Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-10 / 221. szám

1914­ szeptember 11. NÉPSZAVA 101 re meginduló ostrommal természetszerűen kritikussá vált Parisban az idegen államok követeinek sorsa. Stockholmi távirat szerint a svéd követ azt az utasítást kapta, h­ogy Páris ostroma esetén is maradjon Parisban. Kopenhágán át jelentik Párisból, h­ogy Villa Urutia spa­nyol nagykövet hirtelen elutazott Párisból, a francia hatóságoktól bucsút sem vett s csak annyit tudnak róla, hogy Londonba ment. Ez az affér általános föltűnést kelt. Hir szerint a madridi kormány már ki­nevezte Villa Urutia utódát Paltierra tábor­nok személyében. Polgárőrségek szervezése. Megírtuk már, hogy a fővárosban is megkezdődtek a polgár­őrségek szervezésének a munkálatai. Körül­belül nyolcezer tagra van szüksége a fővárosi polgárőrség szervezetének és ez a szám nem­sokára betöltődik, mert csak pár nap alatt ezren jelentkeztek a polgárőrök verbuválá­sával megbízott Céllövő Szövetség "Üllői­ úti irodájában. A polgárőrök naponként leg­alább három órai szolgálatot teljesítenek és a hét bizonyos napjain pedig tizenkét órait. A saját ruhájukban szolgálnak, fegyvert azonban a hadvezetőségtől kapnak. Szolgála­taikat is a hadvezetőség irányítja. Az őrség tagjai megfelelő katonai kiképzésben része­sülnek. Valószínű, hogy egy hét múlva meg­kezdhetik a szolgálatot. Zágrábban kedden kezdte meg működését az önkéntes polgárőrség. Egyelőre négy ka­tonai szervezetű zászlóaljból áll. Külön-kü­lön zászlóaljat alkotnak az egyetemi hallga­tók, a középiskolai tanulók, a polgárok és a munkások. Az őrség tagjai esküt tettek és azután revolverrel, karddal és részben pus­kával fegyverezték föl őket. A középületeket őrzik, amit hármas őrséggel végeznek. A ka­tonai hatóság bármikor szükség szerinti kar­hatalmat ad melléjük. Jegykedvezm­ény a Városi villamoson. A bu­dapesti városi villamosvasút igazgatósága el­határozta, hogy a Rókus-kórház—Kápolna-téri vonal 20 filléres tarifáját 16 fillérre mérsékli és egyúttal a citromsárga szinű kedvezményes je­gyek árát 10 fillérről 11 fillérre szállítja le. A budapesti városi villamosvasút igazgatósága a m­ozgósítás elrendelésekor kezelési nehézségek miatt megszüntette az egyszeri menetre szóló kedvezményes jegyek kiadását. Csütörtökön azonban a 10, 11 és 10 filléres kedvezményes je­gyek újból kaphatók az összes végállomásokon, a vonalellenőröknél és a központi igazgatósági épületben. A gyáriparosok és a moratórium. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége hétfői ülé­sén a moratóriummal kapcsolatos kérdések megvitatására állandó külön bizottságot kül­dött ki, amely szeptember 14-én tart ülést. Ezen a bizottság többek között foglalkozni fog a moratóriumnak a szállítási szerződésekre való hatásával, a moratóriumnak és a h­áború által okozott vis maiorral kapcsolatban fölmerült vitás kérdéseknek választott bíróságok útján való eldöntésével, a moratórium meghosszab­bítása alkalmából érvényesítendő óhajok for­mulázásával, a künlevőségek biztosításával, a külföldi fizetési eszközök kérdésével és esetleg más, a jelenlegi állapottal összefüggő kérdé­sekkel. segélyezésére hozzánk­ befolyt összegen Kimutatása: 89. sz. gyűjtőivén: Mokri —.40, Tóth —.30, Kö­lnit —.40, Andi sí. —.20, Szegő —.50, Halové —.30, Tóth —.10, Vráblik —.50, Herceg —.40, Cserepes 1.—, Poduskáné 5.—, Demeter —.40, összesen 9.80. Vilcsek Vilmos 4.—. Rézöntők szakegylete 185.—. Vincenz Burján 2.—. Beraksze István sörös 10.