Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)

1915-04-28 / 181. szám

1915 április 28. piák kíséri­et­et tettek Elartmannsweilerkop£ visszafoglalására. Több támadást intéztek kl németek itteni hadállásai ellen, akik azonban minden támadást visszavertek.­­A franciák tegnap kiadott jelentése is be­ismeri egyébként, hogyha németek Hart­mannsweilerkopfot visszafoglalták. A hely nagy stratégiai fontosságán kívül az is nagy jelentőséget ad a német győzelemnek, hogy több helyütt egyszerre indíthattak offenzívát s ez nemcsak az Yser vidékén ,volt sikeres, hanem a harcvonal minden részén. Német hivatalos jelentés. (Nagyfőhadiszállás, április 27.) Fland­­r­i­á­b­a­n az angolok igen nagy erőkkel tá­madtak Y­p­e­r­n­t­ő­l északra és északke­letre levő új hadállásaink ellen, amelyek az eddigiektől 3—4 kilométernyi távolságban d d­étre, a D'houdt-majortól szorosan északra kezdődőleg az Yser-csatornánál és St. Ju­liennél, S. Gravenstafel irányában vonul­nak végig. A támadások, amelyeket a né­met tüzérség Yperntől délkeletre részben hátba kapott, az ellenségnek szokatlanul súlyos veszteségei között tüzü­nkben telje­sen összeomlottak. L i s e r n e n e k az ellenséges tüzérség által teljesen összelőtt házait a múlt éjjel kiürítettük. Az ezektől közvetlenül keletre, is. csatorna balpartján fekvő hídfőt tartjuk. Az Ypern melletti eddigi harcokban husz géppuskát zsákmányoltunk. P o­p­e r­i­n­­g­h e fontos vasúti gócpontot és főtáphely­séget, amely mintegy 12 kilométernyire fekszik Yperntől nyugati irányban, máris látható eredménnyel bombázni kezdtük. Az a­r­g­o­n­n­e­i erdőségben Vienne de Chateautól északkeletre a franciák egy­­éjjeli támadását visszavertük. A M­a­a­s-ma­gasl­a­t­ok­o­n tegnap is további előnyt vívtunk ki, noha a franciák újabb erősítéseket vontak a küzdelembe. Az ellenségnek a Combes-hadállá­ Buok ellen intézett támadásai m­eghiussul­tak. Az Ailly-erdőben egy heves tá­madást az ellenség nagy veszteségei mel­lett visszavertünk. Ettől keletre se nyert az ellenség tért. A Bois de Pierreben éjjeli szu­ronyharcban sikeresen előbbre küzdöttük magunkat. A Hartmannsweilerkopfnál levő hadállásunk ellen az ellenség tegnap este több ízben támadt. Valamennyi táma­dás kudarcot vallott. 14 legfelsőbb hadvezetőség. "Az angol fővezér az Ypern-i vereségről. (Rotterdam, április 27.) French" legutolsó hivatalos jelentése azt mondja, hogy az­­Ypern körüli harcok a legnagyobb hevesség­gel folynak. A jelentés beismeri, hogy az an­.­­gol balszárny a franciák visszavonulása foly­tán nyugat felé húzódott vissza egészen St.­­Julienig. Ez elhúzódás következtében az an­gol harcvonal megingott és a kanadaiak hő­sies ellentállása ellenére sikerült a németek­nek St. Julient bevenni. Az angol harcvonal fennek következtében St. Julientől délre hú­zódott vissza. Ellenben azt mondja az angol jelentés­­— és ezzel vigasztalja a közvéle­ményt —, hogy Yperntől keletre a németek támadása nem sikerült, jóllehet fojtó gázok­kal iparkodtak az angolokat hadállásaik el­hagyására kényszeríteni. A jelentés szerint az angolok súlyos veszteségeket szenvedtek, ide a németek vesztesége is jelentékeny. A francia vezérkar jelentése. (Páris, április 27.) A francia vezérkar április 11-én az alábbi hivatalos jelentést adta ki: Pótló jelentések megállapítják, milyen körülmények között sikerült tegnapelőtt