Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-15 / 256. szám

ti A frosik­okospár erseet­ merénylet. * Prifficip és társai bünpörének tárgyalása. * Princip kihallgatása. Szerdán folytatták a tárgyalást, befejezték Cabrinovics kihallgatását s érthetően nagy érdeklődés között sor került Princip kihall­gatására. Amilyen elszánt volt tettének vég­rehajtásában, olyan határozottan jelentette ki a bíróság előtt is, hogy ő nem tartja magát gonosztevőnek, mert Ferenc Ferdinándban a szerb egyesülés legnagyobb ellenségét gyil­kolta meg. A felelősséget vállalja cselekedetéért, sőt igyekszik azt mindenkiről másról elhárítani. A tárgyalás lefolyásáról a következőket jelentik: Cabrinovics kihallgatása további folyamán elmondja, hogy bár tudta, hogy Ferenc Ferdinánd meggyőződé­ses katolikus és ezért ki nem állhatta, de ez a körülmény nem volt vezérlő motívum a me­rényletnél. Hallotta ugyan, hogy Ciganovics és Tankosics szabadkőművesek, de sehogy sem tudja ennek fogalmát meghatározni. Számára a merénylet alapja az a meggyőződés volt, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös annak az eszmé­nek, amely valamennyi szerb egyesítését tűzte ki céljául — az osztrák-magyar monarchia szerblakta tartományainak kihasításával — en­nek az eszmének útjában állott és ezért meg kell semmisíteni. A Narodna Odbrana nevü szerb nemzeti egye­sület Cabrinovics tudomása szerint a szerbek egyesítését a forradalom útján tűzte ki céljául. Ugyanígy a Mladost nevű belgrádi diákegye­sület is ezt a célt tartotta szem előtt és Ausztria-Magyarországgal való háború útján akarta azt keresztülvinni. Cabrinovicsnak tudomása volt róla, hogy Boszniában is forradalmi szervezetek vannak, amelyek Szerbiával való háború esetén Szerbia javára, forradalmi kitörést idéznek elő Boszniá­ban. Cabrinovics azt állítja, hogy nem volt szándékában Hohenberg hercegnőt is találni. Sajnálja, hogy Princip merénylete következté­ben a hercegnő is életét vesztette. Általában sajnálja, hogy a merényletbe bele­bocsátkozott és pedig a merényl­et most látható rettenetes következményei miatt. Ha ezeket előre látta volna, inkább önmagát tette volna tönkre a bombával. Egyetlen öröme az, hogy az ő merénylete nem sikerült. Princip Gavrilo kijelentette, hogy nem sajnálja tettét, ő nem gonosztevő, mert csak a rossz elhárítá­sára törekedett. Hohenberg hercegnőt nem akarta megölni. Négy évvel ezelőtt hagyta el a tuzlai gimnáziumot és azóta a belgrádi gim­náziumba járt. Abban a­ körben, amelyben itt mozgott, a szerb radikális nacionalista irány­nak lett föltétlen híve. Gyűlölte Ausztriát, mert csak rosszat várt a délszlávok részére Ausztriá­tól. Ezért határozta el Cabrinoviccsal és ké­sőbb Grabezzel egyetemben, hogy megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst, mert őt tartotta a szerb egyesülés eszméje és a délszlávoknak szerb fenhatóság alatti egyesí­tése legnagyobb ellenségének. Határozottan tagadja, hogy szabakőműves. Nézete szerint Szerbiának az a missziója, hogy Boszniát és Hercegovinát elszakítsa Ausztriá­tól és így gondolkozik minden becsületes szerb. Ez az eszme és nem a szabadkőműves elvek késztették őt arra, hogy a merényletet elkö­vesse. A hozzáintézett kérdésekre többnyire meg­tagadja a választ vagy pedig kitérő feleleteket ad. Az a törekvés mutatkozik nála, hogy vallo­másával senkit se vádoljon. Ciganovicsot és Tankosicsot ismeri. A bombákat és a fegyve­reket is Ciganovics hozta. Tankosicshoz csak Grabez ment. Princip és Grabez ezen fegyverekkel a bel­grádi katonai lövőtér melletti erdőben gyako­rolták magukat a céllövészetben. Amikor el­váltak, Ciganovics a merénylőknek d­ankálit adott, hogy a merénylet után megmérgezzék magukat. Princip valóban be is vette a d­an­kák­t a­ merénylet után, de kihányta. A Na­rodna Odbranáról Princip csak annyit tud, mint mondja, hogy ennek az egyesületnek a célja Szerbiában a nemzeti önérzetet emelni. Ciganovics, akiről tudta, hogy komitácsi­vezér volt és így a Narodna Odbrana részéről dolgozott, egy levelet adott neki Popovics őr­nagyhoz Loznicába, akihez ajánlotta és akinek kérdésére közölte vele, hogy Ciganovics és Tan­kosics küldte őt hozzá. Popovics az