Népszava, 1915. február (43. évfolyam, 61–111. sz.)

1915-02-01 / 61. szám

2 A f­rancia-zté háború A harctér esesneasyes. — Megint veszített az ánstánt. — A porttugál forradalom. A harctéren jelentősebb esemény nem volt, ellenben a mult harcok eredményeiről jelent meg egy nagy és komoly német lap­ban kimutatás, amely érthetővé teszi, miért nem képes az ántánt, túlnyomó ereje elle­nére, eredményeket elérni. Az ántánthoz tartozó államokat a háború eddigi folyamán olyan irtózatos veszteségek érték, amiket aligha lesz képes pótolni. Ezeket a veszte­ségeket ismerik a semleges államokban is, nem csoda, ha Portugáliának nemcsak pol­gári lakossága, de katonasága is tiltakozik az ellen, hogy Anglia érdekében a hábo­rúba vigyék. A portugál forradalom ese­ményeit még nem látjuk tisztán, de annyi már sejthető, hogy a háború ellen volt a forrongás. * *, Hivatalos jelentés, (Berlin, január, 31. — Nagy főhadiszál­lás.) Flandriában tegnap csak tüzérségi har­cok folytak. Cuincynél és a La Bassée— Bethuny-i úttól délre, valamint Carencynél, Arrastól északnyugatra a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. Legfelsőbb hadvezetőség. A francia vezérkar jelentése. (Genf, január 31.) A január 28-án délután 3 órakor kiadott hivatalos francia jelentés így hangzik: A német császár születésnapja alkal­mából ellenfeleink tegnapra nagy erőfeszítést hirdettek, ami be is következett, ámde nem az ő javukra fejeződött be. A nap az arcvonal egész terjedelmén kedvezően telt el ránk nézve. A németek összes támadásait visszautasítottuk, viszont az összes francia támadások előbbre haladtak. Belgiumban az ellenséges hadállá­sokat tüzérségünk lődözte és több árkot elpusz­tított. Lysnél az angol tüzérség tűz alá vette a német csapatok útvonalait és gyűjtőhelyeit. Arras, Albert, Boye, Noyon és Soissons szaka­szain tüzérségi és gyalogsági tűzharcok folytak. Az ellenséges gyalogság különböző pontokon kísérleteket tett az árkokból való kihatolásra és támadásra, azonban heves tüzelésünk vissza­kényszerítette őket. Craonne környékén a németeknek január 25-én és 26-án szenvedett összes veszteségei föl­érnek egy dandár létszámával. Az elfogott né­met katonáknak az a benyomásuk, hogy nagy kudarcot szenvedtek a németek. A mi vesztesé­geink e két napon halottakban és sebesültek­ben, avagy eltűntekben, mintegy 800 ember és az a 200 főnyi legénységünk, amely az ellensé­ges tűz elől egy kőbányában védekezett és a bánya beomlása folytán a külvilágtól elzáró­dott, a harc első részében ellenséges kézbe ke­rülhetett. Ellentámadásainkkal visszafoglaltuk az egész területet, amelyért az ütközetek foly­tak, Reims szakaszán és Reimstől az Argon­neokig ágyuharc folyt, amelyben győzedel­meskedtünk az ellenséges ütegek fölött. Amint tegnap már jelentettük, az Argonneokban a né­metek három támadását Fontaine Madamenál 6 órakor, 10 órakor és délben 1 órakor teljesen visszautasítottuk, hasonlóképen visszavertünk három német támadást Ailly erdőben St. Mi­lleltől délkeletre. Parronál és Buresnél ellen­séges különítményeket visszaszorítottunk. A Vogézekben Lenonestől északra előrenyo­multunk Signal Henry magaslatain. Térhódítá­sunk közel négyszázméternyi. Hasonlóképen tért hódítottunk Senonestől délnyugatra és Ban de Saptban Launisnál és az ellenség segéd­erőditési műveit megtámadtuk. Elszászban, Ammertzviller