Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-29 / 307. szám

1914 november 29. NÉPSZAVA amelyeknek kijavítása két-három hónapba kerül Enver basa bixik a törökök győzelmében. (Konstantinápoly, november 28. — „M. T. I.") Enver basa hadügyminiszter és vice­generalisszimusz egy intervjúban kijelenti, hogy a Kaukázusban és Egyiptomban mű­ködő török csapatok feladatuknak eddig a legnagyobb sikerrel feleltek meg. A Kau­kázusban a nehéz terepviszonyok és az erős téli viharok miatt természetesen csak las­sabban fejlődhetik ki a török előrenyomu­lás, de azért a csapatoknak már ott is egy egész sor jelentős sikerük volt. Fényesen fejlődik ki a török haderőknek Egyiptomban való felvonulása, amelynek visszahódítása a legrövidebb idő kérdése. Franciaországból kiutalítsák a török állampolgárokat. (Konstantinápoly, november 28.) Egy esti lap jelentése szerint a francia kormány elhatá­rozta, hogy úgy a muzulmán, mint a nem­muzulmán török állampolgárokat, akik a jelen­legi török kormány híveinek mondják magu­kat, kiutasítja. A lap ama várakozásának ad kifejezést, hogy a porta a Törökországban élő franciáknak nem fogja továbbra megengedni a szabad kereskedelmet és iparűzést, ha Fran­ciaország az említett intézkedést végrehajtja és ha a török állampolgárokat kiutasítja csak azért, mert hazájukhoz h­űek. * A SatMeai-csatorsta fejifflelése és fontos­sága. A török csapatok megszállták El Kantarát (A­hid), a Szuezi-csatorna keleti partján fekvő oázist, ahol az ősrégi, a sinai félszigetről vezető karaván­ it megy át a csatornán és ahol béke­időben állandóan a megrakott tevék végtelen sora pihen. Már itt világosan meglátszik, hogy a Szuezi-csatorna az elhagyatott földrészeket friss élettel töltötte meg és évezredekig tartó szunnyadozás után új fejlődést hozott az egyiptomi kultúrterületekre. Ott, ahol valami­kor a sivatag homokjának pora kopár szik­lákra rakódott, ahol a posványok és mocsarak forró lábbetegséget leheltek ki magukból, már a csatorna építése folyamán telepítvények ke­letkeztek, amelyek lassankint tekintélyes fal­vakká és városokká fejlődtek. De itt élesen meg kell különböztetnünk a csatorna keleti partját a nyugati partjától. Itt csak néha-néha, az El Kantarához hasonló, vi­rágzó oázisok szakítják meg a sivatagot, amott pálmák mögé rejtőzött helységeket, zöldelő ker­teket, ligeteket találunk. Amikor Lesseps Fer­dinánd megkezdte ennek az új csatornának az építését, minden homoksivatag volt még körü­lötte és az éles nyugati szelek kelet felé haj­szolták a vándorló homokbuckákat. Sokan azt állították, hogy a nyugati szél csakhamar ho­mokkal árasztja el a csatorna újonnan kiásott ágyát. Hogy ezt megakadályozzák, a nyugati partot idejekorán bozótokkal és fákkal ültették be; a nagy szárazság kezdetben sok ültetvényt elpusztított ugyan, de az édesvizű csatorna men­tén, amelyet az építésnél foglalkoztatott mun­kások ivóvízzel való ellátására építettek, csak­hamar mimózák és pálmák fejlődtek. A mun­kástelepek körül, mint a csatorna közepénél, a Timsa-tó mellett fekvő Izmailia körül is mag­nólia és gumifákat ültettek és ma már ennek a városnak a közelében rengeteg­ kávéfát, szilva­fát és körtefát találunk. A parton nád és sás te­rem, amelyek megakadályozzák, hogy az apály és dagály elmossa a part homokját. És amikor 1893-ban a homok alatt édesvizet fedöztek föl, körülbelül százezer tam­arix-fa dugványt szúr­tak le olyan mélyen a talajba, hogy ezek elérték az édesvíz-réteget. Ma már három méternél ma­gasabb, erőteljesen kifejlett fákká nőttek, ame­lyek hosszú vonalban terjednek a csatorna men­tén. Így a csatorna nyugati partján az utóbbi évtizedek alatt nagyszerű kultúra fejlett, míg a keleti parton még mindig csak a régi homok­sivatag terül el. Itt nem ültették be a partot, mert ezt nem veszélyezteti a nyugati szél, más­részt pedig a csatorna ágyát ezen az oldalon állandó kotrással mélyítik és szélesítik. A csatorna Port Szaid mellett levő 53 méter magas világítótoronynál kezdődik és 160 kilo­méternyi vonalban átszeli a területet Szuezig. A 160 kilométerből csak 122 kilométer a kiásott ágy, a többi 38 kilométer pedig a földszoros tavaiból áll. Eredetileg 22 méter szélesre ásták a fenekét, az évek folyamán azonban ismétel­ten annyira kiszélesítették, úgy hogy az ere­detileg 41 órára tervezett áthajózás a személy­szállító gőzösöknek már csak 16 óráig tart. Az európai házakkal beépített homokos part szé­lesen húzódik a csatorna mentén. A világító­toronytól a kikötőig ez a Szaid khedívéről el­nevezett város, míg az arab városrész hátrább­­ fekszik. A szállodák, vendéglők és kávéházak­­ előtt igazi tarka keleti vegyi­ekben gyülekez-­­ nek görögök, török