Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-09 / 191. szám

1915 május 9. hogy Kína területi épsége továbbra is meg­tartassék.­­ Japán e pontok teljesítését „a kelet általá­nos nyugalma érdekében" követeli és ezen­kívül még több kisebb feltételt is tűz ki. (Amsterdam, május 8.) Tiencsini jelentések szerint Japánnak Kínához intézett ultimá­tuma csütörtök este lépett életbe. Japán mukdeni csapatait a délmandzsúriai vasút­vonal mentén koncentrálta. Kína eddig még semmiféle védelmi intézkedést nem tett. A „Reuter"-ügynökség tokiói jelentése sze­rint Japánnak Kínához intézett legutóbbi jegyzéke engedményeket tartalmaz a koráb­biakhoz képest. A pekingi japán követ bízik a békés megoldásban. A „Nachi Shimbun" pekingi távirata szerint a kínai kormány közölte az ottani japán követtel, Hiokival, hogy a békés megoldást kívánják, miáltal a háború elkerülhető volna. Kína engedékeny? (Amsterdam, május 8.) A „Handelsblad"­nak Pekingből azt táviratozzák, hogy Kína e hó 6-án este már majdnem az összes japán követelésekhez hozzájárult; a többiekre nézve az ultimátum javaslatot tesz. Az ul­timátum vasárnap este 6 órakor jár le. (London, május 8.) "A „Times"-nek jelentik Tokióból. A kínai kormány válasza a japán követelésekre olyan hangú volt, amely min­den további tárgyalást kizár. Kína a köve­telések 5. pontjára nézve különösen kihívó választ adott. Erre a válaszra küldötte el Japán Kínához az ultimátumot, amely május 11-én este 6 órakor jár le. (Amsterdam, május 8.) Tokióból jelentik: Kína a japánok követeléseit elfogadta, ki-­véve az ötödik csoportba foglalt követelé­seket, amelyekre nézve ellenpontokkal állott elő. Azt hiszik, hogy nem kerülhet sor há­borúra s a japán-kínai konfliktus végre is békésen fog megoldatni. Készen áll a japán hadsereg és a flotta. (London, május 8.) A­ Reuter-ügynökség jelenti Tokióból: Ha Kína a japán ultimá­tumban megjelölt határidőn belül nem fo­gadja el Japán követeléseit, a japán nagy­követ elhagyja Pekinget. A japán hadsereg és a flotta parancsot kapott, hogy legyen készenlétben, hogy azonnal elindulhasson arra a helyre, amelyre majd rendelik. (Hága, május 8.) A „Daily News" jelenti Tokióból. Kedden 1­70.000 főnyi japán gyalog­ság és tüzérség ment hajókra, de ebből a hadseregből csak 20.000 ember fog Santung­ban partra szállani, a többi csapat a hajó­kon marad, amelyek a kínai vizekre indul­nak s ott fogja bevárni a parancsot. (Rotterdam, május 8.) Pétervárról távira­tozzák, hogy a japán kormány nagy erőfe­szítéseket tesz a hadiflotta kiépítésére. Lázas sietséggel dolgoznak a három új dreadnought elkészítésén s mind a három már ősszel vízre lesz bocsátható. A Nagas­hiban épített 27.500 tonnás páncélos cirkáló már szolgálatba állítható. Kina is készülődik. (Rotterdam, május 8.) Mukdenb­ől távirati jelentések érkeznek Pétervárra arról, hogy Kina teljes erővel készül a háborúra. Egész Mandzsúria nagy táborhoz hasonlít. A csa­patösszevonások ellen a pekingi japán kö­vet eredménytelenül tiltakozott. Az Egyesült Államok magatartása. (Amsterdam, május 8.) Londonból­­távira­tozzák. Washingtoni jelentések szerint a fejleményeket ott komoly figyelemmel kísé­rik. Bryan államtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok a keleten ragaszkodnak a nyitott kapu elvének politikájához és NÉPSZAVA Az utolsó percek.­ ­(Rotterdam, május 8.) Londonba eddig alig érkeztek részletek a „Lusitania" elsül­lyedéséről. Ennek az is az oka, hogy a drót­nélküli távíróállom­áson zavarok vannak. Az utasok között igen sok tekintélyes ame­rikai volt. Kinsale magasságában az utóbbi napokban nagyon tevékenyek voltak a­ német tengeralattjáró hajók. A katasztrófa első híre ma délután negyed háromkor érkezett Qeenstownba. A „Lusitania" utasai között volt Vanderbilt Alfréd is. Körülbelül húsz kisebb hajó volt az elsülyedé® idejében a 7 Kína területi integritásának csorbítását nem tűrik el. (Frankfurt, május 8.) Washingtonból je­lentik: Az itteni hivatalos körök nem hisz­nek abban, hogy Japán és Kína között há­borúra kerüljön a sor. "A tárgyalások még nem szakadtak meg teljesen és még mindig van némi remény rá, hogy ezek alkalmasak lesznek a fegyveres konfliktusnak elejét venni. A „Lusitania" katasztrófája. * * * Hétezer emb­er v®l­ a hajón. * * * Az elsülyesztett óceánjáró. — A hajó ágyukkal és gépfegy­verekkel volt fölszerelve. — Még nem tudják, hány ember pusztult el. — A konsternáció Londonban. Már megírtuk, hogy német torpedók az ír partok közelében elsülyesztették a „Lusi­tania" nevű személyszállító angol gőzöst. A megtorpedózott hajó az