Népszava, 1915. március (43. évfolyam, 112–154. sz.)
1915-03-22 / 145. szám
1915 március 23. ÍTÉFSZAVA almaznia, hogy a kínai rendőrséget szervezik és reformálják.. Politikai, pénzügyi és atonai dolgokban japánokat alkalmazzanak mácsadókul. Japán alattvalóinak joguk leyen a budhizmust Kínában terjeszteni. A jpánoknak joguk legyen Kína belsejében erdet szerezni, japán iskolákat, templomot és kórházakat emelni.Fulkien tartományban Japánnak joga leyen bányákat kiaknázni, vasutakat építeni, skötöket létesíteni. Ha idegen tőkére lennezükség, azt elsősorban Japántól kell kérni. Japánnak joga legyen Vucsangot Kinkianggal és Nancsanggal vasútvonallal összekötni, Jancsang és Csaucsufu között, úgyszintén Jancsang és Nangcsu között vasutat épteni. A „Manchester Guardian" megjegyzi: Mindenki, aki ezt a csodálatos programot vizsgálja, azonnal észreveheti, hova irányul, mennyire komoly Kína, az angol és más nemzetek érdekei szempontjából és mennyire összeegyeztethetetlenek a feltételek az angoljapán egyezmény világos céljaival. Általános hiatása e program érvényesülésének az volna, hogy Kína függetlensége komoly veszélyben forogna és hogy nagy kiterjedésű provinciák Japán fönhatósága alá kerülnének. Háború előtt? (London, március 21.) A „Morningpost" jelenti Sanghaiból e hó 19-ről. Tegnap több szer benszülött tüntetett és határozati javasatban követelte a háborút Japán ellen, mert jobb a csatatéren meghalni, mint Japán szolgájává lesülyedni. (London, március 21.) A „Morningpost" jelenti Sanghajból. Hír szerint tegnap két zászlóalj japán Tiencsingben partraszállt. Az Unió és Japán. (Washington, március 21. — Reuter.) A külügyminisztériumban elismerik, hogy az Egyesült Államok a japán-kínai tárgyalások megindulása óta érvényesítette befolyását abban az irányban, hogy Japán módosítsa követeléseit és kerülje el az amerikai szerződéses kötelezettségekbe ütköző cselekvéseket. Kijelentik, hogy az amerikai és a brit kormány nem folytatott tanácskozásokat a japán követeléseknek a szerződéses kötelezettségekre való hatásáról. A Balkán Montenegro enged az albánoknak. — Szerbia nem enged. — Görögország visszavonta a behívásokat. Montenegro Mr szerint két városát, Djakovát és Ipeket, mind a kettő az albán határhoz közel, kiürítette. A montenegróiak tehát engednek az albán követeléseknek. A szerbek ellenben hallani sem akarnak arról, hogy a megszállott albán területeket kiürítsék. A balkáni semleges államok magatartása egyébként nem változott. * * JDjakovát és Ipeket kiürítették a montenegróiak. (Skutari, március 21.) Djakovát és Ipeket a montenegróiak kiürítették. Prizrendet a szerbek szintén ki akarták üríteni és erre a célra a prizrendi, a hazi-i és prisztinai mohamedánokkal tárgyalást kezdtek. Ezek azonban kijelentették, hogy csak abban az esetben bocsátkoznak tárgyalásba, ha a szerbek a balkáni háború idején általuk megszállott albán területek kiürítésére hajlandók. A szerbek erre kijelentették, hogy azt nem tehetik meg. Szerb megbízott Rómában. (Róma, március 21.) Benadinovics, Szerbia s volt konstantinápolyi követe, külön missziósal ideérkezett. • A szerbek Hervé ellen. (Szófia, március 21.) A párisi Guerre Socialeban Gustave Hervé a napokban azt ajánlotta az orosz kormánynak, hogy a bolgárok jogos macedóniai igényeinek kielégítésével