zsidók, örmények, egyip­­­­tomiak és arabok. Port Szaidból a hajók a csatornatársaság tágas épületei és az áradás idejében tömzsi pelikánoktól és hosszúlábú vörös flamingóktól népesített Menzale-tó mel­­­­lett haladnak el. A csatorna El Kantara mögött átszeli a Datolya-tavat és a Timoa-tó (krokodil­tó) mellett fekvő Izmailiához közeledik. Messzebb az utazás Tusszum- és Szerapeum-­­ állomások mellett vezet el a nagy és kis Ke­serű-tóba, ahol a Vörös-tenger és a Közép­tenger vize 1869 augusztus 15-én találkozott először. A csatorna végén, épp úgy, mint a többi helységek, szintén a nyugati parton fek­szik Port Tevek; tulajdonképen nem is város, hanem csak a hivatalnokok és munkások há­zainak a pálmák alatt rejtőző összevisszasága. Port Tevfik a régi, tőle nyugatra fekvő Szuez legújabb külvárosa, amellyel fásított út köti­­ össze. Szuez maga ötven év előtt nyomorú­ságos arab fészek volt. Az arab falu eltűnt és­­ helyét magas, cseréppel födött, modern épüle­tek, szellős verandák foglalják el. A kunyhók helyén hatalmas raktárak épültek és a város­­ előtt elterülő terméketlen sivatagtalajt gyü­ ,­mölcsöző földdé változtatták, amelyen nagy­számú gyógy- és egyéb hasznos növény virul. A háborús világ híre­, * * * A hazatérő külföldi magyarok gyámolí­tása. Sándor János belügyminiszter az ellen­séges országokból hazabocsátott magyar ho­nosok gyámolítása dolgában körrendeletet intézett a törvényhatóságok vezető tisztvi­selőihez. A körrendelet a többek között eze­ket mondja: „A hazatérő magyar honosok között voltak és lesznek olyanok, akik támo­gatásra szorulnak, mert a maguk erejéből nem tudják magukat föntartani, részint mert munkaképtelenek, részint pedig azért, mert rögtön munkát nem kaphatnak. Elő fog ez fordulni különösen azok között, akik hosszabb idő óta tartózkodtak külföldön s maguk vagy hozzátartozóik ott keresték meg kenyerüket, minélfogva itthoni összekötteté­seik sok esetben megszakadtak. Ezek a haza­térők az ellenséges külföldi államokban tör­tént internálásuk idején jobbára keserves szenvedéseken mentek keresztül. Nem két­lem, hogy a magyar társadalom, amely any­nyiszor adta tanújelét a háborús időkben áldozatkészségének, lelkes odaadással elkö­vet mindent e hazatértek gyámolítása érde­kében, annyival inkább, mert e hazatérők között számtalan az olyan nő és gyermek, akik azelőtt állandóan külföldön éltek és jobb napokat láttak, most pedig férfihozzá­tartozóiktól el kellett szakadniuk. Elsősor­ban tehát a társadalomnak kell a hazatérő­ket támogatnia. A támogatás legsürgősebb és legértékesebb módja az, hogy munkát sze­rezzünk annak, akit csakis a munkaalkalom hiánya utalna közsegély igénybevételére. Éppen úgy a társadalomnak áll elsősorban módjában a rendelkezésére álló jótékony intézmények és magánadakozás útján biztosí­tani a hazatérők létfontar­ását, amíg ezek arra képesekké nem válnak. Abban a nem várt esetben pedig, ha a társadalom az egyes támogatásra szoruló hazatérőket a kellő gyámolításban részesíteni nem tudná, föl­merül a szüksége annak, hogy az a község, ahol az illető tartózkodik, a fönnálló sze­gényügyi rendelkezések értelmében jár­jon el." A rendelet ezután részletesen fölso­rolja a gyámhatóságoknak a hazatérőkkel szemben való kötelességeit. * A hadsereg a lóalkuszok ellen. A belügy-­­miniszter rendeletet adott ki, amelyben a hadvezetőség megkeresésére szigorúan meg­hagyja, hogy a katonai célokra alkalmas lovaknak kereskedőktől és lóalkuszoktól való összevásárlását meg kell akadályozni. * Forgalom­ beszüntetés a Kassa—Oderberg-i vonalon. A cs. kir. szab. Kassa—Oderberg-i vasút fővonalának Kassa—Szucsány-i vonal­részén fekvő állomásokon forgalmi nehézsé­gek miatt mindennemű teheráru felvételét és az e vonalrész állomásai részére szóló minden­nemű teheráru átvételét e hó 26-ától kezdve körülbelül öt napra megszüntették. Élő gyors­árukat korlátozás nélkül szállítanak, már út­­ban levő teherárukat továbbítanak. Ez intéz­kedés folytán a Zsolnán és Ruttkán át Magyar­ország­ felé irányuló szénforgalom érintetlenül marad. * Elmaradnak a vadászati segélyek. A föld­mivelésü­gyi miniszter az ország területén jó­váhagyott alapszabályokkal működő vadász­társaságokat a közigazgatási bizottságok út­ján most értesítette, hogy a hasznos vadak tenyésztését eleven vadak természetben való kiosztása, vam­ állami pénzsegélyeknek ado­mányozása által a háborús helyzetre való te­kintettel az idén nem támogathatja. 5 samgasagacpgamgagagagamcBcsaGaga Megjelenik mind­en este 6 óraksz a NÉPSZAVA ESYiLiiPJJk SD­3 ára 2 fillér. SCags­hate minden utteai Ssaga­árusitéd­ál és a tőzsdék­, ben. Minden elvtársunk agitáljon, hogy a la­n minél szélesebb körben elterjedjen.

Next