Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-05 / 120. szám

Enver basa a Dardanellák védelméről. (Frakfurt, március 4.) A „Frankfurter Zeitung'' konstantinápolyi levelezője beszél­getést folytatott Enver basa török hadügy­miniszterrel. Enver éppen a Dardanellák erődeinek szemléjéről tért vissza a vezérkari főnökkel. A Dardanellák elleni operációkról Enver basa a következőket mondotta: — Azok a külső erődítmények, amelyek kö­rül folyt az eddigi elkeseredett küzdelem, Tö­­rökország legrégibb védőművei közé tartoz­nak, amelyeknek azonnali, leküzdésével már eleve számítottunk. A tengerszorosok tulajdon­képeni védelmi vonala természetesen nem kí­vül van, ahol a nyílt tenger az ellenségnek szabad mozgást biztosít és így a képzelhető legkedvezőbb előfeltételek mellett támadhat, hanem sokkal beljebb, ahol a tengerszoros kes­kenyebb és ahol a­ nehezebb viziút megfosztja a hajókat a szabad mozgástól és kényszeríti őket, hogy keskeny, ütegekkel és aknákkal vé­dett szorosban mozogjanak. Ebbe a tulajdonké­peni védelmi körzetbe mindeddig senki sem nyomult be. Enver basa hangsúlyozta, hogy mindaz, ami eddig történt, a Dardanellák eddigi vé­delmét a legcsekélyebb mértékben sem érinti. A Dardanellák sértetlenek, emberek védik és tisztek vezérlik, akik nemcsak arra ké­szek, hogy életüket hagyják ágyújuk mel­lett, hanem türelmetlenül várják a pillana­toit, amikor hosszú hónapok kimerítő előké­születei és megerőltető gyakorlatai után az elbizakodott ellenséggel mérhetik össze ere­jüket. Angol jelentések. (Rotterdam, március 4.) Az angol és francia flotta rendkívüli erőkifejtéseket végez, hogy a Dardanellák birtokába jusson, vagy hogy leg­alább is arra kényszerítse a török hadvezető­séget, hogy egyiptomi akcióját gyengítve, mi­nél nagyobb haderőt kössön le a Dardanellák védelmére. Az angol admiralitás tegnap ismét be­jelentést adott ki a Dardanellák újabb os­tromáról és azt mondta, hogy az egyesült hajó­raj március elsején több órán át ágyúzta az első erődöket. A hidroplánok azt jelentették, hogy a törökök az erődökben másként állítot­ták föl ágyúikat, azonban egyéb változás a vé­delem körül nem történt. A nagy csatahajók ágyúzása közben torpedózúzóktól kísért akna­szedő hajók megkísérelték a behatolást a Dar­danellák kapujánál levő legszélesebb öböl­részbe. Az erődök folyton tüzeltek az aknasze­dőre és hat angol és négy francia tengerész megsebesült. Az angol jelentés azt is előadja, hogy a xeresi öbölben négy francia csatahajó ágyúzta a Bodlair mellett levő török száraz­földi ütegeket. A bombázás délelőtt tizenegy­től este fél hétig tartott. Akkor a hajóraj vissza­vonult és megállapították, hogy három nagy csatahajót török gránátlövések értek. Az angol jelentés kiemeli, hogy az ,,Ash­old" nevű orosz cirkáló csatlakozott a támadó hajórajhoz. (Frankfurt, március 1.) A „Frankfurter Zei­tung jelenti Berlinből. Illetékes egyénektől származó konstantinápolyi magánjelentések a Dardanellák bombázásának eddigi eredményét úgy tüntetik föl, hogy a Reuter-ügynökség ál­tal terjesztett hírek rendkívül túlzottak. E je­lentés szerint a szövetséges flotta aknákat ku­tat föl és akar szétrombolni oly helyeken, ahol a valóságban semmiféle akna nincs. Angol szakvélemény az ostrom nehéz­ségeiről. (Frankfurt, március 4.) A „Frankfurter Zeitung" jelenti: A londoni „Standard" hadi­tengerészeti munkatársa írja a Dardanellák bombázásáról. A nagarai belső erődök ellen, amelyek a terepet domináló sziklákról lefelé lövöldözhetnek a védtelen