Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-28 / 208. szám

2 ft A németeK előnyomulása. A császár beszélt. (Dortmund, augusztus 27. — >,M. T. I.".) A dortmundi „Tremonia" jelentése szerint Vilmos császár a főhadiszálláson díszszemlét tartott a csapatok fölött, mely alkalommal a következő beszédet tartotta: •„Bajtársak! Magam köré gyűjtöttetek benneteket, bogy veletek együtt örvendjek annak a gyönyörű győzelemnek, amelyet bajtársaink több napig tartó heves har­cok után vívtak ki. Minden vidékről egybe­gyűlt csapatok ellenállhatatlan hősiességgel és rendithetetlen hűséggel működtek közre a nagy eredmény kivívásában. A bajor királyfi veze­tése alatt állottak egymás mellett és küzdöttek egyenlő hősiességgel az összes évfolyamokhoz tartozó csapatok, tényleges, tartalékos és nép­fölkelő katonák. Ezt a győzelmet mindenekelőtt régi istenünknek köszönhetjük, aki nem fog bennünket elhagyni, amikor szent és igazságos ügyért küzdünk. Bajtársaim köziil számosan el­estek a harcban. Mint hősök haltak meg a ha­záért. Becsülettel emlékezünk meg itt róluk és a künn harcoló hősöket háromszoros hurrával tiszteljük meg. Még különböző véres csata áll előttünk. Reméljük, hogy tovább is hasonló si­kereket fogunk elérni. 'Mi nem engedünk és alaposan nekimegyünk az ellenségnek. Nem veszítjük el bizalmunkat és bizakodunk jó öreg­istenünkben ott fönn. Mi győzni akarunk és győznünk kell!" A longwy-i győzelem. (München, augusztus '27.) Ä németek Long­vvynál aratott győzelmét döntőnek mondják. rA franciák rendetlenül, pánikszerűen vonul­tak vissza. Charleroy-ban. (Berlin, augusztus 27.) Több lap hirt ka­pott a nyugati harctérről az egyik huszár­csapat kalandosan vakmerő vállalkozásá­ról. A német huszárok belovagoltak Char­leroy városába és a meghökkent városi la­kosságot hangos „Bon jour"-ral (franciául: „Jónapot!") köszöntötték. A nép azt hitte róluk, hogy angolok és a német huszárok bántatlanul nyargaltak végig a városon; már csak akkor tudta meg Charleroy lakos­sága, hogy német katonák, amikor jól tul voltak. (Charleroy — így kell olvasni: Sái-lroá —, amint már jeleztük: járási székhely Hainaut belga tartományában, a hajósható Sambre, Hetire és Piéton összefolyásánál; siirü vasúti hálózat gócpontja; vasúti vonal visz innen •Namur, Brüsszel, Möns, Maubeuge, Ch'tmay, Mézícres, Rasselt es Löwen felé. 1910-ben 20.000 lakosa volt. Nagy szóntelepei, ipara és keres­kedelme van.) A francia gyarmati csapatok súlyos veresége. (Berlin, augusztus 27.) A „Berliner Lokal­auzeiger". jelenti: Köztudomásu, hogv a francia hadsereg megerősítésére nagyszámú csapatokat vittek Franciaország afrikai gyarmatairól. 'Az elmúlt napokban már meg­érkezett a hire a francia gyarmatcsapatok első vereségének. Most Verenzhausenből je­lentik, hogy három zászlóalj afrikai vadász támadást intézett egy német hadosztály el­len. Az. afrikai négerek nagy bátorsággal küzdöttek, de támadásuk mégis azzal végző­dött, hogy csapataikat a német hadosztály majdnem az utolsó szál emberig megsemmi­sítette, Lelőttek egy francia repülőgépet. (Bukarest, augusztus 27. — „Pol. Hir.") A svájci köztársaság részéről Romániához és a többi hatalmakhoz jegyzék ment, amely közli, hogy az elmúlt héten Delént fölött, Francia­ország és Elszász határainak közelében, a svájci katonaság francia röpülőg-épet pillantott meg. Svájc a katonai röpülőgépnek. svájci teriilet fölött való manövrirozásában semlegességének megsértését látta, katonái a röpiilőgépet le­lőtték. £ augusztus 2-8. A francia politiKa forrongása. Háborús minisztérium! (Páris, augusztus 27. — Rómán át.) A^ Havas-iigynökség jelenti: Viviani minisz­terelnök abból a célból, hogy a