Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-24 / 297. szám

1914 november 24. IN&PSItAVA gyobb angol csatahajó, amelyet a németek tengeralatti támadásaik során elpusztí­tottak. A nyugati hadjárat legújabb h­írei egyéb­ként a következők : * * Német sikerek Flndriában és Franciaországban. Hivatalos német jelentés. A Magyar Távirati Iroda" jelenti Ber­linből (érkezett délután 3 óra 30 perckor). (Nagy főhadiszállás, november 23-án, délelőtt.) Nieuport és Ypern körül, a harc tovább tart Egy kis angol hajórajt, amely kétszer közeledett a tengerparthoz, tüzér­ségünk elűzött. Az angol hajólövegek tüze­lése eredménytelen maradt Az argonnei erdőségben lépésről-lépésre tért nyertünk ; egyik lövészárkot a másik után, egyik támaszpontot a másik után ragadunk el a franciáktól. Naponta szá­mos foglyot ejtünk közülük. A Moseltől keletre fekvő hadállásaink ellen intézett erőszakos felderítő mozdulatot ellentáma­dásunk meghiúsított. — A legfőbb had­vezetőség. A flandriai harcok. (Rotterdam, november 23.) A „Tijd" nyu­gati harctéri tudósítója jelenti szombati ke­lettel : A szövetségesek hadműveletei most már csak arra szorítkoznak, hogy megaka­dályozzák a németeket az angol-francia harc­vonal áttörésében és az elárasztott terület árvizének gátakkal való föltartóztatásában. Elismeri ez a tudósítás, hogy a szövetséges seregek helyzete fölötte súlyos, aminek fő­oka abban van, hogy az időjárás rettenetesen kedvezőtlen. Az angolok és franciák lövész­árkait víz töltötte meg, a lövészárkok most olyanok, mint a megdagadt patakok. A hir­telen téliesre fordult időjárás következtében a viz kezd megfagyni s igy a lövészárkokat a szövetségesek nem használhatják. A né­metek folytonosan támadnak, hogy kifárasz­szák a szövetségeseket akik éberségüket kénytelenek megkettőzni és így soha sincs pihenésük. A hollandi lapok tudósítói kivétel nélkül nagyon pesszimisztikusan ítélik meg a szö­vetségesek helyzetét az Ysernél. Utcai harcok Dixmuidenbets. (Hága, november 23.) A „Times" harctéri tudósítója jelenti: Nagyon különös a hely­zet Dixmuidenben. A város északi részét a németek, déli részét pedig a franciák tart­ják megszállva. Emiatt napirenden vannak az elkeseredett utcai harcok. Angol tisztek harctéri levelei. (London, november 23.) A „Times" angol tisztek harctéri leveleit közli. Egy tüzértiszt a következőket írja: A tenger felől súlyos viharok közelednek je­ges esővel. Az utak járhatatlanok. Valóságos csoda, hogy a motoros kerékpárosok miként teljesítik feladatukat. A levélíró hibáztatja a londoni hivatalos körök zárkózottságát és azt mondja, hogy végre is be kell látniok otthon a hatóságoknak, hogy több hírt kell közölniök a közönséggel, nehogy egy nap az összeomlás be­következzék. Egy más tiszt ir­igy: Majdnem azt kívánom, hogy az ellenséges csapatok Anglia területére jussanak, mert nem hiszem, hogy más valami meggyőzheti a mi közvéleményünket arról a félelemről, amely­től Itt a lövészárkokban keményen küzdő kato­náinknak ritka sorai megkímélni igyekeznek az országot Reims előtt megkezdődött a döntő küzdelem . * A németek körülzárták a várost. (Berlin, november 23.) Párisból táviratoz­zák a „Berliner Lokalanzeiger"-nek. A lapok jelentése szerint megkezdődött a döntő küz­delem Reimsért A várost erős francia csa­patok védelmezik. A németek félkörben