hajófedélzetekre, a lapospályájú hajóágyúk hatástalanok. Itt nagy tarackokra volna szükségünk, aminek­kel a németek ostromolták Lüttichet és Na­murt. Ilyenek azonban nincsenek hajóinkon. Ennélfogva erős szárazföldi sereg nélkül a flottaoperációk eredménytelenek. A hadmű­velet szárazföldi haderőkkel is tele van ne­hézségekkel. Új orosz hadsereg Konstantinápoly ellen? (Kopenhága, március 4. — A „N. Wiener -m*n o 1 '* -ral Andaisa \ A­­­r­­am i Tírr­ac" a sz kö­vetkező pétervári táviratot közli: Az orosz kormány új hadsereget szervez Odesszában, amelynek az lesz a feladata, hogy a Bosz­porustól északnyugatra, Midiánál, partra szálljon és innen szárazföldön Konstantiná­poly ellen vonuljon. (Kopenhága, március 9.) Von der Goltz basa és a többi német tiszt résztvesz a török miniszteri tanácskozásokon. A drinápolyi és tráciai csapatokat a török hadügyminisz­térium Konstantinápoly körül vonja össze. A Balkán hírei. * Az albánok ismét előnyomultak Szer­biában. — Görögország és Szerbia tárgyalásai. — Nyilatkozat Románia hangulatáról. A déli harctéren és a Balkán-államok­ban nincsen változás. Szaloniki-i hír sze­rint az albánok ismét előnyomultak Szerbia ellen és egy helységet el is foglaltak. Az albánok állítólag­ Monastirt fenyegetik. Ezt a várost, a szerbek Görögországnak aján­lották volna föl. Nisi­hir szerint a szerb­görög tárgyalások során a görögök Monas­ter átengedését követelik a megegyezés egyik főpontjaként, Szerbia viszont ten­geri kikötőt követel. A tárgyalások még nem értek véget * * Albánok a szerbek ellen. (Szaloniki, március 1.) Monastirből érke­zett hírek szerint az albánok ismét előre­nyomultak Szerbiában és az Oh­rida-tó határvidékéről a lakosság már napokkal el­menekült. Miután a szerbeknek itt nincse­nek elegendő számú csapataik, az albániai támadók Monastirt is fenyegetik. Időközben Üszkübből kétezer főnyi katonaság érkezett ide, de miután az albániai betörősereg száma meghaladja a négyezret, a feltartóz­tatás valószínűleg nehezen fog menni. Hir szerint Szerbia Monastir vidékét hivatalosan fölajánlja Görögországnak. A népesség nagy örömmel fogadja ezt a hírt, míg a megszálló szerb katonaság és hivatalnoki kar között nagy az elégedetlenség. Mozgalom Essad basa ellen. (Szófia, március 1.) Ismail Kemal bég, aki Wied herceg uralkodása előtt Albánia élén állott, most erős mozgalmat indított Essad basa ellen. Kiáltványt bocsátott ki, amely­ben fölszólítja az albán népet, hogy pártol­jon el Essad basától, aki szerb igába akarja hajtani őket és Epirust máris a görögök ke­zére játszotta. Szerb-görög tárgyalások. (Nis, március 4. — Szófián át. — „Pol. Hir."') A „Glasznik" jelenti, hogy Szaloniki­ben Görögország és Szerbia között folytatott tárgyalások során a görögök a megegyezés egyik fő pontjául Monastir átengedését kö­vetelték. A lapnak mértékadó forrásból szár­mazó értesülései szerint más oldalról inter­venció történt, hogy ez a követelés változ­ta­ssék át arra, hogy Szerbia inkább kelet felé adjon Görögországnak kompenzációt. Szerbia a tárgyalások folyamán hangsú­lyozta, hogy igényt tart egy kikötőre, legyen az akár Szaloniki, akár Kavaita. A tárgya­lások eddig nem fejeződtek be, de Görögor­szág máris kijelentette, hogy kizárt dolog Kavalla vagy pláne Szaloniki átengedése. (Szófia, március 1.) A „Glasznik"-ot a szerb-görög tárgyalásokról hozott közlemé­nyéért konfiskálták. A szerb sajtóiroda erre vonatkozólag kommünikét bocsátott ki, amely demontálja a lap információit, kije­lentvén többek között, hogy mindez egy