Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-01 / 242. szám

1914 október 1. *. * Német, francia és angol hivatalos jelentések a harcterekről. — Tám­adnak a németek. Kedvező a seregü­k helyzete. — Francia vádak a szövetségesem­ ellen. — Veszedelemben az angol tengeri kereskedelem. *­­ * Ismét elsülyedt négy angol haré! * *. *­­ Rettentő harcok után végre komolyan leh­et remélni a francia-német harctéren a döntést. Hogy napok múlva, vagy esetleg órák múlva következik-e be a döntő csata, illetőleg­ érkezik meg a döntő csata ered­ményének a híre, azt ma sem lehet tudni, de a harctéri jelentések egybehangzóan megáll­apí­tják, hogy a döntés sokáig már nem késhetik, sőt a legközelebbi időkre várható. A­ harcot mindkét részről szinte páratlan elszántsággal, szinte példátlan áldozatkészséggel vívják­ meg, az ellenfe­lek nem vádolhatják gyávasággal egymást és aki végül győzni fog, az óriási, fél alig értékelhető győzelmet arat. Egyre több jel szól amellett, hogy a győzők a németek lesznek, akik a haditudósítók jelentései szerint, lépésről-lépésre verik tönkre a franciák hatalmas ellentállását, amely kezd minden vonalon megbénulni. A fran­cia csapatok elkeseredetten védelmezik po­zícióikat ebben a pillanatban is, de ez a védekezés mindinkább kilátástalanabbá és lehetetlenebbé válik. A németek borzasztó erővel vetik magukat­ az ellenségre és úgy­ látszik, hogy most már végezni akarnak az egyesült francia-angol seregekkel és vé­gezni akarnak Belgiummal is. A harc sorsa természetesen szárazföldön dől el, de a németek csudálatos bravúrral operálnak még mindig a tengeren is. Német hajók egyik nagyszerű sikert a másik után aratják és ezzel szemben teljesen tehetet­lennek és akcióképtelennek mutatkozik a világhírű és összehasonlíthatatlanul na­gyobb angol flotta. Csak néhány nappal ezelőtt sülyesztett el egy német tengeralatt­járó három angol hajót és most egy német cirkáló hasonló sikeres akciójáról érkezik hír. A híres „Emden" nevű­, négy angol gő­zöst tett tönkre egyszerre, vakmerő táma­dása nyomán négy angol hajó merült el a hullámok mélyében örökre. Amilyen ért­hető örömujongást kelt a német flotta új nagy sikere Németországban, éppen olyan kétségbeesés és rémület támad a nyomában angol földön. Angliában elszörnyü­ködve látják, hogy a félelmetes német hajók irtó­zatos károkat okoznak az angol flottának, amely tehetetlenségében és tétlenségében semmit nem produkál. A nagy angol lapok mind féltik Anglia kereskedelmét a néme­tek elszánt támadásaitól és egyre ingerül­tebben sürgetik az angol flotta akcióba­lépését. Hogy az angol lapok és az angol kereskedelem képviselői sürgetésének meg lesz-e a kellő eredménye, azt nem tudhat­juk, de az a történtek után bizonyosnak látszik, hogy Németország diadalmasan megállja a helyét ebben az irtózatos hábo­rúban, a szárazföldön és a tengeren egy­aránt. Új híreink egyébként a következők:­ A francia-német háború. * A franciaországi hadjárat. Jl német nagyvezérkar* jelentése* (Berlin, szeptember 30.) A nagyvezérkar közli: A nagy főhadiszállás jelenti szep­tember 29-én este 9 órakor. A hadsereg jobbszárnyán Franciaországban ma eddig eldöntetlen harcok voltak. Az Oise és a Maas közötti harcvonalon általában nyuga­lom van.­­A Maas-erődökkel szemben álló hadsereg visszautasította a Verdimből, Toulból intézett újabb francia kirohaná­sokat. Az ostromló tüzérség tegnap Ant­werpen egyes erődei ellen a tüzelést meg­kezdte. A belga erőknek a körülzároló vo­nalunk ellen intézett előretörését vissza­vetettük. (A belgiumi hadjáratról és a bel­giumi állapotokról külön cikkünk szól! — A szerk.) 