Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-29 / 152. szám
4 Tárgyalások a bolgár ellenzékkel. (Szófia, március 27.) Radoszlavov miniszterelnök pénteken három óra hosszat tartó kihallgatáson volt a királynál. Ez alkalommal a miniszterelnök előterjesztette a külföldi bolgár követek jelentéseit és egyben megismertette a királyt az ellenzéki pártvezérekkel folytatott tanácskozások eddigi eredményével. A kihallgatás után Radoszlavov folytatta a tanácskozást az ellenzékkel, amelynek vezérei egymás között is tárgyalnak. Pénteken Danevvel, szombaton pedig Zamoval, a radikálisok vezérével tanácskozott Radoszlavov. Parlamenti körökben élénk figyelemmel kísérik ezeket a tárgyalásokat és erősen kommentálják. Abból a körülményből, hogy a miniszterelnök az ellenzék vezéreit külön-külön fogadja, megállapítják, hogy Radoszlavov súlyt helyez arra, hogy a kormány és az ellenzék politikája között a távolságot csökkentse és a külső politika dolgában lehetőleg minél egységesebb fölfogást alakítson ki, amely a II..corus események minden további fázisában lényegesen megkönnyítené a kormány feladatát. A miniszterelnök tanácskozásaival párhuzamosan a király is sorban fogadja az ellenzék vezéreit. Malinov és Gesov után Dancv pártvezér jelent meg nála kihallgatáson. A bolgár miniszterelnök Bulgária politikájáról. (Berlin, március 27.) A „Berliner Tageblatt" szófiai tudósítója beszélgetést folytatott Radoszlavov bolgár miniszterelnökkel. A beszélgetés folyamán a miniszterelnök kijelentette, hogy Bulgáriának elhatározott szándéka, hogy semleges marad mindaddig, amíg ez a politika összeegyeztethető az ország érdekeivel. Ha azonban ezek az érdekek valamely oldalról veszélyeztetve lennének, akkor Bulgária nem fog habozni, hogy érdekeinek védelmére keljen és azért a kormány az európai eseményeket és az általános helyzet fejlődését feszült figyelemmel kíséri. Bulgária nagy súlyt helyez emellett arra, hogy Németországgal fennálló barátságos viszonyát megtartsa. A tudósító megkérdezte ezután a miniszterelnöktől, hogy mi a véleménye egy esetleges koncentrációs kormány alakításáról és hogy mire lehet következtetni abból, hogy utóbbi időben angol és orosz ügynökök tartózkodtak Szófiában. Radoszlavov miniszterelnök kifejtette, hogyúj kormány alakítására egyelőre semmi ok nincsen, mert a jelenlegi kormánynak többsége van a kamarában és politikáját az egész ország helyesli Ami a hírlapíró második kérdését illeti, politikai személyiségek megjelenéséből semmiféle következtetést nem lehet levonni, mert hiszen Szófia a középpontja annak az útnak, amely keletről nyugat felé vezet a hadviselő államok kellős közepén. -román repülök katasztrófája. (Bukarest, március 28.) A cotrocei aerodromban súlyos repülőkatasztrófa történt. Egy hadirepülőgép, amelynek a pilótája egy őrmester volt, hatvan méter magasságból lezuhant, a pilóta nagyon súlyosan megsebesült. A repülőgép másik utasa Paul Sándor hadnagy szörnyethalt. Lezuhant egy Hamerman-típusú repülőgépig, amelyen a pilótaiskola parancsnoka ült, aki szintén súlyos sérüléseket szenvedett Két más repülőgép összeütközött, de az aviátor tisztek szerencsés véletlen folytán csore könnyű sérüléseket szenvedtek. Cserkészek mint postások. (Bukarest, március 28.) "A román posta igazgatósága felhívást intézett a közönséghez, amelyben bejelenti, hogy ezentúl cserkészfiúk fogják a sürgönyöket kézbesíteni. Az igazgatóság kéri a közönséget, hogy a cserkészfiukat akik hazafiasságból vállalkoztak erre, támogassák szolgálatukban. MINDEN CÍMVÁLTOZÁS alkalmával szükséges az előbbi lakcím pontos megadása. Vidékre utazó olvasóinknak is csak azon esetben küldhetünk lapot, ha fővárosi lakcímüket közölik velünk. A kiadóhivatal. HEPSSATO 3915 március 29. UTOLSÓ HÍREK # * A przemyli kirohanás. (Baj főhadiszállás, március 28. — Érkezett éjjel 12 óra 30 perckor.) A legutolsó przemysli kirohanásnál veszített tízezer emberre vonatkozólag