környékén, Burnhautnál és Le Basnál előrenyomultunk és a meghódított terü­leten berendezkedtünk. Cernaynál visszautasí­tottuk egy német zászlóalj támadását. A holt­testek számából, amelyeket január 25., 26. és 27-én a csatatéren Yprestől keletre, La Bassée­nél, Craonenál, az Argonneokban, a Voevre­ban és a Vogézekben találtak, kitűnik, hogy az ellenség vesztesége több mint húszezer ember. Elsülyedt hajók. (Páris, január 31.) A ,,Temps" jelenti, hogy a múlt héten Nieuport előtt a 219. francia tengeralattjáró naszád elsülyedt. A legény­ség öt embere vízbe fult, a többi harmincötöt megmentették. (Berlin, január 31.) A Reuter-ügynökség londoni jelentése szerint az „U. 21." német tengeralattjáró e­ső 30-án reggel a „Bon Grunchen," angol gőzöst az Ír-tengerben el­sülyesztette. A legénységnek annyi időt en­gedtek, hogy a hajót elhagyhassa. Később a legénységet egy angol hajó Flootwoodba vitte. Újabb angol jelentés szerint ugyanez a tengeralattjáró ugyancsak január 30-án a déli órákban Liverpooltól nyugatra egy má­sik gőzöst is elsülyesztett. Ennek a hajónak a legénysége is kapott annyi időt, hogy biz­tosságba helyezhette magát. A legénység már meg is érkezett Liverpoolba, Az antant veszteségei. (Frankfurt, január 31.) A „Frankfurter Zei­tung" érdekes adatokat közöl ama veszteségek­ről, amelyek a háborúban ellenfeleinket érték. Ezek szerint Németországban hétszázezer, Ausztria-Magyarországban háromszáznyolcvan­ezer orosz hadifoglyot őriznek. Az orosz hadi­foglyok száma tehát meghaladja a milliót. Ha most hitelesnek fogadjuk el a „Times" ama köz­lését, hogy Oroszország vesztesége egymillió­háromszázezer halott és sebesült és hétszázezer fogoly, az orosz haderő egész vesztesége körül­belül kétmillió ember. Franciaország vesztesége valamivel kisebb. Mintegy negyedmilliónyi francia hadifogoly van Németországban. A milanói „Corriere della Sera" a háború első négy hónapja után megállapította, hogy a francia hadsereg le­génységének több mint felét elvesztette halálo­zás, sebesülés vagy hadifogság folytán. Az utóbbi hetek különösen veszteségteljesek vol­tak Franciaországra nézve, Joffre nagy offenzí­vája külföldi jelentések szerint mintegy négy­százezer főnyi összveszteségre omlott össze. Ha két hónappal ezelőtt a franciák vesztesége egy­millió volt, úgy nem túlzás, hogy máig a fran­cia haderő összvesztesége már másfélmillió ember. Hogy a francia hadsereget mind érzé­keny és jelentékeny veszteségek érték, kitűnik abból, hogy Millerand hadügyminiszter még most is vonakodik veszteségi listákat kiadni. Az oroszok és franciák nagy veszteségeihez járulnak még az angolok és belgák veszteségei, amelyek együttesen negyedmillióra becsülhe­tők. Ellen­feleink teljes vesztesége tehát megkö­zelíti a négymilliót és most már az utolsó tar­talékokhoz folyamodnak. Oroszországnak már nincs is több tartaléka, Franciaország pedig a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a még hátralevő férfiakat és ifjakat is a csatasorba küldhesse. Védettedés a Z­eppe­inek ellen. (Stockholm, január 31.) Az „Evening Standard" jelentése szerint angol tüzércsa­patokat küldtek ágyukkal Cromer, Norwich, Yarmouth és Harwich városokba, hogy meg­védjék ezeket a német repülőgéptámadások ellen. Anglia déli partvidékén, különösen Sherness, Portsmouth és Dover városokban hasonló