Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-08 / 188. szám

2 1914 augusztus '4. A Király hadiparancsa. A „Budapesti Közlöny* pénteki száma a következő hadi-, ós hajóparancsot közli i Lelkesedéssel sietnek összes Népeimnek had­kötelesei a zászló és lobogó alá és a harci erők a várt időpontnál előbb érik pl a hadiállo­mányt. Derék Katonáim mindegyike tudja azt, hogy gyűlölettel telt támadást kell visszavernünk és hogy dicsőséges szövetségesünkkel egyetem­ben igaz ügyért küzdünk. Legfelsőbb Haduratokhoz és a hazához való hűség szoros köteléke fog körül benneteketj Ti, Ángolország már mozgósította a hajóhadát: egy része a Szuez-csa­tornánál foglalt állást, a másik része sietve elzárta a gibraltári tenger­szorost, egy harmadik hatalmas hajó­csapat pedig az Északi tenger be­járásánál tartózkodik, hogy megvédje a Calais-i tengerszorost. Á jelek sze­rint az angol kormány nem volt egy­séges a haboru kérdésében, erre vall, hogy a kormány tagjai közül többen —• amint azt egy londoni távirat jelenti — lemondtak. Hogy a kor­mányválságot csak most jelentette bo a parlamentnek Asquith miniszterel­nök, ez bizonyára csak azért történt, hogy legalább a háború bejelentésének pillanatában óvják meg a világ előtt a kormány egyetértésének a látszatát * * Angol Kormányválság. (London, augusztus 7.) Asquith miniszter­elnök az alsóházban bejelentette, hogy Vis­count Morley, a titkos itanács lord-elnöke, Burns kereskedelmi miniszter és Trevellyan, a közoktatásügyi minisztérium parlamenti államtitkára lemondott ós hogy lord Beuchamps-t Morley utódjául kinevezték és hogy Burnst Bunciman födinivelésügyi mi­niszter helyettesi th Az angol csapatoK a Szuez-csatornánál. (Milánó, augusztus 7.) A' német lobogó alatt járó kereskedelmi gőzösök Port-Said­ban figyelmeztetést kaptak, hogy ne fussanak A nemet csapatok három-négy felé dolgoznak, megkezdődő-félben vannak a monarchia hadainak a déli szintéren való nagyobbarányu tevékenységei, immár a flották is egymással szembe kerülnek, — és kezdenek érkezni a hi­rek ennek a nagy európai konfliktus­nak egy rettenetes világháborúba való betorkolásáról. Japán, a roppant ázsiai hatalom eddig hallgatott, szinte titok­zatos volt, az esélyeket mérlegelte; ma azután egy berlini közlés annak a hír­nek a terjedését jelenti, hogy Japán' megüzente a háborút régi riválisának, Oroszországnak és Japán egyik ber­lini diplomatája, bár nem volt abban a helyzetben, hogy ezt az óriási fon­tosságú hirt megerősithesse, nem is cá­folt, az orosszal való nagy leszámo­lásra készülő németség meg tüntetett 'Japán mellett. Az európai háború esé­lyeit egyszeriben bizonyossággá vál­toztatja az ázsiai nagyhatalomnak az ilyen föllépése, ha igaznak bizonyul. De Európán s Ázsián kivül mégis még két világrész van érdekelve és sejtteti a világháború közeledését. 'Ausztriából van az a hir, hogy Ausztrália kor­mánya kinyilatkoztatta a Nagybri­tanniával való szolidaritását, hogy kész a tengeri haderejének Anglia szá-' mára való átadására és hogy az észak­amerikai Kanada a védekezésre készü­lődik. Üt Ét & Vitézeim, bizalommal mentek az előttetek álló nehéz harcok elébe. Emlékezzetek meg atyáitokról, akik számta­lan harcban és rohamban fennen tartották zászlóikat, akik a lobogót győzelmes harcra vezették! Kövessétek őket buzgón, vitézségben és kitar­tásban ! Mutassátok meg az ellenségnek, hogy mily tettekre képesek az Én, forró hazaszeretettől áthatott, vállvetve álló Népeim! Isten áldása kisérjen, dőrék harcosaim, 0 vezessen győzelemre ós dicsőségre. Kelt Bécsben, 1914. évi augusztus 6-án. Ferenc. Jözse[ s. k, ki a Földközi tengerre. Angol csapatok ér­keznek a Szuez-csatornához, valamint angol hadihajók Port-Said alá, hogy a csatorná.t védjék. A két egyiptomi tőzsdét, a kairóit és alexandriait bezárták. Elzárták a gibraltári szorost. (Madrid, augusztus 7.) Algezirasból távira­tozzák : A gibraltári szoroson való átkelést az angol tengerészeti hatóság már napokkal ezelőtt megtiltotta. Gibraltár városból a küU földi származású lakosokat kiutasították; ezeknek nyomban távozniok kellett. A .ten­gerszoros meglévő védőmüvein kivül ujabb sáncokat emelnek lázas gyorsasággal. (A fjibraltári tengerszoros a Földközi.