illetékes helyről azt a fölvilágosítást adják, hogy korántsem tízezer halottról van szó, hanem tízezer eltűntről, akiknek nagyobb része a kimerültség miatt képtelen volt tovább menni és a visszavonulásnál természetesen az oroszok kezébe esett. Az ellenség fogságába került helyőrség kimutatásában 44.000 ember van kitüntetve, ebből leszámítva a, kirohanásnál" eltűnt 10.000 emberi, marad 34.000 katona, 45.000 hadiszolgálatra kötelezett munkás és 28.000 beteg, összesen 107.000 ember. Ennyi került kimutatásunk szerint az ellenség fogságába. Miután pedig az oroszok kimutatása szerint Przemyslben 117.000 foglyot ejtettek, világos, hogy a kirohanásnál veszteségként fölemlített 10.000 ember majdnem teljes számban élve jutott az ellenség kezébe. * * * Orosz hadihajóit a Sosporusban. (Konstantinápoly, március 28.) A főhadiszállás közli: Ma reggel megfigyelő állomásaink a Bosporusban néhány orosz hadihajót vettek észre, amelyek nagyon nagy távolságból néhány gránátot lőttek a mi őrhajóinkra és azután gyorsan eltávoztak. A többi hadiszintérről nincs jelenteni való. * * * A töröstök elsülyesztettek egy francia cirkálót? (Athén, március 28.) Az „Estia" külön tudósítója jelenti Mudrosból, hogy egy francia cirkálót e hó 22-én a Darenos török erőd közelében torpedólövés érte és a cirkáló másfél perc alatt legénységével együtt elsüllyedt A cirkáló nevét titokban tartják. (Török részről ezt a hírt még nem erősítették meg.) * * * Az angol kikötőmunkások sztrájkja. (London, március 28.) Liverpoolban 2000 kikötőmunkás a kormány figyelmeztetése ellenére folytatja a hétvégi sztrájkot. Péntek délután 4 órakor hazamentek és csak hétfőn reggel akarják újból megkezdeni a munkát. * * * Német repülőgép támadása. (London, március 28.) Egy ellenséges repülőgép Gurudnál új támadást kísérelt meg a táborba. A repülőgép hajnalhasadáskor közeledett, szokatlan magasan röpült és nagy ívben kört ért le észak felé. Néhány bombát és kézi gránátot dobott le, amitől egy ember könnyen megsebesült. Újságírók gyűlése. * fix új sajtóhrvényrFor. rA Budapesti Újságírók Egyesülete vasárnap tartotta közgyűlését Márkus Miksa elnöklésével, aki kegyeletes szavakban emlékezett meg a harctéren elesett két újságíróról, Freund Sándorról és Ruszkó Dezsőről. Beszéde további folyamántöbbek között a következőket mondotta: A háború előtt tele voltunk szociális tervekkel — ilyen törekvések forrongása volt, ami belső békénket megbontotta érte meghiggadásnnak, a magunkra eszmélésnek és az egymásra találásnak nagy eredménye az, amit szociális közvélemény kialakulásának mernék nevezni a magyar újságíráson belül. Valamennyien átértjük és átérezzük, hogy mialatt a köznek minden küzdelmét mi vittük és mi harcoltuk ki sok eredményét, magunkkal nem értünk rá eléggé törődni és messze elmaradtunk a versenyben, amelyben a társadalom minden rendje és foglalkozása előretör és biztosítja helyét, jelentőségét és ellátottságát. Mihelyt a háború okozta bizonytalanságok az újságíróknak amúgy sem túlságosan biztosított exisztenciáját kezdték megrendíteni, egyesületünk nyomban fölkérte tagjait, hogy az állásban levők önkéntes adóba adják ide a hadbavonuoltak, a bajba jutottak és azok hozzátartozói megsegítésére szolgáló alapra fizetésük két százalékát — és nem volt újságíró, aki az alól kivonta volna magát és hónapról hónapra pontosan begyül ez a pénz... Megacélozva a háború próbájában és megerősödve az önérzettel, amely mostani munkánk után méltán foghat el bennünket, kettőzött erővel látunk majd neki, hogy a mulasztottakat pótoljuk és egy nagy lépéssel, akár ugrással jussunk el odáig, ahová mások lépésről-lépésre jutottak, hogy újságírónak tenni jogot, szabadságot, függetlenséget, biztosságot és ellátottságot jelentsen az egyes számára és tekintélyt haladást és befolyásra való jogot a kar számára. Ez volt a misssoritusi programunk a háború előtt, ez lesz tennivalónk a háború után. Purjesz Lajos főtitkár