Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-23 / 205. szám

8 trumunk és balszárnyunk ellen intézett tá­madásokat. Az ellenség hanyatt-homlok me­nekülve, halottat hagyott vissza a lö­vészárkokban. A nap folyamán ezen a szaka­szon nem kerül támadásra sor. Csupán egyik repülőnk dobott sikerrel bombákat az ellen­ségre. Az egyik bomba egy csapatszállító hajóra zuhant Sedil Bahrnál a szö­vetségesek hajóik védelme alatt megkísérel­ték megrohanni balszárnyunkat, a kísérlet azonban meghiúsult. A szövetséges csa­patokat szuronytámadásban elűzték. A Dar­danellák bejáratánál levő ellenséges hadi­hajók heves tüzeléssel kísérelték meg a bal­szárnyunk ellen intézett eredménytelen of­fenzíva födözését Előretolt anatólai ütegeink azonban sikerrel indítottak tüzelést az ellen­séges hadihajók ellen, amelyek közü­l ket­tőt ismételten eltaláltunk. A többi hadiszinterekről nincs semmi je­lenteni­való. A törökök állásai bevehetetlenek. (Rotterdam, május 22.) Ashhiead Bartlett, angol hadi tudósító, aki már több ízben kon­statálta a Dardanellák ostromának ered­ménytelenségét, legutóbbi cikkében megint Siralmas képét festi az angolok kudarcának. A törökök — írja — bámulatosan értenek ah­hoz, hogy állásaikat leplezzék. A gyalogság rendíthetetlenül állja a tüzet és hajóink lö­vedékei alig okoznak kárt jól beásott lövész­árkaikban. A harcvonal valamennyi pontjá­ról olyan értelmű jelentések jönnek, ame­lyek egyenesen elcsüggesztőek; az ellenséges állások megostromlása és bevétele csaknem teljesen lehetetlen. Rendkívül bátran és ma­kacsul harcolnak. Tüzérségük mesteri. Alig hagyják el katonáink a fedözékeket, máris a puska- és gépfegyver-golyóknak valóságos záporával árasztják el a láthatatlan helyek­ről lövöldöző törökök. A mi tüzérségünk hiába próbálta, az ellenséges tüzet leküzdeni. A csapatok óriási veszteségeket szenvedtek. ják, hogy Olaszország értésére adta a román kormánynak, hogy Romániával szemben­ nem tartja magát régebbi ígéretei és kötele­zettségei által megkötöttnek, ha a román hadsereg a kellő pillanatban el nem indul. (Berlin, május 22.) Kopenhágából jelentik. A „Politiken" londoni értesülései szerint Ghika herceg, Románia olasz követe, tegnap hosszas kihallgatáson volt Sonnino külügy­miniszternél. Orosz hang a szerbekről. (Bécs, május 22.) A „Ruskoje Slovo" május 6-iki száma írja: A viszály Dalmáciáért, nem más, mint viszály az élő medve bőréért. Orosz­ország­ nem adhatja Szerbiának azt, amivel maga nem rendelkezik. A hármas antant csak arra kötelezte magát, hogy Olaszországot nem fogja megakadályozni hódításaiban. A horvá­toknak és a szlovéneknek Nagyszerbiához való csatolása több mint kétséges. Egy kikötő az Adrián elegendőkép fogja biztosítani Szerbia gazdasági érdekeit, hadiflottára Szerbiának , Ausztria-Magyarországnak a tengerről terve­zett kiszorítása után — nincs szüksége. A cár születésnapja. (Bukarest, május 22.) Az orosz követség kápolnájában a cár születésnapja alkalmából május hó 19-én istentisztelet volt, amelyen­­Poklevszki-Koztell orosz követ vezetésével a követség és az orosz konzulátus valamennyi tagja megjelent. Feltűnt, hogy az istentisztele­ten sem Bukarest városa, sem a román kor­mány részéről senki sem vett részt. A hivatalos körök távolmaradásáról több újság meg is emlékezik. Tárgyalások Bulgária és Törökország között, (Kopenhága, május 