ne késlekedjék. A belgrádi „Stampa" ezért megvesztegetett sarlatánnak, a belgrádi „Strazsa" tangópolitikusnak nevezi Hervét, aki pénzért eladta magát a bolgároknak. Nincs behívás Görögországban. (Milano, március 21.) A „Corriere della Sera" jelenti: Az Olaszországban élő görög alattvalóknak küldött behívókat március 16-án táviratilag visszavonták. A görög hadseregbe semmi újabb behivás nem lesz. Kerülgetik Görögországot. (Bukarest, március 21.) Galacból jelentik. Az itteni görög kolónia tagjai köréből nyert információk szerint az antantnak sikertelen kísérletei után, hogy Görögországot Törökország elleni akcióra bírja, az orosz cár most György herceghez, a görög királynak Párisban élő fivéréhez fordult. Az orosz cár kéri a herceget, hasson oda, hogy fivérét más meggyőződésre hangolja. György herceg és Miklós cár között régi baráti viszony áll fönn. A cár még trónörökös korában György herceg társaságában Japánba utazott. Egy fanatikus japán akkor merényletet követett el az orosz trónörökös, a mai cár ellen, György herceg azonban, aki herkulesi termetű férfiú, lefegyverezte a merénylőt és megmentette a cárt a biztos haláltól. Az antantellenes Bulgária. (Szófia, március 21.) A „Novoje Vremja" legújabb száma szerint Pau tábornok a lap tudósítója előtt így nyilatkozott: Bulgáriából igen rossz benyomásokkal jövök. Ez az ország egészen odaadta magát a németeknek. Ahová néz az ember, német és bolgár falragaszokat lát, amelyeken a német, osztrák és magyar Vöröskereszt Egyletek javára való adakozásra szólítják föl a közönséget Tengerpart és ágyu. A Dardanellák ostroma. Most a Dardanellák erődeinek parti ágyúira került a sor. E harcoktól nagymértékben függ a mostani háború végeredménye. De tisztán hadi szempontból is elég fontos a helyzet: arról van szó, hogy a támadás és védelem váltakozó játékában a nagy hajóágyúk győznek-e és lehetséges-e a parti erődítményeket bevenni, ami eddig a tenger felől a legerősebb támadásnak sem sikerült. A törökök a Dardanellák katonai megerősítésére mindig nagy áldozatokat hoztak, már régen óriási ágyukat állítottak a parti ütegekbe. Körülbelül ötven éve, hogy Abdul Asis szultán az angol kormánynak ajándékozott egy ágyút, amelyet II. Mohamed alatt, Konstantinápoly bevétele idején, tehát a XV. század közepén öntöttek. Ez az ágyú 400 év múlva is teljesen használható volt és nemcsak az ottománok korábbi erejéről tett tanúságot, hanem értékével és méreteinek nagyszerűségével a Kelet fényére és pompájára is emlékeztet. Hatvan centiméter volt a kalibere, tehát nagyobb, mint a mostani legnagyobb német mozsáré. Csöve 5 méter hosozú volt, 15 kilogram lőpor és 300 kilogram súlyú löveg járt belé. Később még nagyobb ágyuk kerültek a Dardanella-erődökbe. Így 1829-ben Moldke porosz őrnagy írja, hogy a Dardanellák partjain hatvanhárom ágyu áll, amelyek 700 kilogramnál súlyosabb kőgolyókat lőnek ki. Van közöttük 65 centiméteres kaliberű is. A töltésükre 50 kilogramig való lőpor kellett. A törökök a Dardanellák megerősítésével ma is a technika magas színvonalán állanak. A háború nem találja őket készületlenül és a török kormány az utóbbi években Kruppnál nagy megrendeléseket tett Tisztán katonai szempontból az itt a kérdés, hogy sikerül-e a törököknek a tüzérségi harcot már a távoli küzdelemben is