Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)
1915-04-04 / 158. szám
Másnap öt szakasz gyalogsággal megyünk lőre újabb munkára. Közvetlenül az Aisne partján van egy kis erdő, azon keresztül kell nemű. Mi, hidászok beosztjuk a távolságot magunk között és azután, amilyen gyorsan csak adunk, lyukat ásunk magunknak, hogy némi öltözékünk legyen, mert az ellenséges őr 30 méternyire sincs tőlünk. Azonkívül egy másik őr a túlsó parton lévő gyár kéményében is ül. É s®akas8vezetőkül beosztott pionirok ellenőrik a földmunka haladását és segítenek mindenhol. Itt egy vastag gyökér miatt nem halad munka, a pionir előveszi fűrésszel ellátott idalfegyverét is egyszeriben el van hárítva a akadály. Emitt egy másik nem tudja, hogy milyen mélyre és milyen szélesre ássa az árut, a pionir megmagyarázza és így megy gyíktól a másikhoz, majd buzdítva, majd nyugalomra intve. Bármilyen óvatosak voltunk, a ellenség mégis észrevett bennünket és esti oldás gyanánt jön ám a srapnel a folyón át. A lakók bebújnak lyukaikba, a pionirok földre tetik magukat, nekik nincs fedezékük, ők csakiem mindig enélkül dolgoznak. Csak ki kell fzrtani, még ha nyakunkban ver is a szívünk , ha az orrunk előtt robog is el a halál. Az ellenséges tüzérség csalódott, lövegei caknem száz méternyire hullottak le tőlünk. lést rendezhessünk. Épen ezért az országos nőszervező bizottság NŐK Napja-emlékimepélyt rendez az Építőmunkások Otthonában 1915 április 18-án, vasárnap délután 4 órakor. Szép műsort állított össze, hogy mindenképen méltó legyen a nap emlékére. A műsor a következő: 1. Nyitány. Zongorán előadja * * * 2. Spitzer Andor szaval. Várnai: Asszonyok májusa. Csizmadia : Az asszony. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Buchingerné L. Szeréna. 4. Kis Kató szaval. Várnai: Jövünk... Gyagyovszky: Nők. 5. Weil Hella opera énekesnő. Schubert: Gretchen am Spinnrad. Thomas: Mignon dala. Kurucdal. 6. Várnai Zseni új verseit olvassa föl. 7. Belustyák Manci énekel. 8. Balogh Imre énekel. .Belépődíj nem lesz. A műsor ára 30 fillér. Elvtársak! Agitáljatok, hogy minél több munkásnő vegyen részt ünnepélyünkön. |iiiiHiiM'miiiiiWn« "inll"i HMMUl'iwi'ln"I iiiiiii.i nurmrniii timiMiTmwirTmBTf * Szabadalom a dum-dam lövegekre! A most folyó háborúban az emberies elvek egész sorozatát lábbal tiporták éppen azok, akik hangosan hirdették azokat. A legocsmányabb példát erre a nagy északamerikai köztársaság adta, amelynek elnöki székében egy bölcsész és az emberszeretet hirdetője ül, aki azonban nyugodtan tűri, hogy Németország ellenségei számára mindenféle hadiszükségletet gyártanak és a háborút ezzel a különös „semlegességgel" végtelenre nyújtják, áldozatait pedig hegyek magasságáig halmozzák. Bölcs mondások „az egész emberiségért", gránátok, srapnelek és ágyuk a hármas ántantnak, csengő arany, egész milliárdok nekünk: ez az Egyesült Államok politikája a háború kezdete óta. Egyébként ez a magatartás megfelel a kapitalizmus erkölcseinek. Ha lehetséges volna, Amerika burzsoáziája szívesen kötne hasonló üzleteket a központi hatalmakkal is. De a profitvágynak is kellene, hogy határa legyen. Amit azonban az Egyesült Államok művelnek, az egyszerűen gyalázatosság. Most kapjuk a hírt, hogy október 20-án, tehát oly időben, amikor Európában már dühöngött a világháború, az amerikai szabadalmi hivatal megadta a szabadalmat olyan találmányra, amely az emberiesség parancsait fölrúgja. A dum-dum löveg szabadalmáról van szó, amelynek használatát a nemzetközi jog tiltja. Azonban