Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)
1915-05-09 / 191. szám
1915 május 9. hogy Kína területi épsége továbbra is megtartassék. Japán e pontok teljesítését „a kelet általános nyugalma érdekében" követeli és ezenkívül még több kisebb feltételt is tűz ki. (Amsterdam, május 8.) Tiencsini jelentések szerint Japánnak Kínához intézett ultimátuma csütörtök este lépett életbe. Japán mukdeni csapatait a délmandzsúriai vasútvonal mentén koncentrálta. Kína eddig még semmiféle védelmi intézkedést nem tett. A „Reuter"-ügynökség tokiói jelentése szerint Japánnak Kínához intézett legutóbbi jegyzéke engedményeket tartalmaz a korábbiakhoz képest. A pekingi japán követ bízik a békés megoldásban. A „Nachi Shimbun" pekingi távirata szerint a kínai kormány közölte az ottani japán követtel, Hiokival, hogy a békés megoldást kívánják, miáltal a háború elkerülhető volna. Kína engedékeny? (Amsterdam, május 8.) A „Handelsblad"nak Pekingből azt táviratozzák, hogy Kína e hó 6-án este már majdnem az összes japán követelésekhez hozzájárult; a többiekre nézve az ultimátum javaslatot tesz. Az ultimátum vasárnap este 6 órakor jár le. (London, május 8.) "A „Times"-nek jelentik Tokióból. A kínai kormány válasza a japán követelésekre olyan hangú volt, amely minden további tárgyalást kizár. Kína a követelések 5. pontjára nézve különösen kihívó választ adott. Erre a válaszra küldötte el Japán Kínához az ultimátumot, amely május 11-én este 6 órakor jár le. (Amsterdam, május 8.) Tokióból jelentik: Kína a japánok követeléseit elfogadta, ki-véve az ötödik csoportba foglalt követeléseket, amelyekre nézve ellenpontokkal állott elő. Azt hiszik, hogy nem kerülhet sor háborúra s a japán-kínai konfliktus végre is békésen fog megoldatni. Készen áll a japán hadsereg és a flotta. (London, május 8.) A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból: Ha Kína a japán ultimátumban megjelölt határidőn belül nem fogadja el Japán követeléseit, a japán nagykövet elhagyja Pekinget. A japán hadsereg és a flotta parancsot kapott, hogy legyen készenlétben, hogy azonnal elindulhasson arra a helyre, amelyre majd rendelik. (Hága, május 8.) A „Daily News" jelenti Tokióból. Kedden 170.000 főnyi japán gyalogság és tüzérség ment hajókra, de ebből a hadseregből csak 20.000 ember fog Santungban partra szállani, a többi csapat a hajókon marad, amelyek a kínai vizekre indulnak s ott fogja bevárni a parancsot. (Rotterdam, május 8.) Pétervárról táviratozzák, hogy a japán kormány nagy erőfeszítéseket tesz a hadiflotta kiépítésére. Lázas sietséggel dolgoznak a három új dreadnought elkészítésén s mind a három már ősszel vízre lesz bocsátható. A Nagashiban épített 27.500 tonnás páncélos cirkáló már szolgálatba állítható. Kina is készülődik. (Rotterdam, május 8.) Mukdenből távirati jelentések érkeznek Pétervárra arról, hogy Kina teljes erővel készül a háborúra. Egész Mandzsúria nagy táborhoz hasonlít. A csapatösszevonások ellen a pekingi japán követ eredménytelenül tiltakozott. Az Egyesült Államok magatartása. (Amsterdam, május 8.) Londonbóltáviratozzák. Washingtoni jelentések szerint a fejleményeket ott komoly figyelemmel kísérik. Bryan államtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok a keleten ragaszkodnak a nyitott kapu elvének politikájához és NÉPSZAVA Az utolsó percek. (Rotterdam, május 8.) Londonba eddig alig érkeztek részletek a „Lusitania" elsüllyedéséről. Ennek az is az oka, hogy a drótnélküli távíróállomáson zavarok vannak. Az utasok között igen sok tekintélyes amerikai volt. Kinsale magasságában az utóbbi napokban nagyon tevékenyek voltak a német tengeralattjáró hajók. A katasztrófa első híre ma délután negyed háromkor érkezett Qeenstownba. A „Lusitania" utasai között volt Vanderbilt Alfréd is. Körülbelül húsz kisebb hajó volt az elsülyedé® idejében a 7 Kína területi integritásának csorbítását nem tűrik el. (Frankfurt, május 8.) Washingtonból jelentik: Az itteni hivatalos körök nem hisznek abban, hogy Japán és Kína között háborúra kerüljön a sor. "A tárgyalások még nem szakadtak meg teljesen és még mindig van némi remény rá, hogy ezek alkalmasak lesznek a fegyveres konfliktusnak elejét venni. A „Lusitania" katasztrófája. * * * Hétezer ember v®l a hajón. * * * Az elsülyesztett óceánjáró. — A hajó ágyukkal és gépfegyverekkel volt fölszerelve. — Még nem tudják, hány ember pusztult el. — A konsternáció Londonban. Már megírtuk, hogy német torpedók az ír partok közelében elsülyesztették a „Lusitania" nevű személyszállító angol gőzöst. A