Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-28 / 208. szám

zet harmadik napján, kedden fejlődött ki végső alakulásában. A monarchia csapatai­nak a pozíciója oly előnyös volt, az oroszokat oly kényelmesen keríthették kézre, hogy egé­szen a csata­­végéig kímélhették saját embe­reiket és­­fegyvereiket, anélkül, hogy az ellen­ség ebből a legkisebb előnyhöz juthatott volna. A hadállások önmaguktól szorították az ellenséget és kényszerítették annak egy részét a fegyver letételére. Csak az ütközet végén kellett közvetlen támadásba átmenni. Ekkor a lovasság és a tüzérség vették át a szerepet és szinte söpörték az­ orosz hadsoro­kat. A hirtelen támadás teljesen megbon­totta az ellenség sorait. Az oroszok fejüket vesztették és valósággal tehetetlenek voltak. Tüzérségüknek semmiféle hasznát venni nem tudták. Ezzel is magyarázható, hogy a mon­archia csapataiban, ellenére az ütközet rend­kívüli hevességének, kevés volt a veszteség. . Lovasságuk is teljesen használhatatlan lett és igy a sereg zöme, a gyalogság, minden fe­dezet nélkül ,volt kénytelen menekülni. A visszavonulás nem egyszerre történt, hanem a legnagyobb rendetlenségben. A seregek zöme már visszafelé haladt, amikor egyes magukra hagyott csapattestek, akikhez a visszavonulási parancs nem érkezett el, még folytatták a harcot. Menekülő útjukban az­után az oroszok néhol egész ágyúüteget hagytak el, máshol pedig a háromnapos harcban elfáradt, kedvtelen és ijedt katona­ság szinte rimánkodott kegyelemért. Az oroszoknak Königsberg felé irányuló előnyomulásának a híte nagy nyugtalansá­got keltett az emberek körében. Pedig nincs ok az aggodalomra, mert az, ami Németor­szág legészakkeletibb részén történik, a had­járat sorsára nézve elhatározó befolyást nem gyakorolhat. Az oroszok jelenleg Insterburg környékén, mocsaras vidéken tartózkodnak. Mindenki attól tart, hogy előrenyomulnak Königsbergbe és itt zavarokat okozhatnak akár a német flottának, akár a fölvonuló szárazföldi seregeknek. Ez alaptalan fölte­vés. De még ezzel a területtel Oroszország semmit sem csinálhat, legföljebb anyagilag károsíthatja. Königsberg birtokának semmi­féle stratégiai jelentősége nem lehet. Königs­berg zárt öböl partján fekszik, de onnan a nyílt tengerre, amely több mint 30 kilomé­terre van, a tüzérség nem juthat el. Ausztria-Magyarország és az oroszok. Oroszország földjén! Túl a határon — Kamenek-Pod 5c­stellál. (Czernovic, augusztus 27.) Bukovina, a Ga­lícia délkeleti csücske és Románia északi ha­tára közé beékelt kis tartomány, most eléggé izgalmas napokat él át. Oknától Novosie­licáig, körülbelül hatvan kilométeres sávban, Oroszországban közvetlen szomszédunk. Czer­novic, a tartomány fővárosa pedig mindössze 15 kilométerre van az orosz határtól. Innen magyarázható, hogy minden hatósági figyel­meztetés ellenére a lakosság egy része a há­ború kitörése óta elvesztette önuralmát és pánikszerűen menekül az állítólag fenyege­tett városból. Három hét óta vagy tízezer, ember hagyta el a várost. Legtöbben Bécs felé mentek, egy részük a bukovinai hegy­vidéki városokba és falvakba vonult vissza. Az óvatosság túlzottnak bizonyult, minthogy minden józan gondolkodású ember előre tudta, hogy az orosz invázió ide nem várható. Ha az egész vonalon Memeltől Novosielicáig a szövetséges hadak a­­támadásra rendezked­tek be, kezdettől fogva nem igen látszott való­színűnek, hogy épp a bukovinai határt en­gednék szabadjára az oroszoknak. Czernovic megszállása már csak erkölcsi szempontból is nagy előnye lett volna az ellenségnek, de en­nek elhárítására megtettek minden intézke­dést. És valóban, az oroszok határkülönítmé­nyeit az egész vonalon visszavertük és a mon­archia csapatai diadalmasan­­vonulnak be orosz területre. Az egyes csapatrészek álla­most, hogy a