Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-01 / 181. szám
Páris tüntet a háború ellen. (Páris, július 31.) A francia szocialisták a rendőrség betiltó határozata ellenére megtartották tüntetésüket a háború ellen. A „Matin" előtt, ahol a tüntetésnek kezdődnie kellett volna, teljes csönd uralkodott este 8 óra tájban. Kilenc óra tájban nagy tömegek verődtek össze az utcákon és mindenfelé zúgtak a kiáltások: „Le a háborúval! Nem kell az öldöklés!" Ekkor óriási tömegek vonultak föl: a rendőrség és a republikánus gárda emberei és megtisztították az utcákat. Az összes körülfekvő utakat, kisebb utcákat és a nagy boulevardokat is elzárták. Amikor az ezer és ezer emberből álló tábort szétszórta és elűzte a rendőrség, a veszedelmes tömeg menetté alakult át. Mintegy ötezren vonultak a Bastille felé, munkásdalokat és forradalmi dalokat énekelve. A közönség mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta a tüntetőket és zajosan tapsolta őket az egész útvonalon. A rendőrség egész sereg embert tartóztatott le. „Folytatódjanak a tárgyalások!" (Páris, július 31.) Pichon volt külügyminiszter írja a „Petit Journal"-ban: Kifejezést kell adni annak az óhajnak, hogy a tárgyalások folytatódjanak. Ha nem is jön létre azonnal a megegyezés, a hatalmak közötti érintkezés maradjon fönn és ne válassza szét őket irreparabilis dolog. Az öszszes hatalmaknak meg kell tenniök óvóintézkedéseiket és a jelenlegi helyzetnek ez nem legkisebb veszedelme. Hogy e veszély legyőzessék, a londoni tárgyalásoknak kell a közvetítés talaját szolgáltatniok. Az orosz-francia szövetség ellen erős támadást intéz Gustave Hervé elvtárs, a La Guerre Sociale legutóbbi számában. Tiltakozik az ellen a fölfogás ellen, mintha az orosz fegyverkezésnek az volna a célja, hogy a kis Szerbiát megvédje, mert ennek a háborúnak, amelybe az orosz szövetség révén bele akarják rántani Franciaországot, nincs más célja, — úgymond Hervé , mint „megmenteni a mi szövetségesünk, a cár preszti-zsét." Majd így folytatja: „A" mi szövetségesünk becsülete! Az orosz kormány becsülete! Pusztán ezekre a szavakra, Rabelais, Voltaire és Hugónak meg kellene szakadniok a kacagástól sírjaikban. Az ő becsületük nem tűri, hogy a szerbekhez nyúljanak. Koronként visszatérő becsület! Ez a mi szövetségesünk nem volt ilyen érzékeny a becsület dolgában, amikor megfojtotta Finnországot, amikor gúzsba kötötte Lengyelországot, amikor fekete bandáit rá. Szabadította Kiev és Odessza zsidóságával . nélkül. A modern japán hadsereg a mandzsúriai háborúban nagy sikert aratott Oroszország fölött. Itt említhetjük meg azt is, hogy a sajtóban gyakran fölmerült az a hír, hogy Oroszország öt új hadtestet állít föl. Nem igaz. Ezek a hadtestek nem léteznek. A többi nagyhatalmak hadseregének bírálatába ez idő szerint nem bocsátkozunk, de kijelenthetjük, hogy a német véderő az 1870-iki háború óta szünetlenül nagy erővel és kitartó szorgalommal dolgozott a saját fejlődésén. A háború valamenynyi előkészületeit az ismert német alapossággal és rendszeretettel megtették. