Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-17 / 197. szám

6 tet, a Ja­dranska Banka fiókjait bezárták, min­denütt házkutatást tartottak és sok fontos írást foglaltak le. Ugyanilyen statáriális szi­gorral jártak el Isztriában a „Narodna Odbrana"-val érintkezésben lévő személyek ellen. Letartóztatták Don Andreicic helytartó­sági tanácsost, több község elöljáróját­­és dr. Tresic-Pavisic ismert reichsrad­­i képviselőt, egy dalmát helytartósági tanácsost, és, ami a­­legnagyobb föltűnést keltette, letartóztatták a raguzai római katolikus püspököt, Miklas Leo­nardot. Azonkívül letartóztatták és mint túszo­kat fogva tartják a dalmát ,tengerpart több­ községének bíráját, lelkészét , és tanítóját. Görzben letartóztatták Puc dr. ügyvédet, Grading járásbirót, Gabersek nyomdászt és több helyen házkutatást tartottak. Az oroszok haditervéről Rüstem­ Bek", aki Port-Artúr ostroma alatt J Stössel tábornok vezérkarához tartozott, a kö­vetkezőket írja egy londoni újságban: Orosz­országnak Németország és Ausztria-Magyar­ország közé eső része (Orosz len­gyel­ország), amely a varsói katonai körzetet alkotja, stra­tégiailag igen nagy jelentőségű, mert az orosz csapa­tok innen veszedelmeztethetik a legjob­ban Poroszország keleti, illetve Galícia északi részét. Az orosz hadsereg északra való előre­tolása­ elvághatnál keleti Poroszországot, a délfelé való előrenyomulás pedig Galíciát fe­nyegethetné, annál is inkább, mert Galícia a német és osztrák-magyar csapatok előrenyo­mulása folytán úgy is abban a veszedelemben forog, hogy a hadsereg túl messzire távozása folytán veszedelmesen elkülönítődik. Ez az előrenyomulás a legmodernebben megerősített Brest-Litowsk ellen irányulhat. Ez az erődít­mény, amint a második orosz védelmi vonal egészben, mintaszerűleg van fölszerelve, míg az első védelmi vonal, amelyhez Varsó tarto­zik, sok kívánni valót hagy hátra. Oroszor­szágnak Németország és Ausztria-Magyar­ország ellen irányuló támadó hadjáratáról az a véleménye Rustem Beknek, hogy az nem valószínű, mert Oroszországban nemcsak a vasutak alkalmatlanok ennek az elősegítésére, hanem az országutak is rosszak és a hadsereg ezeken sem nyomulhat előre. Oroszország jól tudja, hogy a német hadsereg minden tekintet­ben jobban van fölszerelve és hogy a porosz területre való előrenyomulás leküzdhetetlen akadályokba­­ ütközne. Nem valószínű tehát az orosz offenzíva, hanem valószínűen az követ­kezik be, hogy az oroszok k­iürítik a Visztulán innen fekvő területeket és a folyó mögött vé­delmi vonalba rendezkednek, itt a bevonuló ellenségnek sok akadállyal kell megküzdenie és ezért az oroszok nyugodtan készülődhetnek, nyugodtan bevárhatják a csapattok felvonulá­sát és csak ezután gondolhatnak támadó had­járatra.­­ Hoxníca és Zljesnica.­ ­Loznica község a Podrinje kerületben, négy kilométernyire a Brinától keletre Szerbiában, azon a vasúti vonalon, amely Sabácot Kovil­jacával összeköti. Loznicáról országút visz Valjevón, Csacseken, Kraljevón és Alexisiná­con át Nisbe, amely Valjevónál elágazik Kra­gujevác felé. Az országút hossza Loznicától Nisig körülbelül 350 kilométer.) (Ljesnica a magyar határtól 28 kilométerre­­délre fekszik és ettől újabb , 15 kilométerre délre van Loznica. A város a Brinától keletre, alig egy kilométerre fekszik, dombos vidéken és mögötte kelet felé már magasabb — 300—100 méter magas — hegyek emelkednek. A két­ helység majdnem akkora, mint a Labác.) a déli aliasnÄ® A BALKÁNI ORSZÁGOK, Törökország és Oroszország.­ ­Konstantinápoly, augusztus 16.) 