Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-08 / 188. szám

1514 augusztus 11. NÉPSZAVA gőzgép (locomobil) önálló kezelésére és önálló fűtésére olyan egyént is lehet alkalmazni, aki­ről — habár a képesítést bizonyítvánnyal iga­zolni nem tudja — eddigi alkalmaztatását te­kintve, alaposan jól lehet tenni, hogy ily gőz­kazán fűtésére és gőzgép kezelésére kellő gya­korlati jártassága van (például nem­­képesített gépész, fűtő-etető, stb.) Az automobil álljon meg. Az automobilforgalmat most szigorú ellen­őrzésnek vetették alá Az automobilban utazó közönséget saját érdekében fölkérik, hogy ka­tonai vagy polgári hatóságoknak vagy jár­őröknek fölszólítására a gépkocsit azonnal ál­líttassák meg, mivel ezeknek a hatóságoknak és őrjáratoknak kötelességük, hogy a fölszólí­tásuknak nem engedelmeskedő gépkocsik ellen fegyvert használjanak. Egyéb hírek. "A Király­ és Magyar Színház alkalmazottait, mintegy 230 embert, elbocsátották. Legutóbbi félhavi fizetésüket azonban nem kapták meg. Beöthy László volt személyzetének rendelkezé­sére bocsátja a Király Színház épületét, ahol a tagok saját felelősségükre előadásokat tart­hatnak. A személyzet, hír szerint, hajlandó, is saját felelősségére előadásokat tartani. 7 A jegybank állása. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa pén­teken tartott ülést és ebből az ülésből sem adtak ki a bank státusára vonatkozó jelen­tést. Hetven évi óta az Osztrák-Magyar Bank havonként négyszer ad ki jelentést a bank státusáról, különböző állományainak nagy­ságáról és a bankjegyforgalomról. Most tör­tént meg először, hogy ez a jelentés elma­radt. Egyrészt azért, mert nem lehetett biz­tos adatokat összeszedni és a messze fekvő fiókokból sem érkeztek be azok a jelentések, amelyek­ a státus összeállításánál figyelembe veendők. Pénzügyi körökben az a vélemény van, hogy a bank egyelőre nem is fog közölni bankkimutatást; némely újság a bankkimu­tatás elmaradását erősen bírálja, mert al­kalmasnak látszik­ arra, hogy álhírek ter­jesztése által a bankjegyek iránti bizalmat indokolatlanul megingassa. Ami a bank státusát illeti, megállapít­ható, hogy még most is néhány százmillió korona választja el attól a határtól, amelyen túl már megszűnt volna a kibocsátási jog.­­Valószínű, hogy ez a néhány százmillió ko­rona értékű tartalék mostanában nem is fog elfogyni, mert néhány nap óta csökkent az eszkompt és a lombard is. Azzal, hogy föl­függesztették a bankaktát, a bank szabadabb­­an fog mozoghatni, a leszámítolás és lom­bardkölcsön céljaira könnyebben folyósít­hat pénzt és így a pénzviszonyoknak a mo­ratórium által fölidézett rosszabbodását is csökkenteni fogja a bank szabadabb moz­gása.­ A bankok betéti és hitelezési kamatlába. A kamatláb kérdése most erősen foglalkoz­tatja az érdekelteket. A nagyváradi keres­kedelmi és iparkamara feliratot intézett a kormányhoz, amelyben kéri, hogy rendelet­tel állapítsa meg a minisztérium, hogy a moratórium előtt keletkezett tartozások után mennyi kamatot lehet szedni. Méltányta­lannak tartaná a kamara, ha a régebbi tar­tozások után a jegybank fölemelt kamatlába volna irányadó. Jelenleg ugyanis úgy áll a dolog, hogy a pénzintézetek a náluk letett összegek után 1,5 százalék kamatot fizet­nek, míg a hitelezett összegek után 10—12 százalék kamatot szednek. Mivel pedig a be­téteket a moratórium értelmében nem ad­ják ki, előfordul, hogy olyan vállalat is kénytelen 10—12 százalék kamatot fizetni, amelynek volna pénze tartozásait kifizetni. A „P. Ll." pénteki esti lapjában azt a meg­oldást ajánlja Berényi ügyvéd, hogy a buda­pesti bankok állítsanak föl egy külön leszá­mítoló irodát, amelyben a bankok kölcsönö­sen elszámolnák ügyfeleik egymással szem­ben fennálló követeléseit. Ilyen módon a készpénz megmaradna a bankoknál és a ke­reskedők is megfizethetnék tartozásaikat.