körülzárták a várost, amely ellen már az utóbbi napokban rendkívül nagy erővel és szívóssággal támadtak a németek, akik nagy megerősítő csapatokat kaptak és a város körül emelkedő magaslatok ellen nagy kali­berű ostromágyúkat állítottak föl. A franciák megnyitották az északi csatorna zsilipjeit és ezzel vis alá borították a németek futóárkait. A bombázás éjjel-nappal szakadatlanul tart Az Aisne vidékén és a Champagne-ban, úgyszintén a Wocotre vidékén a németek,­­ jóllehet a szövetséges sereg kétségbeesetten védi magát elegendő terü­letet csikarták ki, hogy lövészárkaikat kibővítsék. Magántáviratok jelentik Flandriából, hogy a németek Ypernnél sokkal kedvezőbben állanak, mint ahogy a francia jelentések azt hírül adják. Francia hivatalos jelentés. (Páris, november 23. — Rómán át.) A francia főhadiszállás november 21-én a követ­kező hivatalos jelentést adta ki: Északi frontunkon tegnap erős és csaknem szünet nélküli ágyuharc. Saint Michiel kör­nyékén a németek légberöpítették Chauvon­court község nyugati részét, amelyet alá­aknáztak. A francia parlament ülése. (Bordeaux, november 23. — Rómán át.) A francia parlam­ent december 15 és 20-ik­a között fog összeülni Párisban. A „Temps" értesülése szerint a kormány néhány nappal a parlamenti ülések előtt fog megérkezni Párisba és nem novemberben, amint előbb tervezte. Páris készül a téli háborúra. (Páris, november 13.) A „Journal" írja: Pá­­ris lassankint fölveszi régi képét. A kocsifor­galom ugyan még mindig rendkívül kicsiny, de a gyalogjárók száma nagyon megnöveke­dett Nagyon hiányoznak az autóbuszok, ame­lyeket négylovas kocsikkal pótolnak a nagyobb körutakon. Az áruházakat valósággal megos­tromolja a közönség, amely télire rendezkedik be. Naponta zsúfolt vonatok érkeznek Párisba és a lyoni vonat háromszor olyan hosszú, mint rendes időben. (Zürich, november 13.) Egy itteni lap párisi levelezője érdekes képét adja a háborús fran­cia fővárosnak. A vámsorompónál — írja — csendőrség áll. Alig hagyjuk el a csendőröket, máris vöröskeresést-karszalagos hölgyek ostro­molnak meg, hogy a sebesülteknek adakozzunk. Ez az ostrom minden utcasarkon megismétlő­dik. Az utcák szokatlanul csöndesek. Egyetlen autóbuszt vagy omnibuszt sem lehet látni, va­lamennyi a katonaság szolgálatában van. A város azonban most nem olyan kihalt mint augusztus végén volt. A menekültek kezdenek lassan kint visszaszállingózni, mert abban re­ménykednek, hogy a németek nem jutnak el Paris erődítményei elé. A nagy vendéglők mind be vannak csukva, sőt a másodrangú vendéglők közül is egy csomó beszüntette üze­mét. Az üzleteket is jórészt bezárták és a kira­katok redőnyeit leeresztették. Egyetlen színház sem nyitotta meg az ősszel kapuit, mindössze néhány mozi nyújt némi szórakozást, ahol há­borús képeket mutogatnak és egy pár kisebb zenés kávéház, ahol hazafias dalokat énekel­nek. Ezek is azonban korán zárnak. A kávéhá­zak 8 órakor, a vendéglők % 10 órakor kiürül­nek. A földalatti vasút sem jár %10 óra után és Páris most hamarább tér nyugalomra, mint bármelyik vidéki városka. A boulevardok el­hagyatottságába csak az angol katonák visz­nek némi élénkséget, akik nagy közkedveltség­nek örvendenek a midinettek körében, noha egyik sem ért a másik beszédéből egy szót sem. Páriában kevés sebesültet látni. A sebesülteket a déli városokba vitték