Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-08 / 188. szám
TSÍK angnastna S. NÉPSZAVA arra. Hogy a szükséges intézkedéseket megtegye életérdekei megvédésére, amelyek határa esetén a legveszedelmesebb módon érintve vannak. A semlegességért (Róma, augusztus 7. — Érkezettdélután 2 órakor, „M. T. L") Salandra miniszterelnök körjegyzéket intézett a prefektusokhoz, melyben fölszólítja őket, hogy gondosan ügyeljenek a semlegesség betartására és tiltsanak meg minden verbuválást .valamely hadviselő hatalom érdekében ,vagy ellene előtt tartózkodott, ahol német részről az Albániában állomásozó nemzetközi flottához tartozott. Nem sokkal ezután egy másik német hadihajó érkezett, a „Goeben" nevű páncélos, amely a kikötőn kívül vetett horgonyt és ott tizenkét üdvözlő lövést tett. Mindkét német hadihajónak az volt a programja, hogy Messinában vesz föl szenet és élelmiszereket, de a kikötő tengerészeti parancsnoksága Olaszország semlegességére hivatkozva, megtagadta az engedelmet a szén és az élelem fölvételéhez. A „Goeben", amikor Messinában horgonyt vetett, még nem tudott a háború kitöréséről. Nem kaptak szenet a német hadihajók. (Róma, augusztus 7.) Augusztus 3-ikán egy német hadihajó, a „Breslau" nevű cirkáló futott be Messina kikötőjébe. A „Breslau" néhány nappal ezelőtt még Durazzó Az olasz hadkötelesek szállítása és a Máv. A magyar államvasutak és az összes magyarországi vasutak igazgatóságai rendeletet kaptak, hogy a Magyarországon lakó katonaköteles olasz honosokat ingyen szállítsák. Nevezetesebb esemény híre nemérkezett, a harctérről. Eddig apróbb csatározások történtek csupán, úgy lehetne mondani, hogy a monarchia csapatai részéről csak fenyítések. A kedden megindult tüzérségi harc véget ért. Hir szerint ebben a harcban a szerbek angol ágyukat használtak, amelyeket angolok állítottak föl még a háború kitörése előtt. Szemendriában is volt kisebb összeütközés. A magyar katonák elvágták a táviródrótokat és elpusztítottak egy kikötőt, miközben harminc szerb megsebesült. Újszerbiából ismét olyan hírek érkeztek, hogy ott forrongás van és az emberek nem akarnak katonai szolgálatra bevonulni. Ebbe az összefoglalásba való annak a kiemelése is, hogy Montenegró pénteken megüzente a monarchiának a háborút. A nagy támadások két front ellen mennek majd. If. Visszavert szerb támadás. (Hivatalosjelentés a déli harctérről.) A harctérről érkező jelentések, miként várható is volt, általában kedvezőek, habár érthető módon egyelőre csak kisebb, harcokról szólnak. A déli harctéren Vardiste-Rudo bosnyák határvonalon a szerbeknek egy betörését a határon lévő csapataink visszautasították. Az augusztus 5-éről 6-ára virradó éjjelen ugyancsak meghíúsult a montenegróiaknak az a törekvése, hogy Trebinje felé előrehaladjanak. Ez a betörés különben is egyrészt a nemzetközi jog flagráns megsértése, mert Montenegró követünknek ugyan augusztus 5-én fél 6 órakor délután adta át a hadüzenetet, de megvonta a lehetőséget attól, hogy a követ erről kormányunkat azonnal értesíthesse, másrészt azonban örvendetes tanúbizonyságát adta annak, hogy népünk lelkesen közreműködik a betörések visszautasításában. A belgrádi tüzérharc. (Zimony, augusztus 7.) Tegnap végre elhallgattatták a monarchia katonái a belgrádi szerb ágyukat. Az osztrák-magyar tüzérség 120 ágyuja éjjel-nappal tűzben tartotta azokat. Közben érdekes fölfedezésre jutottak a csapatok. Elfogott szerb katonáktól