összeesküvőket Sabácból Loz­nicába küldte és ajánlotta az ottani határ­rendőrségi kapitánynak. Loznicából Principet és Grabezt egy szerb pénzügyőr a Drináig, majd innen Isakovica Adára vitte, amíg Csab­rinovics és Grabez bosnyák útlevéllel fölsze­relve, Kiszvornikba ment a loznicai határ­rendőrségi kapitány egy ajánló sorával. Az összeesküvőknek ez az elosztása elővigyázatos­ságból történt. Isakovics Adára érkezve, Grbics szerb pénzügyőr Mi­ics és Milovics vádlotta­kat küldte hozzájuk. Ezek megérkezése után átvezették Principet és Grabezt Boszniába és elkísérték Milosevics Obren házáig, ahol ez csatlakozott hozzájuk, miután előbb ellátta őket zsákokkal, amelyekben a fegyvereket könnyebben vihetik. Princip arra törekszik, hogy ne vádolja eze­ket az embereket, amennyiben azt állítja, hogy ők nem tudták, hogy az összeesküvők mily célból jöttek Boszniába és hogy mit visznek magukkal. Milovics nem akarta az összeeskü­vőket Tuzlára vezetni, minthogy azonban azt mondta, hogy Cubrilovics Veljko tanítót is­meri, megkérte őt, hogy vezesse őket Cubri­lovicsh­oz. Princip állítólag Cubrilovicsot sem ismerte előbb. Graber beszélt róla először, ami­dőn az összeesküvők Isakovics Adát elhagy­ták. Az összeesküvők állítólag csak véletlenül találkoztak útközben Cubriloviccsal. Cubrilo­vics Kerovics házába vezette őket és innen Cubrilovics intézkedésére Stjepanovics és Ke­rovics Tuzlába kisérték az összeesküvőket. Tagadja, hogy szerb hivatalos körök bármi­féle támogatásban részesítették, de nem képes magyarázatot adni, hogy miként támogatták ezen körök fegyverrel, pénzzel, valamint, hogy miként jutott el Milovics a. Narodna Odbrana egy ügynökének, valamint Cubrilovics és Jova­novics, a. Narodna Odbrana­ biztosainak segéd­letével Boszniába. Jovanovics Miskóval sem­mit sem közölt. Ilics Danilót előbbről ismeri és többször beszélt vele forradalmi eszmékről. Azt beismeri Princip, hogy Ilicsnek Belgrád­ból május elején azt írta, hogy a trónörökös ellen Sarajevóban merényletet fognak elkövetni és hogy ő (Princip) be fogja szerezni a fegy­vereket. Ilics pedig igyekezzen Sarajevóban megnyerni ennek az eszmének társait. Cabrinovics és Princip között nézeteltérés támadt arra az időpontra vonatkozólag, hogy mikor támadt, bennük a merénylet elkövetésé­nek eszméje. Cabrinovics, mint, eddig, úgy most is azt állítja, hogy ő az említett lapszelvény megküldése óta gondolt a merényletre és hogy csak ezután beszélt Princippel a merénylet­ről. Princip ellenben azt állítja, hogy a me­rényletre már előbb gondoltak és csak Cabri­noviccsal léptek érintkezésbe az előbb említett időponttól kezdve. Hogy történt a merénylet? Princip folytatólagos vallomásában elmondja, hogy Sarajevóban Iliénél lakott, akit Jovano­vicshoz küldött Tuzlába a fegyverekért és ez al­kalommal közölte vele a Jovanoviccsal megbe­szélt ismertető jelet. A merénylet napján Ilic a fegyvereket szétosztotta a merénylők között és mindegyik elfoglalta a maga helyét. Amikor Princip látta, hogy Cabrinovicsot az általa ve­tett bomba felrobbanása után letartóztatták, meg akarta ölni Cabrinovicsot és önmagát, hogy a dolog ne kerüljön ki. E szándékától azonban a nagy tolongás miatt elállott. Röviddel azután hallotta, hogy a merénylet, nem sikerült és így az Appel-parton, szemben a Latinska Cuprijával, a Ferenc József-út sar­kán állott föl, hogy itt várja be a városházáról visszatérő trónörököst. Amikor a­ főherceg automobilja befordult a Ferenc ,József­ után, két lövést tett Browning-pisztolyából a trón­örökösre közvetlen közelből, mintegy négy-öt lépésnyi távolságról, hogy a trónörököst, meg­ölje. Mind a két lövés — amint később kitűnt — halálos volt. Principet a tett elkövetése után nyomban letartóztatták. Beismeri, hogy a bel­grádi Narodna Odbrajiával összeköttetésben állott. Ciganovics készségesen megígérte Principnek a bombákat, valamint azt is, hogy revolvert és pénzt is fog valakitől szerezni. Végeredményben Ciganovics a revol­vert, és a pénzt elhozta és kijelentette, hogy azt Tankosictól kapta Princip végül előadta, hogy Ciganovics a merényletről folytatott tár­gyalások során egy harmadik személyt is gyakran emlegetett, de ennek a harmadiknak