Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)
1915-04-08 / 161. szám
4 A törökök háborúja. Erőtlenül folyik a Dardanellák bombázása. — Az Unió közbelépett Konstatina-Ipolyért ? — A törökök egyiptomi sikerei. Az angol-francia flotta még mindig csak immel-ámmal bombázza a Dardanellákat.Az egyik napon van bombázás, a másikon nincs és amikor van, akkor is erőtlen és sikertelen. A nagy garral beígért általános, döntő támadásnak semmi nyoma. Csapatok partraszállításának, szárazföldi akciónak még kevésbé. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy sokfelé hitelt adtak azoknak a szállingózó híreknek, amelyek külön török béke előkészítéséről beszéltek. E híreket azóta török részről, de még orosz részről is határozottan megcáfolták. Egy olasz lap most ismét visszatér az ügyre és állítólag hiteles információi alapján megállapítja, hogy nem békéről volt szó, hanem csak Konstantinápoly épségéről , az Egyesült Államok teljesen önként, a maga elhatározásából közbelépett a szövetséges hatalmaknál Konstantinápoly érdekében, hogy ha arra kerülne a sor, ne bombázzák a várost, amelynek európai oldalán sok amerikai lakik. Az antánt, persze, nem teljesíti a kérést, ha módja lesz rá, agyonbombázza a konstantinápolyiakat. Ilyenformán tehát egyáltalán nem felel meg a tényeknek, hogy a Dardanellák bombázása azért olyan lagymatag, mert közben diplomáciai tárgyalások folytak. Sokkal inkább valószínű, hogy a török aknák és ütegek tartják távol az angol-francia flottát, amely nyilván nincs még annyira megerősítve, hogy általános támadást kezdhetne. * A Dardanellák ostroma. (Milano, április 7.) Athénból jelentik a „Corriere della Sera"-nak. Tenedosból érkező híradások szerint az antant folytatja ugyan a bombázást, de ennek csak az a célja, hogy födözzék az aknakeresők munkáját és meggátolják azt, hogy a törökök a Dardanellák védelmére újabb ütegeket állíthassanak föl Az Unió jegyzéke Konstantinápoly érdekében. (Turin, április 7.) Az antant és Törökország közötti békéről különféle hírek terjedtek el. Erre vonatkozólag a „Stampa" közli, hogy illetékes helyen érdeklődve a dolgok állása felől, hitelesen csak egy dolgot lehetett megállapítani mindkét fél részéről nyert információk alapján. Nevezetesen tény az, hogy az Egyesült Államok részéről közvetítés történt az antant hatalmaknál és ennek célja Konstantinápoly bombázásának megakadályozása volt. E lépés abban állt, hogy az Egyesült Államok a szövetségeseket jegyzékben arra kérte, hogy amennyiben elérnék Konstantinápolyt, kíméljék meg a török fővárost a bombázástól, főleg az európai oldalt, ahol ma is sok európai és amerikai polgár tartózkodik. E közbenjárás az amerikai diplomácia kezdeményezésére történt, anélkül, hogy erre török részről fölkérték volna. A szövetségesek válasza az volt, hogy semmi felelősséget nem vállalhatnak Konstantinápoly sértetlenségéért netáni bombázás esetén. Konstantinápoly csak az esetben kerülheti ki feltétlenül a bombázást, ha a flotta nem jut abba a helyzetbe, hogy Konstantinápoly ellen az akciót megkezdje. A későbbi lépéseknek hír szerint ez a válás adta meg az alapját, Szmirna bevethetetlen. (Milano, április 7.) Londonból írják a „Corriere della Sera"-nak, hogy a „Daily Mail" hosszabb cikkben ír a Szmirna elleni operációkról és azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az antanti várost nem fogja birtokba vehetni. A törökök el vannak szánva arra, hogy inkább fölégetik ezt a várost, semhogy átadják az ellenségnek. A „Goeben" és „Breslau"* a Feketetengeren. (Berlin, április 7.) A „Berliner Tageblatt" jelenti Stockholmból. A „Goeben" és Breslau" török csatacirkálók ismét munkában vannak a Fekete-tengeren. Természetesen az orosz vezérkari jelentés iparkodik, hogy ennek a két cirkálónak a tevékenységét elhallgassa. Április 3-án az orosz flotta a Feketetengeren, nem messze a krími partoktól, megfelelő távolságból lövéseket váltott a „Goeben"-nel és a „Breslau"-val. Éjjel az orosz torpedóhajók a Bosporustól 100 mérföldnyire állítólag hevesen tüzeltek a cirkálókra, amelyek kerülték a harcot. A törökök sikerei a Szuezi-csatornánál. (Konstantinápoly, április 7.) Az „Agence Mills" jelenti Bagdadból, hogy egy török szállítógőzös érkezett oda angol katonákkal, akiket a Szuezi-csatorna mentén vívott ütközetekben fogtak el a törökök. A Jeruzsálemben megjelenő „ Kudus Sherif" című hivatalos lap az egyiptomi 4. török hadsereg hadvezetőségének következő közleményét hozza: " A török csapatok átvonultak a sivatagokon. A sereg első részének hat nap kellett a háromszáz kilométeres úthoz a sivatagon keresztül, míg a sereg zöme tíz nap alatt tette meg az utat. A Krokodil-tó és a Keserü-tavak között felderítő ütközetek fejlődtek ki, miközben török csapatok csónakokon áteveztek a csatornán és oldalról szuronytámadást intéztek az angol csapatok ellen. Harminc órán keresztül szakadatlanul tartott az ütközet egészen a csatorna partján és a törökök diadalt arattak. Az angol szárazföldi csapatok a hadihajók védelme alatt meg akarták kerülni a mi csapatainkat, de súlyos veszteséget szenvedtek s különösen sok foglyot vesztettek. A török ágyúk kitűnően dolgoztak. Egy ellenséges cirkálót harcképtelenné tettek és egy másikat súlyosan megrongáltak. Angol hadihajók bombázták Medinát. (Konstantinápoly, április 7.) Medinából érkezett sürgönyök szerint a Medina előtt horgonyzó angol hadihajók bombázták ma a várost. A mohamedánok körében ez nagy felháborodást keltett, mert Anglia még a török-angol háború kezdetekor proklamációt bocsátott ki, amelyben kijelentette, hogy a mohamedánok szent helyeit semmi körülmények között nem fogja bombázni. A hajókról angol csapatokat is akartak partra szállítani, azonban a lesben álló arabok heves tüzeléssel fogadták őket és az angol katonákat majdnem egy szálig mind lekaszabolták. (Medina a Vörös-tenger arábiai partján, a Heásász partvidéken fekszik). NÉPSZAVA 1915 április 9. A Balkán népei. * Belgrád bombázása. — Szerbek és bolgárok arcai Macedóniáért. A szerbek újból bombázták Orsovát s erre ismét Belgrád bombázásával feleltünk. A szerbek volt fővárosa a háború után is csak nehezen fogja kiheverni a háború pusztításait. Sokat szenvednek a Szerbiához csatolt volt török területek is. Hol a szerbek pusztítják a benszülött bolgárokat, hol bolgár bandák törnek be s bosszúból faj rokonaikért a szerbeket támadják. Bulgáriában mindinkább erősödik az a törekvés, hogy hivatalosan is avatkozzék bele fegyverrel és foglalja vissza azt a területet, amelytől a balkáni háború után a szerbek megfosztották a bolgárokat. * * Orsováért Belgrád. (Hivatalos jelentés.) A déli hadiszíntéren Orsova nyílt városnak április 6-án történt újóbbi lövetését Belgrád rövid ideig tartó bombázásával viszonozták. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, Macedóniáért. (Szófia, április 7.) Ficsev hadügyminiszter fivére, Ficsev tábornok és számos sobranjeképviselő a bolgár nemzeti komité vezetőivel Szófiában és az ország nagyobb városaiban népgyűléseket fognak tartani, hogy a kormányt fölszólítsák Macedónia fölszabadítására. Mindenütt fölhívják a népet, hogy most, amikor itt az alkalom, juttassák diadalra a bolgár nemzeti aspirációkat. A bolgárok megszállják Macedóniát. (Szófia, április 7.) Az „L'tro", a „Dnevnik" és a „Narodni Prava" jelentik, hogy a bolgár kormány a királlyal és az ellenzék vezetőivel való teljes egyetértésben nemsokára végre fogja hajtani macedóniai programját. Valószínűnek tartják, hogy Macedóniát a Vardarig, vagyis azt a területet, amelyet a londoni konferencia nem vitás zónának jelölt meg, már most meg fogják szállni, anélkül, hogy a szerbek végsőkig menő ellenállást tanúsítanának. Ha a macedóniai akció végrehajtására sor kerülne, Radoszlavov az ellenzéki pártok vezéreivel kiegészíti a kabinnetet és pártközi kormány veszi át az ügyek intézését A görög kormány Venizelos ellen. (Athén, április 7. — Athéni Távirati Iroda.) A sajtóiroda a következő kommünikét teszi közzé: A kormány, tudatában a megalakulása óta történteknek, kijelenti, hogy a király sohasem járult hozzá ahhoz, hogy görög területnek egy külföldi hatalom javára való átengedéséről tárgyalások indíttassanak, mert erre vonatkozó javaslatokhoz sohasem adta hozzájárulását. A kormány kötelességének tartja ezt közzé tenni amaz információk következtében, amelyeket Venizelos a lapokban megjelentetett. Belgrád bombázásáról. (Milano, április 7.) A „Corriere della Sera" a következő részleteket jelenti Belgrád bombázásáról : Az osztrák-magyar tüzérség gránátjai nagy károkat okoztak a szerb fővárosban. Az egyetlen vonat, amely Belgrádot az ország belseje- Szerb-bolgár harcok. (Szófia, április 7.) A valandovoi kerületbentörtént véres határvillongások dolgában a bolgár távirati iroda még a következőket közli: Zareve Selo községben 11, Ilievoban 15 és Rzalovitz faluban 40 embert öltek meg a szerbek. Postindel faluban még ismeretlen az áldozatok száma. Egy szerb banda Popovics őrnagy parancsnoksága alatt körüljárta a környéket és mindenütt megrémítette a lakosságot. Kotschani kerületben már nem lehetett elviselni a szerb borzalmakat; rémes volt, amit a szerbek műveltek. Strumnica parancsnoka azt táviratozta, hogy nagyon sok muzulmán, asszony, férfi és gyermek vegyest, szerb üldözések elől bolgár területre menekült. A menekültek elmondották, hogy Valandovo és Tikvesdh kerületekben az összes falvak lakói föllázadtak, mert márnem bírták el a szerbek gazságait. Megölték a szerb őrszemeket, de nemsokára Üszkübből és Gevgheliből csapatok érkeztek és megkezdték a harcot a felkelők ellen. Ezek sokáig tartották magukat a falvakban, míg végre menekülniök kellett. A határra érkezve, három szerb katonát megöltek és azután bolgár területre mentek át. Minden intézkedés megtörtént, hogy ott lefegyverezzék őket (Berlin, április 7.) A „Berliner Tageblatt" a „Turan" konstantinápolyi lap nyomán még a következő részleteket közli a bolgár-szerb határon történt véres összeütközésekről: Az egész határon Bulgária és Szerbia között harc fejlődött ki. Macedóniában, különösen Gevgheliben, a szó szoros értelmében rendszeres csata volt, úgy hogy a szerbek tüzérséget vonultattak föl. Szófiából az a hír érkezik, hogy a macedóniai fegyveres fölkelést nem lehet elnyomni, nincs kormány, amely elég erős volna arra, hogy aevát állja a véres fejleményeknek. A szerbek Macedóniában kényszerrel sorozták be alig 17 éves bolgárokat a" saját seregükbe. Monasztirből min,den tüzérségüket az ország belsejébe vitték.