Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-02 / 114. szám

1915 március 41. veszteségeket szenvedett, de még sokkal jelenéízékenyebbek voltak az oroszokéi. Az oroszok hozzávetőleges számítás szerint akkoriban 25.000 embert vesztettek. Az általános helyzetre való tekintettel az Ilvangorod körüli harcokat is félbe kellett szakítani. A hadtest a sziléziai határtól dél­nyugatra eső vidékre tolódott el, ahol más­­hadseregcsoportokkal együtt Felső-Szilézia védelmére hatalmas ellenállást képezett. A hadtest további sorsáról ma még nem lehet beszélni. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy a hadtest, minden tisztje és csapata, tekintet nélkül, hogy a hadsereg vagy a­ hon­védség mely fegyverneméhez tartoztak, min­denütt kiválóan megfelelt. Bizonyítja ezt: a tisztikar és a legénység igen sok tagjának jutott kitüntetés. Igen kiváló kvalitást, össz­hangzó együttműködést bizonyított a had­test-főhadiszállás, magas intelligenciájú ön­álló tevékenységre képes tisztek elitejének csoportja, amelynek minden tagját, körül­tekintő nyugalom és szeretetreméltóság tel­jessége jellemez. Csakis a hadsereg vezérkara és szervei tevékenységének köszönhető, hogy még a legsúlyosabb helyzetben is az össze­köttetés, a föl- és leszállítás mindenkor hi­bátlanul működött. A leglényegesebb tanúság — így fejezte be előadását Puhalló — amelyet mint had­testparancsnok eddig meríthettem a hadiese­ményekből, az, hogy minden tudákosságnak, minden kiképzésnek föléje helyezendő a fe­gyelem és a jellem és ahol e tulajdonságok jelen vannak, ott a siker soha sem maradhat el („M. T. I.") A »háborús válság hatása &­­semleges államokban, a munfoasiéliki&íiség 2?dnidban, Surgd­piátans ífrlQiSE'Országban és az, Egyesült Jóitarm­a­sban. A­ dán szakszervezetek országos központja nyomban a háború kitörése után elhatározta, hogy a válság alatt minden hónapban meg­számlálja a munkanélkülieket. Az első szám­lálás 1914 augusztus 22-én, a­ második októ­ber 24-én volt; a­ harmadikat december vé­gén kellett volna megtartaniuk, de arra való tekintettel, hogy karácsony táján rendesen nagyobb nyugtalanság észlelhető a munka­piacon, január 23-ára halasztották el a szám­lálást. Az alábbi számadatok megértéséhez előre kell bocsátanunk, hogy az ország éghajlati viszonyai és ipari fejletlensége következté­ben, normális viszonyok között is minden év novemberében meglehetősen nagy munka­nélküliség szokott beállni, különösen az építőiparban. Ez az évenként visszatérő téli krízis rendszerint,január végén jut el a csúcs­pontjára és áprilisban ér véget. Ez a­ normális válság mostan természetsze­rűen rendkívüli lefolyású. Az augusztusi számlálásnál az előző év 3,8 százaléka helyett, 11,3 százalék munkanélkülit találtak. Októ­ber végén a múlt év 5 százaléka ellenében 1.7 százalék volt a munkanélküli, január 23-án pedig 17.6 százalék a múlt év január­jának 17.2 százaléka ellenében. A munkanél­küliek száma tehát most tulaj­donképen nor­mális. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szakszervezetek 6900 tagját katonai szolgá­latra hívták be és így most ezek nem jönnek számításba. Ennyiben bizonyos eltolódás is történt, mert különböző iparágak aránytala­nul sokat szenvednek a munkanélküliség miatt, míg más iparágakban éppen a rend­kívüli viszonyok következtében sokkal több a munka, mint máskor. Ez az eltolódás rész­ben a válság alatt történt. Olyan körülmény ez, amely enyhítően hatott az általános hely­zetre, amennyiben nem mindig ugyanannak az iparágnak a munkásai szenvedtek a válság következtében. A mostani és a normális idők között való különbség általában az, hogy a rendes téli válság most nem karácsony táján, hanem már augusztusban megkezdődött. A munkanélküliség számadatainak emlí­tett eltolódásai igen világosan kitűnnek a há­rom főfoglalkozásra vonatkozó alábbi szá­mokból : Az összes eredmény az, hogy az első szám­lálásnál az átlagos munkanélküliség három­szor akkora volt, mint normális időkben, a második számlálásnál kétszer akkora és ja­nuár végén épp olyan, mint a normális évek­ben. A bolgár kereskedelmi­ és munkaügyi mi­nisztérium hivatalos vizsgálódásai alapján kimutatja, hogy ez idő szerint Bulgáriában 20.600 ipari munkás van munka nélkül. Ezek­nek az adatoknak a megbízhatósága nyom­ban kétségessé válik, amikor Várnából azt az értesülést kapjuk, hogy magában ebben a városban 7000 munkanélküli van. A kor­mány adatai egyébként sem vonatkoznak más munkáskategóriákra, csupán csak az ipari munkásokra. A kis Bulgáriában azon­ban már ez is óriási nagy szám és így nem lehet csodálkozni azon, hogy a munkanélkü­liség erős nyomást gyakorol az egész gazda­sági életre. A munkanélküliekről való gondoskodás mindegyre nagyobb feladatokat ró a pénz­ügyileg éppenséggel nem fényes helyzetben levő bolgár szakszervezetekre. A gazdasági élet pangása következtében a munkanélküli­ség állandóan növekszik és a munkásság a legnagyobb nyomorban szenved. A szakszer­vezetek nem tudják teljesíteni az e tekintet­ben rájuk rótt feladatokat. Nyilvános gyűj­téseket rendeznek, azonfelül pedig a közsé­gekhez fordulnak támogatásért. Szófia, köz­ségtanácsa elhatározta, hogy 2000 frank pót­lékot ad a szakszervezeteknek a­­ munkanél­küliek segélyezésére. Az összeget erre a célra alakított bizottság osztja ki a szakszerveze­tek között abban az arányban, amint tagjai­kat eddig segélyezték. Különösen figyelemre méltó, hogy Bulgáriában már lépéseket tesz­nek a genti rendszer kiépítésére. A Critica Socialeben, ebben a kiváló olasz szociáldemokrata folyóiratban, amely Turati elvtárs kiadásában jelenik meg, a következő­ket olvassuk a munkanélküliség kérdésérő­l: Ebben az abnormális időben akad mégis valami, ami alkalmazkodik és normálissá válik ; ez a munkanélküliség. Az emberi­­természet mindenhez hozzászo­kik, csakhogy élhessen. Miután augusztus­ban a háború kitörése mélyreható módon megzavarta a gazdasági életet, minden or­szágban újra munkához fogtak. Aki nincsen a háborúban, az a háború számára dolgozik. Úgy a háborút viselő, mint a semleges orszá­gokban a katonai szállítások fölszívták a rendelkezésre álló munkaerőt, főként pedig a specializált erőket. Olaszországban az orszá­­­gos munkásiroda körkérdéseket adott ki. Az első kérdés a hazatérő kivándorlókra vonat­kozott, akik nem találtak munkát. A január elsején kiadott jelentés szerint ez a vizsgálat a­ következő eredménnyel járt: 60 tartó­*­­hiányba 398.099 személy tért vissza, ezek kö­­­zül 236.912 munkanélküli. A további vizsgá­latot Délolaszország tizenegy tartományán­ban tartották. Ennek eredménye szerint nor-­­mális időkben az utóbbi néhány éven át 54.608 volt a munkanélküliek számának átl­­aga, az idén azonban 173.190 munkanélkülit találtak, úgy hogy a­ munkanélküliek száma 118.582-vel emelkedett. 