Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-28 / 208. szám
zet harmadik napján, kedden fejlődött ki végső alakulásában. A monarchia csapatainak a pozíciója oly előnyös volt, az oroszokat oly kényelmesen keríthették kézre, hogy egészen a csatavégéig kímélhették saját embereiket ésfegyvereiket, anélkül, hogy az ellenség ebből a legkisebb előnyhöz juthatott volna. A hadállások önmaguktól szorították az ellenséget és kényszerítették annak egy részét a fegyver letételére. Csak az ütközet végén kellett közvetlen támadásba átmenni. Ekkor a lovasság és a tüzérség vették át a szerepet és szinte söpörték az orosz hadsorokat. A hirtelen támadás teljesen megbontotta az ellenség sorait. Az oroszok fejüket vesztették és valósággal tehetetlenek voltak. Tüzérségüknek semmiféle hasznát venni nem tudták. Ezzel is magyarázható, hogy a monarchia csapataiban, ellenére az ütközet rendkívüli hevességének, kevés volt a veszteség. . Lovasságuk is teljesen használhatatlan lett és igy a sereg zöme, a gyalogság, minden fedezet nélkül ,volt kénytelen menekülni. A visszavonulás nem egyszerre történt, hanem a legnagyobb rendetlenségben. A seregek zöme már visszafelé haladt, amikor egyes magukra hagyott csapattestek, akikhez a visszavonulási parancs nem érkezett el, még folytatták a harcot. Menekülő útjukban azután az oroszok néhol egész ágyúüteget hagytak el, máshol pedig a háromnapos harcban elfáradt, kedvtelen és ijedt katonaság szinte rimánkodott kegyelemért. Az oroszoknak Königsberg felé irányuló előnyomulásának a híte nagy nyugtalanságot keltett az emberek körében. Pedig nincs ok az aggodalomra, mert az, ami Németország legészakkeletibb részén történik, a hadjárat sorsára nézve elhatározó befolyást nem gyakorolhat. Az oroszok jelenleg Insterburg környékén, mocsaras vidéken tartózkodnak. Mindenki attól tart, hogy előrenyomulnak Königsbergbe és itt zavarokat okozhatnak akár a német flottának, akár a fölvonuló szárazföldi seregeknek. Ez alaptalan föltevés. De még ezzel a területtel Oroszország semmit sem csinálhat, legföljebb anyagilag károsíthatja. Königsberg birtokának semmiféle stratégiai jelentősége nem lehet. Königsberg zárt öböl partján fekszik, de onnan a nyílt tengerre, amely több mint 30 kilométerre van, a tüzérség nem juthat el. Ausztria-Magyarország és az oroszok. Oroszország földjén! Túl a határon — Kamenek-Pod 5cstellál. (Czernovic, augusztus 27.) Bukovina, a Galícia délkeleti csücske és Románia északi határa közé beékelt kis tartomány, most eléggé izgalmas napokat él át. Oknától Novosielicáig, körülbelül hatvan kilométeres sávban, Oroszországban közvetlen szomszédunk. Czernovic, a tartomány fővárosa pedig mindössze 15 kilométerre van az orosz határtól. Innen magyarázható, hogy minden hatósági figyelmeztetés ellenére a lakosság egy része a háború kitörése óta elvesztette önuralmát és pánikszerűen menekül az állítólag fenyegetett városból. Három hét óta vagy tízezer, ember hagyta el a várost. Legtöbben Bécs felé mentek, egy részük a bukovinai hegyvidéki városokba és falvakba vonult vissza. Az óvatosság túlzottnak bizonyult, minthogy minden józan gondolkodású ember előre tudta, hogy az orosz invázió ide nem várható. Ha az egész vonalon Memeltől Novosielicáig a szövetséges hadak atámadásra rendezkedtek be, kezdettől fogva nem igen látszott valószínűnek, hogy épp a bukovinai határt engednék szabadjára az oroszoknak. Czernovic megszállása már csak erkölcsi szempontból is nagy előnye lett volna az ellenségnek, de ennek elhárítására megtettek minden intézkedést. És valóban, az oroszok határkülönítményeit az egész vonalon visszavertük és a monarchia csapatai diadalmasanvonulnak be orosz területre. Az egyes csapatrészek államost, hogy