerb konfliktus elszigetelését helyesli-e? A nagykövet negyvennyolc óra alatt választ kér. Hasonló demarsot nyújtott át a pétervári német nagykövet, gróf Pour, Jales az orosz kormánynak. (Páris, július 28.) Rieenvenue-Martin igazságügyminiszter kedden délelőtt a külügyminisztériumban ismét tanácskozott Schön német nagykövettel. Délután fél 5 órakor a külügyminisztériumban minisztertanács volt.