­­ Üzérkedés a papírpénzzel és állami utalványokkal. Az általános mozgósítás a környékről és a vidékről óriási embertömegeket vont össze a fővárosba. A bevonult tartalékosok és nép­fölkelők mind bevásároltak apróságokat, mielőtt a fővárosból elindultak és a forga­lom óriási mértékben megnövekedett. A nagy forgalom következtében a pénzváltás­nál nehézségek kezdtek mutatkozni, nem volt elég aprópénz. A kereskedők természe­tesen szívesebben látták, ha valaki apró­pénzzel fizetett, nem pedig bankjeggyel. Ez­ért aztán a nép körében az a hír terjedt el, hogy a papírpénz elvesztette értékét. Meg­indult­ ezzel az ezüstpénz fölhalmozása, ami még jobban megnehezítette a forgalmat és mint már csütörtöki számunkban megírtuk, teljesen értelmetlen dolog. Akadtak egyesek, akik az embereket igyekeztek megerősíteni ebben a hitükben, arra számítva, hogy a megrémült emberektől majd értékükön alul vásárolhatják össze a bankjegyeket. Mások megint azt a h­írt terjesztették, hogy az ál­lam nem fogja beváltani azokat az utalvá­nyokat, amelyeket a mozgósítás alkalmából elvitt lovak áráról adott és ezeket az utalvá­nyokat vásárolták össze, persze szintén nagy nyereséggel. Ezért a székesfőváros tanácsa a következő plakátot ragasztotta ki: Hirdetés. Egyes lelketlen üzérek azt a hitet terjesztik a nép között, hogy a mozgósítás céljaira, átvett lovak ára fejében adott utalványt az állam nem fogja beváltani. Egyes helyeken meg ép­pen a papírpénz elértéktelenedését híresztelik és ugy ezeket a lovak ára fejében adott utalvá­nyokat, mint itt-ott a papírpénzt is az igy tév­útra vezetett egyénektől potom áron vásárol­ják össze. Mind a két állítás merőben valótlan és a hi­székeny népnek lelkiismeretlen dlámitása és megkárosítása. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ilyen csa­lási kiísérleteknek föl ne üljön és ha ilyen üzel­meknek tudomására jut, azok elkövetőit a ha­tóságnál haladéktalanul jelentse föl, mert aki polgártársainak ekként való félrevezetésével és tévedésbe ejtésével őket megkárosítja, magá­nak jogtalan hasznot szerez, csalást követ el és a büntető törvénykönyv rendelkezései alá esik. A magy. kir. igazságügyminiszter úr utasította a kir. ügyészségeket, hogy ilyen esetekben a legnagyobb gyorsasággal és szigorral járjanak el, a közigazgatási hatóságot pedig fölhívta, hogy ezeknek a káros üzelmeknek megakadá­lyozása és megtorlása tekintetében a legna­gyobb erővel működjenek közre és a tudo­másukra jutó esetekben a büntető eljárás meg­indításáról gondoskodjanak. Budapest, 1914 augusztus 6. A székesfőváros tanácsa. A visszaélések meggátlása érdekében a bu­dapesti ügyészség vezetője a budapesti ál­lamrendőrség főkapitányságához a követ­.­t­kező átiratot intézte. Arról értesülök, hogy egyesek a jelen viszo­nyok között némelyek hiszékenyságét lelki­ismeretlenül akként használják ki, hogy a ma­gyar királyi államkincstár által kibocsátott utalványok és általában a papírpénzek elérték­telenedését hirdetik és azokat értéken alul a maguk jogtalan vagyoni hasznára megveszik. Elsőrangú közérdek, hogy e lelkiismeretlen üzérkedések a legerélyesebben megakadályoz­tassanak. Ez okból megkeresem a rendőrséget, h­og­y ahol ily visszaélésről értesül, csalás bűn­tette, illetve vétsége miatt haladéktalanul in­dítsa meg a bűnvádi eljárást és a tettest, tekin­tet nélkül társadalmi állására vagy vagyoni viszonyaira, azonnal helyezze előzetes téttt bíz­tatásba. Külföldi pénzügyi hírek. Németország pénzügyi helyzete nagyon kedvezőnek mutatkozik. Különösen jellemző az a hír, amit a háborús hírek között is köz­lünk, hogy Metzben, amely város a francia határ közvetlen szomszédságában van, a be­tétek állománya az utolsó napokban 110.000­ márkával emelkedett. Oroszország pénzügyi­­válságát mutatja be a következő távirat: (Berlin, augusztus 7.) A krízis gyors kifejlő­dése