ismertette az évi jelentést, amely az új sajtótörvényről ezeket mondja : A nagy világkrízis hátterébe szorította a mi házi krízisünket: azt a veszedelmet, amelyet a magyar sajtó munkásaira és a magyar sajtó szabadságára az új sajtótörvény hozott A törvényhozás kevés változtatással úgy fogadta el a javaslatot amint az első fórumjában mutatkozott ott benne hagyta mindazokat az intézkedéseket, amelyek a sajtót teljesen kiszolgáltatják a hatalomnak és a közönség rosszindulatú zaklatásának. A hivatalos lap múlt évi március 20-iki száma közölte az új sajtótörvény szentesítését és az új törvény április 11-én lépett életbe. A sors ironikus gunyolódásaképen éppen azon a nemzeti ünnepnapon, amelyet a sajtó szabadságát is kimondó negyvennyolcas törvények szentesítésének emlékére szoktunk megtartani. Az elmúlt évnek kellett volna kipróbálnia az új sajtótörvényt Normális viszonyok között most már körülbelül eléggé tiszta képünk lehetne arról, hogy az új törvény hogyan vált be a gyakorlatban, bekövetkeztek-e azok a veszedelmek, amelyektől előre tartottunk és hogy a bíróság gyakorlata és józansága mit mérsékelt azon a törvényen, amelynek minden sorából kiütközik a nyomtatott betű iránt való rosszakarat. A rendkívüli idők azonban megakadályozták ennek a tiszta, képnek a kialakulását. Az új sajtótörvény aligegynéhány hónapig volt érvényben, amikor kiütött a háború és a sajtó még az új törvénynél is szigorúbb ellenőrzés: a háborús veszély idejére sióló kivételes törvény rendelkezései alá került. Ám ez a rövid tapasztalati idő is elég volt annak a megállapítására, hogy nem voltunk rémlátók, amikor ettől a törvénytől a magyar sajtószabadság gyökereit féltettük. Alig lépett az új sajtótörvény életbe, máris megindult a lapok zaklatása. Jöttek először tömegesen az alaptalan helyreigazítások. Beteges érzékenykedések, szereplési viszketeg, rajta kapott bűnösök vakmerősége sugalták ezeknek a helyreigazításoknak a nagy részét. A lapok csak a legindokoltabb esetekben adtak helyet a helyreigazításoknak, aminek a következése az lett, hogy hosszú sora támadt a helyreigazítást kérő pöröknek és több ízben bírói után kötelezték egyik-másik lapot helyreigazítás közlésére. Megtörtént az is, hogy egy táncosnő horribilis összegű kártérítési pert indított, mert a róla írott kritikával nem volt megelégedve ... A háború miatt arról sincsen teljesen kielégítő képünk, hogy a sajtótörvényben adott jogokkal hogyan éltek volna a kormány és a hatóságok. A kivételes törvény alkalmazása óta a lapok különben is csak olyan tartalommal jelenhetnek meg, ami már kiállta a felsőbb megbírálást és elnyerte a jóváhagyást. Végül láttuk azt hogy egy vidéki hatóság azzal az indokolással nem vette tudomásul egy új lap megindítását, hogy az illető városban ilyen irányú újságra nincsen szükség. Igaz, hogy ti belügyminisztérium azután megváltoztatta ezt a határozatot azonban — csak egy félév múlva. Közben egy félévig annak a meg sem született lapnak nem volt módja arra, hogy megjelenjen, a belügyminisztérium döntéséig pedig, úgy lehet, annyira megváltoztak a konjunktúrák, hogy a lapot talán nem is érdemes többé megindítani. Mindez elég ízelítő arra, hogy az új sajtótörvény hogyan válik be a gyakorlatban. Az új sajtótörvény életbeléptetése aii még nem is volt igazi ellenzéki harc, holott csak a leghevesebb és legélesebb politikai harcok idején fog megmutatkozni az, hogy az új sajtótörvény szakaszai között a kormánynak és a hatóságoknak mennyi rejtett eszköz kínálkozik arra, hogy a sajtóban a nekik nem tetsző véleményt teljesen megfojtsák és eltüntessék. Megemlékezik a jelentés a két elesett újságíró mellett a sebesültekről is, közöttük Madarász Emilről, Pogány Józsefről és Várnai Dánielről. Eötvös Leó hangsúlyozta, hogy a szociális terveket a háború miatt kellett elhalasztani, de annak idején napirendre tűzik. A háborús akcióban kifejtett tevékenységért a vezetőség teljes elismerést érdemel.