krasniki győzelem után a monarchia csapatai egyre közelebb jutnak Varsó felé, különös érdeklődésre tarthat számot Orosz lengyel­ország fővárosának a stratégiai megerősítése. A Varsó körül levő terep rendkívül nehéz, azonkívül magát a várost köröskörül hatalmas erősségek vé­dik. Mielőtt a monarchia csapatai Varsót elérnék, három nagy erősséget kell beven­niük. Varsót egyik oldalról Nowogeorgijewsk (a térkép felső bal sarkában) erődei védel­mezik, amely légvonalban 24 kilométer tá­volságnyira van az egykori lengyel király­ság fővárosától. A vár elsőrendű erősség,­30—40.000 főnyi katonaság szokott benne tar­tózkodni. Természeti fekvése annál kedve­zőbb, miután a Bug és a Visztula összefolyá­sánál fekszik. A főerősség, a citadella, a Visztula partján van és páncélos falaival erős támadásokra is be van rendezve. A Bug partján azonkívül több kisebb erőd van. XII. Károly, a svédek királya, ismerte föl először e helynek rendkívüli stratégiai jelentőségét. A vár nagy szerepeket játszott a múlt szó­ Osztrák közigazgatás Oroszlengyel­országban. (Prága, augusztus 27.) A „Deutsch-Rö­mischer Kurír" jelenti: Oroszlengyelor­szágnak a monarchia csapatai által elfoglalt részében már bevezették az osztrák közigaz­gatást. A postát, vasutat osztrák hivatalno­kok vezetik, sőt a vasúti síneket is már a mi kocsijainknak nyomtávjára alakították át és igy a mi vonataink direkt összeköttetést kaptak a határon át. A vasúti jegyeken, amelyeket az egyes relációkra kézzel irva adnak ki, ez áll: K. u. k. österreichische Staatsbahnen. Az orosz zsidók várják a felszabadítást. (Bécs, augusztus 27.) A „Neue Freie Presse" jelenti augusztus tizennyolcadiká­járól csak annyit árulhatunk el, hogy a csa­patok erős állásban már Kamenek-Podolsk­nál (50 kilométerre a határon túl) vannak. Az orosz községek népe hódolattal fogadja az osztrák-magyar haderőt. zad történelmében, I. Napóleon kezdte épí­teni. 1830-ban a lengyel fölkelés tartotta bir­tokában a várat és miután az oroszok elfog­lalták, I. Miklós cár fölismerve a hely je­lentőségét, roppantul megerősítette. — Ivan­gorod, a másik nagy erősség (a térkép köze­pén, Lublin és Radom fölött) Lublin kor­mányzóságban fekszik, jelentékeny vasúti csomópont, amelyet erősségein kívül szintén természeti határok védelmeznek. Ivangorod város áll egy főerősségből és több apró erős­ségből a Visztula jobb- és balpartján.­­ A harmadik erősség, Brest-Litowsk (a térkép felső jobb sarkában) szintén igen megerősí­tett hely, kettős erősítményvonallal, három részre osztott erősségekkel. A vár a Bug mellett fekszik és rajta mennek keresztül az utak Kiev és Moszkva felé. A h­árom erős­ség közepén áll maga Varsó, amelynek ha­talmas erősségei vannak. 1832—35. között építették a Sándor-citadellát, amelyet össze­sen 11 erőd védelmez. A monarchia csapatai­nak nyilván itt lesz a legkeményebb küzdel­mük­ ről a­­sajtó-hadiszállásról: Északról jött em­berek beszélik, hogy nemcsak a lengyel, de a zsidó lakosság is nagy lelkesedéssel várja az osztrák-magyar és a német csapatokat és kész velünk harcolni az őket elnyomó mosz­koviták ellen. Szinte érthetetlen, h­ogy ezek az emberek hogyan képesek föntartani az összeköttetést az Oroszlengyelországban lakó hitsorsosaikkal, akik csapataink bevonulását egy jobb jövő kezdetének üdvözlik. Örömük, boldogságuk nem tettetés. Meglátszik ez azon az igyekezeten, amellyel a földhöz ra­gadt szegény ördögök a hozzájuk beszállá­solt, katonák életét akarják minél kelleme­sebbé tenni. Négyszáz orosz katona a vízbe fult. (Lemberg, augusztus 27.) A „Dziennik Polskie" jelenti, hogy egy orosz seregből, amelyet osztrák-magyar csapatok üldöztek, négyszázan egy tóba fulladtak, amelyen át akartak úsztatni. A Varsó körü­li erősségek. WÉP la'LA'Wn, 1914 augusztus 28.

Next