Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-17 / 289. szám

1914 november 17. HEPSZAVA ország között nem áll fönn szövetség. Egyéb­ként Bulgária és Görögország nagyon jó vi­szonyban vannak egymással. A görög nép kész a jó viszony föntartása céljából Bulgáriának, valamelyes földterületet is átengedni. A kor­mány és a közhangulat egyértelműen azt kí­vánja, hogy Görögország semleges maradjon. A­pontán míntsstastandes állu­s­foglalása. (Bukarest, november 16.) Az „Universul", az ántánt bukaresti szócsöve foglalkozik Románia magatartásával. Még az antántbarát lap is így ír. November 9-én, hétfőn Bukarestben újra minisztertanács volt, amelyen Bratianu a kormány egyhangú állásfoglalásaképen az alábbi kijelentést tette: „Vissza fogunk uta­sítani minden olyan illetéktelen helyről jövő kezdeményezéseket, amelyeknek az a célja, hogy újabb diplomáciai tárgyalásokra bírja­nak. A kormány föntartja szabad kezét ugy­a­n pártokkal szemben, valamint azon külhatal­makkal szemben is, amelyek akcióba próbálnak vinni. A kormány helytelenít minden olyan mozgalmat, amely arra irányul, hogy a kor­mány kezét lekösse. Sőt a többség sok vezér­férfia el van tökélve, hogy nyomban a parla­ment megnyitása után a statáriumot fogja in­dítványozni azon mozgalmak elnyomására, amelyek a kormány akcióját béníthatják. ny­rzelmes ts®re©k keleti Pemsi­ország tatárain és orosz SesigjfaS- országban. — Megverték az oroszM szsikat. — Az ellenség atrakó kö­rű­. — A polgári Salwsssäg etikarg^Sa­as várost. — Cernowik városát már nem bombázzák az oroszok. Verik az oroszokat. Keleti Poroszország határán és Oroszlengyelországban győzel­mes harcokat vívnak a szövetséges seregek az oroszokkal. Stalk­­ponennél, ahol már napok óta folynak a csatározások, vissza­vetették az oroszokat. Soldau mellett el­hárították az oroszok támadását. Lipnonál győzelmes harcot vívtak velük és vissza­szorították őket Plozkra. A Vlod­ovek kö­rül vívott harcokban döntés történt. Több orosz hadtestet Ivat­on túl visszavertek. Ezekben a harcokban eddig huszonhárom­ezer orosz katona jutott fogságba és tömén­telen hadiszer — ágyuk, gépfegyverek — került a szövetségesek hatalmába. , Galiciában több helyütt megindultak a harcok. Krakói jelentés szerint a hadveze­tőség már elrendelte a város polgári ki­ürítését, ami azt jelenti, hogy Krakó ostrom előtt áll. * * Győzelmesen ver*ife az optro-SZOfe&tm (Berlin, november 16.) A „Magyar Táv­irati Iroda" jelenti. A nagy főhadiszállás közli november 16-án délelőtt. Keleten a harcok tovább tartanak. Tegnap keleti Poroszországban harcoló csapataink az el­lenséget Stallupönentől délre eső területre visszavetették. A nyugati Poroszország­ban operáló csapataink Soldau mellett orosz haderő közeledését sikeresen elhárí­tották és a Visztula jobbpartján előre­nyomuló orosz haderőt Lipnonál vívott győzelmes harcokban Plozkra szorították vissza. Ezekben a harcokban tegnapig 5000 fogoly és 10 gépfegyver jutott kezünkre. "A Vloclavek­nél elért siker folytatásakép néhány napon át vívott harcokban döntés történt. A velünk szembeszállott több orosz hadtestet Kuínán túl vertük vissza. Az eddigi megállapítások szerint itt az oroszok 23,000 foglyot és legalább 70 gépfegyvert Krajkót kiültetté­­. (Krakó, november 16.) A várparancsnok­ság értesítette a minap Krakó város taná­csát, hogy a vár esetleges körülzárására való tekintettel el kellett rendelni a