Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)
1914-11-29 / 307. szám
1914 november 29. NÉPSZAVA amelyeknek kijavítása két-három hónapba kerül Enver basa bixik a törökök győzelmében. (Konstantinápoly, november 28. — „M. T. I.") Enver basa hadügyminiszter és vicegeneralisszimusz egy intervjúban kijelenti, hogy a Kaukázusban és Egyiptomban működő török csapatok feladatuknak eddig a legnagyobb sikerrel feleltek meg. A Kaukázusban a nehéz terepviszonyok és az erős téli viharok miatt természetesen csak lassabban fejlődhetik ki a török előrenyomulás, de azért a csapatoknak már ott is egy egész sor jelentős sikerük volt. Fényesen fejlődik ki a török haderőknek Egyiptomban való felvonulása, amelynek visszahódítása a legrövidebb idő kérdése. Franciaországból kiutalítsák a török állampolgárokat. (Konstantinápoly, november 28.) Egy esti lap jelentése szerint a francia kormány elhatározta, hogy úgy a muzulmán, mint a nemmuzulmán török állampolgárokat, akik a jelenlegi török kormány híveinek mondják magukat, kiutasítja. A lap ama várakozásának ad kifejezést, hogy a porta a Törökországban élő franciáknak nem fogja továbbra megengedni a szabad kereskedelmet és iparűzést, ha Franciaország az említett intézkedést végrehajtja és ha a török állampolgárokat kiutasítja csak azért, mert hazájukhoz hűek. * A SatMeai-csatorsta fejifflelése és fontossága. A török csapatok megszállták El Kantarát (Ahid), a Szuezi-csatorna keleti partján fekvő oázist, ahol az ősrégi, a sinai félszigetről vezető karaván it megy át a csatornán és ahol békeidőben állandóan a megrakott tevék végtelen sora pihen. Már itt világosan meglátszik, hogy a Szuezi-csatorna az elhagyatott földrészeket friss élettel töltötte meg és évezredekig tartó szunnyadozás után új fejlődést hozott az egyiptomi kultúrterületekre. Ott, ahol valamikor a sivatag homokjának pora kopár sziklákra rakódott, ahol a posványok és mocsarak forró lábbetegséget leheltek ki magukból, már a csatorna építése folyamán telepítvények keletkeztek, amelyek lassankint tekintélyes falvakká és városokká fejlődtek. De itt élesen meg kell különböztetnünk a csatorna keleti partját a nyugati partjától. Itt csak néha-néha, az El Kantarához hasonló, virágzó oázisok szakítják meg a sivatagot, amott pálmák mögé rejtőzött helységeket, zöldelő kerteket, ligeteket találunk. Amikor Lesseps Ferdinánd megkezdte ennek az új csatornának az építését, minden homoksivatag volt még körülötte és az éles nyugati szelek kelet felé hajszolták a vándorló homokbuckákat. Sokan azt állították, hogy a nyugati szél csakhamar homokkal árasztja el a csatorna újonnan kiásott ágyát. Hogy ezt megakadályozzák, a nyugati partot idejekorán bozótokkal és fákkal ültették be; a nagy szárazság kezdetben sok ültetvényt elpusztított ugyan, de az édesvizű csatorna mentén, amelyet az építésnél foglalkoztatott munkások ivóvízzel való ellátására építettek, csakhamar mimózák és pálmák fejlődtek. A munkástelepek körül, mint a csatorna közepénél, a Timsa-tó mellett fekvő Izmailia körül is magnólia és gumifákat ültettek és ma már ennek a városnak a közelében rengeteg kávéfát, szilvafát és körtefát találunk. A parton nád és sás terem, amelyek megakadályozzák, hogy az apály és dagály elmossa a part homokját. És amikor 1893-ban a homok alatt édesvizet fedöztek föl, körülbelül százezer tamarix-fa dugványt szúrtak le olyan mélyen a talajba, hogy ezek elérték az édesvíz-réteget. Ma már három méternél magasabb, erőteljesen kifejlett fákká nőttek, amelyek hosszú vonalban terjednek a csatorna mentén. Így a csatorna nyugati partján az utóbbi évtizedek alatt nagyszerű kultúra fejlett, míg a keleti parton még mindig csak a régi homoksivatag terül el. Itt nem ültették be a partot, mert ezt nem veszélyezteti a nyugati szél, másrészt pedig a csatorna ágyát ezen az oldalon állandó kotrással mélyítik és szélesítik. A csatorna Port Szaid mellett levő 53 méter magas világítótoronynál kezdődik és 160 kilométernyi vonalban átszeli a területet Szuezig. A 160 kilométerből csak 122 kilométer a kiásott ágy, a többi 38 kilométer pedig a földszoros tavaiból áll. Eredetileg 22 méter szélesre ásták a fenekét, az évek folyamán azonban ismételten annyira kiszélesítették, úgy hogy az eredetileg 41 órára tervezett áthajózás a személyszállító gőzösöknek már csak 16 óráig tart. Az európai házakkal beépített homokos part szélesen húzódik a csatorna mentén. A világítótoronytól a kikötőig ez a Szaid khedívéről elnevezett város, míg az arab városrész hátrább fekszik. A szállodák, vendéglők és kávéházak előtt igazi tarka keleti vegyiekben gyülekez- nek görögök, török zsidók, örmények, egyiptomiak és arabok. Port Szaidból a hajók a csatornatársaság tágas épületei és az áradás idejében tömzsi pelikánoktól és hosszúlábú vörös flamingóktól népesített Menzale-tó mellett haladnak el. A csatorna El Kantara mögött átszeli a Datolya-tavat és a Timoa-tó (krokodiltó) mellett fekvő Izmailiához közeledik. Messzebb az utazás Tusszum- és Szerapeum- állomások mellett vezet el a nagy és kis Keserű-tóba, ahol a Vörös-tenger és a Középtenger vize 1869 augusztus 15-én találkozott először. A csatorna végén, épp úgy, mint a többi helységek, szintén a nyugati parton fekszik Port Tevek; tulajdonképen nem is város, hanem csak a hivatalnokok és munkások házainak a pálmák alatt rejtőző összevisszasága. Port Tevfik a régi, tőle nyugatra fekvő Szuez legújabb külvárosa, amellyel fásított út köti össze. Szuez maga ötven év előtt nyomorúságos arab fészek volt. Az arab falu eltűnt és helyét magas, cseréppel födött, modern épületek, szellős verandák foglalják el. A kunyhók helyén hatalmas raktárak épültek és a város előtt elterülő terméketlen sivatagtalajt gyü ,mölcsöző földdé változtatták, amelyen nagyszámú gyógy- és egyéb hasznos növény virul. A háborús világ híre, * * * A hazatérő külföldi magyarok gyámolítása. Sándor János belügyminiszter az ellenséges országokból hazabocsátott magyar honosok gyámolítása dolgában körrendeletet intézett a törvényhatóságok vezető tisztviselőihez. A körrendelet a többek között ezeket mondja: „A hazatérő magyar honosok között voltak és lesznek olyanok, akik támogatásra szorulnak, mert a maguk erejéből nem tudják magukat föntartani, részint mert munkaképtelenek, részint pedig azért, mert rögtön munkát nem kaphatnak. Elő fog ez fordulni különösen azok között, akik hosszabb idő óta tartózkodtak külföldön s maguk vagy hozzátartozóik ott keresték meg kenyerüket, minélfogva itthoni összeköttetéseik sok esetben megszakadtak. Ezek a hazatérők az ellenséges külföldi államokban történt internálásuk idején jobbára keserves szenvedéseken mentek keresztül. Nem kétlem, hogy a magyar társadalom, amely anynyiszor adta tanújelét a háborús időkben áldozatkészségének, lelkes odaadással elkövet mindent e hazatértek gyámolítása érdekében, annyival inkább, mert e hazatérők között számtalan az olyan nő és gyermek, akik azelőtt állandóan külföldön éltek és jobb napokat láttak, most pedig férfihozzátartozóiktól el kellett szakadniuk. Elsősorban tehát a társadalomnak kell a hazatérőket támogatnia. A támogatás legsürgősebb és legértékesebb módja az, hogy munkát szerezzünk annak, akit csakis a munkaalkalom hiánya utalna közsegély igénybevételére. Éppen úgy a társadalomnak áll elsősorban módjában a rendelkezésére álló jótékony intézmények és magánadakozás útján biztosítani a hazatérők létfontarását, amíg ezek arra képesekké nem válnak. Abban a nem várt esetben pedig, ha a társadalom az egyes támogatásra szoruló hazatérőket a kellő gyámolításban részesíteni nem tudná, fölmerül a szüksége annak, hogy az a község, ahol az illető tartózkodik, a fönnálló szegényügyi rendelkezések értelmében járjon el." A rendelet ezután részletesen fölsorolja a gyámhatóságoknak a hazatérőkkel szemben való kötelességeit. * A hadsereg a lóalkuszok ellen. A belügy-miniszter rendeletet adott ki, amelyben a hadvezetőség megkeresésére szigorúan meghagyja, hogy a katonai célokra alkalmas lovaknak kereskedőktől és lóalkuszoktól való összevásárlását meg kell akadályozni. * Forgalom beszüntetés a Kassa—Oderberg-i vonalon. A cs. kir. szab. Kassa—Oderberg-i vasút fővonalának Kassa—Szucsány-i vonalrészén fekvő állomásokon forgalmi nehézségek miatt mindennemű teheráru felvételét és az e vonalrész állomásai részére szóló mindennemű teheráru átvételét e hó 26-ától kezdve körülbelül öt napra megszüntették. Élő gyorsárukat korlátozás nélkül szállítanak, már útban levő teherárukat továbbítanak. Ez intézkedés folytán a Zsolnán és Ruttkán át Magyarország felé irányuló szénforgalom érintetlenül marad. * Elmaradnak a vadászati segélyek. A földmivelésügyi miniszter az ország területén jóváhagyott alapszabályokkal működő vadásztársaságokat a közigazgatási bizottságok útján most értesítette, hogy a hasznos vadak tenyésztését eleven vadak természetben való kiosztása, vam állami pénzsegélyeknek adományozása által a háborús helyzetre való tekintettel az idén nem támogathatja. 5 samgasagacpgamgagagagamcBcsaGaga Megjelenik minden este 6 óraksz a NÉPSZAVA ESYiLiiPJJk SD3 ára 2 fillér. SCagshate minden utteai Ssagaárusitédál és a tőzsdék, ben. Minden elvtársunk agitáljon, hogy a lan minél szélesebb körben elterjedjen.