Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)
1915-05-11 / 193. szám
1915 május 12. NÉPSZAVA — A Dardanellák ostroma. — A Bosporus elleni akció. — Az antant diplomáciája összeesküvést szőtt Törökországban. A Dardanelláknál partraszállt angolfrancia csapatok sehogy sem tudnak előre vergődni azon a területen, amely hadihajóik ágyúinak lőtávolságán kívül esik. A szövetségesek majd minden nap megpróbálkoznak az előnyvállulással, kísérleteik azonban minden alkalommal balul végződnek: súlyos veszteségek hátrahagyásával vissza kell vonulniuk a tengerpart szélére. Az angol-francia csapatok tehát ma is ott állanak, ahol a partraszállás első napjain, ostromuk egy lépéssel sem haladt előre.. Eredménytelenek az oroszok próbálkozásai is,a másik oldalon, a Bosporus előtt. Támadásaik meddő ágyúzásokban merülnek ki, a szorosba való behatolást nem tudják kikényszeríteni. Érdekes, de megerősítés hijján egyelőre még fantasztikus egy török újságnak az a hire, amely szerint a konstantinápolyi rendőrség messzeágazó összeesküvést leplezett le, amit az antant diplomáciája szőtt volna a török kormány és a török haderő ellen. Merényletek, orgyilkosságok egész sorát készítette elő az állítólagos összeesküvés, amelyet Athénen és Venizelos kezén keresztül az angol és francia diplomácia bujtogatott lélekvásárló, gyalázatos eszközökkel. Ha ez a hír igaznak bizonyul, úgy annál jobban megerősíti azoknak a meggyőződését, akik a titkos diplomáciát minden ármányával egyetemben pusztulásra érettnek tartják. * * arra vonatkozó összes okmányokat és azokat a leveleket,amelyeket különböző országok külügyminiszterei váltottak török államférfiakkal. Az összeesküvés részesei: Sabbah Eddin herceg, Sheriff tábornok, volt kopenhágai követ, Savig ezredes, Izmail gümuildzsinai képviselő, Panas egykori konstantinápolyi görög követ, Bukás, a görög követség levéltárnoka, Nikolaidis görög katonatiszt, egy angol admirális, az örmény bizottság több tagja és néhány a török fővárosban lakó kereskedő. Az egész összeesküvést Venizelos irányította Athénből és ő volt a közvetítő Paris, Kairó és Konstaninápoly között. Óriási pénzösszegeket áldoztak az összeesküvők e célra és Kitchener lord húszezer font díjat tűzött ki egy török miniszter megölésére. A puccs már annyira elő volt készítve, hogy Sheriff tábornok már nagyvezéri uniformist is megrendelt egy konstaninápolyi szabónál. Török hivatalos jelentés. (Konstantinápoly, május 10. — Agence Mills.) A főhadiszállás közli május 9-én: Az ellenséges flotta nem kísérelt meg további támadást a tengerszorosok ellen. Az ellenség, amely 8 e din Bahrnál egy kis partsávot tart megszállva, tegnap is nagy erősítésekkel megkísérelte megújítani eddigi sikertelenül maradt támadásait A csata éjfélig tartott. Az ellenséget ismét visszavertük partraszállási zónájába. Eközben az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett. A többi hadiszintéren nem történt jelentős esemény. Az oroszok akciója a Bosporus ellen. (Pétervár, május 10.) Az orosz flotta pétervári jelentés szerint újra megkísérelte, eredmény nélkül, a Bosporusba való benyomulást. Orosz hadihajók tűz alatt tartották több órán keresztül a felső csataldzsai parti erődöket és a karaburnai védműveket. (Pétervár, május 10.) A „Ruskoje Slovo" tudósítást közöl arról, hogy mily haderőket vont össze az orosz hadvezetőség a Bosporus elleni akcióra. Ezek a csapatok régi tengerészekből és lovasságból gyalogsággá formált katonaságból állanak. Egyes formációkig, a Bosporus elleni operációkhoz való elszállítása egyelőre elmarad, mert más helyen nagyobb szükség lévén rájuk, oda kellett őket küldödeni. * Az antant összeesküvést szőtt Konstantinápolyban. (Konstantinápoly, május 10. — „M. T. I.") A „Tanin" mai száma szenzációs leleplezéseket közöl egy Franciaország és Anglia által szított forradalmi mozgalomról. A mozgalomnak az volt a célja, hogy a legfőbb török államférfiak ellen bombamerényletet kövessenek el és „Javus Sultan Selim" hajót, az egykori ,,Goebent" pedig torpedóval levegőbe röpítsék és személyzetét megöljék. Ezzel azt akarták elérni, hogy az angol-francia csapatok bevonulhassanak a török fővárosba. Az ottomán rendőrség azonban felfedezte az összeesküvést, az és a déli államok Két érdekes nyilatkozat. — A semlegesek blokja. Két érdekes politikai nyilatkozat vet világot arra, ami most a Balkánon történik s amit a balkáni politikusok előkészítenek. Az egyik a román miniszterelnök politikai nézetét tolmácsoló lap cikke, amely a semleges államok blokjáról szól. Ezalatt persze csak a déli államokat értik, amelyeket az érzésnek vagy az érdeknek egynémely kapcsa egymáshoz fűz s azt hiszik, hogy ha ezt megalakíthatják, érdekeiket döntő sulival érvényesíthetik. A másik nyilatkozat a görög miniszterelnöké, amelyben főleg az érdekes, amit Törökországról mond, mert kitetszik belőle, hogy Görögország is óhajtja Törökország fönmaradását, pedig a Balkán-háborúban ellene küzdött. Valószínűleg nem a törököket szeretik annyira, amennyire félnek Oroszország esetleges terjeszkedésétől a görög szigetek közvetlen közelében. * * A semlegesek beavatkozása. (Brassó, május 8.) A „Brassói Hírlap" közli: Bratianu miniszterelnök személyes orgánuma, a „l'Independence Roumaine" a harctéri helyzettel foglalkozva, a következőket mondja: „Mindkét részről sok vér folyt edd is, és még sok fog elfolyni ezután is. A hadviselő felek egyike sem hajlandó engedni és egyik sem tídja a másikat legyőzni. A mai egyensúly látszólag még sokáig fönn fog maradni. Másrészt föltétlenül szükséges, hogy a béke, amely következni fog, olyan jogos és tartós legyen, amilyen csak lehetséges. Akármilyen oldalról nézzük is a dolgokat, — folytatja a román lap — megállapíthatjuk, hogy a semleges hatalmak intervenciója nélkül egy gyors és alapos megoldása a helyzetnek lehetetlen. A semleges blok beavatkozása kétségtelenül befolyásolná a helyzetet. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy olyan okokból, amelyeket fölsorolni felesleges, a semlegesek csoportja egy hosszú hadjáratot nem bír el, ami azt jelenti, hogy nagyon bölcsen cselekedett, hogy kezdettől fogva nem vetette magát a hullámokba. Sőt ma már a hozzánk érkezett jelentésekből következtetve, a semlegeseknek az a meggyőződésük, hogy nekik biztos és pozitív garanciák nélkül nem kell megmozdulniok. A római sajtó, valamint a görög kormánylap azonnali, kézzelfogható bizonyítékokat és biztosítékokat követelnek a területi integritásukra és az athéni „Embros" hangsúlyozza, hogy Görögország nem nomád ország és a görögök nem akarják kitenni magukat azon veszedelemnek, hogy holnap Európa különböző fővárosaiba kelljen menekülniök, amint ez Brüsszel és Antwerpen lakosaival történt. A semlegesek ellentállnak a csábító kísérleteknek, hogy beleugorjanak a sötétségbe és az a szándékuk, hogy abban a pillanatban kezdjenek dolgozni, amikor közvetlenül az ő érdekeik kerülnek a játékba. Nagyon valószínű, hogy azon a napon, amikor egységes blokkan bemutatkozhatnak, szavukat is nyomatékkal juttathatják kifejezésre." Minisztertanács Athénben. (Athén, május 10.) Itteni politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak a szombaton megtartott minisztertanácsnak, amelyen a katonai parancsnokok is résztvettek. A tanácskozáson belső politikai dolgok, a katonai helyzet és a külpolitikai kérdések is szóba kerültek. A görög külügyminiszter nyilatkozata. (Szaloniki, május 10.) A „Lndependant" egyik szerkesztője beszélt Hubert Jacquessal, a párisi „Information" itt tartózkodó munkatársával, aki elmondotta, hogy alkalma volt a görög királynál kihallgatáson megjelenni és hosszasabban beszélt Zografos külügyminiszterrel is. — A király csaknem egy óráig tartó kihallgatáson fogadott — mondotta az újságíró. Kijelentette, hogy Görögország semleges marad mindaddig, amíg az ország érdekei megengedik. — A királynál történt kihallgatásom előtt látogatást tettem Zografos külügyminiszternél, aki kijelentette, hogy Venizelos politikája részben megfelel a jelenlegi kormány politikájának is, de attól erősen elválasztja Venizelos opportunitása. — Ami Görögország magatartását illeti — mondotta a francia újságíró —, Zografosnak az a véleménye, hogy az ország akkor fog semlegességéből kilépni, ha az események ezt megkövetelik. — Akkor — mondotta nekem Zografos —, ha Törökország exisztenciája fenyegetve lesz, Görögország is kénytelen lesz közbelépni. Görögország semleges marad. (Athén, május 10.) A félhivatalos „Embros" írja, hogy Görögországnak semmi oka sincs, hogy a szövetségeseket támogassa a Dardanellák elleni operációk újrakezdésénél. A görög közvélemény szerint különben is elkésett volna már Görögország közbelépése. A görög sajtó egy része még mindig azt a fölfogást képviseli, hogy Görögország résztvétele nélkül nem lesznek elegendők a szövetségesek erői. A kormány fölfogása az, hogy a Dardanellák körüli események nem alkalmasak arra, hogy Görögország politikáját befolyásolják. 5 BBBflBIBHBBBeiHBBnBBBRaBaBBBiBBaaflafllBga Most jelent meg! § A világháború okiratainak ism hatodik füzete. A légárig dekreszitőbb gyűjtemény. Áram fillér. Új Népszava-könyvkereskedés, Budapest, VII. ker., Erzsébet körut 35.