minisztérium támaszait erősítse, Poincaré elnöknek be­nyújtotta az egész kabinet lemondását. Poincaré elnök a lemondást elfogadta 'és Vivianit bizta meg a kabinet alakításával. Viviani este 11 órakor előterjesztette az el­nöknek a miniszteri listát, amely a követ­kező: Miniszterelnökség tárca nélkül — Viviani, igazságügy miniszter — Briand, küliigy — Delcassé, belügy — Malvy, had­ügy — Millerand, tengerészetügy — Augag­neur, pénzügy — Ribot, közoktatásügy — Sarraut, közmunka — Sembat, kereskede­lem — Thomson, gyarmatügy — Doumer­gue, földmivelésügy — David, tárcanélküli miniszter — Jules Guesde. (René Viviani 1863-ban születeti Sidi-bel­Abbes-ben, Algériában. Szocialista képviselő és újságíró volt. Kizárták a pártból, amikor a Clemenceaux-kormányban földmivelésiigyi mi­niszter lett. Legutóbb miniszterelnökséget vál­lalt. — Aristide Briand — igy kell kiejteni: Brian — 1862 ben született. Ügyvéd, újságíró és politikus, szocialista képviselő volt. Igazság­ügyminiszter, később kultuszminiszter, majd miniszterelnök lett. A szocialista pártból kizár­ták. — Delcassé politikus, képviselő, újságíró. A gyarmatügyi minisztérium alállamtitkára, később gyarmatiigyi miniszter, majd külügy­miniszter lelt. — Millerami — igy kell kiejteni: Millran — 1859-ben született Parisban. Ügyvéd. 1889 óta szocialista képviselő és újságíró volt. Kereskedelemügyi miniszter, később minisz­terelnök lett. 1901-ben kizárták a szocialista pártból. — Augagneur — Oganyőr —, Lyon szocialista képviselője és polgármester volt, később Madagaszkur kormányzója lett. Ki­»lépett a szocialista .pártból. — Ribot — Ribo — ügyvéd, képviselő, az akadémia tagja. Kül­ügyminiszter, többször miniszterelnök, bel­ügyminiszter és pénzügyminiszter volt. — Marcel Sembat — Szambá —, párisi képviselő; 1862-ben született Boniéresben. Az ügyvédi pályái választotta. Mint újságíró és politikus pedig mindig a forradalmár szocialista párt tagja volt; résztvett a különböző pártok egye­sítésében. 1893 óta képviselő. Tagja az egyesült szocialista pártnak. — Thomson képviselő, újságíró; a Rouvíer- és a Sarrien-kormányok­ban tengerészeti miniszter volt. — Doumergue —• Dumerg — többször miniszter, miniszter­elnök, legutóbbi elnökválasztáson Poincaré el­lenjelöltje volt. — Jules Guesde — ejtsd: Zsiil Ged — Parisban született 18í5-ben. Tizenhat éves korában érettségizett. Egész fiatalon munkatársa volt a császárságellenes lapoknak. 1870-ben hevesen irt a háború ellen, amiért négyhónapi börtönre ítélték. 1871-ben a kom­mün érdekében harcolt; ezért öt esztendei bör­tönre és Í000 frank pénzbüntetésre ítélték. Svájcba menekült, ahol megalapította az In­ternationale egy csoportját. Innét az olasz­országi Maglie egyetemére nevezték ki tanár­nak. Forradalmár tevékenysége miatt kiuta­sították Olaszországból, ahonnét Svájcba tért vissza. 1876-ban visszament Párisba, ahol fá­radhatatlan tevékenységet fejtett ki a szocia­lista mozgalom szervezésében. 1878-ban hat­hónapi börtönre ítélték a nemzetközi kon­gresszus szervezésében való résztvételért. 1881­ben újra hathavi börtönre ítélték. 1893-ban Roubaix képviselőjévé választották. Egy köz­beeső választásnál megbukott, de újra meg­választották, A parlamentben nagyszabású be­szédet tartott a munkásság érdekelt érintő fontos kérdésekben. Rendkivül szorgalmas újságírói tevékenysége melleit több könyvet is írt. Mint szocialista mindig a legradikáli­sabb és a legíntranzigensebb álláspontot fog­lalta el. Most az egyesült szocialista párt tagja.) Megbukott a vezérifar fotóké? (Berlin, augusztus 27.) Dánián és Hollan­dián át érkező párisi jelentések szerint Pa­risban elkeseredett hangulat észlelhető a francia