az üzlethajhász amerikaiak remélik, hogy találmányuk érdeklődést fog kelteni a hadviselő államoknál, kitűnik ez már abból a reklámból is, amelyet e löveg mellett csapnak. Egyébként a dumdum löveg használata ebben a háborúban angol-francia részen már nem újság. A föltaláló így írja le találmányát: A találmány célja olyan löveg előállítása, amely egyesíti magába a közönséges burkolt löveg minden tulajdonságát s emellett a találatnál gombaalakuvá válik, vagyis kiterjed, szétlapul. Ezt az eredményt úgy értem el, hogy a golyó hegyének köpenyegén bevágásokat tettem, amelyek az egész fémen áthatolnak, de olyképen, hogy a szélek szorosan zárva maradnak. E bevágásoknak, amelyek a legkülönbözőbb formájúak lehetnek, abban áll a hatásuk, hogy a burkolatot gyöngítik, anélkül, hogy a fém, amellyel a golyó magva födve van, leválnék. Egyébként nem tekintve a bevágásokat, a lövedék épp olyan, mint más közönséges burkolt lövedék. Amikor azonban behatol a tárgyba, mint egy gomba, szétterjed olyanformán, mint a közönséges burkolatlan hegyű lövedék s a golyó hegyének köpenyege széttárul, mint egy esernyő. És ezt az ördögi találmányt szabadalmazták. Egy őrnagy, aki a keleti harctéren küzd, ezt írja erről a találmányról. Alkalmam volt az ilyen elvek szerint szerkesztett dum-dum lövegek hatását tanulmányozni. Míg a katonának olyan lövegre van szüksége, amely az ellenséget harcképtelenné tegye, de ne ölje meg, a vadásznak hasznosabb az a löveg, amely minél gyorsabban öl, minél erősebben sebesít. Ez a löveg nagyon alkalmas a vadászatra, mert megvannak mindazok a tulajdonságai, amelyek pusztítóan hatnak az eltalált testre, azonban Németországban legalább egyáltalán nem használják, mert hatása rettenetes. Én, csakhogy a hatását kipróbáljam, őz, bakokra lőttem vele. Bár a löveg rendes kaliberű volt, az első őzbakon tenyérnyinél is nagyobb volt a sebesülés. A löveg rendkívüli pusztítása akitép megy végbe, hogy meghasogatott kupakja a találásnál szétreped, tenyérformája szétterjed és csipkés, éles széleivel a főcsatorna közelében mindent összetép, úgy hogy rendkívüli nagy lőseb támad. A kupak a legtöbb esetben nem marad meg az ólomfejen, hanem attól elválik és a testben külön pusztító utat tesz meg és benne marad. S ezt a löveget, amelynek hatása egyenesen borzalmas, amely tulságos erős még a vadászathoz is, most emberek ellen fogják használni! Milyen nyomorúságos kontárok voltak tehát a középkori hóhérlegények a XX-ik század föltalálóihoz képest. A karóba húzás és hüvelyszorítás ésatöbbi bizonyára aljas dolgok, voltak, de a kéziipar körében maradtak. A mai fölvilágosodott technikusok és nagyműveltségű gyárvezetők azonban gyárilag űzik ugyanezt. Amint a modern cipő, gyár kinőtt Hans Sachs szűk műhelyéből, úgy áll az ő tömeges mészárlásuknak technikája a régi fajta hóhérolás fölött. És mily nyomorúságosak a régi ipari rendszabályok, amelyek a kontár versenyt megtiltották, a jelen kor magas szabadalmi hivatalához képest, amely a tömegmészárlás lángelméjének biztosítja a tisztességes hasznot! Valóban sokra vittük! Ii «IH^PT — | II» llHulll« ||| IM« Nők Napja-evalékÜnnepély. * jffr opsz&g&s nőszemiezö bizottsági aikciója. háború lehetetlenné tette az európai állami kiisin a nemzetközi megnyilvánulás minden fámáját. A nemzetközi érzés ápolására, a nők jogainak követeléséért, a második nemzetközi nőkongresszus határozata szerint, minden esztendőben, minden országban a proletár nők inenzív agitációt rendeztek, hogy egy ugyanaon a napon, amelyet Nők Napjának neveztek e, gyűléseken, értekezleteken, röpirattal és minden alkalmas eszközzel agitáljanak a munkásnők között és ébresszék ezek öntudatát. És 1910 óta minden esztendőben sok európai illám rendezett Nők Napját, évenként gyarapodott azon országok száma, amelyek szintén ártották Nők Napját: bővítették a nőinternationalet A magyarországi munkásnők 1913-ban csatakoztak ehhez a mozgalomhoz először, amikor 10.000 példányban röpiratot osztottak szét az egész országban a Nők Napján. 