megtorpedózott hajó az angol hajózás egyik büszkesége és a világ legnagyobb személyszállító gőzöseinek sorában a negyedik helyet foglalta el. De pompára, kényelemre és gyorsaságra nézve az első volt. Most, amikor százezrek, milliók" pusztulnak el a csatatereken, igazán nem nagy szám az a kétezer ember, amely a sülyedés pillanatában a hajón volt és talán el is veszett. Ámde ebben az esetben kétezer egyszerű utasról van szó, akik Amerikából Angolországba igyekeztek és semmi közük" sem volt, a háborúhoz. Ez a körülmény az, amely a világ részvétét fölkeltette a szerencsétlenség iránt. Az eddigi tudósításokból kivehető, hogy a katasztrófáért egyedül az angol kormány a felelős. Az elsülyesztett hajó ágyúkkalés gépfegyverekkel volt fölszerelve, azonkívül töméntelen hadianyaggal is megrakták. A személyszállító gőzös tehát úgy festett, mintha hadihajó volna. A legnagyobb barbárság azonban az volt, hogy egyáltalán megengedték a hajó elindulását, jól tudva, hogy az angol vizeken állandóan lesben vannak" a német tengeralattjárók". A hajóstársaságot állítólag figyelmfeeztették is a veszedelemre, mire a társaság az angol tengerészeti kormányhoz fordult tanácsért. Itt pedig azt a fönhéjázó tanácsot kapták, hogy bátran útjára bocsáthatják a hajót, nem lesz semmi baj, mert megtesznek minden óvóintézkedést. Ilyen körülmények között indult el a „Lusitania" utolsó útjára, amely egyenes provokálása volt a német tengerészetnek. Ezt a vakmerő játékot talán sok ártatlan ember az életével fogja megfizetni. Pontos adatok még nincsenek arról, hogy hány ember volt a hajón. Az eddigi jelentések kétezerre becsülik az utasok és a hajószemélyzet számát. Arrólnincs még pontos jelentés, hogy hányan vesztek el és hány embert sikerült megmenteni. Egy londoni távirat jelenti, hogy Queenstownban körülbelül 600 megmentett embert szállítottak partra.A katasztrófa újabb részletei ezek": „Lusitania" közelében.A torpedólövés után a „Lusitania" még húsz percig küzdött a habokkal, azután hirtelen elmerült. A Cunard-társaság jelenti, hogy minden reménye megvan arra nézve, hogy nagyon sok utast megmentettek. Kétezer ember volt a hajón. (Rotterdam, május 8.) A „Lusitania" 1798 utassal indult el a newyorki kikötőből. Az utasok közül 290 az I. osztályon, 662 II. osztályon, 361 III. osztályon utazott. A hajószemélyzet 665 ember volt. A „Lusitania" délután fél 3 órakor kapta a halálos torpedólövést és rövid idő alatt elsülyedt. Queenstown parancsnokló admirálisa nyomban egész hajórajt küldött az utasok megmentésére, de még nincs jelentés arról, hogy hány embert sikerült megmenteni. (Amsterdam, május 8.) A Cunard Line igazgatósága megerősíti a „Lusitania" katasztrófájáról érkezett első híreket. A nagy Cunard-gőzöst, amely utóbb Liverpool és Newyork között bonyolította le a személyforgalmat, nyolc tengeri mérföldnyire Caap Old Head of Kensale-tól német tengeralattjáró támadta meg. Eddig még nem derült ki, várjon a „Lusitania" használta-e ágyúit, mielőtt a német búvárhajó falanszírozta torpedóját. A tengeralatti naszád lövedéke azonnal robbanást idézett elő a hajón és a vonal alatti résen hatalmas tömegekben zúdult be a tenger vize. A hajó utasai és legénysége között kitört a pánik és a menekülés a legnagyobb rendetlenségben kezdődött. A „Lusitanián" 290 elsőosztályú, 662 másodosztályú és 361 harmadosztályú utas és 665 hajós volt. A fedélközi utasok közül sokan voltak Angliába visszatérő hadkötelesek, viszont a luxusfülkékben több amerikai milliomos tartózkodott. Eddigi megállapítások szerint Vanderbilt multimilliomos és dr. Pierson is elpusztult a sülyedő hajóval. A nagy katasztrófa színhelyére egyszerre minden irányból hajók és kis angol cirkálók siettek, amelyek azonban a legnagyobb óvatossággal mozogtak, mivel tartottak tőle, hogy a veszedelmes ponton több német tengeralattjáró is tartózkodik. A katasztrófa híre Londonban. (Rotterdam, május 8.) Londonból jelentik. A „Lusitania" elsülyesztéséről szóló hír késő este terjedt el Londonban, ahol leírhatatlan konsternációt idézett elő. A Cunard épülete előtt tízezrek tolongtak és várták az újabb híreket. Sokan kétségbeesett zokogással rohantak az épületbe, hogy a hajón levő hozzátartozóikról értesítést kapjanak. Az esti órákban azonban az utasok névsora és a megmentettek neve még ismeretlen volt. Ágyukkal és gépfegyverekkel volt fölszerelve a hajó. (Amsterdam, május 8.) A Cunard Line hírhedt óceánjárója, a gyönyörű „Lusitania", amely 2000 ember befogadására volt képes, Írország közelében torpedólövést