Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-29 / 307. szám

1914 november 29. NÉPSZAVA 5 amelyeknek kijavítása két-három hónapba kerül Enver basa bixlk a törShdk gy&zelmében. (Konstantinápoly, november 28. — „M. T. I.") Enver basa hadügyminiszter és vice­generalisszimusz egy intervjuban kijelenti, hogy a Kaukázusban és Egyiptomban mű­ködő török csapatok föladatuknak eddig a legnagyobb sikerrel feleltek meg. A Kau­kázusban a nehéz terepviszonyok és az erős téli viharok miatt természetesen csak las­sabban fejlődhetik ki a török előrenyomu­lás, de azért a csapatoknak már ott is egy egész sor jelentős sikerük volt. Fényesen fejlődik ki a török haderőknek Egyiptomban való fölvonulása, amelynek visszahóditása a legrövidebb idő kérdése. Franciaországból hlutaiitfik a török állampolgárokat. (Konstantinápoly, november 28.) Egy estilap jelentése szerint a francia kormány elhatá­rozta, hogy ugy a muzulmán, mint a nem­muzulmán török állampolgárokat, akik a jelen­legi török kormány híveinek mondják magu­kat, kiutasitja. A lap ama várakozásának ad kifejezést, hogy a porta a Törökországban élő franciáknak nem fogja továbbra megengedni a szabad kereskedelmet és iparűzést, ha Fran­ciaország az emiitett intézkedést végrehajtja és ha a török állampolgárokat kiutasitja csak azért, mert hazájukhoz liüek. * A SatMeai» esatorsta íejifflcíése és fontos­sága. A török csapatok megszállták El Kantarát (A hid), a Szuezi-csatorna keleti partján fekvő oázist, ahol az ősrégi, a sinai félszigetről vezető karaván-ut megy át a csatornán és ahol béke­időben állandóan a megrakott tevék végtelen sora pihen. Már itt világosan meglátszik, hogy a Szuezi-csatorna az elhagyatott földrészeket friss élettel töltötte meg és évezredekig tartó szunnyadozás után uj fejlődést hozott az egyiptomi kulturterületekre. Ott, ahol valami­kor a sivatag homokjának pora kopár szik­lákra rakódott, ahol a posványok és mocsarak forró lábbetegséget leheltek ki magukból, már a csatorna épitése folyamán telepitvények ke­letkeztek, amelyek lassankint tekintélyes fal­vakká és városokká fejlődtek. De itt élesen meg kell különböztetnünk a csatorna keleti partját a nyugati partjától. Itt csak néha-néha, az El Kantarához hasonló, vi­rágzó oázisok szakítják meg a sivatagot; amott pálmák mögé rejtőzött helységeket, zöldelő ker­teket, ligeteket találunk. Amikor Lesseps Fer­dinánd megkezdte ennek az uj csatornának az épitését, minden homoksivatag volt még körü­lötte és az éles nyugati szelek kelet felé haj­szolták a vándorló homokbuckákat. Sokan azt állították, hogy a nyugati szél csakhamar ho­mokkal árasztja el a csatorna újonnan kiásott ágyát. Hogy ezt megakadályozzák, a nyugati partot idejekorán bozótokkal és fákkal ültették be; a nagy szárazság kezdetben sok ültetvényt elpusztított ugyan, de az édesvizű csatorna men­tén, amelyet az építésnél foglalkoztatott mun­kások ivóvízzel való ellátására építettek, csak­hamar mimózák és pálmák fejlődtek. A mun­kástelepek körül, mint a csatorna közepénél, a Timsa-tó mellett fekvő Izmailia körül is mag­nólia és gumifákat ültettek és ma már ennek a városnak a közelében rengeteg- kávéfát, szilva­iát és körtefát találunk. A parton nád és sás te­rem, amelyek megakadályozzák, hogy az apály és dagály elmossa a part homokját. És amikor 3893-ban a homok alatt édesvizet födöztek föl, körülbelül százezer taniarix-fa dugványt szúr­tak le olyan mélyen a talajba, hogy ezek elérték az édesvíz-réteget. Ma már három méternél ma­gasabb, erőteljesen kifejlett fákká nőttek, ame­lyek hosszú vonalban terjednek a csatorna men­tén. Igy a csatorna nyugati partján az utóbbi évtizedek alatt nagyszerű kultúra fejlett, míg a keleti parton még mindig csak a régi homok­sivatag terül el. Itt nem ültették be a partot, mert ezt nem veszélyezteti a nyugati szél, más­részt pedig a csatorna ágyát ezen az oldalon állandó kotrással mélyítik ée szélesitik. A csatorna Port Szaid mellett levő 53 meter magas világítótoronynál kezdődik és 160 kilo­méternyi vonalban átszeli a területet Szuezig. A 160 kilométerből csak 122 kilométer a kiásott ágy, a többi 38 kilométer pedig a földszoros tavaiból áll. Eredetileg 22 méter szélesre ásták a fenekét, az évek folyamán azonban ismétel­ten annyira kiszélesítették, ugy hogy az ere­detileg 41 órára tervezett áthajózás a személy­szállító gőzösöknek már csak 16 óráig tart. Az európai házakkal beépített homokos part szé­lesen húzódik a csatorna mentén. A világító­toronytól a kikötőig ez a Szaid khedívéről el­nevezett város, mig áz arab városrész hátrább . fekszik. A szállodák, vendéglők és kávéházak j előtt igazi tarka keleti vegyitekben gyülekez- ; nek görögök, török zsidók, örmények, egyip- j