se nevét, se szerepét pontosan megállapítani nem lehetett. Ezután Grabez Trifko kihallgatása következett. Grabezet a tuzlai gimnásiumból egy tanárja ellen elkövetett tettleges támadás miatt eltávolították. Tanulmányait a belgrádi gimnáziumban folytatta. Itt többek között belső barátságban élt Cabrinoviccsal és Princippel. Az utóbbival együtt lakott. A merényletről Graber először Princippel beszélt és megtudta, hogy Cabrinovics is tanácskozásokat folytatott Princippel a merényletről. Princip Ciganovics­hoz fordult a fegyverekért. Ciganovics meg­nyugtatta őket, hogy semmitől se tartsanak. Ő (Ciganovics) egyetértésben van Tankosics őrnaggyal. Grabez véleménye szerint Cigano­vics volt a­ főbűnös. Grabez is tud arról, hogy Princip Belgrádból írt Iliesnek Sarajevóba. VT? NÉPSZAVA ! 1914 október 15. ur.—»..i — •••»••Ii • — .—H..­. .1 U-III.. A svéd szocialisták és a kormán­yalakítás. A párt vezetőség állásfoglalása. A' legutóbbi svédországi választások' ered-­ ménye természetesen felszinre, hozta a kormányválság kérdését is. Ezidő szerint a konzervatív Hanamerskjöld-kormány­­ van uralmon. A második kamara 87 szociálde­mokratából, 86 konzervatívból és 45 liberá­lisból áll. Az első kamarában a­ konservatív veké a, többség, amennyiben 88 mandátu­mukkal szemben a szociáldemokratáknak csak 14, a, liberálisoknak 48 mandátumuk van. Mivel azonban Svédországban, ha a két kamara szavazása körül ellentétek me­rülnek föl, a két kamara együttesen szavaz minden pénzügyi természetű kérdésben, így a költségvetés dolgában is. Az együttes or­szággyűlés 174 konzervatívból, 101 szociál­demokratából és 93 liberálisból áll. A bal­oldal tehát túlnyomó többségben­ van. Mindjárt a választások után vitatni kezd­ték azt a kérdést, hogy a szocialisták a libe-­­­rálisokkal együtt átvegyék-e a kor­mány . Staal liberális vezér fölszólította a szociál­demokráciát, mint a második kamara leg­nagyobb pártját, hogy a liberálisok „jó­akaratú semlegessége" mellett alakítson kormányt. Amíg a svéd pártlapok kereken elutasították ezt a gondolatot, Hjalmar Branting elvtárs a Socialdemokraten-ben, a párt, központi lapjában, kijeelntette, hogy a választásokon elért győzelem kötelezett­ségeket ró a pártra és a pártvezetőség leg­közelebbi ülésén meg fogja vizsgálni azt a kérdést, vájjon szabad-e csalatkozniuk a választóknak, akik bizonyos határozott vá­rakozással szavaztak a szociáldemokrác­­ciára. A kibővített pártvezetőség szerdán, okt­­tóber 7-én ülést tartott és legelső sorban elhatározta, hogy a már egybehívott, de a háború miatt elhalasztott pártkongresszust november 23—30-án tartják meg. Az ü­lés­­­ről a pártvezetőség a köv­etkező kommínun­­mét adta ki: Behatóan tárgyaltuk a politikai helyzet­­tet, amely a szeptemberi választások követ-­­keztében beállott. Ennek eredménye az, hogy a pártvezetőség a maga részéről azt tartja, hogy a baloldal mostani legnagyobb párt­jára az a kötelesség hárul, hogy a liberális párttal tárgyalásokat kezdeményezzen. Ezek­­ken a tárgyalásokon megvizsgálják, min csoda lehetőségei vannak egy közös balol­­­dali programnak demokratikus szociálpoli-­ tikai reformmunka irányában, amit a vá­­­asztók nyilvánvalóan elvárnak és amelyek­hez teljes erővel hozzá kell fogni, mihelyt a jelen válság véget ér. Ha ezeken a tárgyalásokon mindkét rész­ről elfogadható megállapodásra jutnak népszerű politikai irányelvek tekintetében, amelyek a legközelebbi országgyűlés ülés­szakára demokratikus munkát biztosítanak a második kamarában, a pártvezetőség a maga részéről azt hiszi, hogy pártunknak le is kell vonnia az ebből származó parlamen­táris következtetéseket. A pártvezetőségnek tehát az a szándéka, hogy a kongresszusnak javasolja, miszerint az említett feltételek alapján a liberális párttal a legközelebbi reformmunkára vonatkozó, pontosan kör-, vonalazott megegyezést kössenek. A dolgok mai állása mellett a svéd libe­rális párt bizonyára nem lesz hajlandó egyedül átvenni a kormányt. Abból a han­gulatból következtetve pedig, amely a svédországi pártlapokban jut kifejezésre, nemigen valószínű, hogy a kongresszus a szociáldemokrata pártnak a kormányban való résztvétele mellett döntsön. TTT

Next