1914-ben tovább nőhettünk. Március 8-án hatalmas gyűlést s fölvonulást tartottunk itt Budapesten. Az ország más 25 városában gyűlést vagy összejövetelt rendeztek a munkásnők, ahol elvtársnőink méltatták a nap jelentőségét. Egy alkalmi lapot, a „Nők Napjá"-t is adtak ki, amely 10.000 példányban fogyott el Minden tekintetben siker koronázta az agitátorok munkáját és minden reményük megvolt arra, hogy 1915-ben még hatalmasabb, még nagyobb arányú lesz a Nők Napja, a magyarországi munkásnők ezen nemzetközi megnyilatkozása. De jött a háború ... És azok az asszonyok, akiket nem is tekintenek embernek, ma két embernek a munkáját látják el, a hadbavonult férjét és az önmagukét. A gyönge asszony viseli most a nyomorúságnak, a fájdalomnak, a szenvedésnek mérhetetlen súlyát. A könnyező asszonyok, siránkozó gyerekek és a küzdő katonák alkotják ma azt az internacionálét, amelyben valamennyien benne vagyunk. A háború azonban még nem ok arra, hogy ölbetát kézzel üljünk. A Nők Napját valami módon mégis meg akarjuk ünnepelni ez évben is. A svájci és a skandináv államok munkásnői gyűléseket rendeztek ez évben március 7-én, a Nők Naisián, az ausztriai és németországi elvtársnőint pedig úgy határoztak, hogy a viszonyokhoz akalmazkodva, az ország különböző városaiban gyűléseket, értekezleteket tartanak különböző időben és ilyen formán emlékeznek meg a Nők Napja jelentőségéről. Nálunk sncs gyülekezési jog, most, háborúban még gondolni sem lehet arra, hogy gyű PÁRTÜGYEK * * * Veszteségülk. Ábrahám József kistárcsái, vasöntő elvtársunk még a múlt évi szeptember 8-án az északi harctéren elesett. Mindössze 29 éves volt. Feleségén kívül szaktársai és elvtársai gyászolják az elhunytat. A soroksári pártszervezet vasárnap délután 3 órakor értekezletet tart a Hack-féle vendéglőben (Grassalkovich-utca 75). A soroksári végrehajtó bizottság vasárnap délután 2 órakor fontos értekezletet tart, amelyre a régi, valamint az új vezetőségi tagok megjelenését kéri az elnökség. * * A budapesti kisipari kovács- és kocsilakatosmunkások e hó 4-én, vasárnap délelőtt éi 10 órakor egyleti helyiségükben (VIII. Kemény Zsigmond utca 11. szám, II. emelet) általános értekezletet tartanak a következő napirenddel: 1. A vezetőség jelentése. 2. Folyó ügyek. 3. Indítványok és interpellációk. — Szaktársak! Hozzátok szólunk, akik még idehaza vagytok, hogy teljesítsétek ezen nehéz időkben szervezeti kötelességteket és ezen tagértekezleten okvetlen és pontos időben jelenjetek meg. Szükséges, hogy ezen a tagértekezleten minden tagtárs jelen legyen azért is, mivel messze kiható ügyek kerülnek napirendre. Tagsági könyv elhozandó. A budapesti kisipari kovács- és kocsilakatosmunkások szervező bizottsága. A bőröndös, szíjgyártó, nyerges stbi munkások szövetsége április 4-én, vasárnap dél-előtt fél 9 órakor tartja rendes évi közgyűlését. A központi vezetőség felhívja az összes szakmák vezetőségeit, hogy a közgyűlés érdekében a legnagyobb agitációt fejtsék ki. A központi vezetőség.