intézkedéseket tettek. Bombázott városok. (Kopenhága, január 31.) A „Newyork He­rald" párisi levelezője jelenti: Thann vidékét a németek napról-napra a legborzasztóbb ágyútűzzel bor­­tják el. A múlt héten nem ke­vesebb, mint ötezer gránát esett Thann vá­rosára. (Rotterdam, január 31.) Az angol flotta január 30-án rendkívül hevesen bombázta a belga partokat. A bombázás különösen a Westende körül levő magaslatok ellen irá­nyult. NÉPSZAVA awsW^-^^Mftaafc^aat i i tnTMnn,iwwwmiiw I' JMUSNM Í915 feEru'ár í. (Páris, január 31. — Havas.) Több német Taube-repü­lőgép pénteken átrepült Bailleil fölött és több bombát dobott le. A bombák a pályaudvar közelében estek le és némi kárt okoztak. Portugália a háború ellen. (Genf, január 31.) A madridi „El Liberal" jelenti Lisszabonból. Lisszabonon kívül számos más garnizon­ban is tiltakoztak a tisztek Portugáliának a háborúban valói részvétele ellen. Mindenfelé az a kívánság nyilvánul meg, hogy nyomban szüntessék meg a háborús előkészületeket. A Szuezi-csatorna közelében a törökök. * A több várost el­f­og­lalták. Magántáviratok jelentik, hogy az Egyip­tom ellen előnyomuló török seregek köze­lébe érkeztek a Szuezi-csatornának és több jelentős várost foglaltak el a csatorna kör­nyékén. Hivatalosan még nem erősítették meg ezt a nagyjelentőségű hírt, amely ka­tasztrofális eseménye lehet az angol nem­zetnek, ha a jelentés igaznak bizonyul. A jelzett városoknak elfoglalása a csatorna környékén, annyit jelent, hogy az előnyo­muló török sereg uralja a terepet, ahol az angol-török hadviselésnek legelkeseredet­tebb küzdelme fog lefolyni. A Szuezi-csa­torna elhódítása óhajtott célja a török had­seregnek, ha ez sikerülne, fele tüdejére meghalt a ziháló, háborúidéző, megbü­nte­­­tett Anglia. ""­­* * A Szuezi-csatorna közelében. (Amsterdam, január 31. — A „Magyar­ország" távirata.) A Reuter-ügynökségnek jelentik Kairóból, hogy az Egyiptom felé nyomuló törökök­ elfoglalták Katieh, Bi­reldneidar és Morjahreho városokat, Bir Mabeluk szintén a törökök kezébe került. Kebrinál a Szuezi-csatorna mellett, éjjeli támadást intéztek az angol és indiai csapa­tok ellen. (Katieh Egyiptom felső részében, a csatorna keleti partjától Ziem messzire fekszik, Portsaid­tól délkeletre. A többi kisebb helység szintén a csatorna közelében van.) (Amsterdam, január 31.) A „Daily Mail"-­ nak jelentik Kairóból, hogy a török csapa­tok a Szuezi-csatorna közvetlen közelébe jutottak. Orosz hazugságok cáfolata. (Konstantinápoly, január 31.) Hivatalosan közlik: Az orosz kommünikének az az állítása, hogy 131 török tisztet fogtak el, hazugság, ame­lyet az oroszok — rendes szokásuk szerint — egyszerűen kitaláltak, hogy az orosz hadsereg­nek a folytonos vereségek miatt már megren­dült erkölcsi erejét némileg fokozzák. A való­ság az, hogy 31 török tiszt, akik tábori kórhá­zakban feküdtek, az oroszok fogságába jutott. Az oroszok ebből 131-et csináltak egyszerűen úgy, hogy a harmincegyhez hozzáadtak még százat. Erősítik az oroszok a kaukázusi hadseregüket. (Konstantinápoly, január 31.) Az oroszok kaukázusi hadseregük megerősítésére újabb szibériai ezredeket küldtek a frontra. A Kau­kázusban az orosz katonák ugyanis nagyon sokat szenvedtek a hidegtől. Azt hiszik, hogy ezek a szibériai ezredek a téli idő viszontag­ságait sokkal könnyebben fogják elviselni.

Next