angol hajózás egyik büszkesége és a világ legnagyobb sze­mélyszállító gőzöseinek sorában a negyedik helyet foglalta el. De pompára, kényelemre és gyorsaságra nézve az első volt. Most, amikor százezrek, milliók" pusztul­nak el a csatatereken, igazán nem nagy szám az a kétezer ember, amely a sülyedés pillanatában a hajón volt és talán el is ve­szett. Ámde ebben az esetben kétezer egy­szerű utasról van szó, akik Amerikából An­golországba igyekeztek és semmi közük" sem volt, a háborúhoz. Ez a körülmény az, amely a világ részvétét fölkeltette a szeren­csétlenség iránt. Az eddigi tudósításokból kivehető, hogy a katasztrófáért egyedül az angol kormány a felelős. Az elsülyesztett hajó ágyúkkal­­és gépfegyverekkel volt­ föl­szerelve, azonkívül töméntelen hadianyag­gal is megrakták. A személyszállító gőzös tehát úgy festett, mintha hadihajó volna. A­ legnagyobb barbárság azonban az volt, hogy egyáltalán megengedték a hajó elindu­lását, jól tudva, hogy az angol vizeken ál­landóan lesben vannak" a német tengeralatt­járók". A hajóstársaságot állítólag figyelmfeez­tették is a veszedelemre, mire a társaság az angol tengerészeti kormányhoz fordult ta­nácsért. Itt pedig azt a fönhéjázó tanácsot kapták, hogy bátran útjára bocsáthatják a hajót, nem lesz semmi baj, mert megtesz­nek minden óvóintézkedést. Ilyen körülmé­nyek között indult el a „Lusitania" utolsó útjára, amely egyenes provokálása volt a német tengerészetnek. Ezt a vakmerő játé­kot talán sok ártatlan ember az életével fogja megfizetni. Pontos adatok még nin­csenek­ arról, hogy hány ember volt a ha­jón. Az eddigi jelentések kétezerre becsülik az utasok és a hajószemélyzet számát. Arról­­nincs még pontos jelentés, hogy hányan vesztek el és hány embert sikerült megmen­teni. Egy londoni távirat jelenti, hogy Queenstownban körülbelül 600 megmen­tett embert szállítottak partra.­­A­ katasztrófa újabb részletei ezek": „Lusitania" közelében.­­A torpedólövés után a „Lusitania" még húsz percig küzdött a habokkal, azután hirtelen elmerült. A Cu­nard-társaság jelenti, hogy minden reménye megvan arra nézve, hogy nagyon sok utast megmentettek. Kétezer ember volt a hajón.­ ­(Rotterdam, május 8.) A „Lusitania"­ 1798 u­tassal indult el a newyorki kikötőből. Az utasok közül 290 az I. osztályon, 662 II. osztályon, 361 III. osztályon utazott. A hajószemélyzet 665 ember volt. A „Lusita­nia" délután fél 3 órakor kapta a halálos torpedólövést és rövid idő alatt elsü­lyedt. Queenstown parancsnokló admirálisa nyom­ban egész hajórajt küldött az utasok meg­mentésére, de még nincs jelentés arról, hogy hány embert sikerült megmenteni. (Amsterdam, május 8.) A Cunard Line igazgatósága megerősíti a „Lusitania" katasz­trófájáról érkezett első híreket. A nagy Cunard-gőzöst, amely utóbb Liverpool és Newyork között bonyolította le a személy­forgalmat, nyolc tengeri mérföldnyire Caap Old Head of Kensale-tól német tengeralatt­járó támadta meg. Eddig még nem derült ki, várjon a „Lusitania" használta-e ágyúit, mi­előtt a német búvárhajó falanszírozta torpe­dóját. A tengeralatti naszád lövedéke azon­nal robbanást idézett elő a hajón és a vonal alatti résen hatalmas tömegekben zúdult be a tenger vize. A hajó utasai és legénysége között kitört a pánik és a menekülés a leg­nagyobb rendetlenségben kezdődött. A „Lusi­tanián" 290 elsőosztályú, 662 másodosztályú és 361 harmadosztályú utas és 665 hajós volt. A fedélközi utasok közül sokan voltak Angliába visszatérő hadkötelesek, viszont a luxusfülkékben több amerikai milliomos tar­tózkodott. Eddigi megállapítások szerint Van­derbilt multimilliomos és dr. Pierson is el­pusztult a sülyedő hajóval. A nagy katasz­trófa színhelyére egyszerre minden irányból hajók és kis angol cirkálók siettek, amelyek azonban a legnagyobb óvatossággal mozog­tak, mivel tartottak tőle, hogy a veszedelmes ponton több német tengeralattjáró is tartóz­kodik. A katasztrófa híre Londonban. (Rotterdam, május 8.) Londonból jelentik. A „Lusitania" elsülyesztéséről szóló hír késő este terjedt el Londonban, ahol leírhatatlan konsternációt idézett elő. A Cunard épülete előtt tízezrek tolongtak és várták az újabb híreket. Sokan kétségbeesett zokogással ro­hantak az épületbe, hogy a hajón levő hozzá­tartozóikról értesítést kapjanak. Az esti órákban azonban az utasok névsora és a megmentettek neve még ismeretlen volt. Ágyukkal és gépfegyverekkel volt föl­szerelve a hajó. (Amsterdam, május 8.) A­ Cunard Line hírhedt óceánjárója, a gyönyörű „Lusita­nia", amely 2000 ember befogadására volt képes, Írország közelében torpedólövést

Next