Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-16 / 139. szám
8 kommüniké, amely egy francia hadtestnekAfrikában a behajózásra való teljes készenlétét jelenti, arra enged következtetni, hogy a szövetségesek a Dardanellák elleni operációt siettetni fogják. Görögország tiltakozik. (Milano, március 25.) Görögország tiltakozott az ellen, hogy a szövetséges hajóraj a "Dardanellák elleni akciójában Lemnos szigetét bázisul használja föl. A szövetségesek erre azt felelték, hogy a görög tiltakozást nem vehetik tudomásul, mert Lemnos, Tenedos és Nasos szigete Törökország tulajdonai, annak ellenére, hogy azokat a balkáni háború óta görög csapatok tartják megszállva. (Zürich, március 15.) Olasz lapok jelentése szerint a görög kormány elhatározta, hogy újabb, ezúttal energikusabb hangú tiltakozó feliratot fog intézni a szövetséges hatalmakhoz, amelyek a görög szigeteket operációjuknál fölhasználják. Skis, ang©J@k Kisázsiábban. (Páris, március 15. — Rómán át.) "Az Záglice. Havas jelenti: Paerse viceadmirálisa, vezetésére bízott flotta-különítménnyel Szmirna bombázását folytatta. Az angol és francia hajók élénken ágyúzzák a török ütegeket. Az eredményt nem ismerjük. Öt speciálhajó a szmirnai öbölben elhelyezett aknák állandó fölszedését végzi. Négy görög petróleumszállító hajó s egy hollandi kereskedelmi gőz is hirtelen elhagyták a veszélyeztetett kikötőt. Chiléból tudatják hogy két dreadnought, két francia tengeralattjáró és egy angol cirkáló Brgulába érkezett. A szmirnai erődök szakadatlanul bombázzák a flottát. (London, március 15. Rómán át.) A Times'''jelenti, hogy az angolok által a torzsa tenger''partjára Indiából küldött hadtest célja, hogy Sat-el-Arab és Basszarab birtokában a Tigris és Eufrát felé masírozzon és hogy Bagdad ellen az operációt megkezdje. * Görö gország magatartásásan* — A szerfeek és a maeester»i»5 fcoisjárol«, — Az antánt lemond Prominía szfvetségérffl. • Görögország magatartásában Venizelos bukásával változás állott be, amit az ujabb hírek megerősíteni látszanak. Az új miniszterelnök visszahivatta a konstantinápolyi görög katonai attasét, aki Venizelosszal törökellenes politikát, folytatott. Az athéni angol követ viszont maga kérte a visszahívását kormányától. Állítólag ő is jó viszonyban volt Venizelosszal. Macedóniában, amint újabban jelentik, újabb, összeütközések vannak a bolgárok és a szerbek között. A macedón szövetség végrehajtó bizottsága hosszabb kiáltványnyal fordul a művelt világhoz és megbélyegzi azt az eljárást, amelyet a macedón bolgárokkal szemben elkövetnek. * # Miért mondott le Venizelos. (Szófia, március 15.) Az „Utro" mai száma athéni táviratot közöl, amely megállapítja, hogy Görögország magatartásában teljes fordulat állott be. Abban a versengésben, amely a Venizelos és a vezérkari főnök között támadt, eleinte a miniszterelnök kerekedettfölül, ugy hogy a király rendelkezési állománybahelyezte a vezérkar főnökét. Amikor azután elérkezett a döntés ideje, Konstantin király ismét Dusmanishoz fordult és újból kitört a nézeteltérés közte és a miniszterelnök között, ezúttal azonban a király a vezérkar főnökének álláspontjára helyezkedett és Venizelosnak mennie kellett. Érdekes, hogy Eliott athéni angol követ, akiről köztudomású, hogy bizalmas viszonyban volt Veniz. NÉPSZAVA 1915 március 16. zelosszal, az ő bukása után kormányától visszahívását kérte. Visszahívták a konstantinápolyi görög katonai attasét. (Frankfurt, március 15.) Konstantinápolyból táviratozzák a „Frankfurter Zeitung"nak. Az új görög miniszterelnök visszarendelte Konstantinápolyból a görög katonai attasét, aki már tegnap el is utazott. A görög katonai