Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-15 / 138. szám

Iplő március 15. NÉPSZABI anélkül, hogy eredményt ért volna el. A tö­rökök nem szenvedtek veszteséget. A fény­, szórók sértetlenek maradtak. Az angol éjjeli támadás teljes kudarca kö­vetkeztében csütörtökön egész napon át, a szép idő ellenére is, teljes nyugalom ural­kodott. A Dardanellák középső erődei sér­tetlenek. A szombati és vasárnapi nagy bom­bázás összes nyomait eltüntették. A tisztek és a legénység szelleme kitűnő és bizakodó. Hét hadihajó harcképtelen lett. (Athén, március 14.) A pireausi kikötőben két nap óta időzik a „Kanada" nevű kórház­hajó francia zászló alatt. A hajón három­száz sebesült van. Ami mutatja, hogy a szö­vetségesek vesztesége a Dardanelláknál nem olyan csekély, amint azt állítják. A kórház­hajó matrózai azt beszélik, hogy a Darda­nellák támadása folyamán a hajó elindu­lásáig hét hadihajót tett harcképtelenné az erődök tüzelése. Sikertelen támadások. (Konstantinápoly, március 14.) A Darda­nellák ostromának részleteiről az „Osmani­scher Lloyd" tudósítója a következőket je­lenti : Március 10. Ma kisebb jelentőségű ágyúhar­cokon kívül a Dardanellákban nem volt fonto­sabb esemény. Már kora reggel kezdték az angolok Szmirnát bombázni. A városra 239 lö­vést tettek, azonban kisebb tüzektől eltekintve, semmi eredményt nem értek el, gránátjaik a vízbe hullottak. Viszont tüzelésünk nagyon si­keres volt. Az angol hajók déltájban eltávoz­tak az öbölből. A nagy köd miatt nem tudtuk megállapítani pontosan, hogy tüzelésünk mi­lyen károkat okozott az ellenségnek, de szörnyű segítségkiáltásokat hallottunk és este a dagály számos angol tengerészsapkát és egyéb föl­szerelést vetett partra. Megállapítottuk, hogy a támadások a Darda­nellák ellen nagyon gyöngék. Egy francia ra­diotelegramot fogtunk el, amely egyik hajóról ment a hadügyminisztériumnak és azt közli, hogy a rossz idő miatt a francia hajók kény­telenek az ostromot szüneteltetni. Az ideérke­zett angol hivatalos jelentések elismerik, hogy a Dardanellák ostrománál résztvevő angol ha­jók közül eddig jóformán mindegyik megsé­rült. Ezek ugyanis azok a jelentések, ame­lyeket szintén elfogtunk és amelyeket az os­tromot vezető parancsnokság kü­ld az admira­litás első lordjának. A Reuter-ügynökség hiva­talos jelentése abszolúte nem fedi az itt, köny­nyen megállapítható valóságot A jelentés sze­rint március 4-től 10-ig az antant itteni akció-f­iánál mindössze huszonöt halott és huszonnyolc sebesült van, holott nálunk, Gallipoliban né­hány száz sebesült fekszik és Szalonikiben mintegy ezer. Ma jegyzőkönyvben szögeztük le, hogy az orosz flotta 7-íki Fekete-tengeri bombázásá­nak csupa polgárember esett áldozatául, ami még növeli az oroszok eljárásának barbár vol­tát. Kora reggel érkezik híre annak, hogy Talaat bég, szófiai török követ ellen merényletet kö­vettek el. Amikor éjjel hazament szófiai laká­sára, többen megtámadták, de ő, herkulesi erejű ember lévén, kiszabadította magát támadói karjai közül és egy kavaszt agyon is lőtt. Az eset nálunk óriási föltűnést keltett és azt hall­juk, hogy Konstantinápolyban a lapok külön kiadást adtak. Nálunk általában roppant nép­szerű volt Talant bég és nagy részben neki kö­szönhetjük azt, hogy Bulgária olyan meleg ba­ráti érzelmet mutat irántunk. Lehet, hogy ez is egyik oka a merényletnek. Nyugalom van a Szuezi-csatornánál. (Berlin, március 14.) Kairói jelentés sze­rint a Szuezi-csatorna körül most teljes nyugalom uralkodik. Az angolok a fehér­­csapatokat visszavonták