város polgári kiürítését. Ezt a rendeletet plakáton is tu­datták a város lakosságával. Az osztrák belügyminiszter Krakó kormánybiztosává Novák Julián doktort nevezte ki. A kor­mánybiztos mellé tizenkét tagú tanácsot rendeltek. A krakói posta pénztárát elvitték. Ajánlott küldeményeket, utalványokat és csekket nem vesznek föl Krakóban, mert csakis a levélposta működik. (Krakó Galíciának — Lemberg után — leg­jelentősebb és legszebb városa. Lengyelország­nak egykor fővárosa volt. A Visztula balpart­ján fekszik. Határában több vasúti vonal ta­lálkozópontja. A lakosok száma 1900-ban 91.323 volt. A legtöbbje lengyel. A gyáripara meglehetősen fejlett. A legérdekesebb épülete az úgynevezett Wawel-kastély, amelyben egy­kor a lengyel királyok laktak. 1846 óta azon­ban kaszárnyául és katonai kórházul szolgál. A tudományos és kulturális intézmények kö­zül a legkiválóbb a régi Jagelló-egyetem, amelyet 1361-ben Nagy Kázmér alapított. Lengyelország harmadik fölosztásánál Krakó Ausztriához került, azután a varsói her­cegségnek volt része, míg 1811-16-ig külön köztársaságot képezett. Eközben azon­ban többször megszállták az oroszok, mert Krakó volt rendszerint a lengyel fölkelések központja. 1816 november 6-án végre megegye­zést kötöttek Bécsben, amelyben megsemmi­sítették az 1815-iki köztársasági alkotmányt és a várost Ausztriának ítélték oda.) Ifl német tatálk megerősítése, (Róma, november 16.) A „Messager de l'Armée" jelenti: November hónap eleje óta a németek határaikon hatalmas védelmi in­tézkedéseket tesznek és erődítéseket emel­nek, hogy az orosz csapatok invázióját meg­akadályozzák. Így Censtochovo körül hár­mas erődítési vonalat emeltek a határon és földalatti robbanó aknamezőkkel fogták ma­gukat körül. Különösen megerősítették T­hornt, hogy a vár a végletekig ellentállhas­son támadásaiknak. Az osztrák-magyar monarchia csapatai Krakó környékén rend­kívüli aktivitást fejtenek ki. Krakót zárt várossá nyilvánítván, a várban ostromálla­potot hirdettek és a polgári lakosságot ki­lakoltatták. (Thorn Porosz lengyelország északi részében, a Visztula mellett, közel az orosz határhoz fekszik. A várost nagy erősségek veszik körül.) és ágyukat vesztettek, amelyeknek pontos száma még nem ismeretes.­­Stallupönen közvetlenül keleti Poroszország határán, Gumbinnen és Eydtkühnen között van. — Soldau Varsó fölött északra, ugyancsak a porosz határon fekszik. — Wroclavek Orosz­lengyelország nyugati részében, a Visztula partjai, a porosz határtól van és 30—10 kilo­méterre fekszik. — Lipno Vroclavek fölött északra, ettől vagy 22 kilométerre, Plozk Lipno­tól délkeletre, a Visztula partján és az előbbi helységtől mintegy 18 kilométerre. Kutno Plozk alatt délnyugatra és vagy 11 kilométerre fekszik.) M­ozarcoje Galiciában* (Hivatalos­­jelentés. — Kiadták novem­ber 16-án.) A „Budapesti Tudósító" jelenti: Az északi hadszintéren tegnap arcvonalunk egyes részei harcok indultak meg. —Hö­fer vezérőrnagy, a vezérkar főnökének he­lyettese. ve&­n®vic bombázását abba­h­agyták. (Krisztiánia, november 16.) Londonból je­lentik, hogy az oroszok abbahagyták Cerno­vic bombázását és ehelyett a Pruthon igye­keznek átkelni, hogy ily módon érintkezést találjanak az erősen fellépő osztrák-magyar sereggel. M­­ár* a faarcténen* (Berlin, november 16.) Nagy kerülőúton jelentik Pétervárról a „Lokalanzeiger"-nek. Miután a cár ellátogatott Ivangorodba, on­nan tegnap