Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)

1915-04-01 / 155. szám

1915 április 2. NÉPSZAVA ség hagyja el a hajót, amely körülbelül 4—5 tengeri mérföldnyire volt a castellastuai parttól. Amikor Pachner fregattkapitány abban a hitben, hogy mint utolsó hagyta el a hajót, már úszva visszapillantott, észrevette a há­tulsó fedélzeten, amelyet a tűz következtében a parancsnoki hídról nem figyelhetett meg, Kramer Miksa tengerészzászlóst több más tengerésszel. A parancsnok visszaúszott, föl­mászott a hajóra és mindaddig ott maradt, am­íg az utóbbiak is a tengerbe ugrottak. Az­után hagyta el másodízben a hajót. Pachner fregattkapitány alig volt meg száz méternyire, amikor a „Zenta" orrával kiemelkedett a tengerből és hátulsó részével lefelé, lobogó zászlókkal, elmerült a mélység­ben. A hullámokkal küzdő hajólegénység sokszoros spontán hurrá-kiáltása kísérte a küzdelem ez utolsó aktusát. Ez délelőtt 9 óra 40 perckor történt. Az ellenség, amely e per­cig folytatta a tüzelést, dél felé fordult és el­távozott a harc színteréről, anélkül, hogy csak kísérletet is tett volna a hajótöröttek megmentésére. Négy-öt órányi tisztis után a „Zentá"-t túl­élő legénység­­ elérte a castellastuai partot. Az egyik csoportot, amelynél a hajó parancs­noka is volt, a­ part közelében a genfi kon­venció lobogójával ellátott csónakok halász­ták ki és a menekülteket kérésükre S. Dome­nico zátonyra vitték, nehogy montenegrói fogságba jussanak. Néhány órával később azonban mégis montenegrói katonaság érke­zett és elvitte a védtelen, kimerült menekül­teket. ül történt a B. MfivSs 3%-éttfi — UJ szerve­«s«5 sssfeátysafi. — (Be mi 8ess a Gc›$ss£¦}›e­sitéssel ? Jeleztük, hogy a Budapesti Villamos Vá­rosi Vasút igazgatósága szerdán folytatni fogja tanácskozásait az életbeléptetendő re­formokról. Ez meg is történt és a tanácsko­zásról a következő értesítést adták ki: A Budapesti Villamos Városi Vasút igaz­gatósága a mai napon tartott ülésében elha­tároz­, hogy a Hűvös József elhalálozása folytán megüresedett vezérigazgatói állást nem tölti be. A vezérigazgatói teendők ellátá­­sával az igazgatóság elnökét dr. Bárczy Ist­ván polgármestert, az ő állandó helyettesíté­sével pedig dr. Bódy Tivadar ügyvezető al­elnököt bízták meg. Egyben kimondotta az igazgatóság, hogy az elnökigazgatót és az ügyvezető alelnököt tartós akadályoztatásuk esetén Hűvös Iván címzetes vezérigazgató helyettesíti és azután megállapította a vasút új szervezeti szabályzatát. Végül Sztrókay István műszaki főtanácsost műszaki igaz­gatóvá, Chatel Vilmos műszaki tanácsost műszaki főtanácsossá és Becher Rezső cég­jegyzőt főfelügyelővé nevezte ki az igazga­tóság. Tehát csakugyan bekövetkezett az, amit már hírül adtunk: Hűvös Iván korlátlan rendelkezési joga megszűnt , már csak ötö­dik kerék lesz a szekérben. Az alkalmazottak bizonyára örülni fognak ennek a változásnak, mert ez a különben nagyon jelentéktelen ember kitűnően értett a basáskodáshoz és ki­tűnően tudott gondoskodni arról, hogy a for­galmi személyzet gutaütést ne kapjon a jó­léttől. Igaz, hogy másrészt bőkezű is tudott lenni: jelentékeny rendelkezési alap volt a kezén, jóbarátait a B. V. V. V. terhére jutal­mazta (például Urs Nándor nyugalmazott rendőrtanácsos, a Józsefvárosi Kör tagja ré­szére új hivatalt szervezett úgyszintén Nagy Vilmos