megtudták, hogy a belgrádi várat, amelyről azt híresztelték, hogy egészen fegyvertelen, közvetlenül a háború kitörése előtt kitűnő, új angol ágyukkal szerelték föl, amelyeket Szalonikiből hoztak. Az ágyukat angol mérnökök állították és angol gépészek szerelték föl. Különben közvetlenül a háború kitörése előtt Antivárban tehetetlenül kellett nézni, hogyan szállítottak idegen lobogó alatt közlekedő hajók ágyukat Szerbia számára. Hír egy katonai bravúrról. (Temesvár, augusztus 7. — „Az Est" tudósítása.) A Szemendriával szemben álló sereg egy ezredének húsz-húsz katonája három hadnagy vezetése alatt csónakokon átkelt a Dunán és az éj sötétségének leple alatt elvágta a távíróvonalakat és a szerb tábori őrsöket meglepve, azokat harcképtelenné tette. A bravúros kísérlet eredménye a távíróvonalak elvágásán és egy hajóállomás elpusztításán kívül mintegy harminc szerb megsebesülése, amivel szemben a mi katonáink közül mindössze egy őrvezető sérült, meg. A sérült őrvezető egész a Duna parkjáig saját lábán ment, ott összeesett, mire bajtársai vállukra vették és átszállították a mi táborunkba. A szerb partról visszafelé induló csónakokra a szerbek erős tüzelést kezdtek, de részint a sötétség miatt, részint pedig azért, mert a csónakok már messze jártak a Dunán, a szerb golyók nem tehettek kárt a mi katonáinkban. Szerb támadás a Dunán. (Bukarest, augusztus 7.) A Dunagőz Hajós Társaság „Karl Ludwig" nevű gőzöse Cyaniewicből, amely Turn-Szeverin közelében van, lefelé akart haladni a Dunán. A hajót a szerb partról több lövéssel támadták meg és visszafordulásra kényszerítették. A kapitány folytatni akarta útját és az egész hajót fekete szövettel vonta be, valamennyi lámpát eloltatott és teljes gőzzel elindult. Az ügyes cselt a szerbek nem vették észre és a hajó szerencsésen megérkezettVaddin közelébe egy román kikötőbe, Macedónia forradalom előtt. (Bécs, augusztus 7.) Az „Albanische Korrespondenz" jelenti Szalonikiből. Macedóniában, ahol a szerbek türelmetlen magatartásukkal valamennyi nemzetiséget maguk ellen ingerelték, elkerülhetetlennek látszik a legközelebbi napokban az általános forradalom kitörése. A szerb kormányzat elrendelte a 45-ik évig az összes férfiak besoroztatását. Ennek a következménye azután az lett, hogy a népesség nagy része óriási tömegekben menekült a szomszédos országokba, hogy ne legyen kényszerítve a gyűlölt ellenségnek katonai szolgálatot végezni. Számos községben a lakosság a hatóságok ellen támadt és elűzte azokat. Egyes helyeken az elégedetlenség és elkeseredettség a szerb kaszárnyák ellen vezette a lakosságot. Bolgár komitácsik Szerbiában. (Zimony, augusztus 7.) Újszerbiában ma már 16.000 bolgár komitácsi áll készen. A főfeladatok elintézése után bolgár csapatok vonulnak be Szerbiába és a tovább vonuló csapatokat fölváltják. A szerb skupstina megnyitása. (Szófia, augusztus 3.) Nisből jelentik: Sándor szerb régensherceg a következő beszéddel nyitotta meg a skupstinát: — Minisztériumunk kijelentése szerint kénytelenek voltunk Ausztria-Magyarország hadüzenetét elfogadni. Az ellenség, amely kezét ránk emeli, számos és hatalmas. De azért bátran szembeszállunk vele, mert mi igaz dologért küzdünk, az egész világ ismeri és az igazságos és jogos álláspontunk öntudata megkettőzteti majd erőinket. Havéleményünk nem csal, Szerbia nem marad egyedül e játékban, mert most nagy európai érdekekrőlvan szó, ezekben pedig Szerbiának megvan a