este a németeknek arcvonalainkat Yperntől északra az Yser-csa­torna és a Poel Capelle-út között visszavonu­lásra kényszeríteni. Sürű­ sárga füst szállott föl a német lövészárkokból, amelyet az északi szél­­csapatainkra fújt. Ez a füst fojtó hatást. gyakorolt, amely még a második vonalban lévő hadállásokban is érezhető volt. Egy tegnap in­dított ellentámadás során ismét visszahódítot­tuk az elvesztett terület egy részét. Hadállá­sunk most teljesen szilárd. A harci tevékeny­ség­ kedvező feltételek között az angol és a bel­ga erők támogatásával folyik. Az ellenség tá­madásokat intézett Epargesnál, a Kuhkopfnál és az a premonti erdőben. Mindenütt visszave­tettük. A németek támadásait a Parroy-erdőtől délre a Reichsackerkopfnál tüzelésünk föltar­tóztatta. Az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett. (Rotterdam, április 27.) A tegnap este kiadott francia hivatalos jelentés megerősíti, hogy a németek rendkívül heves tüzelés után vissza­foglalták Har­tman­swei­lerkopfo­t. flandriai harcok. (London, április 27.) A „Times" katonai mun­katársa az Ystern körüli harcokról azt mondja, hogy a németek támadása nem volt váratlan. Váratlan volt azonban a fojtó gázok alkalma­zása. Ha igaz, hogy a németek tényleg nagy offenzívát kezdenek, úgy ez csak az eredeti né­met haditerv folytatása lehet, aminek az angol sereg csak örülhet. Ránk nézve csak örvende­tes lehet, ha a német hadvezetőség erős csa­patokat vet a tűzvonalba. Október és november hó folyamán a szövetségesek gyengén állottak. Felszerelésük is hiányos volt. Most azonban erősek, jól el vannak sáncolva és ma az ellen­ség csak nagyon súlyos veszteségek árán jut­hat előre. Minden jel azonban tényleg arra vall, hogy a németek most komoly munkát kezdenek Flandriában.­­ (Bécs, április 27.) Moraht őrnagy írja a „Neue Freie Presse"-ben: A nyugati harctéren a hely­zet egy csapásra megváltozott. A flandriai partvidék ugyan a tengeren uralkodó Anglia nehéz tüzérségének csak gyönge kísérleteit látja. Angliát tartózkodásra intik nyilván a csatornán elszenvedett hajóveszteségek, az Yser-csatorna területén megrendült az angol front és megtörött. Az angolokat egész várat­lanul érte az Yperntől északkra és északkeletre hatalmasan s föltartózhatatlanul megindult tá­madás. Megvetettük lábunkat az Yser-csatorna nyugati partján és birtokába jutottunk immár több hídfőnek, amelyek megkönnyítik nekünk a nyugati támadást. Az áttört és visszahajtott ellenséges arcvonal nem kerüli el sorsát, mind szélesebb kiterjedésben fog meginogni. Csak egy túlsúlyban levő angol offenzíva volna ké­pes az előrenyomult német arcvonalat vissza­szorítani. De a Neuve Chapelle és St. Elois mel­letti véres veszteségek után, amelyek angol számítás szerint is 800 tisztet és 15.000 főnyi le­génységet tesznek és a március 31-én közzétett 100.000 főnyi veszteség után csak újabb pótlá­soknak sorbaállításával lehetne új támadást megindítani. Már­pedig kétséges, hogy módjá­ban áll-e Angliának ezt a gyors pótlást előte­remteni, Német repülő Belfort fölött. (Genf, április 27.) Belfortból jelentik, hogy vasárnap délután 5 órakor ismét megjelent a város fölött egy német aviatikus. A fran­ciák hevesen ágyúztak az aviatikusra, aki erre visszavonult. (Genf, április 27.) A francia hadvezetőség fölmentette Chateau tábornokot, aki Belfort déli erődrészének parancsnoka. Az