'Az „Ik­dam" írja: Az oroszok néhány nap óta sietve ürítik ki a török határral szomszédos területeket, a raktárakat pedig a levegőbe röpítik. Egy lovas hadosztály Carsba vonult vissza. Az orosz lakosság közül sokan menek. Műnnek Törökországba, közöttük számos ka-,­tonaszökevény is. Bakuban zavargások tör­tek­ ki. Orosz tartalékosok meggyilkolták a bakui rendőrfőnököt. Az orosz csapatoknak az örmény határ­vidékről való elvonulása kapcsán — amint a „Su­dslavische Korrespondenz" jelenti­k— rengeteg kegyetlenkedésről jön hír. Az oro­szok mindent elpusztítottak és a mohame­dán lakosságot gyilkolták. Kormánykörök­ben hite jár, hogy a pétervári török nagy­követ utasítást kapott, hogy ezekről az ese­ményekről tegyen jelentést az orosz kor- NÉPSZAVA 1914-4 augusztus­ 17.' mánynak és figyelmeztesse arra a hangu­latra, amely Törökországban ennek nyomán támadt, Törökország magatartása. (Bécs, augusztus 16.) Konstantinápolyból jelentik a „Pol. Korr."-nak. A háború kitö­rése után a portának, az „Egység és Hala­dás"­bizottság határozatának megfelelően az volt­ a szándéka, hogy magatartásában az ese­ményekhez alkalmazkodik és egyelőre teljes rezervában marad. Miután azonban az orosz kabinet a­ Boszporuson és a Dardanellákon szabad átkelést követelt az orosz hadihajók számára, az ozmán kormány indíttatva érezte magát, hogy Törökország semlegességét je­lentse ki. Egyúttal a porta a hadsereg és a tengerészet általános mozgósításának el­rendelését is szükségesnek látta. Fegyveres semlegességről van tehát szó, amelyre Tö­rökország nagyon alapos megfontolás után szánta el magát, anélkül, hogy tett intézke­déseinek bármely irányban is agresszív jel­lege volna. A Fekete tengeren való hajózásit betiltották és a török kormány ennélfogva semmiféle lobogójú hajónak nem engedi meg a Fekete tengerre való szállást. Egy más verzió szerint kereskedelmi hajóknak azon­ban mégis meg van engedve, hogy pilóták segítségével a Dardanellákon és a Boszporu­son átkelhessenek. Az elzárt török főváros. (Bécs, augusztus 16.)" A „Pol. Korr." bukaresti jelentése szerint Konstantinápolyt ez id­ő sze­rint csak Románián keresztül köti össze közle­kedési út Európával. Ha Romániának katonai intézkedései nagyobb dimenziókat öltenén­ek, akkor ez az egyetlen út is elzárul. Konstantiná­polynak Kisázsiával való összeköttetései szin­tén megszakadtak. Törökország és Anglia. (London, augusztus 16.) A Reuter-ügynökség jelenti: A lapoknak az a jelentése, mintha An­glia Törökországhoz ultimátumot intézett volna, nem felel meg a valóságnak. A török sajtó Anglia ellen és Németország mellett. A török sajtó — amint a „Südslavisch­e Kor­respondent" jelenti — erős támadásokat intéz az angolok ellen, mert az angol kormány a­már kifizetett török hadihajókat a maga szá­mára foglalta le. A „Tanin" azt írja, hogy a török szimpátiák nem lehetnek azoknak az ol­dalán, akik barátságtalan eljárást tanúsítanak Törökországgal szemben. Az „Eskiar" szerint a törökök örömmel üdvözlik a német nagy si­kerekről szóló tudósításokat. Törökország kö­szönti a győzedelmes németeket, akik annyi népnek voltak katonai nevelői. A török had­sereg boldog lesz, ha alkalma nyílik bebizonyí­tani, hogy mesterének elismerését kiérdemel­heti. Hírek Bulgáriából. (Bécs, augusztus 16.) Szófiai jelentések sze­rint a bolgár kormány elhatározta, hogy a had­sereg mindama tagjainak, akik a Balkán-hábo­rúk tartama alatt valamit elkövettek, amnesz­tiát ad, ha rögtön jelentkeznek csapattesteik­nél. (Szófia, augusztus 16.) A „Dnevnik a Szamoa Prava" ama szemrehányására, hogy a bolgár sajtó illojális módon reprodukálja a bécsi és A nyugateurópai háborúról a leg­utóbbi napokban nem érkezett újabb, jelentősebb hír. A nagy ütközetekről szóló jelentések hiánya azonban éppen­séggel nem jelenti azt, hogy a háború színterein nem történik semmi. Az ese­ménytelenség látszata onnan van, hogy a háborúskodó felek hadvezetőségei, bizonyára komoly, fontos okból, egyelőre tartózkodnak a nagyobb közlések meg­tételétől. A harctéri jelentések hijján is meg lehet azonban állapítani, hogy a háborúnak vannak újabb mozzanatai.