tomiak és arabok. Port Szaidból a hajók a csatornatársaság tágas épületei és az áradás idejében tömzsi pelikánoktól és hosszúlábú vörös flamingóktól népesített Menzale-tó mel- j lett haladnak el. A csatorna El Kantara mögött átszeli a Datolya-tavat és a Tim6a-tó (krokodil­tó) mellett fekvő Izmailiához közeledik. Messzebb az utazás Tusszum- és Szerapeum- | állomások mellett vezet el a nagy és kis Ke­serű-tóba, ahol a Vörös-tenger és a Közép­tenger vize 1869 augusztus 15-én találkozott először. A csatorna végén, épp ugy, mint a többi helységek, szintén a nyugati parton fek­szik Port Tevők; tulajdonképen nem is város, hanem csak a hivatalnokok és munkások há­zainak a pálmák alatt rejtőző összevisszasága. Port Tevfik a régi, tőle nyugatra fekvő Szuez legújabb külvárosa, amellyel fásitott ut köti j össze. Szuez maga ötven év előtt nyomorú­ságos arab fészek volt. Az arab falu eltűnt és > helyét magas, cseréppel födött, modern épüle­tek, szellős verandák foglalják el. A kunyhók helyén hatalmas raktárak épültek és a város i előtt elterülő terméketlen sivatagtalajt gyü- , mölcsöző földdé változtatták, amelyen nagy­számú gyógy- és egyéb hasznos növény virul. A háborús világ hire!, * * * A hazatérő külföldi magyarok gyámoli­tása. Sándor János belügyminiszter az ellen­séges országokból hazabocsátott magyar ho­nosok gyámolitása dolgában körrendeletet intézett a törvényhatóságok vezető tisztvi­selőihez. A körrendelet a többek között eze­ket mondja: „A hazatérő magyar honosok között voltak és lesznek olyanok, akik támo­gatásra szorulnak, mert a maguk erejéből nem tudják magukat föntartani, részint mert munkaképtelenek, részint pedig azért, mert rögtön munkát nem kaphatnak. Elő fog ez fordulni különösen azok között, akik hosszabb idő óta tartózkodtak külföldön s maguk vagy hozzátartozóik ott keresték meg kenyerüket, minélfogva itthoni összekötteté­seik sok esetben megszakadtak. Ezek a haza­térők az ellenséges külföldi államokban tör­tént internálásuk idején jobbára keserves szenvedéseken mentek keresztül. Nem két­lem, hogy a magyar társadalom, amely any­nyiszor adta tanújelét a háborús időkben áldozatkészségének, lelkes odaadással elkö­vet mindent e hazatértek gyámolitása érde­kében, annyival inkább, mert e hazatérők között számtalan az olyan nő és gyermek, akik azelőtt állandóan külföldön éltek és jobb napokat láttak, most pedig férfihozzá­tartozóiktól el kellett szakadniok. Elsősor­ban tehát a társadalomnak kell a hazatérő­ket támogatnia. A támogatás legsürgősebb és legértékesebb módja az, hogy munkát sze­rezzünk annak, akit csakis a munkaalkalom hiánya utalna közsegély igénybevételére. Éppen ugy a társadalomnak áll elsősorban módjában a rendelkezésére álló jótékony intézmények és magánadakozás utján biztosí­tani a hazatérők létföntai ását, amig ezek arra képesekké nem válnak. Abban a nem várt esetben pedig, ha a társadalom az egyes támogatásra szoruló hazatérőket a kellő gyámolitásban részesíteni nem tudná, föl­merül a szüksége annak, hogy az a község, ahol az illető tartózkodik, a fönnálló sze­gényügyi rendelkezések értelmében jár­jon el." A rendelet ezután részletesen fölso­rolja a gyámhatóságoknak a hazatérőkkel szemben való kötelességeit. * A hadsereg a lóalkuszok ellen. A belügy-' miniszter rendeletet adott ki, amelyben a hadvezetőség megkeresésére szigorúan meg­hagyja, hogy a katonai célokra alkalmas lovaknak kereskedőktől és lóalkuszoktól való összevásárlását meg kell akadályozni. * Forgalom-beszüntetés a Kassa—Oderberg-i vonalon. A cs. kir. szab. Kassa—Oderberg-i vasút fővonalának Kassa—Szucsány-i vonal­részén fekvő állomásokon forgalmi nehézsé­gek miatt mindennemű teheráru fölvételét és az e vonalrész állomásai részére szóló minden­nemű teheráru átvételét e hó 26-ától kezdve körülbelül öt napra megszüntették. Élő gyors­árukat korlátozás nélkül szállítanak, már ut' ban levő teherárukat továbbítanak. Ez intéz­kedés folytán a Zsolnán és Ruttkán át Magyar­ország: felé irányuló szénforgalom érintetlenül marad. * Elmaradnak a vadászati segélyek. A föld­mivelésiigyi miniszter az ország területén jó­váhagyott alapszabályokkal működő vadász­társaságokat a közigazgatási bizottságok ut­ján most értesítette, hogy a hasznos vadak tenyésztését eleven vadak természetben való kiosztása, vanu állami pénzsegélyeknek ado­mányozása által a háborús helyzetre való te­kintettel az idén nem támogathatja, samgasagacpgamgagagagamcBcsaGaga Megjelenik mindlen este 6 6raksr a NÉPSZAVA ESYiLiiPJJk SÖ{3 ára 2 fillér. SCags­hatö minden ufteai Ssag»­árusitéctál és a tőzsdék­, ben. Minden elvtársunk agitáljon, hogy a la n minél szélesebb körben elterjedjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék