Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)

1914-12-22 / 353. szám

4 NSPSSü^Ä 1914 december 22, nyeket rendeznek a katonák, hogy kissé fölme­legedjenek. Ax arabok Törökország mellett. (Konstantinápoly, december 21.) A „Túrán" < imü lap irja: Ibn Soud arab vezér hatezer lovasból álló csapatot szervezett, közöttük háromezer meharistát (tevés-csapat) és kato­náit Bassoráli irányába küldte, hogy ott csat­lakozzanak a török hadsereghez. A vezér maga a főcsapattal Jemenbe megy. Egy má­sik törzsfőnök, Ibn Resid, ugyancsak na­gyobb csapatot szervezett és legközelebb u harctérre indul. Az uj egyiptomi szultán. (London, december 21.) A Reuter-ügynökség jelenti Kairóból: Az uj szultán tegnap ünne­pélyesen bevonult az Abdin-palotába. Az útvo­nalon a nép lelkesen üdvözölte. Aga. kán. az indiai mohamedánok vezére, ide érkezett, hogy, résztvegyen a koronázási ünnepélyen. Az angol protektorátus Egyiptomban. (Genf, december 21.) Kairóból jelentik, hogy a szultán proklamációjánál a lakosság teljesen közömbös maradt, az olasz konzulá­tus semmi olyat nem tett, amiből csak a leg­kevésbé is arra lehetett volna következtetni, hogy elismeri az angol protektorátust. („Sonn- und Montags-Zeitung.") (Genf. deeember 21.) Előkelő párisi körök­ben nehezen elfojtható elégedetlenség mutat­kozik, mert Franciaország Angliának egész Egyiptomra kiterjesztett protektorátusa ál­tal kényszerhelyzetbe jutott, amelyet 1904­ben, a marokkói szerződéskor nem láthatott előre. Különösen érzékenyen érinti Párist, hogy a. francia diplomáciának és a pénzügyi köröknek nem maradt idejük, hogy legfonto­sabb egyiptomi érdekeik megvédésére elő­készületet tegyenek. Angol csapatösszevonás Kairóban. (Milano: december 21.) A „Gazeíta del Po­polo" jelenti Kairóból: Az angol kormány az angol protektorátus kikiáltása alkalmából óriási csapatösszevonásoka t csinált. A város egyébként,nyugodt. A lakosság megbotrán­kozásának első jeléül kell fölfognunk, hogy Egyiptom főpapja megtagadta a protektorá­tus kihirdetését és a kedive lemondásának kinyilatkoztatását. Ennek következtében az egyházi törvényszék első elnöke hirdeti ki a protektorátust. Angol És francia esalahajék a sxiriai vizeken. (Konstantinápoly, december 21.) Az a hir, hogy angol és francia csatahajók Ja ff át ágyúzzák, alaptalan. Csak annyi igaz. hogy angol és francia csatahajók a szíriai vizeken cirkálnak. A világháború is a semleges államok * A kiráiytalálkozás. — Portugália és a háború. A skandináv államok szövetségének ügye foglalkoztatja a világsajtót, de csak talál­gatni lehet, mennyire mentek az ott kötött megállapodások, mert a kiadott hivatalos értesítések nagyon szűkszavúak. Nem lehe­tetlen, hogy ezzel az eseménnyel összekötte­tésben áll az a liir, hogy Hollandiában is bevezetik az általános védkötclezettséget. Portugália résztvétele a világháborúban szinte bizonyos már, de még késik. A bel­villongások által gyöngített ország segít­sége azonban nem sokat segít az antantnak. * * A skandináv államok az ántánt ellen. (Berlin, december 21.) 15—16 nappal ezelőtt az ántánt országai azt a fölhívást intézték Norvégiához és Svédországhoz, hogy a nar­vicki kikötőt nyissa meg számukra és tegye lehetővé, hogy ezen a vonalon át hadianya­got szállithasscinak át Oroszországba, amely tudvalevőleg a Dardanellák elzárása óta tel­jesen el van zárva nyugati szövetségeseitől. A követelést Svédország és Norvégia azonnal a leghalározotfabban visszautasította. A mal­möi királytalálkozáson állítólag az antant­nak ez a követelése is szóba került és telje­sen egyhangú megállapodás jött létre abban az irányban, hogy a skandináv államok min­den ilyen irányú kísérletet továbbra is a leg­határozottabban vissza fognak utasítani, A malmöi királytalálkozás következménye. (Bécs, december 21.) A „Neue Freie Presse" Malmőbe küldött tudósítója december 19-éről jelenti a következőket: Keresztély király tegnap délben igy nyilatko­zott: „A király találkozás lefolyásával nagyon meg vagyok elégedve." A három uralkodó a ke­reskedelmi politikai kérdések megbeszélése után ma reggel a gazdasági kérdésekkel szoros összeköttetésben álló politikai problémák meg­vitatására tért át. A hivatalos jelentés, amelyet erről a beszélgetésről várhatunk, semmit vagy csak néhány nagy általánosságban szóló mon­datot fog tartalmazni. A vezető körökben azonban az a meggyőző­dés uralkodik, hogy az északi, érdekeket a há­rom uralkodó megállapodásának puszta ténye jobban védi, mint ha a mai viszonyok között politikai részleteket közölnének róla. Az össze­jövetel eredményéről még azt is beszélik, hogy egy skandináv convoy-t akarnak létesíteni, vagyis a kereskedelmi hajókat ezentúl a három állam közül az egyiknek hadihajója fogja ki­sérni. A hadviselő feleknek ezután nem lesz az a joguk, hogy a kereskedelmi hajókat átvizsgál­ják, másrészt viszont a hadihajóktól való kisé­ret ténye kezesség lesz arra, hogy a kereske­delmi hajók áruja semleges célokat szolgál. Ezen a módon a skandináv országok gyapotot, vászonholmikat és más amerikai árukat fog­nak kapni, anélkül, hogy az angol hajók okve­tetlenkedéseinck lennének kitéve. Általános védkötelezettség Hollandiában. (Hága, deeember 21.) A németalföldi had­ügyminiszter bejelentette, hogy törvény­javaslatot fog benyújtani, amely megszünteti a katonai szolgálat alól való kiváltást és az általános védkütelezettségct hozza be. A hollandi határőrvidék ostromállapota. (Hága, december 21.) A kormány egy tör­vényjavaslatot terjesztett a kamara elé, amelynek értelmében a határőrvidékek ost­romállapota és a tartalékosok katonai szol­gálata mindaddig tart, amig a háborús ve­szedelem teljesen meg nem szűnik és az a szokásos királyi dekrétummal meg nem álla­pittatik. Portugália a világháborúban. (Paris, deeember 21. — Rómán át.) A ,, Matin" egy lisszaboni jelentés alapján beszámol az uj portugál minisztérium bemutatkozásáról a par­lament előtt. A bemutatkozás alkalmával a mi­niszterelnök fölolvasta az uj kormány pro­gramját, amelynek három pontja a következő : 1. Az állam megvédése. 2. A végrehajtása an­nak a határozatnak, amelyet a parlament no­vember 23-án szavazott meg az európai háború­ban való résztvétclrc vonatkozólag, illetve a föld bármely más pontján folyó háborúban, akár Portugália érdekeinek megvédéséről van szó, akár az Angliával fönnálló szerződés alap­ján kell hadát viselnünk. 3. A .választások kö­zeli határidejének a kitűzése. A kormáuyclnök ezután kijelentette, hogy ép­pen a. portugál gyarmatok sorsának erdekében kell Portugáliának beleavatkoznia a háborúba. Meg van győződve arról, hogy ugy az európai harctereken, mint a kolóniákban a haza sorsa forog kockán és azért küzdenek, hogy a haza függetlenségét biztosítsák. Lefoglalt olasz hajók. (Köln, december 21.) Rómából táviratozzák a „Kölnische Zeitung"-nak : Huszonegy olasz szállítóhajót zár alá vettek és fogva tartanak francia és augol kikötőkben. Több olasz szál­lítógőzöst erőszakkal kényszeritettek az an­golok, hogy rakományukat Londonban partra tegyék. A „Corriere d'Italia" erélyes fölszóli­tást intéz a külügyminiszterhez, hogy ezt az állapotot ne tűrje