és az indiai csapa­tok őrködnek a csatorna mentén. Az indiai lovasságot, amelyet szintén elvontak a csa­torna mellékéről, angol lovastestekkel együtt a Sinai-félszigeten levő beduin csa­patok visszaszorítására küldték ki. Francia cirkáló egy palesztiniai kikötőben. (Konstantinápoly, március 11.) Egy francia cirkáló tegnapelőtt reggel befutott Haifa ki­kötőjébe és gőzcsónakkal kutatásokat végez­tetett, de sietve távozott, amikor észrevette a török katonák közeledését. (Haifa Palesztina egyik legjelentékenyebb kikötője.) Török katonák dicsérete. (Konstantinápoly, március 14.) A szmirnai vilajet közigazgatási tanácsa elhatározta, hogy köszönő átiratot intéz a hadsereg pa­rancsnokságához azért a vitéz magatartásáért, amelyet a csapatok Szmirna bombázása alkal­mával tanúsítottak. A Balkán hírei. * Szerbia élelme. — Bulgária nem mozgásit. — Románia semleges­sége és a pénzügyminiszter le­mondása. — Munkában az u­­gttrfig kormány. A Balkán-államokról kevés a jelenteni való. Nisi tudósítás szerint Szerbiában nincs élelmiszerhiány, de az élelmiszer ára azért fölszökött. Bulgáriából külföldi lapok azt a hírt terjesztették, hogy százezer em­bert mozgósított Ezt a hírt, a „Bolgár Távirati Iroda" megcáfolja, Románia pénzügyminisztere lemondott. Ebből azt következtetik az ottani illetékes körök, hogy a kormány ragaszkodik a semleges­séghez. A lem­ondó miniszter ugyanis a kormány tagjai közül leginkább rokon­szenvezett az antanttal. Görögországban, az ottani jelentések szerint, kedvezően fogadták az új kormányt, amely már hozzálátott munkájához. * A helyzet Szerbiában. (Zürich, március 14.) A „Neue Züricher Zeitung" nisi tudósítást közöl, amely szerint Szerbiában még nincs élelmiszerhiány, bár­az élelmiszerek ára roppantul megdrágult. Lisztben nincs hiány és ami a húskérdést il­leti, ökör, disznó, juh, kecske és vad bőven van. Zöldség és gyümölcs is akad. A nyomor mégis rettentő a vidéken a szegény nép kö­zött, mert az összes férfiak mind hadba men­tek. Már az öregek is hadba készülődnek és az új rekruták közül is nagyon sok még gyer­mekkorban van. Némely falu mintha telje­sen elnéptelenedett volna. Bulgária nem mozgodit. (Szófia, március 14.) A „Bolgár Távirati Iroda" jelenti: A külföldi sajtó egy részében elterjedt híresztelés, amely szerint Bulgária százezer embert mozgósított, alaptalan. Az orosz bérencek ellen. (Szófia, március 13.) A Dardanellák bombázá­sával és a görögországi válsággal kapcsolatban egyes oroszbarát lapok követelték, hogy Bul­gária lépjen azonnal akcióba Törökország el­len, mert különben elszalasztja a kedvező idő­pontot A szocialista munkások lapja, a Rabod­nicseszki Vjesztnik, erre vonatkozólag a kö­vetkezőket írja: Ezt az esztelen riadót kétség­telenül az orosz követség inspirálta és bősége­sen megfizette. A russzofilek menjenek a po­kolba a­ barátaikkal együtt, ha nekik úgy tet­szik, de hagyják Bulgária népét nyugodtan, miután már tönkretették két évvel ezelőtt. A bolgár nép már egyhangúlag kifejezésre jut­tatta azt a kívánságát hogy hagyják békében élni. Bulgária undorral fordul el a háborútól és átkoz titeket és azokat, akik titeket inspirál­nak, akik Bulgáriát vérébe fojtották és szeren­csétlenségbe döntötték. Ha a russzofilek meg­őrültek, kényszerzubbonyt kell rájuk teríteni az őrültek házában. A bolgár nép megvetéssel fordul el idegen érdekek ilyen vakmerő eszkö­zeitől. A román pénzügyminiszter lemondott. (Bukarest, március 14.) Costinescu pénz­ügyminiszter beadta lemondását. A pénz­ügyminiszter a román kormány