Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-19 / 201. szám

1915 május 19. jából történt, a francia csapatok gyors meg­semmisítésével és visszaütésével végződött. A Kum Kalehnál levő török ágyúk már a követ­kező napon a Sed-il-Bahr mellett folyó harcban vehettek részt. A szövetségesek újabb veszteségei a Dardanelláknál. (Athén, május 18.) Az „Athinai" jelenti Mythileneből, hogy a szövetséges csapatok május 14-én és 15-én rettenetes veszteségeket szenvedtek. Az eddigi jelentések szerint az angolok és franciák e két nap alatt ötezer emberüket vesztették el. Az utóbbi napokban a Dardanellák környékén két angol csata­hajót elsülyesztettek, amit azonban az ango­lok minden módon titkolni igyekszenek. Mythilene prefektusa e hírek valódiságát igazolja.­­ Megint meghiúsult az oroszz partraszállás. (Szófia, május 18.) Az „Utro"-nak jelentik Burgasból, Iniada felől, a bolgár határtól körülbelül 8—10 kilométernyi távolságról, csaknem egész éjjel, sűrű egymás utánban hallatszottak heves bombázásból eredő de­tonációk. (Szófia, május 18.) Constanzából jelentik: A Fekete-tengerről ide befutott „Anion" nevű hajó kapitánya jelenti a kikötőhatóságoknak, hogy Csataldzsa körül az orosz flotta csapa­taik partraszállítását kísérelte meg, Midia és Iniada között. A hajókról heves tűzzel árasztották el a partokat és ennek védelme alatt a csapatok megkísérelték a partraju­tást. A török védősereg a kísérletet négyszer visszautasította.­ ­Német búvárhajók az Égei-tengerben? (Athén, május 18.) A szövetségesek több kisebb csatahajója az Égei-­tenger vizeiben cirkál, hogy az állítólag az ottani vizekben levő német tengeralattjárókat­ föl­fedezze. A csatahajóknak az a feladatuk, hogy az elhagyott tengerpartokat és öblöket fölkutassák, mert az angol tengerészeti pa­rancsnokság azt hiszi, hogy a német tenger­alatti naszádok az Égei-tenger valamelyik pontján bázist rendeztek be és itt élelemmel és benzinnel látják el magukat. Egy görög hajó kapitányának állítása szerint Andros és Tinos közötti tengerszorosban egy isme­retlen lobogójú hajó bukkant föl. A francia tengerészeti parancsnok fölszólította Andros hatóságait, hogy tegyék kötelességévé az ot­tani halászoknak, hogy minden gyanús hajó megjelenéséről nyomban jelentést tegyenek. A franciák újabb szigeteket szállnak meg? (Athén, május 1I.) Egy görög hajóskapitány jelentése szerint a „Jeanne d'Arc" francia csa­tahajó Kastellorize kikötőjébe futott be. A hajó parancsnoka partraszállt és az ottani hatósá­goktól közléseket kért a sziget lakosságáról, biztossági intézkedéseiről és a kikötőben hor­gonyzó hajókat és vitorlásokat megszámlál­tatta. A lakosság attól fél, hogy a franciák hadműveleteik érdekében a szigetet meg fogják szállni. * A törökök Teheránnál. (Hága, május 18.) Szentpétervárról érkező jelentések szerint a francia lapok arról a le­hetőségről írnak, hogy a törökök a legköze­lebbi időben meg fogják szállni Teheránt. FŐVÁROSI OLVASÓINKHOZ! Ismételten fölkérjük előfizetőinket, hogy a lapkézbe­sítésre vonatkozó esetleges panaszaikat mindenkor elsősorban a kiadóhivatallal közöljék (Telefon: József 3—31 és József 3—32, hajnali fél 3 órától 6 óráig csak József 3—31 hívható), m­ert a másutt leadott pana­szok csak elkésve, esetleg egyáltalában nem jutnak hozzánk. Címváltozás esetén kérjük mindig a régi la­kcímet is megadni. A kiadóhivatal. NÉPSZAVA !S©!mite©Swsa^ és — A mit»mssztere?n®3s®é