—. Koriesohner-cipészműhely mun­kásai: Sperl 1.50, Poleszák 1.20, Jákob 1.30, Szal­ler 1.60, Jakobovics 1.90, Török 1.90, Erdős 1.20, Kiss 1.80, összesen 10.40 korona Mai gyűjtésünk 211.20 Eddigi gyűjtésünk 22.822.83 Összesen 23.034,03 a JS pár­t kiáltványa. A most hozzánk érkezett francia lapokból tudjuk meg, hogy a francia szocialisták azon vannak, hogy a háborút a végsőkig folytas­sák.­­A francia pártnak a lelki állapotát mutatja az a kiáltvány, amelyet a kor­mánybalépésük alkalmával kiadtak. Ebben a kiáltványban a párt a következőkkel indo­kolja Sembatnak és Guesdenek a kormányba való lépését: A kormány fejének az volt a véleménye, hogy annak a küzdelemnek a szervezésére, amelyet a legnagyobb nyakassággal kell foly­tatni, mindenki közremunkálkodására szükség van. Mindenekelőtt azok közreműködésére is, akik a proletárság fejlődésére szükségesnek tartják a zsarnokság legyőzetését. Az elnök tudta, hogy minden időkben, nehéz órákban, 1793-ban úgy, mint 1870-ben éppen azok az em­berek, éppen azok a szocialisták, éppen azok a forradalmárok voltak, akikben a nemzet meg­bízott. Anélkül, hogy előbb bevárta volna a népakarat megnyilvánulását, a kormány feje pártunkhoz fordult és pártunk azt felelte: „Hajlandók vagyunk!" Ebben az értelemben léptek be barátaink a kormányba. Tudatában vannak annak a hatalmas munkának, amelyet végre kell hajtaniuk és mindenekelőtt el fog­ják érni azt, hogy az országnak megmondják az igazságot. Életben fogják tartani és fejlesz­teni az országban a bátorságot és a győzelemre való akaratot, amennyiben teljes bizalomra bírják a kormányt őszinteségére nézve. Meg fogjuk mozgatni a tömegeket, gondoskodni fo­gunk róla, hogy semmilyen erő, semmilyen jóakarat fölhasználatlanul maradjon. Meg­vizsgáljuk azokat a forrásokat, amelyekből fegyvereinket szaporíthatjuk. Minden rendel­kezésre álló erőnek napról-napra közre kell munkálkodnia és a muníció, valm­int a fegy­vergyártásnak is intenzívebbnek kell lennie. Csak egyetlen akarat, amely előítéletektől mentes, tisztán az ország üdvét tartva szem előtt, csak a szervezés óriási megfeszítése tudja a nemzeti energiát a hasznosság legmagasabb fokára vinni. Barátainknak a kormányban való részvétele mindenekre nézve biztosíték arra, hogy a köztársasági demokrácia kész az utolsó csöpp véréig küzdeni... Az első meg­próbáltatások és a mozgósítás napjainak lel­kesedése arról biztosítanak bennünket, h­ogy nemcsak a haza létéért, nemcsak Franciaország nagyságáért, hanem a szabadságért, a köztár­saságért és a civilizációért küzdünk. Azért küzdünk, h­ogy a világ megszabadulva az im­perializmus fojtogató karjaitól és a háború minden borzalmaitól, végre a békét élvezhesse, mindenki jogainak tiszteletében. A szocialista miniszterek az egész kormányra át fogják vinni ezt a meggyőződést. Így meg fogják élén­kíteni a kabinet munkáját és ezt a meggyőző­dést átviszik a hősi hadseregre is, amelyben ma a nemzet világa harcol. És kitartásukkal, lelkesedésük lendületével egyúttal biztosítani fogják a haza üdvét és az emberiség hala­dását. A párisi szocialisták Páris lakosságához intézett kiáltványukban a következőket mondják: Párisiak! Páris ezidő szerint szemtől szembe néz az ellenséggel, de azért Páris nem kevésbé lesz büszke múltjára és Páris nem kevésbé fogja teljesíteni kötelességét. Páris hidegvér­rel bízza magát hadseregére, amely meg fogja védelmezni és teljes nyugalomban megtartja bátorságát és kitartását, amelyre szüksége van. A szocialista párt, amely már minden rendelkezésére álló erőt föláldozott a szervez­kedésre, ez idő szerint teljesen a köztársaság kormánya mellett áll. A szocialista Szajna­föderáció folytatni fogja feladatának teljesí­tését és fölszólítja híveit, az egész szocialista munkáslakosságot, hogy teljes erejükkel tel­jesítsék kötelességüket a hazával szemben. A l'Humanité-ben Compére-Morel, a fran­cia szociáldemokrácia­­ kiváló parlamenti képviselője vezető cikket ír ezzel a címmel: „Vérünk, húsü­nk, életünk a tiétek!"