sikeresen föl- venni és a közéig küzdelemben az elzárt be-*járatokat keresztültörni. Hatalmas angol, francia és orosz flotta egyesült most. Az angol sajtó közli, hogy az egyik első bombázásban részt vett a „Queen Elisabeth" nevű angol új óriási dreadnought is. Ez a leghatalmasabb hadihajó, amely valaha tengeren volt. Vízkiszorítása 27.500 tonna, sebessége 25 csomó, kizárólag olajjal fűtik és nyolc daarab 38 centiméteres ágyúval van fölszerelve. („Harc a Dardanellákért" című tudósításunkban jelentjük, hogy a „Queen Elisabeth" dreadnoughtot a legutóbbi csatában öt nagy török gránát találta. ( A szerk.) Még öt ilyen hajó készül most Angliában és a kormány annyira sietteti a munkát, hogy még a Dardanellákban kiállhassák a tűzpróbát. A többi francia és orosz hadihajók szintén ilyen erősen vannak fölfegyverezve. Ezek a messzejövő óriási ágyukkal föl-, szerelt úszó erődök akarják most a török erődöket összelövöldözni. Az egymásnak ellentmondó sajtóközleményekből annyi megállapítható, hogy a törökök eddig derekasan védekeztek. Parti tüzérségük eredményesen verte vissza a támadásokat. Mert a mai parti ágyuk is óriási hadiszerszámok. Megdöbbentő az a hatás, amit Krupp ágyugyárában az ilyen kész parti ágyu gyakorol a látogatóra. A műhely szűk határai között még jobban érvényesül a fegyver nagysága. Gyakran két ágyút együtt építenek, mintha ikrek volnának. Sötéten fenyegetve merednek ki az alsó építményből az óriási csövek, de a titáni erő itten is könnyű mozgékonysággal párosul. Különös szerkezetekkel a csövek előre és oldalt irányíthatók. Ha az ilyen parti ágyút beépítik, kívüliről nem sok látnivalót mutat. Mintha egy-, egy kis ház volna az ilyen nagykaliberű ágyu, ezért találóan nevezték el páncéltornyoknak. Mint valami kútba, úgy van beépítve az egész ágyu egy betonfalba. Fölül laposan iveit páncélkupola, amelynek szélén van a lőrés. Külön gépezet szolgál a cső mozgatására és a muníció elhelyezésére. A parti ágyúk úgynevezett eltűnő ágyutalpaiiban olyan művészileg vannak beépítve, hogy kívülről egyáttalán nem láthatók. Zárt toronyban töltik meg és irányítják, pár kézfogás a kormánykeréken hirtelen fölemeli a csövet a magasba, a löveget kiröpíti és ismét eltűnik a mélybe. A támadás és védelem itt is láthatatlan harchoz vezetett. Hogy nagy tüzelés hatásokról van szó, azt mutatják a következő számok: 30,5 centiméteres parti ágyú páncélgránátja 8000 méter távolságban még átüti a 390—425 milliméter vastagságú edzett Krupp-féle nickelacéllemezt. A lapok közölték is, hogy a török parti ágyúk néhány jó lövése súlyos kárt okozott a támadó hajók páncélján. Emellett a könnyű és közép hajótüzérség- nek megfelelő fokozatban kisebb ágyúk is működnek a közeli harcban, különösen, ha kis hajókkel meg akarják kísérelni a partra, szállást Valószínűleg a tengeri aknák is szerep-hez fognak jutni. A német tengerészetnek Anglia elleni fellépése alkalmából az aknák kérdését bőven tárgyalta a sajtó. De amíg az Északi-tengeren csaknem kizárólag úszó aknákat helyeztek el, a Dardanellákban való színüleg kötött aknákkal kell számolniok a szövetségeseknek, amely utóbbiak a parti megfigyelő állomásról kapják a robbanóáramot. A parti megfigyelő állomás „camera obskura"-val (sötét kamra) működik, amely-nek lemezére egy távcső lencséje az egész NÉPSZAVA 235