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Németország komoly események bekövekezésének teljes nyugalommal és istenbenvaló bizakodással nézhet elébe. Visszatartott táviratok. (Pétervár, július 31.) A „Birsevija Vjedomosti" közli, hogy a pétervári postahivatalokban tömérdek távirat hever, amelyeket 27-én és 28-án adtak föl Bécsbe, Berlinbe s egyéb ausztriai és német birodalmi városokba. A főposta igazgatósága ennek magyarázatául hivatalosan közhírré teszi, hogy „Németország felé elromlottak a távhövesztékek". Egy cáfolat. " (Páris, július 31.) "A tengerészeti minisztérium kommünikét tesz közzé, amely kijelenti, hogy a hadügyi és tengerészeti vezetőség által tett óvóintézkedésekről szóló híradások helytelen adatokat tartalmaznak. Harcolni a cár presztízsének megmentéséért ! Nagyszerű lelkesítés arra a népre, amelynek ősei megcsinálták a nagy forradalmat ! Mily öröm meghalni ily nemes ügyért ! Ez az orosz szövetség ! Nekünk azt mesélték, nekünk, a szuverén népnek, mert — amint látjuk szuverének vagyunk — hogy az orosszal pusztán védelmi szövetséget kötöttünk. Ebből azt értettük, hogy ha Oroszországot megtámadják, nekünk a kölcsönösség alapján segítségére kell sietnünk. De azt nem mondták nekünk, hogy akkor is harcba kell szállanunk, ha Oroszország védencét támadják meg , nekünk nem mondták, hogy mozgósítanunk kell akkor is, ha a cárnak úgy tetszik, hogy presztízse megmentésére megtámadja Ausztriát. Grey és Asquith a helyzetről. (London, július 31.) Az alsóházban Grey államtitkár Bonar Law kérdésére a következőketválaszolta : Nagyon keveset mondhatok és sajnálom, hogy nem mondhatom azt, hogy a helyzet kevésbé komoly volna, mint tegnap. A legfontosabb tények meglehetősen változatlanok. Ausztria-Magyarország a háborút Szerbia ellen megkezdette, Oroszország részletes mozgósítást rendelt el. Ez eddig tudomásunk szerint nem vezetett megfelelő lépésekhez más hatalmak részéről. Mi folytatva igyekszünk szolgálni azt a nagy célt, hogy az európai béke föntartassék. Ebből a célból szoros érintkezést folytatunk a többi hatalmakkal. Ebben, örömmel állapítom meg, a többi hatalmak nem okoztak nehézségeket, bár a hatalmaknak nem volt lehetséges csatlakozni a hétfőn javasolt diplomáciai akcióhoz. Az ülés végén Tasquith miniszterelnök javasolta a pótbill második olvasásának elhalasztását és hozzátette: Ma olyan körülmények között megy végbe gyűlésünk, amely körülmények komoly jellegére valamenynyiünk tapasztalatában nincsen példa. A háború vagy béke kérdése függőben van. Olyan akcióval állunk szemben, amelynek terjedelmét és hatását lehetetlen megítélni. Ilyen körülmények között vitális jelentőségű az egész világ érdekeire az, hogy Anglia, amelynek saját érdekei nem forognak közvetlenül kockán (Helyeslés.) zárt egységben mutatkozzék a világ előtt (Helyeslés.) és képes legyen egy önálló nemzet autoritásával beszélni és cselekedni. A pótjavaslatról való vita ily körülmények között rontó hatással lehetne a nemzetközi helyzetre. Bonar Law képviselővel egyetértően tehát javasolom az elnapolást és remélem, hogy valamennyi pártnak hazafisága elő fogja segíteni azt, hogy amennyire Anglia hatalmában van, a baj, amely az egész világot fenyegeti, ha el nem hárítható, mégis legalább határok közé szorítható legyen. (London, július 31. — M. T. I.) Grey külügyi államtitkár, aki egész délelőtt a külügyi hivatalban dolgozott, délután fél egykor tanácskozott Asquith miniszterelnökkel. „Anglia nem maradhat érdekeletlen szemlélő". (London, július 31.) A „Westminster Gazette" írja: Bízunk abban, hogy Grey minden elképzelhető eszközt megragad a béke föntartása érdekében. A leghatározottabban ellenezzük, hogy kezei megköttessenek és hogy cselekvésének már előre irányt kívánjanak adni. Csak akkor van kilátása akciójának arra, hogy Európának a mai helyzetben segítsen, ha pártatlanul áll az érdekeltek között. Az a gondolat, hogy Grey miközben pártatlanságát hangoztatja, valóságban valamely