Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)

1915-03-10 / 129. szám

10 ­és elillantak. Tény, hogy a soroksári ke­nyérsütő asszonyok már nem mernek be­jönni a fővárosba, mert az éhes emberek tömege, már útközben megrohanja a kocsi­kat és elszedi a kenyeret. Két tény áll tehát szemben egymással.­­Az egyik, hogy az ország termése nem fogyhatott el; a másik, hogy a fővárosban­­drága pénzért sem lehet lisztet vagy ke­nyeret kapni. A két tény ellenmondása adja a nagy talányt A talány megfejtése pedig nem lehet más, minthogy mindenki A városi vagyonos lakosság, amelynél különben egy szemernyi liszt sem szokott lenni, most mázsa lisztet halmozott föl . Mindez csak azt bizonyítja, hogy az ös­­szes hatóságok nem vették komolyan a sze­gény emberek élelmezésének kérdését. Ha mindenki komolyan és lelkiismeretesen fogott volna a dologhoz, ez a helyzet nem következett volna be.. A Dardanellák ostroma. * Új angol hadihajók a tengeren. Londoni tudósítónk írja Amsterdamból március 3-áról. A mostani háborúban, amely egyébként sivár embermészárlásból áll, a Dardanellák bombázása föleleveníti annak a régi háború­ronxtmitikának bizonyos vonásait, amely gyö­nyörűséget okoz a filiszternek. Itten végre egy pontosan körülhatárolt cselekvéssel ál­lunk szemben, amelynek megfigyelése föl­szabadíthatja az ember fantáziáját. De a mostani háborús helyzettel való vo­natkozásában is az új akció az igen figye­lemreméltó szempontok egész sorát tárja elénk. Legelsősorban figyelmet érdemel a támadásban résztvevő szövetséges flotta. "Amennyiben eddig tudjuk, kilenc angol és négy francia hadihajó bombázta a Dardanel­lákat. Az európai sajtót nemrégen járta be annak a híre, hogy február közepén összesen nyolc hadihajóból álló, két új angol flo­ttát bocsátottak vízre. Ennek a híradásnak a helyességét egyelőre nem állapíthatjuk meg, de semmiesetre sem valószínűtlen. Ez meg­magyarázná egyúttal azt is, hogy az angol admiralitás nem találja veszedelmesnek, hogy kilenc hajót küldjön a Dardanellák ellen és ugyanakkor proklamálja a német keleti afrikai partok blokádját. Még érdekesebb az a hivatalos angol köz­lés, amely szerint a „Queen Elisabeth" az új overdreadnought (a dreadnoughtnál is na­gyobb) hajó részt vett a Dardanellák bombá­zásában. Ez a leghatalmasabb hadihajó, amely valaha a tengereket járta. 27.500 tonna súlya mellett 25 csomót­­tesz óránként, kizárólag olajjal fűtik, nyolc 38 centiméteres és tizenkét 151/5 centiméteres ágyúval van fölszerelve. A hajónak most kellett elkészül­nie. Öt hasonló típusú overdreadnought osz­tályához tartozik, amelyeket a legközelebbi hetekben bocsátanak vízre. Ezeknek az új hajóknak a kiküldése is mindenesetre an­nak a bizonyítása akar lenni, hogy az angol admiralitás nem aggodalmaskodik az Északi­tengeren való fölénye miatt A Dardanel­lák ellen való támadás okait nem nehéz ki­találni. Elsősorban is összefügg az élelmi­szerek drágulásával Angliában. Már hetek­kel ezelőtt jelentettük, hogy Angolország különböző körei nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy erőszakolja a Dardanel­lákon való átkelést, hogy így piacra hozhas­sák a Déloroszországban fölhalmozott ga­bonatömegeket Nem először történik, hogy a közvélemény befolyásolja az angol flotta műveleteit. Emlékezhetünk arra, hogy az an­gol keleti partok bombázása után a közvé­lemény az admiralitást olyan intézkedések megtételére kényszerítette, amelyekkel meg­akadályozhassák a német flotta támadásait a jövőben. Hűen volt a legutóbbi Északi­tengeri csata is. A második ok, amely kívánatossá teszi a szövetségesek számára a Dardanellák meg­nyitását és birtokát, Oroszországnak fegyver­es muníciószü­kséglete, amelyet a tél folya­mán alig pótolhattak és így most már na­gyon érzik a hiányát. Nyilvánvaló, hogy a támadásnak politikai céljai is vannak. Oroszország kudarcai Ro­mániában és más államokban, amelyeknek segítségére az antant számított, nagyon kijó­zanította a szövetségeseket, amit most a Dar­danellák erőltetésével igyekeznek helyre­hozni. Arra számítanak, hogy a Dardanellák ellen való puszta támadásnak is nagy ha­tással kell lennie ezekre az államokra, Kon­stantinápoly bevétele pedig csaknem teljesen megváltoztatná a Balkán politikai alakulá­sát. Azt is remélik továbbá, hogy Konstan­tinápoly elestével a „szent háborúra" is ha­lálos döfést mérhetnek Kisázsiában és Af­rikában. Angol részről ennek az akciónak egyúttal sakkhúzásszerű jellege van Orosz­országgal szemben. Ha az angoloknak sike­rül Konstantinápolyt hatalmukba keríteni, ez legelső­sorban záloga lenne annak, hogy Oroszország „jó magaviseletet" fog tanúsí­tani a háború egész tartama alatt és az an­tant győzelme esetén Angolországnak lenne a legtöbb szava a keleti kérdés végleges meg­oldásához. A Dardanellák elfoglalása más lehetőségek egész sorozatát is nyitná meg. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb jelentőségű háborús ese­mény lenne ez, amely könnyen döntően be­folyásolhatná az északeurópai harcterek helyzetét is. Még az angol sajtó sem mer valami nagy bizalommal nyilatkozni arról, várjon sike­rülni fog-e ez az akció. Bizonyára olyan vál­lalkozás ez, amely a legnagyobb nehézségek­kel és veszedelmekkel jár. Kétségtelen azon­ban, hogy a kísérlet nagyon komoly. Puszta tüntetés kedvéért nem küldenének 13 vagy több csatahajót tűzbe és veszedelembe, nem hoznák működésbe a nagy hajóágyúkat és nem lövöldöznének el iszonyatos mennyiségű lőszert. Általános az a vélemény, hogy a Darda­nellákat jelentősebb szárazföldi haderő nél­kül nem tudják elfoglalni. Kételkednek azon­ban abban, hogy a szövetségesek elegendő csapatokat tudnának erre a célra összponto­sítani. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Egyiptomban jelentős brit hadseregeket von­tak össze, sokkal nagyobbakat, mint amilye­neket a Szuezi-csatornánál valaha harcba vihetnének. Egyiptomba hozták őket többek között azért, mert Egyiptom a brit biroda­lom ideális stratégiai központja, mert a leg­könnyebben ide szállíthatják az indiai, ausz­tráliai, délafrikai csapatokat és innét szük­ség szerint tovább szállíthatják Indiába, Af­rikába, Kisázsiába, az Aegei-tengerre, az Ad­riára és Franciaországba. Nagy tévedés lenne tehát azt hinni, hogy a Dardanellák bombá­zása nem komoly akció. Annyit azonban előre is mondhatunk: Ha a vállalkozás ku­darcot vall, Angolországot és az egész an­tantot olyan erkölcsi csapás éri, amelyet nem egykönnyen hever ki. Agitáljunk a Népszaváért! * A Népszava -agitáció, * Gyűjtsünk ij előfizetőket! A szervezetek előkészületeiről és a Nép­szaváért megindított agitációról a következő értesítéseket adjuk: A Részvény­nyomda könyvkötő személy­­zete március 8-án megtartott értekezletén egyhangúlag elhatározta, hogy a Népszavára, illetőleg a Volksstimmére a Részvény­nyomda minden könyvkötőmunkása előfizet. A mintakészítők szervezete minden gyári értekezleten agitációt folytat a Népszaváért és így szerez új előfizetőket a Népszavának. Az újpesti pártszervezet a Népszava érde­kében agitációt indított; március 11-én, dél­után 3 órakor, a Gyár­ utca 41. szám alatt levő Munkásotthonban márciusi ünnepélyt tartanak. Az újpesti Wolfner-gyári bőrmunkások, szíjgyártók, cipészek, cipőfelsőrészkészítők és nyergesek, március hó 10-én este 8 órakor, a Vörösmarty­ utca 6. szám alatt lévő egye­sületi helyiségben értekezletet tartanak. Az értekezleten a hadfelszerelő munkások kö­zött indítandó agitáció kérdésével foglal­koznak. A Kőbányai-úti Ganz-gyári bizalmi fér­fiak szerdán, e hó 10-én este 6 órakor, az Orczy-út és Kőris-utca sarkán lévő Falusi­féle vendéglőben értekezletet tartanak. A bizalmi férfiak mindannyian jelenjenek meg az értekezleten. Az építőmunkások is agitációt indítanak tagjaik között a Népszaváért. A kőfaragók március 10-én, szerdán este 7 órakor, az Aréna­ út 68. szám alatt lévő helyiségükben tartanak értekezletet. A kőművesek szintén értekezleteket tartanak és március 14-én dél­előtt 10 órakor az Építőmunkás­ Otthonban (Aréna­ út 68) tartják meg márciusi ünnepé­lyüket. A vas- és fémmunkások széleskörű agitá­ciót indítottak a Népszaváért és műhelyi és gyári értekezleteken foglalkoznak a Nép­szava terjesztésével és március 11-én öt he­lyen rendeznek a szervezetek helyiségeiben értekezleteket és ezeken az értekezleteken a március 15-iki eseményekkel és a­ Népszava­agitációval foglalkoznak. Március 14-én a következő helyeken tartják az értekezleteket: A Kőbányai-úti Ganz-gyári munkások és kisipari kovácsok részére (Vili, Kemény­ Zsigmond­ utca 11) délelőtt 10 órakor. A gyáripari munkások részére a Váci-út 97. I. em. alatt levő magánhelyiség­ben, március 11-én, délután 3 órakor. A bádogosok, vízvezeték- és villanyszere­lők és műszerészek március 11-én, délelőtt 10 órakor, a Wesselényi­ utca 71. szám alatt levő egyleti helyiségükben. Az épületlakatosok, szegezők, redőny-, vas-és ércesztergályosok és öntők március 11-én­, délelőtt 10 órakor, a Thököly-út 56. sz. alatt, a vas- és fémmunkás-otthon nagytermében. A budai Ganz-gyári munkások március 11-én, délután 1 órakor, a Margit-körút 20. szám alatt levő Dérer-féle vendéglőben. A cipőfelsőrészkészítők március 11-én, este Vs 8 órakor, nagy értekezletet tartanak; az értekezleten a Népszavának új előfizetőket gyűjtenek. Budapest és környéke famunkás műhely- és gyári bizalmi férfias, vezetőségi és szervező bizottság tagjai e hó 11-én, csütörtökön este pont fél­­ órakor az asztalosok szakosztálya­ »

Next