1t francia hivatalos jelentés. (Bordeaux, szeptember 30.) A párisi főhadi­szállás jelentései a francia offenzíva teljes ereje vesztettségéről nagy izgalmakat keltett Franciaországban, de főleg Bordeauxban és Párisban. Tegnapelőtt Bordeauxban ismét mi­nisztertanács volt Poincaré elnöklete alatt és a minisztertanács ülésén Millerand hadügymi­niszter a francia-angol szárny hadműveletei­ről a következő hivatalos felvilágosítást adta: A­­jobbszárnyon az ütközet von Kluck tábor­nok hadserege ellen példátlanul heves. A szö­vetséges angol-francia csapatok kezdték meg a támadást a felderített ellenség ellen és az of­fenzíva ereje folytonosan növekszik. A francia balszárny a németek külső jobbszárnya ellen irányult és ennek vonalán áthaladt. Kluck se­regei tegnapelőttig az Oise előtt elterülő 110-yoni magaslatokat foglalták el és az Aisne fö­lött Craonnenál nyomultak előre, előtért nyerve. A francia balszárny ezen a két utóbbi napon kinyúlt egészen Ribércourt nyugati ol­daláig­ és északon Poronnosig, Boyoon Saint Quentin és Noyonon át előrehaladt. Von Kluck egész rendelkezésére álló lovasságát az oisói vonalra vezette, a sommei völgybe, hogy meg­állítsa a francia előnyomulást. A találkozás a két csapat között Nesle és Ham között volt, Pe­ronnos és Saint Quentintől északra. A német se­reget La Féreig állították meg s ilyenformán a francia csapatok fejének sikerült elérnie Pe­ronnost. Ez idő alatt a francia-angol csapatok folytatják támadásaikat az Aisnenál fekvő Pornau-Bac északi felén. Ez a támadás von Kluck seregének balszárnyát nyugtalanítja, amely a craonnoi fensíkon elsáncolta magát. A francia-angol csapatok előnyomulásának célja azon az oldalon, hogy von Kluck seregét elvág­ják a német jobboldali hadseregtől, amely Rheimstől keletre és az Argonnosokon műkö­dik. A német jobbszárny csapatai U-formájá­ban vannak elhelyezkedve, amely a U-nak bal szára sokkal hosszabb, mint a jobb­­szára. (Genf, szeptember 30.) Különös nyilatkozat közzétételére érezte magát indíttatva a francia kormány. Értesíti a közönséget, hogy a francia fegyverek sikeréről szóló hivatalos harctéri je­lentések kevesebbet mondanak a teljes igazság­nál, nehogy a népben túlzott reményeket éb­resszenek s hogy a nép tudatában legyen a még teljesítendő feladatok megoldása előtt álló ne­hézségeknek. Joffrenak a Marne melletti ütkö­zetről szóló jelentését ebből az okból nem fog­ják a közönség tudomására, hozni, mert az egész Franciaországban óriási ujjongást keltene­. Trigot jelentés, (London, szeptember 28. — Rómán át. —„Pol. Hir.") French tábornok az angol főhadiszállás­ról szeptember­ 27-iki kelettel hivatalosan je­­ lentés előtt. (Berlin, szeptember 30.) A „B. Z. am Mit­tag" katonai szakértője írja: Az utolsó nagy döntő csata megkezdődött, amely eldönti a francia hadsereg sorsát, azét a hadseregét, amely első meglepetéséből fölocsúdva és a szükségessé vált visszavonulásnak megszün­tetése után a Marne és az Aisne folyók mel­lett ismét ellenállott és amely — el kell is­mernünk — rendkívüli szívóssággal és hősi­ességgel küzdött. Minden jel azt mutatja, hogy a nagy döntés közvetlenül küszöbön van. A franciáknak a nyugati szárny ellen intézett bekerítő akciója dugába dőlt. Az utóbbi napokban az ellenség nem juthatott támadáshoz és a német szárnyat,, amely a francia seregre legveszedelmesebbnek