maga rendeltetése, amelyet teljes erejével tölt majd be. Szerbiának minden jó és hatalmas barátja elismeri álláspontunkat és boldogan jelenthetem, hogy a cár és Oroszország nagy érdeklődéssel és meleg szimpátiával nézik kű szerbjeink összeütközését a szomszédos monarchiával. A cár és birodalma Szerbia jövőjének biztosítékát adta, mert minden körülmények között gondot visel majd Szerbiára. Azonkívül pedig különös örömömre szolgál annak kijelentése, hogy Franciaország és Anglia szimpátiája is a mi részünkön van. Szerbia régen várta, hogy Ausztria-Magyarország ilyen meglepetésszerűen rátámad, a sarajevói merénylet nyomán most ez be is következett. Szerbiának nagy és hűséges szövetségesei vannak. Montenegró hadat üzent a monarchiának. (Augusztus 7. — Délután 5 óra 5 perckor. Hivatalosan kiadott jelentés.) Bécsből jelentik a „Magyar Távirati Irodának", hogy a montenegrói kormány Ottó osztrák -magyar követtel közölte, hogy Montenegró Ausztria-Magyarországgal hadiállapotban levőnek tekinti magát.A követ erre elhagyta a montenegrói udvart. Montenegró készülődése. (Cettinje, augusztus 7.) Montenegróban behívták a 15—65 év között levő férfiakat. Miklós király tegnap meglátogatta a Lovcen-hegyen levő hadállásokat, ahova az utóbbi napokban minden rendelkezésre álló ágyút elvonszoltak. E hónap elsején az orosz követ visszatért Raguzából, ahol nyaralt és azóta döntő módon irányítja a fenyegető készülődéseket. A követ azt tanácsolta a kormánynak, hogy Montenegró ne adjon alkalmat Ausztria-Magyarországnak a támadásra, de erősítse meg határait oly módon, hogy Ausztria-Magyarországot nagyobb erők lekötésére kényszerítse. Legutóbb Montenegró pénzt kért Oroszországtól, de minden jel arra mutat, hogy nem fog kapni. Ennek következtében a hadikészülődés megakadt. * * * M szerb Bial szintém*81. a bécsi „Rundschau" című katonai lap a következőket írja: A Duna és a Drina határvonalon eddig nagyobb események nem történtek. Határcsapataink néhány kisebb csetepatét folytattak az ellenfél előőrseivel. Az összeütközések csapataink állására nézve voltak kedvezőbb kimenetelűek. A belgrádi erődítéseket, amelyek mögül több izben indítottak tüzet csapataink ellen, tüzérségünk és monitoraink újólag megtámadták és elhallgattatták. A szerb főhaderő állásáról ez idő szerint semmit sem lehet közölni. Kerülő úton érkezett hírek szerint ellenfelünk szituációja nem nevezhető kedvezőnek. Nehézségek mutatkoznak a szerb mobilizáció keresztülvitelénél és a háborút nagy kedvetlenséggel fogadják. A szökevények száma egyre nagyobb. Felszerelés és ellátás egyenetlen. Az újonnan hódított területen a nép hangulata nagyrészt szerbellenes. A szerb háborús területen (ezt már napok előtt jelezhette a Népszava is) rövid időn belül nagyobb arányú tevékenység várható. Befejezett dolognak látszik immár, hogy a Balkán-államok közül Románia és Görögország is semleges marad és nem avatkozik a háborúba. Románia, amint már több ízben volt alkalmunk jelenteni, koronatanácson foglalkozott a háború kérdésével és úgy határozott, hogy Románia együtt marad a szomszédos monarchiával. A határozatot közölték a monarchia és Németország követeivel. Görögország is a leghatározottabb semlegesség álláspontján van. & # Román Koronatanács. (Bukarest, augusztus 6. — A „Keleti Értesítő" jelentése.) A koronatanácsot a sinaiai pelesi kastélyban hétfőn délután tartották meg. Délután 5 órakor kezdődött és 349 óráig tartott.