a krasniki győzelem után a monarchia csapatai egyre közelebb jutnak Varsó felé, különös érdeklődésre tarthat számot Orosz lengyelország fővárosának a stratégiai megerősítése. A Varsó körül levő terep rendkívül nehéz, azonkívül magát a várost köröskörül hatalmas erősségek védik. Mielőtt a monarchia csapatai Varsót elérnék, három nagy erősséget kell bevenniük. Varsót egyik oldalról Nowogeorgijewsk (a térkép felső bal sarkában) erődei védelmezik, amely légvonalban 24 kilométer távolságnyira van az egykori lengyel királyság fővárosától. A vár elsőrendű erősség,30—40.000 főnyi katonaság szokott benne tartózkodni. Természeti fekvése annál kedvezőbb, miután a Bug és a Visztula összefolyásánál fekszik. A főerősség, a citadella, a Visztula partján van és páncélos falaival erős támadásokra is be van rendezve. A Bug partján azonkívül több kisebb erőd van. XII. Károly, a svédek királya, ismerte föl először e helynek rendkívüli stratégiai jelentőségét. A vár nagy szerepeket játszott a múlt szó Osztrák közigazgatás Oroszlengyelországban. (Prága, augusztus 27.) A „Deutsch-Römischer Kurír" jelenti: Oroszlengyelországnak a monarchia csapatai által elfoglalt részében már bevezették az osztrák közigazgatást. A postát, vasutat osztrák hivatalnokok vezetik, sőt a vasúti síneket is már a mi kocsijainknak nyomtávjára alakították át és igy a mi vonataink direkt összeköttetést kaptak a határon át. A vasúti jegyeken, amelyeket az egyes relációkra kézzel irva adnak ki, ez áll: K. u. k. österreichische Staatsbahnen. Az orosz zsidók várják a felszabadítást. (Bécs, augusztus 27.) A „Neue Freie Presse" jelenti augusztus tizennyolcadikájáról csak annyit árulhatunk el, hogy a csapatok erős állásban már Kamenek-Podolsknál (50 kilométerre a határon túl) vannak. Az orosz községek népe hódolattal fogadja az osztrák-magyar haderőt. zad történelmében, I. Napóleon kezdte építeni. 1830-ban a lengyel fölkelés tartotta birtokában a várat és miután az oroszok elfoglalták, I. Miklós cár fölismerve a hely jelentőségét, roppantul megerősítette. — Ivangorod, a másik nagy erősség (a térkép közepén, Lublin és Radom fölött) Lublin kormányzóságban fekszik, jelentékeny vasúti csomópont, amelyet erősségein kívül szintén természeti határok védelmeznek. Ivangorod város áll egy főerősségből és több apró erősségből a Visztula jobb- és balpartján. A harmadik erősség, Brest-Litowsk (a térkép felső jobb sarkában) szintén igen megerősített hely, kettős erősítményvonallal, három részre osztott erősségekkel. A vár a Bug mellett fekszik és rajta mennek keresztül az utak Kiev és Moszkva felé. A három erősség közepén áll maga Varsó, amelynek hatalmas erősségei vannak. 1832—35. között építették a Sándor-citadellát, amelyet összesen 11 erőd védelmez. A monarchia csapatainak nyilván itt lesz a legkeményebb küzdelmük ről asajtó-hadiszállásról: Északról jött emberek beszélik, hogy nemcsak a lengyel, de a zsidó lakosság is nagy lelkesedéssel várja az osztrák-magyar és a német csapatokat és kész velünk harcolni az őket elnyomó moszkoviták ellen. Szinte érthetetlen, hogy ezek az emberek hogyan képesek föntartani az összeköttetést az Oroszlengyelországban lakó hitsorsosaikkal, akik csapataink bevonulását egy jobb jövő kezdetének üdvözlik. Örömük, boldogságuk nem tettetés. Meglátszik ez azon az igyekezeten, amellyel a földhöz ragadt szegény ördögök a hozzájuk beszállásolt, katonák életét akarják minél kellemesebbé tenni. Négyszáz orosz katona a vízbe fult. (Lemberg, augusztus 27.) A „Dziennik Polskie" jelenti, hogy egy orosz seregből, amelyet osztrák-magyar csapatok üldöztek, négyszázan egy tóba fulladtak, amelyen át akartak úsztatni. A Varsó körüli erősségek. WÉP la'LA'Wn, 1914 augusztus 28.