volt színházi kórista részére is fontos forgalmi hivatalt szervezett.) Hogy egyéb­ként mit határozott az igazgatóság, hogy mi­­van az ú­j szervezeti szabályzatban, arról nem szól a kiadott jelentés. Pedig ez fontos, ide. nék tehát a közönséget tájékoztatni. A sze­mélyes ügyeknek most történt elintézésével egyáltalában nincsenek elintézve még a sze­mélyi kérdések­ sem. A polgármester és az alpolgármester nem lehetnek állandó igaz­gatói a villamosvasútnak, az ő képességeikre és teljes munkaerejükre más téren van szük­sége a főváros közönségének. Viszont Hűvös Iván úrra semmiféle minőségben nincs szük­sége a vállalatnak, mert semmiféle kvalifiká­ciója nincs arra, hogy ilyen vállalatnál ve­zető állást töltsön be. A személyi kérdésnek meg a helyes rendszerváltozásnak végleges és a közérdeknek megfelelő megoldása csak a vállalat teljes községesítése útján követ­kezhetik be. Mi tehát újra és újra sürgetjük a községe­sítést Egyéb okokon kívül ezt most már financiális okok is sürgőssé teszik. A háború után a főváros kiadásai jelentékenyen meg fognak nőni, a közönség teherviselő képes­sége azonban alig fog lépést tartani a megnö­vekedő szükséglettel. A városnak tehát új községi üzemek segítségével is szaporítania kell jövedelmét Erre a célra magától kínál­kozik a B. V. V. V., amelynek forgalma és jövedelmezősége a jövőben csak emelkedhe­tik. Nincs annak értelme, hogy a főváros ezen a jövedelmen tovább is osztozzék a rész­vényesekkel. A községesítés mellett szóló egyéb okokat most nem szükséges ismételnünk. De újra és újra meg kell állapítanunk, hogy a Városi­val kötött nagyon rossz üzletet kireparálni, az elkövetett bűnöket jóvátenni csak az egész vállalatnak községi üzembe vétele útján lehet. Elsülyesztett angol gőzös. (London, március 31. — Reuter.)­A „Fla­menian" nevű­ angol gőzöst, amely Glasgow­ból Kapba haladt, kedden 50 mérföldnyire a Scilly-szigetektől, elsülyesztették. A hajó 31 főből álló legénységét a „Finnlandia" nevű dán gőzös vette föl és Holyheadban partraszállította. (Scilly-szigetek angol kicsi szigetcsoport, a La Manche-csatorna bejáratának közelében.) * * * 'S lesz, hogy a kínaiaknak több időt enged majd a tanácskozásra. Ha a japánok a tárgyalás­­ok folyamán kevésbé kétértelműen nyilat­­­koznának, úgy könnyebben megtalálnák a bonyodalmakból kivezető utat. Közben a japán csapatok megérkezése nagy nyugtalan­­ságban tartja az országot (London, március 31.) A „Morningpost" jelenti Tient sínből. Kína kérdést intézett aziránt, hogy a japán garnizonokat miért erősítették meg, mire Japán kijelentette, hogy a csapatok a már ott tartózkodó csa­*­patok felváltására szolgálnak, azonban tom­nácsosabb­nak tartották, hogy a tárgyalások tartama alatt mindkét csapatot ott tartsák, mert a japánellenes hang­ulat nagyon meg­növekedett. A távoli keleten az angol köz­vélemény egyhangúlag Japán követelései ellen van. Ha a helyzet nem volna annyira komoly, úgy nagyszerű tréfának lehetne te­­­kinteni a­zt a Tokióból érkezett jelentést, amely hangsúlyozza, hogy Japán a legbarát­ságosabb indulattal van Kína iránt és Kína területi épségét fönn óhajtja tartani. Japán-­ ellenes mozgalmakat csakis az elnök erélyes föllépése tudott megakadályozni. « A tárgyalás folyik. — Újabb csapat« szállítások. (Lásd a 8. oldalt.) (London, március 31.) A „Times"' jelenti