teljesen készületlenül érte az orosz hitel­intézetek vezetőit. Amíg a német bankok a né­met külügyi kormány által kitűnően voltak informálva, úgy hogy az események nem lep­ték meg a pénzintézeteket, addig az oroszok szinte sejtelemmel sem bírtak az orosz kor­mány szándékairól, úgy hogy az orosz pénzin­tézetek nem tudták megtenni védelmi intézke­déseiket. A német kormány mintegy fél évvel ezelőtt a bankókat tartózkodásra intette az­ idegen emisszióktól, hogy ezen a módon is nö­­ veljék a német birodalom pénzügyi erejét. Az orosz kormány szokása szerint az orosz inté­zeteket és a közönséget hamis reményekkel ál­tatták. Az orosz közgazdaság a legsúlyosabb helyzetben van és a legutóbbi időben nagyon sok aranyat vontak el az országból. A nagy sztrájk különösen a pétervári rugonban azt eredményezte, hogy a legutóbbi időben tett ál­lami megrendeléseket sem lehetett effektuálni­­, úgy a hadseregfelszerelés nagyon sok kívánni valót hagy hátra. A szénkészletek is csekélyek, az aratási kilátások nagyon rosszak. A leg­utolsó kimutatás szerint az idei termés­­24 szá­zalékkal rosszabb, mint a múlt évi, amikor pe­dig csak gyenge középtermés volt Oroszország­ban. A négy főterményből számszerűleg 590,9 millió paddal termett kevesebb, mint a múlt évbeli. Budapest és az ország élelm­izése. A lakosság erélyes intézkedései folytán élelmiszeruzsoráról a fővárosban nem lehe­t szó. Némely áru, különösen a liszt és kenyér ára emelkedik, ez azonban a gabona áremel­kedésének következménye.­­A búza ára a pénteki tőzsdén mér 32 koronát ért el . Na­gyobb bajok mutatkoznak a főváros ellátása körül. Az utóbbi napokban, különösen a tej körül volt igen sok baj. A fővárosba érke­zett tej mennyisége sokkal kisebb volt, mint amennyi a szükséglet kielégítésére elegendő lett vol­na. Reggel a legtöbb helyen egyálta­lán nem lehetett tejet kapni, csak a délelőtt folyamán, akkor is csak feleannyit kapott mindenki, mint amennyire szüksége volt. A tej minősége botrányos, a legtöbb esetben a forralásnál összefut, másnap reggelre pedig a fölforralt tej is büdös, hasznavehetetlen. itt sürgősen segíteni kell, mert a kis­gyerme­kek egészsége a legnagyobb veszedelemben forog. „Az Est" .tudósítója beszélgetést folyta­tott Folkusházy tanácsnokkal. Nyilatkozatá­ban nem sok jóval kecsegtetnek bennünket. — Ha mást nem, a kenyér és zsemlye minő­ségét súlyát, árát szabályozni kellene — mondja a tudósító. , — A közönségnek azt a jó tanácsot adom: ne tessék úgynevezett péksüteményeket enni, ez ma luxus, hanem kenyeres, amelynél a drága munkaerő (?) sokkal jobban kihasználható, mint a folyton kisebbedő kiflinél és zsemlyék­nél. Burgonya és zöldségfélék bőven jönnek, egy métermázsa burgonya például a korona. N­a tehát kilónként 1ófillér, a legszebb 12 fillér, ez még elviselhető ár. Állatvásárokon minde­nütt elég állat jön föl, úgy­hogy a húsáraknak inkább eső tendenciája van, amit nem is na­gyon szeretek és közérdeknek tartom, hogy a falusi gazda ne dobja most egyszerre piacra állatállománya nagyobb részét. Nem közérdek, hogy most Olsen az elkótyavetyélt, állatok miatt a hús ára és télire erősen fölszökkenjen. Köz­érdek, hogy a gazdaközönség tudja: állatállo­mányának tisztességes ára lesz, pénzét meg­kapja, akár rekvirálják, akár nagykereskedők fogják megvenni. Mindenesetre szívesebben hallottunk volna kevésbé agrárius izű nyilatkozatok­,­t a fővá­ros közélelmezésének vezetőjétől. — Tanácsos úr, most az iránt szeretnék föl­világosítást, folytatta a tudósító, h­ogy a teg­nap megjelent belügyminiszteri rendeletet a *••—"•"——r'~'i—imun—int inTnii i»» __ © .* :*. * M jegybank állása. — 71 bankok betéti és hitelezési kamat­lába. — 73. papírpénzzel való üzérkedés elleni. — Külföldi pénz­ügyi hírek. — Budapest és az ország élelmezése» — Folkusházy nyilatkozata* — M gabonatőzsde*

Next