22.) Ideérkező jelenté­sek szerint Bulgária és Törökország között tárgyalások vannak folyamatban. A tárgya­lásokat Törökország részéről Rifaat basa vezeti. Trubeczkoj herceg Szófiában, (Rotterdam, május 22.) A „Daily Mail" szófiai jelentése szerint Trubeczkoj herceg az orosz kormány különleges megbízásával Szófiába érkezik. Sserbfia és ©Bassss'sság. — ©zsikáscg Ságg­al Szerbia ugy látszik mégis megegyezett Olaszországgal — orosz nyomásra —, vagyis inkább belenyugodott abba, amin nem bir változtatni. Olaszország Szerbia tőszomszédságába kerül s ezzel vége a nagyszláv birodalomról szóló álmoknak, mert az olaszok ékelődnek a szláv államok közé és nemcsak meggátolják a tengerpart elszlávosítását, de talán még a szlávoktól hódítanak vissza hajdani olasz nyelvterüle­teket A megegyezés tehát korántsem lesz tartós, a szomszédság nem lesz békés. Ezt megjövendölni nem kell nagy jóstehetség. * * Szerbia megegyezett Olaszországgal. (Ms, május 22. — Szófián át.) Askupstina hosszas vita után egyhangúlag vette tudo­másul Pasics miniszterelnök jelentését az olasz-szerb kérdés megoldásáról és a minisz­terelnöknek előzetes hozzájárulást szavazott, illetve fölhatalmazást adott az olaszokkal való egyezmény perfektuálására. (Nis, május 22. — Szófián át.) A „Politika" azt írja, hogy miután Szerbia az Olasz­országgal való egyezség révén bizonyos re­mélt területektől elesett, kárpótlásul meg fogja tartani azokat a macedón területeket, amelyeket már hajlandó lett volna az antant nyomása alatt Bulgáriának átadni. Román–olasz tárgyalások, (Köln, május 22.) A „Kölnische Zeitung" reprodukálja a „Secolo" következő bukaresti táviratát. Itteni politikai körökben jól tud- NÉPSZAVA­ M­ ­ • 1915 május 23. n­ . n — — —­­ KÖZSÉGI ÜGYEK: * * # Az isk­olás gyermek­ek­ nyári gondozása. Wap&esti otthonok, stíté&d­éltiitdnok, sniiminiel­leSiSlírtelepek. Szerdai lapunkban megírtuk, miképen­­ akar a­ főváros közoktatási ügyosztálya a most következő hosszú nyári szünidő­ben az iskolás gyermekek egy részéről gon­doskodni. Természetesen a szociáldemokrá­­cia­ népnevelési programja sokkal nagyobb­arányú gondoskodást, kíván, mindam­ellett figyelemreméltónak tartjuk az ügyosztály akcióját, amelyre a mostani viszonyok kö­zött különösen nagy szükség van. Éppen ezért az alábbiakban szó szerint­ adjuk a köz­oktatási ügyosztály vezetőjének, dr. Déri Ferencnek erre vonatkozóan a közoktatási bizottságban tett előterjesztését. A napirend második pontja —­ úgymond — a szünidőben föntartandó iskolai intézmé­nyekre vonatkozik. Ezek között az intézmények között elsősor­ban kell fölemlíteni a napközi otthonokat. Ezek nagyobb részben és általában véve ed­digelé a­ téli időszakban működtek, azonban már eddig is volt a szünidő folyamán el­vétve kisebb számú napközi otthon nyitva a fővárosban oly célból, hogy azoknak a­ sze­gényebb szülőknek a gyermekei, akik rászo­rulnak erre, a napközi gondozásban a szün­időben is részesülhessenek. Ennek a szük­sége az idén még fokozottabb mértékben fog fölmerülni és természetes, hogy elsősorban ezeknek a szükséghez mérten való föntartá­sára tesz előterjesztést. Itt, a n­ípközi otthonokkal kapcsolatban, említi meg, hogy a kisdedóvók nyitva ma­radnak, azokban a törvény értelmében nincs szünidő, hogy a gyermekeket a szükséghez képest állandóan befogadják. Ezenkívül nyitva lesz egy pár bölcsőde, amely a há­ború kitörése óta mint rendkívüli intézmény létesült két helyen, a Lőportár-dűlői óvodá­ban és a Svábhegyen és még egy harmadik, amelyet a központi segítő bizottság anya-és csecsemővédőosztályával együtt tartottak fönn a Liliom­ utcában. Ezek fönmaradnak. Egy másik szünidei intézmény volna a já­ték-délutánok föntartása. Hogy azok a gyer­mekek, akik itt vannak a fővárosban és akik összegyűlnek azért, hogy a jó, egészséges levegőn egészséges testmozgást végezzenek, ezt testnevelési tanítóik és tanáraik fel­ügye­lete mellett tegyék meg. Erre nézve az első kísérletet már a múlt esztendőben bevezet­ték. Be is váltak. Az idén fokozottabb mér­tékben fogják kiterjeszteni éppen a mostani rendkívüli szükségletre való tekintettel. Emellett azután mint harmadik intéz­ményt be akarják vezetni a tanulók kirán­dulásainak intézményét, amelyek nem vol­nának olyan gyakran, mint a játékdélutá­nok, hanem a jelentkezéshez vagy a­ szük­séghez képest hetenként vagy kéthetenként egyszer, amint a tantestület jónak látja és a gyermekek és szülők erre vonatkozó óhajait ismerve, fogja rendezni. Ezeken a kirándu­lásokon a tanítók a gyermekekkel együtt egyrészt a budai, másrészt távolabb fekvő vidékeket keresnék föl, Visegrádra stb. eset­le®, hajókirándulással. Ezek a gyermekekre egyrészt tanulságosak lesznek, másrészt egészségük szempontjából is haszonnal jár­nak. Végül a negyedik ilyen intézmény, amely­nek föntartására, nézve előterjesztést tesz, a szünidei üdülőtelepek létesítése azoknak a beteges gyermekeknek részére, akikre nézve kívánatos, hogy ne csak ilyen játékdélutáno­kon, ne csak kirándulásokon vegyenek részt, hanem állandóan jó levegőn tartózkodjanak és internátusszerűen helyeztessenek el, hogy néhány ilyen helyen szünidei gyermektelep létesüljön. Itt elsősorban a svábhegyi iskolára gon­dol, azonkívül a Labanc­utira s a zugligetire, amelyek elsősorban kiválóan egészséges vi­déken fekszenek és alkalmasak arra, hogy a beteges gyermekeknek visszaadják az egészségüket. A számítások szerint hozzá­vetőlegesen ebben a három iskolában elhe­lyezhető egyszerre 250 gyermek és ha tekin­tetbe veszik azt, hogy ezen szünidei gyermek­telepen üdülő gyermekek havonként szok­tak változni, az egyik 250 júliusban, a má­sik augusztusban nyerne elhelyezést, össze­sen 500 ilyen beteges gyermeket lehetne négy hétre elhelyezésben részesíteni. Az előterjesztéshez több bizottsági tag szólt hozzá. Általában mindnyájan helyesel­ték. Hűvös Iván a napközi otthonban levő gyermekek élelmezésének biztosítását kí­vánta. — Szalai Mihály különösen a szün­idei üdülőtelepek tervét helyesli és azt na­gyobb arányban szeretné megvalósítani; to-­ vábbá azt kívánja, hogy a­ napközi otthon­ban levő gyermekek lehetőleg a szabadban tartózkodjanak. — Ezt kívánja Gellért Jenő is, aki arról a meglevő tapasztalatáról szá­mol be, hogy a napközi otthonba járó gyer­mekek egy része nem veszi igénybe az ebé­det és megtörtént, hogy a tanítónő az utcán szedett össze éhes gyermekeket hogy az el­készített ebéd egy része kárba ne vesszen. (Ez a jelenség beható vizsgálatot érdemel!) A tanácsos a fölmerült kívánságokhoz hozzájárult, de az üdülőtelepek szaporítása, szerinte, pénzügyi és egyéb nehézségekbe üt­közik. Mi ismételjük, amit a minap mondtunk: ilyen dolgokban most — különösen most!

Next