­ A cikk szenvedélyes fölszólítás a kormányhoz, hogy cselekedjen és minden erőt az ország védel­mére összpontosítson. A cikk azzal kezdődik, hogy a császári Németország irtó háborút folytat Franciaország ellen. Hadseregeinek harcmódjából, amellyel tűzzel és vassal pusztították a termelő eszközöket, kitűnik, hogy Németország célja Franciaországot annyira meggyöngíteni, hogy tizedrangú hatalom legyen, amely Németország uralma alatt marad. A német kormány ki akarja ter­jeszteni protektorátusát Belgiumra, sőt ta­lán az országot annektálni akarja és a Kongó-államot ellopni, Franciaországot ré­mületes hadikárpótlással elvéreztetni és olyan egyezséget ráerőszakolni, amely nem­zeti öngyilkosságot jelent, megtiltani neki, hogy újra helyreállítsa katonai erejét, ma­gához akarja kaparintani a francia gyarma­tokat, hogy azután az egész világ fölött ural­kodjék­. Második Vilmos Európa császárja akar lenni, amint az ulánusok és a porosz katonák naivul az elfoglalt városok falaira írták és Compére-Morel nem kételkedik ab­ban, hogy a német császárnak vannak ilyen tervei, de Franciaországot még nem győz­ték le és a legvégsőkig fog küzdeni ellenségei­vel szemben. A cikk felszólítja a kormányt, hogy használja föl az ország segélyforrásait és szervezze azok erejét, akik türelmetlenül várják, hogy a betolakodók ellen fordul­hassanak. A szocialista párt manifesztumából az tű­nik ki, hogy csakugyan nagy szükség van arra, hogy Franciaország népe megtudja az igazságot. Mert a kiáltvány arról tanúsko­dik, h­ogy maguk a szocialisták sincsenek vele tisztában. Mert azok az emberek, akik eddig minden alkalommal a legélesebben harcoltak­ az orosz barbársággal való szövet­kezés ellen, most csak önmagukat ámíthat­ják azzal, hogy a véres cár háborúba haj­szolt hordái a civilizációért, az emberiség javáért küzdenek. Abban reménykedtünk, hogy a szocialis­táknak a kormányban való részvétele ki fogja deríteni az igazságot és az ország ügyeinek a vezetőit arra a bölcs belátásra bírja, hogy a demokrácia, a köztársaság, az emberiség és a civilizáció érdekében fölrúg­ják az ázsiai zsarnoksággal való végzetes szövetséget és, ha­bár kissé elkésve is, Franciaország békejobbot nyújt­­Német­országnak. Németország állítólagos hódító vágyairól egyébként németországi pártlapjaink meg­jegyzik, hogy Compére-Morel ezeket a vad rémképeket valószínűleg a német polgári lapok egy részének a magatartásából meríti és szükségesnek tartják, hogy a német kor­mány minden kétséget kizáró erélyes nyilat­kozatban űzze el ezt a kísértetet, amely a végsőkig menő népháborúba képes zavarni Franciaországot. A háborús válság miatt a postai szállítás is sok helyen akadályozva van és így vi­déki olvasóink számos helyen bizonyára nem a rendes időben kapják a lapot. Ha te­hát előfizetőink nem kapják a szokott idő­ben lapjukat, kérjük, hogy ezt a postai szállítás rendetlenségének tudják be. Mi a magunk részéről a lapot ezentúl is, úgy mint eddig, a rendes időben expediáljuk és igy nem rajtunk múlik, ha valahol késedel­mes a kézbesítés. Kérjük olvasóinkat, hogy várják be türelemmel m­íg a rendes postai forgalom megindul és a mostani nehéz időkben kétszeres erővel agitáljanak a Népszava érdekében. A kiadóhivatal.

Next