attasé Panas konstantinápolyi görög követtel, akit szintén visszahívtak régebben, Venizelos törökellenes politikájának híve volt és ezért sietett őt Konstantinápolyból eltávolítani Gunaris, Németország új athéni követe. (Berlin, március 15.) Athénből táviratozzák. Gróf Mirbach, az új német követ, kihallgatáson volt a királynál és átadta megbízólevelét. Harcok Macedóniában. (Szófia, március 15.) Az isztipi kerületben, Zlatovo, Brava, Meskovica és Bogoslav községek, ahol a szerbek borzalmasan kínozták a macedón-bolgárokat, erős bolgár bandák törtek be, a helységekből elűzték a szerb hatóságokat és a lakosságot és Bogoslavnál ütközetet vívtak a szerb bandákkal. A szerbek súlyos veszteségeket szenvedtek, a bolgárok pedig nyert ütközet után visszavonultak a határra. Szófiában ezek a legújabb események még fokozzák az eddigi izgalmat és az esténként megújuló tüntetések jelszava még mindig: „Adjátok vissza Macedóniát!" „Előre Macedónia felé!" A macedón szövetség kiáltványa. (Szófia, március 15.) A bolgár távirati iroda jelenti. A macedón szövetség végrehajtó bizottsága a művelt világhoz a következő fölhívással fordul: Több mint két esztendő óta szüntelenül hallanunk kell a bukaresti szerződés által erőszakkal idegen és borzalmas járom alá helyezett testvéreink szivettépő sóhajtásait és kiáltásait. Macedonia, amely még a török uralom idején is bizonyos nemzeti és kulturális szabadságokat élvezett, ma minden jogtól megfosztott ország, amelynek lakosságát új urai a legbarbárabb módon kínozzák. A szerbek és görögök, miután népjellegre, történelmi hagyományra és nemzeti eszmére nézve idegen tartományt ragadtak magukhoz, az eszközök válogatása nélkül igyekeznek a lakosságot nemzetiségétől megfosztani és ha, más eszköz nem használ, a lakosok elüldözéséhez és tömeges megsemmisítéséhez is folyamodnak. Ebben a pillanatban nyoma sincs többé a nagyszámú bolgár iskolának és templomnak, a Macedóniában annyi áldozattal és fáradtsággal terjesztett csodálatos bolgár kultúrának, brutálisan elnyomják nemzeti érzését a macedónoknak, akik azonban kemény megpróbáltatásaik közepette is megingathatatlanul bolgároknak érzik magukat és csak azokat az eszményeket és reményeket táplálják, amelyeket az egész bolgár fal. Macedónia új elnyomói a bolgár iskolákat és templomokat kivétel nélkül bezárták, a tanítókat és papokat az utolsó emberig elűzték. Idegen lelkészeket kényszerítenek a bolgárokra és kényszerítik őket, hogy gyermekeiket szerb és görög iskolába járassák. Fosztogatások, gyújtogatások, letartóztatások, testi fenyítések, erőszak, gyilkosságok napirenden vannak. Bulgária területén tízezernyi menekült van, akik elhagyták otthonukat, hogy ne legyenek kitéve elviselhetetlen üldözéseknek és kínzásoknak. E menekültek elbeszélései a macedóniai brutalitásokról hatással vannak a leghidegebb szívre is. (Itt következik egész sor a konkrét eseteknek, amelyekben hatósági közegek fosztogatásairól, erőszakos cselekedeteiről, gyilkosságairól vannak megdönthetetlen bizonyossággal esetek fölsorolva. Vég nélkül folytathatnók ezt a szomorú fölsorolást, mondja ezután a fölhívás, de a fölsorolt tények eléggé elképzelhetővé teszik azt a véres rendszert, amely megkínzott hazánkban uralkodik. A macedón jótékonysági társaságok, amelyek a török uralom idején alakultak, hogy megkönnyítsék föl nem szabadított testvéreink sorsát, ma kényszerítve látják magukat a műveit világ közvéleményéhez appellálni, hogy bélyegezze meg Macedónia, új zsarnokait, inkvizitorait. A művelt világ fölháborodása meg fogja remegtetni Macedónia hóhérait és meg fogja állítani őket bűnös buzgóságukban, amelyet mindennek, ami