Grodnóba érkezett. Nagy ün­nepséggel fogadták a hatóság képviselői, a nemesség, a parasztnép és a zsidók küldöt­teket menesztettek a cár elé, aki valameny­nyieket fogadta. A németek állítólag elfoglalták Ypernt. — A flandriai harcok. — Japán nem külcs­­gabb csapatodat. A németek nagy harcai tovább folynak a nyugati harctéren. A német vezérkar leg­újabb jelentésében a nyugati harctér esemé­nyeiről érdemleges közlést nem tesz, csupán azt adja hírül, hogy a flandriai harcokban lassan előrehaladnak a németek, akik az­­ argonnei erdőkben is értek el nagyobb sikereket. A hivatalos német jelentésnél sokkal többet mond egy lap­jelentés, amely arról ad számot, hogy a németek elfoglalták Ypernt. Ha ez a hír igaznak bizonyul, akkor a német seregek döntő sikerű haditényével állunk szemben. A francia hadsereg veszte­sége igen nagy, de igen nagy a franciák anyagi vesztesége is, hiszen a harcok már­hetek óta francia földön folynak le. A csa­ták okozta pusztítás állítólag már harminc milliárdnyi kárt okozott Franciaországnak. Haszna a háborúból eddig csak Japánnak van, amely Németországtól Kiaocsaut, Kínától pedig Santung tartományt vette el. A zsákmánynak megvédelmeztése annyi dolgot ad Japánnak, hogy állítólag nem­ küld több katonát segítségül Európába. Csakhogy Anglia nem azért kérte Japán segítségét, hogy annak két új tartománya legyen s Anglia ne lássa semmi hasznát a szövetségnek. A ravasz kalmár nemzetet ugy látszik ezúttal alaposan becsapták; Anglia Japán számára kaparta ki a gesz­tenyét.­­* A német főhadiszállás jelentése. (Berlin, november 16. — Nagy főhadi­szállás, november 16. délelőtt.) A nyugati hadiszíntéren tegnap a vihar és a hófúvás miatt mind a két fél csak csekély mérvű te­vékenységet fejtett ki. Flandriában táma­dásaink lassan előrehaladtak. Az argonnei erdőségben azonban néhány nagyobb, si­kert értünk el. Elfoglalták Ypernt? (München, november 16.) Kopenhágából táviratozzák a „Münchener Neueste Nach­richtenének. Magán­jelentések kírül hozzák, hogy a küzdelem Ypern körül jóideig inga­dozott. Minden jel arra vall, hogy a harc kritikus pontra ért. Előbb az angolok Ypern­től délre nagy erővel visszaverték a németek támadásait. Az utolsó h­írek, amelyek a frontról érkeztek, már úgy szólnak, hogy a németek még szerdán éjjel új és tekin­télyes csapattestekkel benyomultak Ypernbe. Nagy vihar dúlt és az orkán közben sike­rült észrevétlenül előnyomulniuk az északi lövészárkokig. A szövetséges csapatok csak akkor eszméltek föl, amikor a németek min­den oldalról rohammal mentek ellenük. El­keseredett ütközet fejlődött ki, amelyet a németek minduntalan újabb meg újabb se­gédcsapatokkal fordítottak a maguk javára. Végül sikerült a németeknek a szövetséges sereg harcvonalát áttörni és Ypernbe be­vonulni. A városban is tovább folyt a csata, amely­ben főleg a szuronyoknak jutott nagy sze­rep. (A német lapnak ezt a hírét hivatalosan még nem erősítették meg.) A flandriai harcok. (Amsterdam, november 16.) A „Telegraaf"' je­lenti Sluisból folyó hó 14-iki kelettel. Tegnap este ismét megszólaltak a parton az ágyuk, miután h­osszú ideig csönd uralkodott. Egy­időben folyt a harc Lombardzyde és Nieuport környékén. A tenger nagyon háborog és hideg szél fút a fövényparton és a síkságon. Nagyon keményen folyt a harc. Éjjel viharos idő volt és a menydörgéssel váltakozott az ágyuk dö­reje. Német matrózok aknák kutatására indul-

Next