és a fővárost, különö­sen az utóbbi időben, gondosan elkerülték, ne­hogy a közönséget elkedvetlenítsék. A város hangulata eléggé bizakodó és ha most nem is nyilatkoznak olyan hetvenkedve a németekről, azért a végső sikerben mégis mindenki bízik. Joffre tábornokért lelkesednek, akit pedig az első időkben szenvedett kudarcok után a lámpavasra kívántak. Nesze neked ellenséges sagtát (Páris, november 23.) A Külföldi Hírlapok Egyesületéből az egyesület elnökének indítvá­nyára kijárták a német és osztrák lapok tudó­sítóit. Az elnök ugyanekkor elhatározta, hogy a Franciaországba menekült belga hírlapíró­kat megválasztja a szövetség dísztagjaivá. Az idegen vagyon zár alá helye­­zése Franciaországban. (Páris, november 23. — 99 Pol. Hir.") francia kormány 40 német, osztrák és magyar kereskedelmi vállalat vagyonát helyezte zár alá, közöttük a híres Landz-féle automobil­gyárat. * Az angol aviatiku­sok friedrichs­hafeni támadása. (Berlin, november 23.) A „Lokalanzeiger"-­ nek táviratozzák Friedrichshafenből. Bliggs angol tengerészfőhadnagy, akit Friedrichs­hafen fölött a német gépfegyverek repülő­gépével együtt lelőttek, súlyosan megsebez­sült ugyan, de nem életveszedelmesen. Aeroplánja csak kevéssé sérült meg. A gé­­­pet német műhelyekben most kijavítják és a német aviatikus osztály szolgálatába ál­lítják. A svájci katonaság parancsot kapott hogy legyen készen és valahányszor ellensé­ges repülőgépeket lát, lőjje le azokat a tisz­tek parancsára.­­ A németek megint elsülyesztettek egy angol csatahajót? (Frankfurt, november 23. — Érkezett délután 3 óra 40 perckor.) A „Newyork Times" jelentése szerint az „Audacious” nevű angol dreadnaughtot, amely huszon­hatezer tonna tartalmú, egy német tenger­alattjáró naszád elsülyesztette. (A német tengerészeti vezérkar eddig még nem kapta meg a hír megerősítését.)­­Az „Audacious" egyike a legmodernebb angol csatahajóknak. 1912 szeptember 14-én bocsátották vízre, gyorsasága huszonkét ten­geri mérföld. Tíz 34.3, tizenhat 10.2 és négy 4.7 centiméteres ágyúval van fölszerelve. Ez ed­dig a legnagyobb csatahajó, amelyet a németek elsü­lyesztettek.) Fekete szombat Londonban. (London, november 22. — Rotterdamon át.) A „The Economist" legutóbbi száma novem­ber 10-ét „fekete szombat"-nak nevezi a nagy biztosítékra nézve. Ezen a napon 350.000 font sterling, tehát közel nyolc millió korona ér­tékű hajókárt jelentettek be. A „Shirley", a „Norfolk" és a svéd „Able" hajók elsülyed­tek, illetve aknára futottak és a rakományok biztosítéka teljesen elveszett . A semleges államok és Anglia. (Konstantinápoly, november 23.) Állítólag feltétlenül megbízható forrásból közli a „Tas­vir-I-Eskiar": Dánia és a többi semleges ál­lam Hollandiával együtt abban a pillanatban kilépnek a semleges magatartásukból, mi­helyt az angol kormány visszautasítja azo­kat a panaszokat, amelyeket Londonban az Északi-tengernek aknákkal történt elzárása miatt emeltek. A lap írja meg, hogy az Egye­sült Államok tiltakoztak az ellen is, hogy az egyesült angol-francia flotta a semleges álla­mok hajóforgalmát az Aegei-tengeren akadá­lyozza. Az Egyesült Államok kormánya állí­tólag el van tökélve arra, hogy kitérő válasz­szal nem elégszik meg. * Békeakció folyamatban? (Bé-'i, november 23. — „M. T. I.") A „Mor­gen" írja: Svájcból ma ideérkezett egyik . 5

Next