lát­szott, nem tudták visszaszorítani. A német centrum szakadatlanul nyomul előre s az el­lenséggel csak pár száz méternyire néznek farkasszemet. A keleti szárnyon áttörték a záróerőd vonalát. A Maas nyugati partjá­nak keleti magaslatait kell még elfoglalni s akkor a német csapatok előtt nyitva áll az iit a Marne felé, a francia jobbszárny be van kerítve és az ellenség egész hadállása, bele­értve a centrumot is, A súlyos veszedelembe, jut. Valószínű, hogy a német támadás ez ál­lások ellen is az utolsó órákban jelentősen előrehaladt és hogy a döntés most már ro­hamosan megtörténik. (Frankfurt, szeptember 30.) A ,.Frankfur­ter Zeitung" reprodukálja az Havas-ügy­nökség jelentését, amely szerint a németek tegnapelőtt ismét megkezdték Reims bombá­zását, a főakció tehát mindkét szárnyon fo­lyik. A nyugati szárnyon mindkét sereg déltől észak felé, teh­át a másik h­arcvonal­hoz függőleges irányban áll. Itt a döntést előreláthatóan a legnagyobb elkeseredéssel fogják megvívni. A franciák hasonló takti­kát követnek, mint a japánok a mukdeni csatában a Kaulbars-szárnnyal szemben al­kalmaztak és át akarják karolni a német se­reget, valamint a Saint Quentin—Charleroi— Namur főösszekötő vonalat akarják hatal­mukba keríteni, hogy innen a német jobb­szárnyat és a centrumot a belga határra és a Maas folyón való sürgős visszavonulásra kényszerítsék. E vonalszakasz rendkívüli mentőségére való tekintetet mind a két fél óriás megerősítésekkel látta el magát. Most már a döntés nemsokára várható. Másrészt a németek egy újabb összekötő vonalat igye­keznek megszerezni Verdini mellett, a keleti szárnynál, amennyiben Chaton-Chatel mel­letti Maas-magaslatok elfoglalásával a Vig­nelles-Saint-Mihiel-féle vonalat akarják hatalmukba keríteni, a német sereg helyzete kedvező. (Kopenhága, szeptember 30.) Párisból táv­iratozza a londoni „Daily Telegraph" tudósí­tója. Az angol-francia egyesült hadsereg vesz­teségei óriásiak. A csapatok kimerültek. Az egymással szembenálló hadak még erősen tartják­ magukat. A francia-angol hadsereg pozícióiban nincsen változás. A lázas táma­dás, amely az első ütközeteket jellemezte, megszűnt. Tüzérségünk nyugodtan megy az új hadállásokba, miután pontosan megállapí­totta a célt. A gyalogság hasonlóképen dolgo­zik és öntudatosan megy a csatavonalba. (Berlin, szeptember 30.) Magán­jelentések van­nak a nyugati harctérről, hogy a német had­­sereg helyzete a lehető legkedvezőbb. (Berlin, szeptember 30.) Az angol harctéri tu­dósítók egyértelműen azt jelentik, hogy Fran­ t PHRVPPPI IEFSSAYA lenti a szeptember 20-tól 27-éig lefolyt esemé­nyekről . Az előrenyomulás nagyon lassú volt, de meg­határozott irányban haladt. Azt lehet mondani, hogy a csata az ostromszerű előnyomulás jelle­gét öltötte magára. Amit a francia hadsereg parancsnoka mondott rólunk, aki mi mellettünk harcol, elmondhatjuk mi is, hogy olyan erős el­lenséges támadásokat állottunk ki, hogy úgy­szólván győzőknek tekinthetjük magunkat. Az elmúlt hét eredményei a következőkben foglal­hatók össze : Az angolok ágyúval lelőttek egy felderítő német aeroplánt. A francia lovasság az északi szárnyon elvágott egy vasúti vonalat és az ellenség vasúti közlekedését megbénította. Az angol katonák a legutóbbi szombaton (36-án) ismételten egy német aeroplánt zsákmányoltak. Az angol aviatikusok bombákat dobtak le La Fére mellett és a­ német trénben kárt tettek. Noha rossz idő van, a szövetséges csapatoknak a kedélye kitűnő.

Next