napilapnak üres lármája. A bolgár félhiva­talos „L'Echo de Bulgarie" kijelenti, hogy ismeri a „Glasznik" komolyságát, amely a levegőből nem szokott az ilyen jelentéseknek helyt adni. A szerb-görög tárgyalások, ugy­iMrtM// 4M/­/'II­I'^Jf/if f Rf/7. gáriában, mert közvetlenül érintik Macedó­nia sorsát Különben egy szaloniki­i nagy gö­rög újság is publikálja a tárgyalásoknak Monastir átengedésére vonatkozó részleteit. Pasics szerb miniszterelnök két ízben emiatt járt most Athénben. Racovski elvtárs Románia hangula­­táról. (Milano, március 4.) Racovski román szo­­­cialista vezér, aki most érkezett Rómába, ki­jelentette, hogy Romániában egyre több tért nyer a központi hatalmak iránt kedvező hangulat. A hármas ántant barátait a né-­­meteknek lengyelországi és az osztrák-ma­gyar csapatoknak bukovinai győzelmeivel súlyos csapás érte. Sok román föltétlenül bízik a központi hatalmak végleges győzelmé­ben, mások pedig Sassonov nyilatkozatai miatt fordultak el Oroszországtól. Romániá­nak az oroszok győzelme esetén nincs mit remélnie. A nadvornai romok között. * A Népszava haditudósítójától. Sajtóhadiszállás, február 28. (A sajtóhadiszállás engedelmével.) Delatynból napfényes délután­­ indul­tunk el Nadvorna felé. Az országúton, amerre az automobil robogott velünk, orosz foglyokat kisértek. Helyenként összelőtt házak roma­i között vezetett el az utunk és közben — mindig közelebbről — ágyú-­ dörgést hallottunk. Amikor beértünk Nad­í­vornába, már nagyon erősen hallatszott az ágyúzás: a közelben dolgozhattak és dörög­,­hettek már­ az ágyuk. Nadvornában a pusz­­­tulásnak eddig még sohasem látott és elkép­zelhetetlen képe fogad. A delatyni pusztulás, az oroszlengyelországi szétlőtt falvak pusz­­tulása mind semmi ahhoz, amit Nadvorná-i­ban láttam. Rettenetes harcok dúlhattak itt, harcok, amelyek a kis galíciai várost csaknem egészen a földdel egyenlővé tettek. Itt nem kifosztott és elrothasztott házakat és utcákat találok, mint Delaignban, nem földúlt lakásokat, nem is a fölégetett épü­­­letek adják meg a város karakterét. Itt az ágyuk tornájának szörnyű szintere van, itt­ a gránátok zuhoghattak záporként, itt az ágyútűz mindent elsöprő lávája hamvasz­­­tott el mindent. Itt az igazi háború járt. Egész utcák és városrészek egyszerűen megsemmisültek. A szó legszánsabb értele­mében megsemmisültek. Nadvoma Volt­ai nincs. Házak és házsorok helyén néhol csak néhány kormos tégla hever. Helyenként egy-egy magánosan álló kémény jelzi, hogy itt is ház emelkedett valamikor. Házsorok he­lyén kisebb-nagyobb téglatörm­ékek, kor-,­mos malterdarabok, a gránát iemcsak lel­rombolta az épületeket, hanem elhamvasz­­­totta, egyszerűen fölfalta, megemésztette a házak alkatrészeit, egész anyagit. Némely helyen viszont valóságos domb képződött épületek roncsaiból. Ahol csak a etőt, az aj­tókat és az ablakokat szakította le a grá­nát, ahol tehát megmaradtak a topár falak, azok — és ilyenek vannak szép sámmal —­ nem tartoznak Nadvorna legszororúbb épü­­­letei közé. Ahol egy-egy ház, st egy-egy utca helyén néhány tégla áll, hol kormos faltörmelékek jelzik egy-egy ház helyét, ott van a nadvornal igazi pusztulás, és a város jelentékeny része így pusztult el. Vannak városrészek, amelyeke meglehet­­tősen megkímélt az ágyútűz. Itt szépen ki-, épült, rendes utcákat találunk, sincs, kis-, városi épületekkel. Sőt néhány vizes épület is akad, olyan, amelyik még nag városban sem csúfítana el egy utcát sem. Ejken az ut­c•"állnn K­­­AT-IKTI"trito­nÁliterror rkmmó

Next