vezérkar főnöke, Joffre tábornok el­len, aki hir szerint a hadügyminiszterrel is összekülönbözött. Clemenceau, a volt francia miniszterelnök már néhány nali óta cikkezik lapjában és e cikkek minden sorából kiérez­hető, hogy a francia közvélemény széles ré­tege ugy érzi, hogy csalódott a francia had­sereg vezetőiben, és hogy bármennyire szépí­tik is a hivatalos jelentések a franciák foly­tonos visszavonulásait, a közvélemény már is bűnbakot keres és uj hadvezér után lát, hogy az eddigi kudarcokat ellensúlyozhas­sák. A kerülő utakon érkező legutolsó' párisi jelentések, amelyeket Stockholmból is meg­erősítenek, azt mondják, hogy a francia had­ügyminiszter és Joffre között áthidalhatat­lan nézeteltérés támadt. A hadügyminiszter élénk szemrehányásokat tett a_vegérkar fő­nökének a belgiumi bevonulás miatt és nem tartják kizártnak, hogy az eddigi kudarcok következtében .Toffret visszarendelik és he­lyébe uj vezérkari főnököt neveznek ki. A vezérkar főnöke ebben az esetben hir szerint d'Amadé tábornok lesz. A párisiak már érte­sültek a francia fegyverek kudarcáról; a hangulat emiatt rendkivül nyomott. A had­ügyminisztérium palotája előtt néhány nap óta folyton ismétlődő tüntetések vannak és a tüntetők folyton Joffre .visszahívását kü­yetelik. (Ha Joffre tábornokot visszahívnák a vezér­kar éléről, d'Amade tábornok kerülne a he­lyébe. Tí'Amadé tábornok neve a marokkói há­borúból ismeretes. Amikor a Casablancában megölt franciák megbosszulása végett Marok­kóba küldött katonai expedíció vezére, Drudc tábornok 1907 végén visszáhivatását sürgette, a kormány Amadét nevezte ki utódává. Föl­adata volt a Sauja törzsek megfenyitése és Ab­dul Aziz szultán támogatása. Ez azonban nem sikerült, mire a kormány visszahívta. Haza­térve, igen meggondolatlanul nyilatkozott a spanyolok marokkói hadjáratáról, úgyszintén a francia kormány politikájáról. Emiatt 1909 J ben rendelkezési állományba helyezték, egy év múlva azonban aktív szolgálatba helyezték.) Páris ttj katonai líorir-áayzőja. (Páris, augusztus 27. — Rómán át érkezett dél­után 3 órakor.) A Havas-ügynökség jelenti: Galieni tábornokot nevezték ki Michel tábornok helyébe Páris katonai kormányzójává. Az utóbbi csodálatos önmegtagadással maga kérte, hogy Galieni tábornok parancsnoksága alá he­lyezzék. A hivatalos lap holnap rendeletet tesz közzé, amely ideiglenesen megengedi, hogy a háború tartama alatt tiszteket, korukra való te­kintet nélkül, elő lehet léptetni. :* A retteg© Páris. Menekülés Parisból. (Bécs, augusztus 27. — „Magy. Táv. Iroda") A „Mittagszeitung" jelenti Rómából: A leg­utóbbi napokban számos francia ember, fő­leg párisi, érkezett az olasz határközségekbe. A menekülők szerint Parisban rendkivül szomorú állapotok uralkodnak. Parisban mitsein tudnak a német győzelmek nagysá­gáról, de tudatában vannak, hogy a francia hadseregnél nincsen minden rendben. A .,Figaro" augusztus 21-én még azt jelentette, hogy Liittich tartja magát. Amikor egy nap­pal később köztudomásra jutott, hogy a né­metek Brüsszelbe bevonultak és Lotharin­giában győzelmet arattak, igen nyomott hangulat uralkodott. Augusztus 22-én este a hadügyminisztérium és az Elysée-palota előtt heves tüntetések voltak, épp ugy az orosz nagykövetség épülete előtt is, ahol Izvolszki ellen tüntettek. Páris retteg a Zeppelinektől. '(Páris, augusztus 27.) A' Zeppelin-léghajók­tól való rettegés arra késztette a Louvre igazgatóságát, hogy az épület felső emeleté­ről a képeket ládákban a pincékbe helyez­ték el, az üres termeket (tábori kórházzá ala-. kitották át, az épületre magéxa pedig kitűz­tek a Vöröskereszt-Egylet lobogóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék