Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-11 / 193. szám

1915 május 12. NÉPSZAVA — A Dardanellák ostroma. — A Bosporus elleni akció. — Az antant diplomáciája összeesküvést szőtt Törökországban. A Dardanelláknál partraszállt angol­francia csapatok sehogy sem tudnak előre vergődni azon a területen, amely hadi­hajóik ágyúinak lőtávolságán kívül esik. A szövetségesek majd minden nap meg­próbálkoznak az előnyvállulással, kísérleteik azonban minden alkalommal balul végződ­nek: súlyos veszteségek hátrahagyásával vissza kell vonulniuk a tengerpart szélére. Az angol-francia csapatok tehát ma is ott állanak, ahol a partraszállás első napjain, ostromuk egy lépéssel sem haladt előre.. Eredménytelenek az oroszok próbálkozásai is,a másik oldalon, a Bosporus előtt. Táma­dásaik meddő ágyúzásokban merülnek ki, a szorosba való behatolást nem tudják ki­kényszeríteni. Érdekes, de megerősítés hijján egyelőre még fantasztikus egy török újságnak az a hire, amely szerint a konstantinápolyi rend­őrség messzeágazó összeesküvést leplezett le, amit az antant diplomáciája szőtt volna a török kormány és a török haderő ellen. Merényletek, orgyilkosságok egész sorát készítette elő az állítólagos összeesküvés, amelyet Athénen és Venizelos kezén keresz­tül az angol és francia diplomácia bujto­gatott lélekvásárló, gyalázatos eszközökkel. Ha ez a hír igaznak bizonyul, úgy annál jobban megerősíti azoknak a meggyőződé­sét, akik a titkos diplomáciát minden ár­mányával egyetemben pusztulásra érettnek tartják. * * arra vonatkozó összes okmányokat és azokat a leveleket,­­amelyeket különböző országok kül­ügyminiszterei váltottak török államférfiak­kal. Az­­ összeesküvés részesei: Sabbah Eddin herceg, Sheriff tábornok, volt kopenhágai kö­vet, Savig ezredes, Izm­ail gümuildzsinai kép­viselő, Panas egykori konstantinápolyi görög követ, Bukás, a görög követség levéltárnoka, Nikolaidis görög katonatiszt, egy angol admi­rális, az örmény bizottság több tagja és néhány a török fővárosban lakó kereskedő. Az egész összeesküvést Venizelos irányította Athénből és ő volt a közvetítő Paris, Kairó és Konstani­nápoly között. Óriási pénzösszegeket áldoztak az összeesküvők e célra és Kitchener lord húsz­ezer font díjat tűzött ki egy török miniszter megölésére. A puccs már annyira elő volt ké­szítve, hogy Sheriff tábornok már nagyvezéri uniformist is megrendelt egy konstaninápolyi szabónál. Török hivatalos jelentés. (Konstantinápoly, május 10. — Agence Mills.) A főhadiszállás közli május 9-én: Az ellenséges flotta nem kísérelt meg további támadást a tengerszorosok ellen. Az ellenség, amely 8 e d­i­n Bahrnál egy kis par­t­sávot tart megszállva, tegnap is nagy erősí­tésekkel megkísérelte megújítani eddigi si­kertelenül maradt támadásait A csata éjfélig tartott. Az ellenséget ismét vissza­vertük partraszállási zónájába. Eközben az ellenség súlyos vesztesé­geket szenvedett. A többi hadiszintéren nem történt jelentős esemény.­­ Az oroszok akciója a Bosporus ellen. (Pétervár, május 10.) Az orosz flotta péter­vári jelentés szerint újra megkísérelte, ered­mény nélkül, a Bosporusba való benyomulást. Orosz hadihajók tűz alatt tartották több órán keresztül a felső csataldzsai parti erő­döket és a karaburnai védműveket. (Pétervár, május 10.) A „Ruskoje Slovo" tudósítást közöl arról, hogy mily haderőket vont össze az orosz hadvezetőség a Bosporus elleni akcióra. Ezek a csapatok régi tengeré­szekből és lovasságból gyalogsággá formált katonaságból állanak. Egyes formációkig, a Bosporus elleni operációkhoz való elszállítása egyelőre elmarad, mert más helyen nagyobb szükség lévén rájuk, oda kellett őket küldö­deni. * Az antant összeesküvést szőtt Konstantinápolyban. (Konstantinápoly, május 10. — „M. T. I.") A „Tanin" mai száma szenzációs leleplezéseket­ közöl egy Franciaország és Anglia által szí­tott forradalmi mozgalomról. A mozgalomnak az volt a célja, hogy a legfőbb török államfér­fiak ellen bombamerényletet kövessenek el és „Javus Sultan Selim" hajót, az egykori ,,Goe­bent" pedig torpedóval levegőbe röpítsék és személyzetét megöljék. Ezzel azt akarták el­érni, hogy az angol-francia csapatok bevonul­hassanak a török fővárosba. Az ottomán rend­őrség azonban felfedezte az összeesküvést, az és a déli államok Két érdekes nyilatkozat. — A semlegesek blokja. Két érdekes politikai nyilatkozat vet világot arra, ami most a Balkánon törté­nik s amit a balkáni politikusok előkészí­tenek. Az egyik a román miniszterelnök politikai nézetét tolmácsoló lap cikke, amely a semleges államok blokjáról szól. Ezalatt persze csak a déli államokat értik, amelyeket az érzésnek vagy az érdeknek egynémely kapcsa egymáshoz fűz s azt­ hi­szik, hogy ha ezt megalakíthatják, érde­keiket döntő sulival érvényesíthetik. A másik nyilatkozat a görög miniszterelnöké, amelyben főleg az érdekes, amit Törökor­szágról mond, mert kitetszik belőle, hogy Görögország is óhajtja Törökország fön­maradását, pedig a Balkán-háborúban el­lene küzdött. Valószínűleg nem a törökö­ket szeretik annyira, amennyire félnek Oroszország esetleges terjeszkedésétől a görög szigetek közvetlen közelében. * * A semlegesek beavatkozása. (Brassó, május 8.) A „Brassói Hírlap" közli: Bratianu miniszterelnök személyes orgánuma,­­ a „l'Independence Roumaine" a harctéri hely­zettel foglalkozva, a következőket mondja: „Mindkét részről sok vér folyt edd is, és még sok fog elfolyni ezután is. A hadviselő felek egyike sem­ hajlandó engedni és egyik sem tídja a másikat legyőzni. A mai egyensúly látszólag még sokáig fönn fog maradni. Más­részt föltétlenül szükséges, hogy a béke, amely következni fog, olyan jogos és tartós legyen, amilyen csak lehetséges. Akármilyen oldalról nézzük is a dolgokat, — folytatja a román lap — megállapíthatjuk, hogy a semleges hatalmak intervenciója nél­kül egy gyors és alapos megoldása a helyzet­nek lehetetlen. A semleges blok beavatkozása kétségtelenül befolyásolná a helyzetet. Megálla­píthatjuk azonban azt is, hogy olyan okokból, amelyeket fölsorolni felesleges, a semlegesek csoportja egy hosszú hadjáratot nem bír el, ami azt jelenti, hogy nagyon bölcsen cseleke­dett, hogy kezdettől fogva nem vetette magát a hullámokba. Sőt ma már a hozzánk érkezett jelentésekből következtetve, a semlegeseknek az a meggyőződésük, hogy nekik biztos és pozitív garanciák nélkül nem kell megmoz­dulniok. A római sajtó, valamint a görög kormánylap azonnali, kézzelfogható bizonyítékokat és biz­tosítékokat követelnek a területi integritá­sukra és az athéni „Embros" hangsúlyozza, hogy Görögország nem nomád ország és a görögök nem akarják kitenni magukat azon veszedelemnek, hogy holnap Európa különböző fővárosaiba kelljen menekülniök, amint ez Brüsszel és Antwerpen lakosaival történt. A semlegesek ellentállnak a csábító kísérle­teknek, hogy beleugorjanak a sötétségbe és az a szándékuk, hogy abban a pillanatban kezd­jenek dolgozni, amikor közvetlenül az ő érde­keik kerülnek a játékba. Nagyon valószínű, hogy azon a napon, amikor egységes blokkan bemutatkozhatnak, szavukat is nyomatékkal juttathatják kifejezésre." Minisztertanács Athénben. (Athén, május 10.) Itteni politikai körök­ben nagy fontosságot tulajdonítanak a szom­baton megtartott minisztertanácsnak, ame­lyen a katonai parancsnokok is résztvettek. A tanácskozáson belső politikai dolgok, a katonai helyzet és a külpolitikai kérdések is szóba kerültek. A görög külügyminiszter nyilatkozata. (Szaloniki, május 10.) A „L­ndependan­t" egyik szerkesztője beszélt Hubert Jacques­sal, a párisi „Information" itt tartózkodó munkatársával, aki elmondotta, hogy alkalma volt a görög királynál kihallgatáson meg­jelenni és hosszasabban beszélt Zografos külügyminiszterrel is. — A király csaknem egy óráig tartó kihall­gatáson fogadott — mondotta az újságíró. Kijelentette, hogy Görögország semleges marad mindaddig, amíg az ország érdekei megengedik. — A királynál történt kihallgatásom előtt látogatást tettem Zografos külügyminiszter­­nél, aki kijelentette, hogy Venizelos politi­kája részben megfelel a jelenlegi kormány politikájának is, de attól erősen elválasztja Venizelos opportunitása. — Ami Görögország magatartását illeti — mondotta a francia újságíró —, Zografos­nak az a véleménye, hogy az ország akkor fog semlegességéből kilépni, ha az események ezt megkövetelik. — Akkor — mondotta nekem Zografos —, ha Törökország exisztenciája fenyegetve lesz, Görögország is kénytelen lesz közbelépni. Görögország semleges marad. (Athén, május 10.) A félhivatalos „Em­bros" írja, hogy Görögországnak semmi oka sincs, hogy a szövetségeseket támogassa a Dardanellák elleni operációk újrakezdésénél. A görög közvélemény szerint különben is elkésett volna már Görögország közbelépése. A görög sajtó egy része még mindig azt a fölfogást képviseli, hogy Görögország részt­vétele nélkül nem lesznek elegendők a szö­vetségesek erői. A kormány fölfogása az, hogy a Dardanellák körüli események nem alkalmasak arra, hogy Görögország politi­káját befolyásolják. 5 BBBflBIBHBBBeiHBBnBBBRaBaBBBiBBaaflafllBga Most jelent meg! § A világháború okiratainak ism hatodik füzete. A légár­ig dekreszitőbb gyűjtemény.­­ Ára­m fillér. Új Népszava-könyvkereskedés, Buda­pest, VII. ker., Erzsébet­ körut 35.

Next