Pekingből e hó 28-áról. A tegnapi konferen­cián megegyezés jött létre, amely szerint Kína Japánnak jogot ad arra, hogy Dél-Mandzsúriában bányászatra területeket vá­lasszon ki és ott az üzemet fönn is tarthassa, anélkül azonban, hogy ezáltal a más nemze­teknek adott koncessziókat befolyásolná. Hosszabb tanácskozást folytattak, a japánok­nak Mandzsúriában való letelepedéséről, de ez nem vezetett eredményre. A tárgyalások jellege továbbra is barátságos indulata. A japánok engedékenységre ugyan nem hajlan­dók, de készek a tanácskozást folytatni. Az a tény, hogy a legkomolyabb kérdések, ame­lyeket a kínaiak úgy tekintenek, mint szu­verén jogaik megsértését, még elintézetlenek lévén, nagy nyugtalanságot kelt. Minthogy Okuma pártja győzött alapos a remény, hogy a japán kormány abban a helyzetben # * # A P­unkásmakedvelők Szövetsége. * A­z emberi kultúra verejtékkel öntözött ve­téseit pusztulással fenyegeti a háború orkánja. De az Ember nem veszíti el reményeit A bóra fagyos, pusztító szele lehordja a karszti szik­lákról a termőtalajt és az ember verejtékező fáradsággal visszahordja a termőföldet és el­veti belnné, az életet, adó magvakat... A háború, zivatara sem lesz képes­ elpusztítani a emberi kultúra virágait, mert az ember föléje hajol és testével védi meg... Milliók állanak fegy­verben, srapnelzápor hull, gépfegyverek ontják a halált osztó golyókat és e pusztítás közepette sem áll meg kétségbeesetten az emberiség, ha­nem dolgozik tovább. Ez a héroszi erő legfenségesebben a munká­sok osztályának nagy tömegében nyilatkozik meg. A munkások vesztenek ebben a vérziva­taros időkben a legtöbbet és mégis ők állják legkeményebben az idők zordonságát Nem kell idegen országokba elmenni példákért Magyar­ország munkásosztálya fényes példáját mutatja az erőnek és bizalomnak. A békés idők napsü­tésében alkotott intézményeit nem engedi át a pusztulásnak és az áldozatkészsége ezekben az időkben is erején fölüli. A szakszervezetek százezreket fizettek ki se­gélyezésekre, a munkásfillérek tartják életben a Népszavát és a munkások azok, akik testük­kel föléje hajolnak a munkásmozgalom egyik gyönge csemetéjének, a munkás színjátszás­nak, hogy a háború szélvésze el ne pusztítsa, el ne sodorja. Munkás színjátszás... A buda­pesti munkások már megmutatták az érdeklő­désüket iránta és ez adja a fölhatalmazást arra, hogy a Munkásműkedvelők Szövetsége most újból odaálljon a szocialista munkások nyilvá­nossága elé és beszéljen céljairól. A Munkásműkedvelők Szövetségének az a célja, hogy a munkásokat megtanítsa a „nép” szeretetére, hogy igazi értékeket juttasson a munkásoknak , hogy színpadot teremtsen azok­nak az igazságoknak a számára, amelyeket a polgári színházak színpadairól száműznek. E távolabbi célok mellett már most is érték­ a munkát, végez a Szövetség. És erre a munkára a mai időkben nagy szükség van. A Munkás Műkedvelők Szövetsége alkalmat teremt arra, hogy a budapesti munkások ezen időkben is összejöjjenek és ha a szószékről nem, a szín­padról hallják meg azokat a gondolatokat ame­lyek a szocializmus eszméiből táplálkoznak. A Munkásműkedvelők Szövetsége ilyen alkalmat teremt azzal a nagyobbszabású ünnepséggel is, amelyet május másodikán fog rendezni az egyik budapesti színházban. A Munkásműked­velők­­ Szövetsége joggal hiszi az eddigi

Next