párt érdekét képviseli, végzetessé válhatnék minden befolyásra, amelyet a hármasszövetség hatalmaira gyakorolna. Senki sem tudhatja, hogy miképen alakulnak a dolgok és hogy mit ró ránk e héten a kötelesség szava. Kétségtelenül elképzelhetők olyan viszonyok, amelyekben Anglia nem maradhat érdekeletlen szemlélője az európai konfliktusnak. Az összes hatalmaknak módjukban áll a körülményeket mérlegelni és elkerülni, de nekünk tekintettel kell lennünk olyan érdekekre és kötelezettségekre, amelyek komolyan érintenek minden elhatározást, amelyre az európai konfliktus tekintetében jutunk, nevezetesen India biztonságát és a tengeren túl fekvő birtokok érdekeit. Könnyelműség volna ebben a pillanatban úgy beszélni, mintha korlátlan erők állnának rendelkezésünkre, amelyeket teljesen leköthetnénk Európában katonai vállalkozások céljaira anélkül, hogy azokra a fontos érdekekre grindolnánk, amelyek védelmünkre vannak bízva. A többi angol lap véleménye. (London, julius 31.) A „Daily Chronicle" örömmel konstatálja, hogy Angliában nyoma sincs a németellenes hangulatnak. A „Morning Post" annak a nézetének ad kifejezést, hogy a nemzeti ösztön szükségessé teszi azt, hogy Anglia Franciaország oldalán álljon. A „Daily Telegraph" írja: Végeredményben Anglia lojalitással tartozik a hármas ententenak. Szándékunk az, hogy kötelezettségeinket teljesítsük. Amíg azonban be nem következik a válság legutolsó stádiuma, elég bő tér kínálkozik az angol közvetítésre. A „Times" szerint, ha Németország és Franciaország elrendeli a mozgósítást, úgy Angliánál kötelessége haladéktalanul megtenni intézkedéseit barátainak támogatására, arra az esetre, hogy jogtalan támadás intéződik ellenök. A „Daily News" ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az alapelvek és érdekek egyaránt azt az egy irányt parancsolják, hogy őrizzük meg az abszolút semlegességet, ha az a sajnálatos viszály, amelyben Angliának semmi része nincsen, a kontinentális nagyhatalmakra a háború hozza. • Helyreállítják a balkáni blokkot? (Bukarest, július 31.) A „Facla" diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Oroszország az osztrák-magyar—szerb konfliktus kitörése után azonnal akciót kezdett az összes Balkán-államokban a Balkán-blokk rekonstruálása végett és különösen Bulgáriában fejt ki nagy nyomást, hogy ne maradjon távol azoktól a Balkán-államoktól, amelyeket (ahogy Oroszország hirdeti) közös érdekük fűz össze Ausztria-Magyarország ellen. Oroszország új Balkán-szövetséget akar létesíteni, amelybe bevonná Romániát, is. Románia fölfogása. (Bukarest, július 31.) A félhivatalos „Indepedence Roumaine" írja: A helyzet olyan fio laia mély, hogy minden románnak kötelessége feledni mindent, ami e pillanatban elválasztaná őket. A bonyodalmak ellenére, amelyek beállhatnak és amelyeket kiszámíthatatlanoknak lehet mondani, még mindig remélnünk kell, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia konfliktusa valamennyi állam egyöntető fáradozásainak hatása alatt, amely államok velünk együtt szüntelenül az általános konflagráció megelőzésén fáradoznak, lokalizálva maradjon. Romániának kötelessége, miután nem volt módjában, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia konfliktusának elejét venni, tartózkodni minden lépéstől, amely időszerű nem volna és ellentmondásban állana érdekeivel, valamint Románia barátságos viszonyával. Appellálunk mindenkihez, hogy a viszálykodás minden aktusát kerüljék olyan időben, amikor egységre van szükség. Épp úgy kerülenel.