tovább. A bolgár-román viszony. (Szófia, december 21.) Az „Utro" szerkesz­tője beszélgetést folytatott egy bolgár minisz­terrel, aki a következőket jelentette ki: ,,A' román kormánynak azon elhatározása, hogy megengedi a bolgár áruszállításokat román földön keresztül, a bolgár kórmány előtt ked­vező jel a román-bolgár viszony szempontjá­ból. Megelégedéssel tölt cl bennünket, hogy Bukarestben belátják, hogy a jó viszony a két állam között mindkettőnknek egyformán érdeke és szükséges és hogy r®ost kellőképen kezdik megbecsülni. Pártközi kormány Bulgáriában. (Szófia, december 21.) A „Mir" közli mér­tékadó helyről, hogy a nemzetközi helyzetre való tekintettel Bulgáriában pártközi kabi­néi fog alakulni. Moratőriu 111 Romániában. (Bukarest, december 21.) A külföldi fizetésekre Romániában moratóriumot állapítanak meg, amely a javaslat életbelépte után számítandó három hónapra terjed. Ez idő után a törvény érvényességét kormányrendelettel ismét három hónapra vagy rövidebb időre lehet meghosszab­bítani. A moratórium valamennyi kereskedő, kereskedelmi társaságok, bankok és egyesek szá­mára szól. mindazon fizetési kötelezettségekre, amiket a külfölddel a moratórium kihirdetés«' előtt vállaltak. Az esedékes fizetések után esedé­kességük napjától a lefizetésig egy százalékos kamat számitható, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a szerződés szerint más kamatozást állapítottak meg. A moratórium tartama alatt az említett személyek és társaságok egyike sem jelenthető ki fizetésképtelennek. A háborús világ hírei, ^ ^Jv Levelezés a franciaországi internáltakkal. Mint a „Budapesti Tudósító" jelenti, a Fran­ciaországban internált magyar alattvalókkal közönséges nyitott levelek és levelezőlapok az internáltak levelezésére általában megállapitott föltételek mellett válthatók. A kereskedelem­ügyi miniszter ennélfogva hatályon kiviil he­lyezte azt az előbbi intézkedését, hogy a magj ai­szent korona területén internált francia alatt­valóktól semminemű küldeményt fölvenni és részükre kézbesíteni nem szabad. Az itt inter­nált francia alattvalók a magyar posta szolgá­latait ugyanolyan mértékben vehetik igénybe, mint a többi internált, azzal a korlátozással azonban, hogy a Franciaországgal való forga­lomban csak közönséges nyitott levelek és le­velezőlapok válthatók és egyelőre sem ajánlott küldemények, sem csomagok és pénzeslevelek vagy postautalványok nem küldhetők. * Az albániai Durazzóba és Valonába nemzet­közi postacsomagok is küldhetők. A csomagok szállítása a föladó veszélyére történik. A cso­magok ezer frankig terjedhető értéknyilváni­tással elláthatók, de ut anvétellel nem terhelhe­tők, terjedelmük egyik irányban sem halad­hatja meg a hatvan centimétert, levelet (Írás­beli közleményt) nem tartalmazhatnak, a szál­lítólevél szelvényére Írásbeli közleményt irni nem szabad. Könyveket tartalmazó csomagokat, csak azoknál a. hivataloknál lehet föladni, ame­lyek ily küldeményeket a külföldre fölvehet­nek. A csomagok dija öt kilogramig 1 korom' r>0 fillér, biztosítási díj 300 frankonként (2*8 K> 25 fillér. * Az Auguszta-alap emléktárgyai. Az Auguszta­alap több karácsonyi ajándéknak megfelelő emléktárgyat hozott forgalomba. Ilyen az el­esett hősök emlékére, készült •művészi plakett. Ára ezüstből öt korona, bronzból egy korona nyolcvan fillér. Másik ilyen emléktárgy az Auguszta-árvácska, amelynek két korona da­rabja. Szép karácsonyi emléktárgy még a vas­gyürü is. A tiszta jövedelemből a katonák csa­ládjait segitik, H

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék