Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-27 / 150. szám

.1915 március 21.­NÉPSZAVA és az e téren mutatkozó feszültség szintén múló­félben van. Felhívta ,a tanácsos a bizottság figyelmét arra az érdekes jelenségre, hogy a malmok elárusító helyein az elárusításra szánt liszt 20—25 százaléka megmaradt. Ebből kitű­nik, hogy a közönség által indított nagy csata a nullás lisztért folyt és nem azért, mint hogyha lisztszükséglet volna, mert főzőliszt mindenkor elég állott rendelkezésére. A liszt szétosztásának aránylagossága ügyében tár­gyalások vannak folyamatban és valószínűen az utalványozási rendszer behozatalát fogják eredményezni. Fölszólalások. : Dr. Pető Sándor örömmel vette tudomásul a tanácsnok bejelentéseit, fölhívta azonban a figyelmét arra, hogy a lisztbeszerzés terén, kü­lönösen a főváros külső részein, nehézségek mutatkoznak. Kérdés­t intézett azután még a hús, és zsír dolgában a tanácsnokhoz. Leitner Adolf azt kérdezte, igaz-e a közönség köréből fölhangzott az a panasz, hogy az elárusító he­lyeken a főváros úgynevezett fehérburgonyát árusít, amely rendes körülmények között csak takarmányburgonyának válik be. Dr. Feleki Béla a jég árának nagymérvű emelése ügyé­ben intézett kérdést a tanácsnokhoz és azt kér­dezte, hogy az ügyosztály foglalkozik-e a jog­kérdés elintézésével és hogy a főváros által lé­tesítendő újabb jéggyár mennyiben­ biztosítja majd a szükségletet. Sürgette még a szegé­nyebb osztálynak zsírral való ellátását, illetve azt, hogy ez a néposztály könnyebben juthas­son ehhez az élelmi cikkhez. Dr. Hajós Zsig­mond viszont azt kérdezte, igaz-e az, hogy a fovaros által árusított zsir 40 fillérrel drágább annál, amelyet a hentesek árusítanak. A hús és zsir még drágább lesz! Folkusházy tanácsnok reflektált az elhang­zót fölszólalásokra. A hús és zsír kérdését ille­tőleg megállapította, hogy a marhahús tény­leg drágult és még drágább is lesz. A marha­állományt nagy mértékben igénybe vették és sok helyütt már a törzsállományra kerül a sor. Ez a jelenség már most előre veti a hús­nak a jövőben való drágaságát is. A polgári hatóság ezekkel a jelenségekkel szemben nem tud megfelelő ellenintézkedést tenni. A serté­seknél a..drágulás nem olyan nagy, bár a­ hiz­lalást nagyban megnehezíti a takarmány drá­gulása s ez az utóbbi jelenség vezet azután a hús árának emelkedésére is. A zsírban is hiány lesz és az ára föl fog menni. Ezt ellensúlyo­zandó, a főváros már régebben foglalkozott azzal, hogy a közönséget más zsírfajok haszná­latára szoktassa. Egyebekben pedig a főváros nagyobb mennyiségű zsírt vásárolt és megfelelő szurrogátumokról is gondoskodott. Azzal is foglalkozik a főváros, hogy amennyiben hús­hiány következnék be, megfelelő húskonzervek álljanak a közönség rendelkezésére. A burgonya. .. A burgonyára vonatkozó megjegyzésre ki­jelenti, hogy a közönség a legnagyobb kedv­vel és a minőség iránti legnagyobb elismerés­sel vásárolja a­ burgonyát. A főváros annyira megy, hogy eladás előtt az anyagot szortí­rozza és csak a jót és kifogástalant árusítja ki. Jogosult panaszra a burgonyaelárusításnál nem lehet ok. A főváros különben úgynevezett, rózsaburgonyát és sárgaburgonyát is vásárolt —­ ezt a két fajtát szereti a mi közönségünk — s ezt április első napjaiban bocsátják forga­lomba, kijelenti azonban, hogy ez a minőség, drágább lesz 12 fillérnél. A jég. Ami a jég kérdését illeti, az ügyosztály már akkor, amikor legutóbb egy jéggyár fölállítá­sára kérte a törvényhatóság felhatalmazását, rámutatott arra, hogy valószínűleg lesz jég­szükség és ezzel kapcsolatban természetesen áremelkedés is. A főváros által létesítendő új­­jégvár júniusban készen lesz és a már rendel­kezésre álló sertésvágóhídi jéggyárral együtt naponta mintegy 7—8 vagon jeget lesz képes termelni. Ezt a mennyiséget elsősorban a fő­város intézményeinek és itt elsősorban a kór­házakról van szó, azután mészárosoknak, hen­teseknek és harmadsorban a­ vendéglősöknek fogják rendelkezésre bocsátani. Ha a főváros egyébként azt tapasztalná, hogy a magánkezek­ben levő jéggyárak jogosulatlanul emelik az árakat, akkor a hatóságnak, a mai kivé­teles törvények alapján, módjában lesz a gyá­rakat megakadályozni abban, hogy kizsák­mányolják a közönséget. Mielőtt azonban erre az utolsó lépésre határozná el magát a főváros, meg fogja értetni a jéggyárosokkal, mi az a maximális haszon, amelyet a közönségen beve­hetnek és ha ez a lépés nem vezetne célhoz, ak­kor törvényes úton lépnek föl. (Helyeslés.) A tej. A tej kérdésében minden remény megvan arra, hogy amennyiben emberileg lehetséges, a főváros tejjel el lesz látva. Különösen pedig a háztartások és a családok. A főváros máris proponált olyan intézkedéseket, hogy a felnőt­tek tejfogyasztását korlátozzák. A kávéházi tejfogyasztásnál valószínűleg korlátozásra ke­rül a sor, mert elvégre is a gyermekek és a betegek táplálása a legfontosabb. (Helyeslés.) A főzőliszt. Ami a főzőlisztről elhangzott megjegyzést illeti, mindenekelőtt azt a fölvilágosítást adja, hogy az úgynevezett főzőliszt eleinte búza és árpakeverék volt 70—30% arányban. Legújab­ban a főzőlisztet 50%­ búza- és 50% tengeriliszt­ből állítják elő. Kétségtelen, hogy ez az utóbbi minőség nem olyan finom, mint volt az előbbi. De főzni ezzel is nagyon jól lehet Ebből ele­gendő mennyiség is áll rendelkezésre és a kö­zönségnek be kell látnia, hogy erre a lisztfaj­tára muszáj rátérnie. A finomabb minőségű lisztet a kórházak és betegek részére tartják fönn. Újabb felszólalások: Dr. Vázsonyi Vilmos arra kérte az ügyosz­tály vezetőjét, hogy ne csak utólag tájékoz­tassa a bizottságot hanem amennyiben ez le­hetséges, a közbenső tárgyalások alkalmával is hívja meg a pénzügyi bizottság és a közélel­mezési bizottság néhány tagját, hogy ily mó­don szakadatlan érintkezésben legyenek a bi­zottsági tagok a dolgokkal. Glück Frigyes kifogásolta, hogy a cukrászok nullás lisztet kapnak, amíg a magánháztartá­soktól ezt elvonják. A tejszállítás tekintetében A fővárosi tanítószemélyzet nehéz helyzete, a ffl tanítók fizetési előleget és élelmi­szereket kéritek. "A „Budapesti Oktató Szövetség" csütörtö­kön Székely László felsőkeresk. isk. tanár el­nöklete alatt nagyon látogatott gyűlést tartot­t a Dohány­ utcai polgári leányiskola tornatermében. A gyűlést a tanítószemélyzet szolgos anyagi helyzete tette szükségessé. A tanítók és tanárok a mostani drágaság mel­lett nem bírnak megélni fizetésükből, annál kevésbé, mert a mostoha viszonyok miatt megszokott mellékjövedelmeik egy részétől is elestek. Mindamellett nem kérnek sem fizetésemelést, sem drágasági pótlékot, mivel belátják, hogy a város alkalmazottjai most éppen úgy kénytelenek szenvedni, mint, a város polgárainak ezrei és munkáslakossá­gának százezrei. Tehát csak olyan támoga­tást kérnek a tanácstól, amely a városra pénzügyi terhet nem ró. Nevezetesen azt ké­rik, hogy a tanács élelmiszereket szolgáltas­son ki nekik a rendes áron, továbbá, hogy némi fizetési előleget adjon nekik, amelyet majd a normális idők helyreálltával kisebb részletekben le lehet vonni fizetésükből. Mind a két kívánság olyan méltányos és olyan szerény, hogy azoknak teljesítését iga­zán bajos lenne megtagadni. Reméljük, hogy a főváros tanácsa teljesíteni fogja a tanítók kérelmét, akik a mostani nehéz időben cse­kély fizetésükből közcélra is áldoznak és szá­mos esetben távollevő kartársaikat is díjta­lanul helyettesítik. Az Oktató Szövetség gyűlése — több fölszó­lalás után — a következő határozati javasla­tot fogadta el: 1. Tekintettel a székesfőváros tanácsának ama közérdekű intézkedéseire, amelyekkel a lakosság élelmiszerszükségleteinek ellátásáról igyekszik gondoskodni: a székesfőváros isko­láiban alkalmazott oktató személyzet teljes bi­zalommal terjeszti elő azt a javaslatát hogy a hatóságok eleműi nagy munkájában az Ok­tató Szövetség a tanszemélyzet összes­­ tagjai részére az állandó közvetítést organizálja és végezze. Ehhez képest kérjük a tekintetes ta­nácsot, hogy illetékes ügyosztálya útján mél­tóztassék a Budapesti Oktató Szövetség intéze a közvetítő kereskedelemnek megfelelő ellenőr­zését kívánja.­ A kenyeret illetőleg pedig kije­lenti, hogy a vidéken még ma is finom lisztből sült kenyeret esznek, amíg mi kukoricakenyér­rel vagyunk kénytelenek élni. Ez ellen valamit tenni kellene. Márkus Miksa szerint az ország különböző részeiben tényleg első minőségű a kenyér. Emiatt nálunk a fővárosban nagy az elégület­lenség, mert bele kell törődni abba, hogy a vi­dékkel szemben hátrányban vagyunk e tekin­tetben. A kormánynak volna kötelessége, hogy ezt a kérdést úgy, mint Németországban, egy­ségesen rendezze, mert csak ily módon őriz­hetők meg a készletek. Azt kívánja, hogy a kormány a lehető legnagyobb szigorral kísérje figyelemmel, hogy a liszt keverésére vonatkozó rendeletek az egész országban keresztülvizes­senek, mert ez a készletek takarékos felhasz­nálásával a legerősebb összefüggésben áll. Gondoskodni kell arról, hogy az új aratásig a készletek lehetőleg megőriztessenek. Dr. Glücksthal Samu arra kér kormányintéz­kedést, hogy amíg a fővárosban egy fél évre egy ember részére 36 kilogram liszt van bizto­sítva, addig a vidéken ez a menyiség 78 kilo­gram. Dr. Havass Rezső szintén a vidéken uralkodó állapotokat hasonlította össze a fővárosban levő állapotokkal. Dr. Bódy Tivadar elnöklő alpolgármester a maga részéről hozzájárul a vita során elhang­zott indítványokhoz, amelyeket a bizottság is magáévá tett és egyben egyhangúlag tudomá­sul vette Folkusházy tanácsnok fölvilágosí­tásait, bizottságát a tanszemélyzet élelmiszermegren­deléseinek összegyűjtésével megbízni, a meg­rendelt élelmiszereket a bizottság intézkedései szerint tömegesen kiszolgáltatni és az így elő­álló tartozások behajtására az intéző bizottsá­got följogosítani, hogy a több ezer családból álló oktató személyzet élelmezésének ilyetén organizálásával részt vegyenek a főváros ha­tóságainak eleműi fontos munkájában. 2. A Budapesti Oktató Szövetség — félre­téve javadalmazásának elégtelensége miatt megindított és illetékes nyilatkozatokban hi­vatalosan is méltányolt kezdeményezéseit — azzal a kéréssel járul a­ székesfőváros tanácsa elé, hogy a mai, előre nem látott szerfölötti drágaságra, való tekintettel, méltóztassék az oktató személyzet minden tagja részére és pe­dig a kezdő három fizetési fokban a lakbért is számítva, azonfölül pedig csupán a nyugdíjba betudandó fizetést számítva, egy évi 30% ra menő fizetési előleget engedélyezni és elren­delni, hogy akik ezért folyamodnak, ezt az összeget folyó évi április hótól kezdve 12 hóra fölosztva a normális viszonyok bekövetkezé­séig, azonban legföljebb egy esztendeig részle­tekben kapják kézhez, a normális viszonyok bekövetkezése után félévvel kezdődőleg pedig 40 havi részletben fizessék azt vissza a minden­kori kamatláb szerinti kamatozással. 3. Tekintve továbbá, hogy a székesfőváros tisztviselőinek ez idő szerint nincsen érdekkép­viselete, az Oktató Szövetség ajánlja a székes­főváros tanácsának becses figyelmébe, tisztvi­selő polgártársaink nyomasztó helyzetének megfelelő fölkarolását is. Mind­en ügyekben intéző bizottság gya­nánt kiküldötte a gyűlés Bardócz Pál, Ger­gely István, M­i­ckely László és Zigány Zoltán egyesületi elnököket, továbbá özv. Gerhardt Ottóné, Halász Sarolta, Mórocz Sándor és Weiler Stefánia bizottsági tagokat. 7 MEGJELENT AZ ANGOL KÉKKÖNYV MÁSODIK RÉSZE a háború okiratai című füzetsorozat 3. száma. ARA 60 FILLÉR Kapható a Népszava könyvkereskedés­ben és valamennyi könyvárusításuknál.

Next