Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-26 / 149. szám

4 Meghiusult légi földerítés a Dardanel­lákban. (Rotterdam, március 25.) Parisba érkezett tenedesi jelentés szerint az aknakutatás a Dardanellákban a kedvezőtlen időben is sza­kadatlanul tart tegnapelőtt óta. Az újonnan fölállított török ágyúk földerítésére a szövet­ségesek hidroplánokat küldtek ki, amelyeket azonban a törökök elűztek. A hidroplánok dolguk végezte nélkül tértek vissza. Akcióba lép az orosz flotta is. (Kopenhága, március 25.) Péter­vári híradás szerint hivatalos körökben jelentik, hogy az oroszok Fekete-tengeri flottája szombaton a Bosporus keleti partja felé közeledett. A flotta további akciójáról eddig nem érkezett jelentés. * * A m­egtörélőország. * A kapitulációk eltörlése után. (Konstantinápoly, március 25.) A külföldiek Sorsairól és kötelességeiről a parlament utóla­gos jóváhagyásával rendeleti úton életbelépte­tett rendelkezések a következők: A Törökországban élő külföldiek az alkot­mányos politikai és községi jogokban nem ré­szesülnek, de megilletik őket mindazok a ma­gánjogok, amelyeket a török törvények nem tartanak fönn az ottomán állampolgároknak. A Törökországban élő idegenek alá vannak vetve a rend és biztossági föntartására vonatkozó összes törvényeknek és rendeleteknek. Költség­biztosíték ellenében a külföldiek polgári és kereskedelmi perökben igénybe vehetik az ösz­szes török bíróságokat A költségbiztosíték meg­felelő viszonosság mellett el is maradhat. Ide­gen állampolgároknak telekkönyvi, polgári, büntető- és kereskedelmi ügyeiben, még ha egyik fél sem török alattvaló, a török bírósá­gtok járnak el török törvények érelmében. Há­zasságjogi, valamint hagyatékügyi kérdések­ben nem mohamedán külföldi alattvalók között csak mind a két fél beleegyezésével járhat el a török bíróság vagy olyan esetben, ha otto­mán alattvaló is érdekelve van. Ezekben az utóbb említett körökben az érdekelt felek álla­mának törvényei, ellentmondás esetén a nem­zetközi jog szabályai nyerhetnek alkalmazást, föltéve, hogy nem ütköznek a török bi­odalom közrendjébe. A külföldiek ugyanazon föltételek mellett kötelesek adót és illetékeket fizetni, mint a törökök. Ama külföldiek szerzett jogai, akik mint ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, tanítók, hírlapkiadók működnek, épségben maradnak, ha az illetők a török tör­vények föltételeinek megfelelnek. (Konstantinápoly, március 25.) A kormány rendeletet adott ki, amelyben, tekintettel arra, hogy a hadiállapot következtében a Tuniszra, Algírra és Marokkóra vonatkozó szerződések érvényüket vesztették, a Törökországban élő tunisziakat algíriakat és marokkóiakat otto­mánoknak jelenti ki és nekik a bevándorolt é­s menekült mohamedánokat megillető jogokat adja. A Balkán és a világháború.­ ­A helyzet nem változott. — Új Balkán­szövetség ? — A guruló rubel Bulgáriában. A déli hadszíntéren, hivatalos jelentés sze­rint, nem változott a helyzet. A Balkán-államok között — természetesen Szerbia kivételével — új szövetség megala­kításának kísérlete folyik. Ez a szövetség azonban — ha ugyan egyáltalában létrejön­­— korántsem lesz az a Balkán-szövetség, amely után Oroszország vágyott s a Balkán­államokat képessé fogja tenni, hogy érde­keiket Oroszország nélkül — sőt esetleg Oroszország ellenére is­— megvédelmezzék. Különösen a bolgárok láthatják, mit várhat­nak az oroszoktól. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy orosz kéz rendezte a szó­fiai rendőrfőnök bálján nemrég történt me­rényletet is, amellyel az Oroszországnak nem tetsző bolgár politikusokat akarták elpusz­títani. Ez mindenesetre csak növelni fogja a bolgárok ellenszenvét az orosz „felszaba­dító" iránt. A helyzet nem változott (Hivatalos jelentés.) A déli hadszíntéren az utóbbi időben a Duna s a Száva mellett NÉPSZÜVA 1915 március 36. elszigetelt ágyúharcok voltak , az általános helyzet nem változott He fer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A Balkán államok szövetkezése. (Bukarest, március 25.) Románia, Bul­gária és Görögország között komoly meg­beszélések folynak, amelyek célja, hogy ez a három Balkán-állam, a háború további folyamán egységesen lépjen föl. Ha Gö­rögország nem fog Bulgáriának macedó­niai aspirációival szemben továbbra is oly makacs magatartást tanúsítani, akkor a megbeszélések eredményekép a kedvező megegyezésre sok kilátás lesz. A szófiai merénylet tettesei. (Szófia, március 25.) A „Turan" című tö­rök lap az alábbi szenzációs hírt közli: •­ A szófiai merénylő igazi neve Manasov, 26 éves s mint számvevőszéki hivatalnok volt alkalmazásban. Két év óta rendszeres kémszolgálatot végzett Oroszország érdeké­ben. Lakásán sok bombát és fontos írást ta­láltak. Több bűntársa is volt. Amikor letar­tóztatták, azt­ kérte a rendőrségen, hogy la­kásáról ruhát hozassanak neki. A rendőrség teljesítette is kérését előbb azonban átku­tatták ruháit és a fehérneműit A rendőrség meglepetve konstatálta, hogy kabátja gallér­jában — amelyet lakásáról elhoztak — gyor­san ölő méreg volt bevarrva. Kitűnt az is, hogy a merénylő Radoslavovot akarta meg­gyilkolni s az volt a célja, hogy bűntársai­val együtt a nagy zavarban hirtelen forra­dalmat szítson. (Ruszcsuk, március 25.) A Ruszcsukban megjelenő „Borba" jelenti. A bulgáriai bűn­ügyi rendőrség fáradozásainak eredménye gyanánt sikerült a nemrég a szófiai kaszinó­ban elkövetett bombamerénylet tetteseit ki­kutatni. A tettesek egyike , Sachmarszky, született szerb, akit Ruszcsukban, ahova tettének elkövetése után menekült, letartóz­tattak. A merényletet ötödmagával követte el. A­ másik merénylő, Lachmásky vallomása szerint, két tettestársukat agyonlőtte, azután golyót röpített az agyába. Az ötödik me­rénylő még életben van és münden valószínű­ség szerint rövidesen szintén a rendőrség ke­zébe kerül, miután szintén Ruszcsukban rej­tőzködik. Az angol követ a román miniszterelnöknél (Bukarest, március 25.) Az angol követ a legutóbbi napokban megjelent Bratianu ro­mán miniszterelnöknél és beszélgetést foly­tatott vele Romániát és Angliát közösen ér­deklő egyes kérdésekről. Bulgária politikája. (Szófia, március 25.) A király legközelebb kihallgatáson fogadja Malinovot a demokra­ták új vezérét. A „Kambana" a kihallgatás­sal kapcsolatban azt írja, hogy Malinovék russzofti politikája ezúttal sem fog sikerülni, járó bér erejéig szintén ki van véve a morató­rium alól. Úyítás történt az ingó dolgok vételárának fizetésére vonatkozóan is. A rendelet ugyanis kimondja, hogy ha az ingó dolgok vételárára az előző ren­deletek értelmében 10 százalékos törlesztés már öt ízben történt, vagy akárcsak lejárt öt ily részlet úgy az adós fizetési kötelezettsége a további részletekre nézve a minisztérium újabb rendelkezésein nem áll be; ha pedig a tartozás a szerződés szerint tíznél több részletben fize­tendő és egy-egy részlet nem halad meg 25 ko­ronát, a részletek fizetésére a jövőre nézve a szerződés kikötései irányadók. A váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen és csekken alapuló tartozások törlesztésére a következő szabályok irányadók: e tartozások után a halasztás ideje alatt — a negyedik és ötödik moratóriumi rendeletben megszabott részletfizetéseken fölül — a követ­kező részleteket kell fizetni: a) az 1914 október 1-je előtt lejárt vagy a látra szóló papfírok után további 10 százalékot 1915 május havában, október és novemberben lejárt papírok után további 10 százalékot. 