15 tartományban és 491 községben (összesen 636 községben) 188.584 munkanélkülit találtak. Ezek közül 179.073 férfi és 49.511 nő. Ezek azonban egyáltalán nem pontos adatok. Annak ellenére, hogy a szövetségesek nagy megrendelésekkel látták el az amerikai fegy­verkező ipart, a munkanélküliség ijesztően növekszik. Csak néhány állam és szakszerve­zet tesz kísérletet arra, hogy időről-időre megállapítsa a munkanélküliek számát. Egy­­általán nem egységes eljárás alapján gyűj­tik az adatokat, főként pedig nem olyan sta-* tisztika, alapján, amely magában foglalná valamennyi állam adatait. Ezért a nagyon csalóka becslésekhez folyamodnak. Mind­­amellett bizonyos, hogy a munkanélküliek nyomora és száma a belső politika legsürgő­­sebb kérdésévé vált. A nyomor enyhítésére azonban alig tesznek intézkedéseket. Némely város igazán amerikaiasan intézi el az ügyet, amennyiben a munkanélkülieket egyszerűen kiutasítja. A kaliforniai lapok nagyon dicsér­tik ezt az új eszközt, amellyel megszabadul­­nak a nem kívánatos elemektől. Rajzokban mutatják meg, hogy­ a polgári csőcselék, amely polgárőrségnek nevezi magát, tűzoltó­fecskendővel űzi ki a munkanélkülieket a város területéről. Közben a szocialista párt nagykiterjedésű agitációt indított, hogy a közvélemény és a hatóságok figyelmét erre a kérdésre irá­nyítsa. Ezt főként a február 12-én tartandó ,,Munkanélküliek napjá"-val igyekszik el­í érni. Ezen a napon különböző helyeken gyű­léseket tartanak. A pártnak a munkanélkül­­iség kérdésében fölállított követeléseit kér­, vény alakjában megküldték a törvényhozó testületek valamennyi tagjának. Ausztráliában mind fenyegetőbbé válik a­ munkanélküliség. Csak Melbourneben 3000 munkanélküli szakszervezeti tag van. 300—1 400 hajléktalan tölti az éjt a hidak alatt. A­ farmerek is rossz helyzetben vannak. Nagy volt a szárazság és rossz volt a termés. Nincs vetőmagjuk, ugy hogy a kormány kénytelen volt állami előlegeket adni. Csak igy tudják a jószágot élelmezni és a földet bevetni. A m­un­ka­n­él­kü­l­iek száma: 1914 Az augusztus előző 22-én évben Az épitőiparban és az asz­talosoknál 12.0%' 2.8%' A tanulatlan munkásoknál 13.3%' 4.5%' Az iparban 9.6% 3.8%' 1914 Az október előző 24-én évben Az épitőiparban és az asz­talosoknál 13.3%' 7.1%' A tanulatlan munkásoknál 13.8% 6.0%­ Az iparban 5.8% 6.8%, 1915 Az január előző 23-án évben Az építőiparban és az asz­talosoknál 43.2%' 35.7% A tanulatlan munkásoknál 23.2%­ 26.9% Az iparban 6.3% 5.3% NÉPSZAVA 7 MEGJELENT a háború diplo­máciai okmánytárának magyar kiadása. A visigi­áboru okiratai? 1. A német fehérkönyv. Ára 40 fill. 2. Az osztrák-magyar vöröskön­yv. Árm. kor. Diplomáciai akták a háború előzményei­nek történetéhez. A monarchia és Német­ország háborús dokumentumainak, az el­lenséges és semleges hatalmakkal folyta­tott tárgyalásoknak, jegyzék­váltásoknak, bizalmas követi jelentéseknek, okmányok­nak gyűjteménye magyar fordításban. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben Budapest, VII. Erzsébet-ktirút 35. szám.

Next