bolgár, üldözésében kifejtenek. Angol lap Romániáról. (Rotterdam, március 15.) Az angol lapok napnap után föltűnő módon foglalkoznak Romániának az antanttól mindinkább eltávolodó politikai magatartásával. Az eddigi közlemények között a legföltűnőbb a „Daily Telegraph" legutóbbi számának egy ilyen közleménye, amely ben a lap igen energikusan állást foglal Romániával szemben és azt hangoztatja, hogy Románia még figyelemre sem méltatja azokat a garanciákat, amelyeket az ántánt a Dardanellákra vonatkozóan ígért, neki. Románia, teljesen bizalmatlan lett az ántánt iránt és ezért végleg törölni kell azok sorából, akiket az antant a jövőben szövetségeseinek tarthat. A politikkai helyzet Bulgáriában. * törvényhozás munkája, - A szocialisták és a Dardanellák Bombázása. A sobranje téli ülésszaka a hadiállapot jegyében folyt le. A költségvetés tárgyalásával, valamint számos katonai vagy háborús időkkel szoros kapcsolatban álló javaslatokkal és vitákkal telt ki. A rendes állami költségvetést a legnagyobb mértékben fektették katonai alapra. A 270 millió frankból álló állami költségvetésnek több mint a felét katonai célokra, illetve a hadikölcsön födözésére adják ki. Az európai háború, amely azzal fenyeget, hogy a balkáni államokat is a forgatagába sodorja, messzemenő előkészületekre kényszerítette a kormányt. Erre megint csak pénz kellett és a parlament újabb félmilliárdos hitelt szavazott meg. Az utóbbi hónapokban lázas munkával készülődtek. Arról már elégszer volt szó, hogy Bulgária erélyesen igyekezett újjászervezni hadseregét és harckészre fejleszteni. A kormány azonban a törvényhozás és a közigazgatás területén is azon igyekezett, hogy az ujabb idők tapasztalatait értékesítse^ _ és_ megfelelő, uj.. jogszabályokat teremtsen. Mindez atörvényhozó tevékenység arra irányult, hogy az államhatalmat megerősítse és függetlenebbé tegye. A készséges parlament nem tagadta meg a kormány kívánságait és így Bulgária, amely a háború kitörése óta hadiállapotban van, sok tekintetben igen súlyosan érzi meg ezeknek a nehéz időknek a következményeit. Így egymásután a következő törvények keletkeztek: a hadiállapotról, a haditörvényszékekről, a tábori törvényszékekről, új katonai büntető törvénykönyv, a bíráskodásról, a kémkedésről, stb. A sobranje elé most terjesztettek javaslatot a katonai cenzúráról. A parlamenttől továbbá újabb hiteleket kérnek katonai célokra. Radoszlavov miniszterelnök a parlamentben megismétli, hogy Bulgária szigorúan és őszintén semleges. A „Volja"-ból, a kormány félhivatalosából azonban sokat tudunk meg a mértékadó körök igazi hangulatáról. Így a „Volja" február 27-én föltűnő helyen a következőket írja: „Bulgária, amelyet alávaló szövetségtársa megcsalt és megrabolt, kiolthatatlan bosszúvágyat hord a lelkében . . Az alkalmas órára vár, hogy visszaszerezze azt, amit tőle elraboltak." Ez a beszéd teljesen világos. Bulgáriában a közbelépés hívei és ellenségei egyaránt érzik, hogy az ország aligha lesz képes végig kitartani semlegességében. Annál súlyosabb feladat hárul e nehéz időkben az ottani szociáldemokráciára, amely elvben ellensége a háborúviselésnek. A szociáldemokráciának azonban most nem szabad figyelmen kívül hagynia azt az alapigazságot, hogy a Szerbiának és Görögországnak jutott sokat megviselt Macedóniában tömött bolgár lakosság szenved — különösen Szerbiában — a súlyos nemzeti nyomás alatt. Szerbia, amely állítólag maga is nemzeti szabadságáért harcol, különösen érti a módját, hogy megkeserítse a macedóniai bolgárok életét Ez a kérdés természetesen hálás anyag nemcsak a háborúspártiak számára, hanem azoknak is, akik, csalatkoztak a Balkán-háborúk kimér