1915 júniusban, december és 1915 januárban lejárt papírok után további 10 százalékot 1915 július havában, februárban és márciusban lejárt papírok után 10 százalékot májusban, és az április és májusban lejáró papírok után 10 százalékot július havában. A­­10 százalékos részleteket minden esetben a tar­tozás eredeti összege után kell számítani. A takarékbetétekre vonatkozóan az a változás történt hogy ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet a múlt év július hó 31-én fennálló kamatlábat egyoldalúan leszállította, a teljes betét kifizetését a morató­riumra hivatkozással nem tagadhatja meg, ha csak a kamatlábat a jövőre nézve az 1914. évi július hó 31-én fennállott kamatláb magassá­gára nem emeli. Amennyiben az intézet vagy cég a­ betét kifizetésére a félreondási időt igénybe veszi, erre az időre nem fizethet kisebb kamatot mint amilyenre 1914 július 31 én volt kötelezve. A tőzsdei árkülönbözetek fizetésére vonatkozóan új rendelkezés az, hogy ezeket a tartozásokat 1935 február 15-ik napjá­tól számított havi 10%-os részletekben kell tör­leszteni. Legfontosabb újítások a lakbérleti viszonyra vonatkozóan vannak. Kimondja a rendelet, hogy ha a katonai szolgálatot teljesítő vagy az­ ily egyénnel egy tekintet alá eső bérlő vagy családtagja a lakás céljára kapott közsegély és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyt jövedel­met is pontosan beszolgáltatja, vele szemben a rendkívüli felmondás joga akk­or is ki van zárva, ha a beszolgáltatott összeg az egy havi részletnél (amelyet a bértartozás negyedévi összegének részletenként a­ régi moratórium­rendelet értelmében fizetnie kell) kevesebbet tesz ki. (I. 1. pont) II. 1. A bérbeadó a katonai szolgálatot tel­jesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amely­nek bére egy éven át Budapesten 1500 koronát, 20.000-nél nagyobb lakásszámú helységben 1000 koronát ennél kisebb helységben pedig 700 ko­ronát meg nem haladhat, a minisztérium to­vábbi rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg: a) ha a bérlő a bért az I. pontnak megfele­lően megfizeti, vagy b) ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási vi­szonyából kifolyóan csak lakpénzben részesül vagy a bérlővel közös háztartásban élő család­tag lakbér céljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagja a lakpénzt vagy köz­segélyt és emellett a lakásnak vagy egyes ré­szeinek esetleges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére for­dítja. 2. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bérletet a jelen II. pont értelmében föl nem mondhatja, béremelésnek nincs helye. .­. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú fölmondásra való jogát. III. Ha. a lakás bérlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva ka­tonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy te­kintet alá esik: a bérbeadó a bérelt lakás hasz­nálatba­ vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatállyal föl nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betu­dásával az első bérösszegnek legalább harmad­részét kellő időben megfizette. IV.Az üzleti vagy üzemi helyiség bérlője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szol­gálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott, időre szóló bérleti szerződést is megszüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szerződésekre megszabott fölmondás út­ján, ha az üzlet vagy az üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is haszál Módosítások és új másott a la finéta fize­tés és a lafóbérleti viszony ügyében. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a kor­mány­ 1040/1915. M. E. sz. rendeletét a morató­rium újabb meghosszabbításáról. Az új, immár a hatodik moratóriumrendelet az összes eddigi rendeletekkel megállapított fizetési­­határidőket 1915. évi június hó 31. napjáig bezárólag meg­hosszabbítja. Az u.i rendelet értelmében nem esnek a mora­tórium alá azok a pénztartozások, amelyeket az előző rendelet megállapított. Módosítás történt a lakbérek fizetésére vonatkozóan, amelyekre a rendelet kimondja, hogy nem esik moratórium alá a katonai szol­gálatot teljesítő vagy ezzel egy tekintet alá eső egyén lakbértartozása, ha a kötelezett szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járan­dóságaiban, vagy legalább lakpénzben, vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül. Ha azonban a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben része­sül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fize­tendő; a lakásnak vagy egyes részeinek albér­letbe adása esetében a bérösszeg az albérlőtől

Next