­Erre vall többek között az a félhivatalos tábora, híradás is, h­ogy Vilmos császár eluta­zott Berlinből. A német—angol háború­ról mindössze az a negatív értesítés ér­kezett, hogy a német és az angol flotta még nem találkozott. Minden olyan hí­resztelés, amely angol—német hajóü­tkö­zetről szól, koholmány, — mondja a né­met félhivatalos jelentés. Említést ér­demel még Németországnak Portu­gáliához intézett ama fölszólítása, hogy végre valljon szinte a hatalmak melyik csoportját fogja támogatni a háborúban.­* * * budapesti híreket és ezzel árt a szerb ügynek, a következőket mondja: Bulgária a legkevésbé sem okozta Szerbia kritikus helyzetét. Az őrült sovinizmus megakadályozza a szerbeket abban, hogy belássák, milyen lojálisan jár el Bulgária velük szemben. A bolgár sajtó figye­lemmel kíséri az események alakulását és azo­kat a szerbeket, akik beszámíthatók és megbá­nást éreznek, őszintén sajnálja, helyzetüket Szerbiában igazán nem irigyli. (Szófia, augusztus 16.) Jóllehet a sobranjét elnapolták, a képviselőház tagjai valameny­nyien Szófiában maradtak, egyetlen képviselő sem hagyta el a fővárost. OLASZORSZÁG. (Berlin, augusztus 16.) Tekintettel azokra a híresztelésekre, mintha Olaszország Né­metországgal, Ausztriával és Magyarország­gal szemben kevésbé barátságos magatartást tanúsítana, az olasz kormány megbízta itteni ügyvivőjét, hogy ezeket a híreket cáfolja meg. Az olasz ügyvivő ennek következtében megjelent az itteni külügyi hivatalban és ki­jelentette, hogy­ ezek a hírek alaptalanok. GÖRÖGORSZÁG. Általános mozgósítás. (Athén, augusztus 16.)­­A lapok egybe­hangzóan megállapítják, hogy a Törökország és Görögország között folyt egyezkedési tár­gyalások megakadtak. A két kormány egy régebbi megállapodása értelmében mára volt kitűzve Venizelos görög miniszterelnök ta­lálkozása Talaat bég török nagyvezírrel, de ez a találkozás Törökország agresszív fellé­pése következtében elmaradt és ezért, vala­mint a törökök nagyarányú háborús előké­születei következtében a kormány elrendelte az általános mozgósítást. („Nemzetközi Táv­irati Hírlap".) (Sinaia, augusztus 16..— „Nemzetközi Táv­,­irati Hírlap".) Görögország romániai követe ma értesítette a romániai kormányt arról, hogy a kormány minden előkészületet meg­tett a török mozgósítás ellensúlyozására. Az értesítés nagy feltűnést keltett, különösen azér­t, mert a követ kommentárral látta el ezt a bejelentését és azon nézetének adott ki­fejezést, hogy a két ország között a háború csaknem elkerülhetetlen, mert Törökország minden valószínűség szerint, valamely, a hármas szövetséghez tartozó nagyhatalom inspirálása következtében tanúsít ilyen ag­resszív magatartást. Románia. (Bukarest, augusztus 15.) 1A „Dimineata" írja: A görög általános mozgósítás, amelyet a törökök nagyarányú készülődése idézett elő, rendkívül nyugtalanító hatással van Ro­mánia intéző köreire. Románia a­­várható újabb komplikációk bekövetkezése esetén is meg fogja őrizni hidegvérét és a legnagyobb körültekintéssel fog eljárni. A román kor­­­mányt nem az a kérdés fogja leginkább fog­lalkoztatni, hogy Bulgária milyen hasznot húzhat egy új konstallációból, hanem külö­nösen az, hogy miképen lesz lehetséges a Balkánon a jövőben az egyensúlyt helyre­állítani. A „Dimineata"-ban megjelent kom­münikét valamennyi lap szó szerint közli és így nem alaptalan az a fölfogás, hogy a közlés a kormány sugalmazására történt­ („Nemzetközi Távirati Hírlap").

Next