LelaSték. — A v©» M?»S$KTER«M­^SSSY II»Se«­S9I5IT» SSJE uj kor­mány. A zavarosban halászni akaró kezek" a kis Portugáliára a polgárháború t­szkét dobták. A láng már magasra csap és aligha el nem ég benne a néhány esztendős köztársaság meg nem erősödhetett alkotmánya, mert egy madridi hír angol beavatkozásról beszél. A polgárháború őrületének az áldozatainak a számát már több ezerre teszik. Az új mi­niszterelnök ellen merényletet követtek el. A merénylőjét megölték. A dühöngő forra­dalomról szólnak az alábbi hírese. * Úr Az új kormány, Rotterdamból jelentik a ,,Berliner Tageblatt"­nak. A hágai portugál követség közli, hogy a Castro-kormány beadta lemondását. Arriago elnök Chagast bízta meg a kabinetalakítással. A kabinet tagjai: Chagas elnök és belügymi­niszter, Falcao igazságügyminiszter, Queiros pénzügyminiszter, Terles hadügyminiszter, Cos­ta tengerészeti­ miniszter, Verga külügyminisz­ter, Lima közmunkaminiszter. Castro ideigle­nesen a közoktatásügyi tárcát is elvállalta. Merénylet az új miniszterelnök ellen. (Lissabon, május 18.) Az Havas-ügynökség jelenti, h­ogy Chagas új miniszterelnököt, aki Oportoból Lissabonba készült, hogy hivatalát átvegye, hétfőn Entrocamiento pályaudvarán Freitas Joan szenátor több revolverlövéssel súlyosan megsebesítette. Freitast a csendőrök leütötték és megölték. Chagast Lissabonba szál­lították. A zavargások ismét megkezdődtek. A volt miniszterelnök internálása. (Lissabon, május 18.) Az új kormány Pimento Castro volt miniszterelnök és Mederros volt minisztert a ,,Vasco de Gam­a." hajóra vitette. A külföldiek védelme. (Kopenhága, május 18.) Dato miniszterelnök kijelentette egy hírlapíró előtt, hogy a spanyol flottának egyik hajóraja Lissabonba megy az ott élő spanyolok­ és külföldi állampolgárok vé­delmére. Manifesztum a polgárokhoz. (Lissabon, május 18.) A forradalmi bizottság manifesztuma kimondja, hogy minden polgár­embert, akinél esti tíz óra után fegyvert talál­nak, letartóztatnak. A városban csapatok cir­kálnak és elveszik a polgároktól a fegyverei­ket. A föllázadt matrózok ultimátumot intéztek a kormányhoz, amelynek lemondását követelik. A tengerészeti kaszinót tüzérség bombázta. A vidékről egy hadosztályt Lissabonból várnak a kormány támogatására. Hétfőig 67 embert megöltek és 250-et megsebesítettek. Santarem­­­boz a hatottak száma 70, a sebesülteké 200. Lissabon kormányzójává Carlos Olavát nevez­ték ki. A hivatalos lap rendeletet közöl, amely üdvözli a polgárságot abból az alkalomból, hogy közreműködött a törvényes állapot helyre­állításánál (?) A rendelet egyúttal felhívja a polgári személyeket, hogy szolgáltassák ki fegyvereiket. Több ezer az áldozat. (Genf, május 18.) Madridi magánjelentések szerint az angol beavatkozás elkerülhetetlen Portugáliában. A forradalom Lissab­onban és északi Portugáliában kommunisztikus jelleget öltött és a lissaboni hajóraj által megindított, eredetileg csupán a menekülő elnök, Ariaga megbuktatására törekvő mozgalom most már minden gátat keresztültörve, határtalan rom­bolássá és garázdálkodássá fajult. A lissaboni középületeknek a hajóraj által történt bombá­zását nagyarányú fosztogatás és tömérdek gyilkosság követte. A helyőrség és a rendőrség őrjáratait több helyen megrohanták és lemészárolták. Állító­lag több ezerre rúg a Lissabon, Coimbra, Oporto és Santarem területén elesettek és megsebesül­tek száma. Képviselőház ülése. Megszavazták a voksvásárlást , elfo­gadták a kúr­iai bíráskodást módosító javaslatot. A folyosón csak­úgy, mint bizonyára az egész országban, mindenki arról beszél, tana­kodik, elmélkedik, vagy ha hallgat is, arról gondolkodik, hogy: hogy leszünk Olaszor­szággal? A magyar képviselőházban pe­dig a miniszterelnök és igazságügyminisz­ter nemes versengésben védik az ősi magyar alkotmány pilléreit: a fuvarköltségnek ne­vezett vesztegetést és az ellátásnak minősí­tett dinam­dánumot és néprészegítést, a marhapörkölthalmokat és szeszfolyamokat, amelyek nélkül „az ő nemzetük" nem tud po­litikailag megnyilatkozni. A részletes vitá­nál elfogadtak néhány módosítást, ami aligha ér többet, mint halálos betegnek a szentelt viz­­ele aminek több haszna bizony­­o­san nem lesz, mint döglött lovon a patkónak. Ezekkel a javításokkal ugyan egyetlen pisz­kos mandátumot sem ing agyon a Kúria, amelynek számára mégis sikerült megmen­teni a titkos szavazatú választások fölötti bíráskodást is. Igazán gyönge kis öröm ez, ha a Kúria botrányos gyakorlatára gondo­lunk, amely olyan sok lélekvásárló politikai azért megerősített törvényhozói mivoltá­ban. Dániában nem­ lesz illatosabb a jég ez­után sem. Hiszen Tiszában volt őszinteség, ami ugyan cinizmusnak is beillik, meg­mondta, h­ogy fuvar és ellátás nélkül is le­het vesztegetni. Lehet és fognak is, amíg tehetik,, mert ez az ő hatalmuk gyökere. Milyen szép virágok fakadnak azután erről a gyökérről, amit pálinkával, sörrel, borral locsolnak. A javaslatot elfogadták úgy, ahogy Ti­száéknak megfelelő. Előbb­ azonban Szilágyi Dezső szellemét kellett megvédenie Vázsonyi­nak mostani utóda, Balogh Jenő ellen. * Tudósításunk a következő: Az ülés megnyitása után­ az elnök jelenti, hogy a kúriai bíráskodást módosító törvényjavaslat általános vitájához már nincs több szónok följegyezve, tehát a vitát be­zárja. Balogh Jenő igazságügyminiszter az ellen­zék támadásaival szemben igyekezett a javas­latot védelmezni. Tagadja, hogy a fuvardíj és az ellátási költség a plutokráciának tett szol­gálat volna. Évtizedek óta meggyökeresedett szokás áll fönn e tekintetben és a javaslat ezt a kérdést most nem érinti. Novelláris intézke­désről van most szó, és a javaslat csak ott tett változtatást az 1899-ik évi törvényen, ahol az új választási törvény okvetlenül szükségessé teszi. A mai időpont, amikor csak novelláris intézkedésről van szó­, a nagyobb vitát provo­káló változtatásokra nem alkalmas. A zászlók eltiltására nézve hajlandó alkalmas módosí­táshoz hozzájárulni, de az ellátás és fuvarkölt­ség eltörlését célzó módosítást nem fogadja el. Ami a titkos szavazási választásokat illeti, hajlandó az 1899. évi XV., tc. elvét áttörni any­nyiban, hogy ahol nagy mértékben történtek a­ titkos választásoknál visszaélések, ott szin­tén a Kúria döntsön, ahol pedig nem nagy mértékben történtek visszaélések, ott se a Kú­ria előtt kérvénnyel, se a képviselőház előtt panasszal élni ne lehessen. A jelöltek védelme érdekében olyan módosításhoz is hajlandó hozzájárulni, hogy hiteles magánokirat legyen szükséges az, ellátás megrendelése tekinteté­ben, hogy utólaer ne lehessen ilyen címen a je­lölteket nagy költségbe keverni. Kéri a javas­lat elfogadását. A javaslatot ezután általánosságban elf­gadják. A részletes tárgyalás során a 2. §-nál Apponyi Albert hangoztatja, hogy a legna­gyobb bizalmatlansággal van aziránt, hogy a titkos szavazata .választások parlamenti­­ bl-

Next