tagjai közül leginkább rokonszenvezett az antanttal és az intervencionisták leginkább az ő befolyásá­ban bíztak. Lemondása csak megerősíti azt a tényt, hogy a román kormány és az összes illetékes tényezők szilárdul ragaszkodnak Románia föltétlen semlegességéhez. (Bukarest, március 14.) Costinecku pénz­ügyminiszter, aki néhány nap előtt félre­értés folytán beadta lemondását, ma vissza­vonta. Az új görög kormány. (Athén, március 14.) A vidékről érkező je­lentések szerint a Gunaris-kormányt az egész országban kedvezően fogadták. A kormány most a választói névjegyzékek összeállításá­val foglalkozik, ami igen nagy munka a Gö­rögország által újonnan hódított területeken. Különösen az ország pénzügyi helyzete ad sok gondot a kormánynak. A pénzügyi hely­­zet éppen nem rózsás, de — amint Gunaris mondta — az orvoslás lehetősége nincs ki­zárva. A kamara munkájának megszakítása következtében még nem intézhették el a nem­zeti bankkal kötendő szerződés dolgában be­terjesztett javaslatot, amelynek megszavaz­ta­tása után a kormány negyven milliós köl­csönt kapna a legfontosabb szükségletek fö­dezésére. 3 Márciusi ünnepély- Munk­ásműszedvelők előadása. A munkásműkedvelők márciusi ünnepélye minden várakozáson felüli óriás résztvétel mellett folyt le vasárnap délután az Építőmun­kások Otthonában. A terem zsúfolásig megtelt és százakra ment azoknak a száma, akik nem fértek be. Olyan volt a környék, mint a boldo­gabb időkben valamely izgalmas népgyűlés al­kalmával, csak — sajnos — itt az utcán nem le­hetett a künnrekedtek részére előadást tartani. Ez a példátlan fölvonulás örvendetes bizony­sága annak, hogy nem volt alaptalan derék mű­kedvelőink reménysége, amellyel a mai nehéz, viszonyok között is számítottak a proletár­közönségre. Valósággal „éhe a szépnek" volt az, ami a mostani élet ezer gondjával, a távollevők sorsán való aggódással gyötört munkásságot a színpad elé terelte, ahonnan érzéseinek mű­vészi fölcsendülését, eszméinek a költészet és zene szárnyain való fölviharzását és — ne ta­gadjuk, mert nem szégyen ez! — borús kedé­lyeinek földerítését várta. És örömmel állapít­juk meg, hogy a várakozás minden irányban kielégítést nyert. Közönség és előadók teljesen meg lehetnek egymással elégedve. Ez a közön­ség megérdemli, hogy sokkal nagyobb helyi­ségben, több kényelemmel és még fokozottabb, még változatosabb színvonalú műsorral állja­nak elő és a munkásműkedvelők megérdemlik, hogy az a közönség, amelyért oly önzetlenül, oly nemes hevülettel, oly fáradhatatlanul dol­goznak, állandó támogatásával buzdítsa őket a haladásra, a fejlődésre. A színpad agitációs ha­tását pedig föl kell ismernie pártéletünk min­den tényezőjének, úgy az intézmények vezetői­nek, mint a munkástömegeknek és ki kell ak­názni a proletárérzések erősítésére, a szo­cialista igazságok terjesztésére, a munkás­osztálytudat fokozására azt a lehetőséget, ame­lyet a színpad az előadó és a közönség közötti közvetlenséggel nyújt. Csak meg kell nézni, hogy a nyomtatásban szürke sorok mily ha­tást, mily lelkesedést váltanak ki a tömegből, amikor a szavaló vagy az énekes ajkáról zen­dülnek feléje. És el kell gondolnunk, hogy mennyire fokozódik, mennyire mélyül ez a ha­tás, ha az élet nagy küzdelmei, a sors nagy kérdései a drámai forma megjelenítő erejével tárulnak a néző elé. Minden ilyen előadás után erősebb lesz a vágy, hogy minél előbb állandó színpadja legyen a munkásságnak, ahonnan a művészet eszközeivel erősítsék világtörténelmi hivatásának megfelelő, küzdelmében,, fejleszt.

Next