a vád el­lene, hogy mulasztásokat követett el és csak így volt lehetséges, hogy német aviatikusok Belfortban fölrobbantották a lőszerraktárt és a repülőgépek hangáraiban is nagy kárt tettek. A franciák veszteséglistát követelnek. (Berlin, április 27.) A l'Humanité jelentése szerint a francia képviselőház ötvenhat tagja indítványban arra kérte a kormányt, hogy sürgősen adja ki az augusztus 1-től december 31-ig szóló veszteséglistát. A katonák családjai­nak joguk van arra, hogy hozzátartozóik sorsát megtudják. 7 Általános támadás a Dardanellák ellen. * A tszvetségesek partraszállók Galüpon félsziget négy pontján. — A törökök két Helyen visszaverték őket. — Véres tsapa Kum Kalevnél. — A szövetségesek vesz­­tesége­i 400 Halott, 200 fogoly. * HeghiysuH áttörési kisérét a szorosokban. Hosszas habozás­­és készülődés után a szövetségesek végre rászánták magu­kat a­­Dardanella-akció folytatására. Az ostrom tudvalevően március 18-án szakadt félbe, amikor a törökök sílyos csapást mértek az egyesült flottára. Történtek azóta kisebb támadások, hellyel-közzel véresebb epizó­dok is, de általános akciót nem kezdett az angol-francia flotta, kicserélt, új parancs­noksága, mert a sikertelen kísérletek és az óriási veszteségek meggyőzték arról, hogy szárazföldi támogatás nélkül a hadihajók tehetetlenek a Dardanellák erődeivel szem­ben. A szövetséges flotta bevárta tehát a csapatszállításokat és csak most fogott hozzá új akciójához, amikor mintegy száz­húszezer főnyi szárazföldi sereg egy része már egyengeti az útját a tengerszorosok partjain.­­A vasárnap megindult támadás szorosan véve nem is folytatása az eddigi akciónak, hanem egészen új módszerű os­trom, amely a szárazföldi és tengeri táma­dás egyesítésével kísérli meg az előretörést. A támadást az Aegei-tengeren a Gallipoli­-félsziget partjához szállított szárazföldi csapatok kezdték meg. A csapatoknak si­került partraszállaniuk. A félsziget nyugati oldalának északi és déli részén négy helyen léptek török földre, de a törökök két­ he­lyen, Tekke Burnu és Ali Burnu mellett­­hamarosan visszaverték őket a tengerre. Kum Kahlenel meg tudták vetni a lábukat és itt később hadihajók tüzelésétől támo­gatva, előrenyomulást is kíséreltek meg. A­ törökök heves ellentámadással feleltek, amiből véres csata fejlődött, amely az an­gol-francia csapatoknak a partig való vis­szavonulásával végződött. A szövetségesek négyszáz halottat és kétszáz foglyot vesz­tettek az ütközetben. A partraszállással körülbelül egyidejűen az egyesült flotta na­gyobb része is akcióba lépett: áttörési kí­sérlettel próbálkozott a szorosokban, ez a támadás azonban teljesen meghiúsult; a Dardanellák erődei visszavonulásra kény­szerí­tették a támadó flottát, amely érzé­keny veszteséggel fizette meg vállalkozá­sát. A szövetséges hajóhad egy torpedó­naszádja elsülyedt, másik naszádja pedig súlyosan megsérült. Az új Dardanella-akció kezdetének köze­lebbi részletei még hiányoznak, de az ed­dig beérkezett adatok is mutatják, hogy ez a kezdet elkeseredett, véres harcok egész hosszú sorát vezeti be. Erre vall különben az angol miniszterelnök nyilatkozata is,­ aki annak bejelentése mellett, hogy az an­gol kormány vállalja a felelősséget a Dar­danellák ellen megindított új akcióért, előre is jelzi, hogy türelemre lesz szükség, mert­ az ostrom hosszú ideig fog tartani. * * a

Next