-ten­gert és az Atlanti Óceánt köti össze. A gibral­tári hegyfokon terül el az angolok birtokában levő Gibraltár nevü erősség. Lakosainak száma körülbelül 25 ezer. A városnak főképen hadmű­veleti jelentősége van. 170Í óta az angoloké.), VédiK a La Manche-csatornát. (Róma, augusztus 7.) A „Giornale d'Italia" párisi tudósítója jelenti: A „Newyork He­rald" párisi kiadása közli londoni híradás alapján, hogy az angol flotta csatasorba ál­lított része az Északi tenger bejárásánál tar-, tózkodik és a La Manche-csatornát védel­mezi. Ezen a részen 43 nagy hajóegység van, amelynek egy rósze dreadnought és nagy cirkáló, van továbbá 32 ldsebb cirkáló, 110 torpedóromboló hajó, összesen tehát 185 hadihajó. Ezenfölül nagyon sok kisebb part­menti naszád tartózkodik a szorosban. Japán hadat üzent Oroszországnak? (Berlin, augusztus 7.) Félhivatalosan közlik, hogy Japán mozgósított 'és hogy megüzente Oroszországnak a háborút. Erre a hírre óriási tömeg vonult a japán követség elé, ahol — a követ távollétében — annak helyettese, Antony Kuna-Pochi tanácsos jelent meg az erkélyen és kijelen­tette a tömegnek, amely viharosan éltette Japánt, hogy nincs fölhatalmazása sem arra, hogy a hirt megerősítse, sem pedig arra, hogy azt megcáfolja. Ausztrália Angliával szolidáris? (Berlin, augusztus 7.) Londoni jelentések szerint az ausztráliai Sidneyben Fisher és Cooke miniszterek kétséget kizáró módon kijelentették, hogy Ausztrália szolidáris az anyaországgál, Angliával. Ausztrália teljes tengeri haderejét, ideértve az „Australien" cirkálóhajót is, Britannia rendelkezésére fogja bocsátani, Kanada megerősítése. (Berlin, augusztus 7.) Londoni jelentések szerint Kanadában lázas tevékenység ural­kodik. Katonai körök véleménye szerint a kormány húszezer embert szándékozik tény­leges katonai szolgálatra behívni. A főpa­rancsnokságot valószínűleg a Délafrikában bevált Hughes ezredesre fogják bizjii, A libe-­rális lapok fölszólítják a kormányt, hogy a várható ellenséges támadás visszaveréséra az ujskóciai Haliíaxban csapatokat mozgó* sitson, a merev, nem is mozduló semlegesség álláspontján van még mindig. Csü-, törtökön, amint már közölhettük, nyil­vánosságra. hozták az olasz semleges­ségi nyilatkozatot, most meg, pénte­kení, közlik az olasz egyik félhivatalos­nak az olasz minisztertanácsról szóló jelentését, amely pontokba soroltán igyekszik magyarázni az olasz állásfog­lalást. Amennyiben hirek juthatnak Olaszországból, — ott azzal is érvel-, nek, hogy Olaszország mostanság het­venezer embert kénytelen Tripolisz­ban tartani és már az 500 milliós köl­csön fölvételénél nagy nehézségei vol­tak a kormánynak a parlamentben. Olaszországi birek hangsúlyozzák, hogy az olasz diplomácia emberei ezért voltak kénytelenek kimondani a néphangulat nyomása alatt a semle­gességet. Becsi politikai körökben ugy tartják, hogy mihelyt az esemé­nyek Franciaországra nézve kedvezőt­lenül alakulnak, Olaszország mégis kénytelen lesz résztvenni a háborúban, mert tisztában vannak azzal, hogy a német — osztrák - magyar fegyverek győzelme esetén a két nagyhatalom fe­lelősségre vonná Olaszországot. A semlegesség kimondódott, Olaszország a szigorú semlegesség alapján áll és a miniszterelnök pénteken körjegy­zélcben hivta föl a hatóságokat a neutralitásnak minden tekintetben yaló szigorú keresztülvitelére, ^ ^fe A minisztertanács határozata. (Róma, augusztus 7.) Az olasz kormányhoz közel álló „Tribuna" a következőket jelenti: A minisztertanács hosszas és beható tanács-, kozás után a mult pénteken a következőket állapította meg: 1. A hármas szövetség értelméből és szel­leméből következik, hogy a szövetséges lia* talmak egyike sem bocsátkozik általános ha* tásu akcióba, mielőtt szövetségeseit erről elő­zőleg értesítette volna ós yclük megegyezett yolna. 2. A szövetségnek ezt az alapvető rendelke­zését később Ausztria-Magyarország és Olaszország a balkáni viszonyokra való vo­natkozásban külön szerződéssel erősítette meg. 3. Általánosan ismeretes, hogy a monar­chiának Szerbiához intézett jegyzékéről Olaszországot egyáltalán nem értesítették. Ennélfogva Olaszországnak nem yolt mód­jában, hogy véleményt mondjon erről a diplomáciai lépésről és tanácsokat adjon szövetségesének, amire pedig joga volt. Más­részről világos, hogy Olaszország, miután a monarchia követeléseit már fölállította, mint annak barátja és szövetséges társa nem követelhette, hogy e föl tóteleken vál­toztasson. Ennek következtében az olasz kormány mindenképen azon iparkodott, hogy a monarchiát kötelező nyilatkozatra bírja, amely szerint a monarchia Szerbia területi és politikai függetlenségét, szuveré­nitását meg fogja őrizni. A monarchia esti* pán azt felelte, hogy ez az ő erős elhatároz zása, de ezt a nyilatkozatot sohasem tette meg kötelező formában. 4. A hármas szövetség alapvonása a ki­mondottan defenzív jelleg és a területi sta­tusquo föntartása. Ezért Olaszország nem tekintheti magát kötelezettnek egyik vagy mindkét szövetségesének offenzív akciója által, annál kevésbé, ha az vele nem lépett a szükséges megegyezésre. 5. Végül Olaszország, amelyet teljes bi-. zonytídanságban hagytak, képtelen yolt üiiigotaic és kiérnetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék