Népszava, 1915. május (43. évfolyam, 184–213. sz.)

1915-05-26 / 208. szám

1915 május 27. szerb kormány alapos vizsgálat alá vette az orosz ajánlatot, de úgy találta, hogy valósá­gos dőreség volna a biztos veszélybe belero­hanni. Sem Szerbia, sem a szerb hadsereg nincsen olyan állapotban, hogy egy egészen reménytelen kimenetelű hadiakcióba kezd­hessen. Az orosz nagykövet elutazott. (Bukarest, május 25.) Szófiából jelentik": Trubeckoj herceg, Oroszország követe Szer­biában tüntetően elutazott Nisből, mert nin­csen megelégedve Szerbiának Oroszország­gal szemben való viselkedésével. Az újságok szerint az orosz követ távozása alkalmával fenyegető kijelentéseket tett Szerbia ellen. Trubeckoj herceg elutazását bolgár politikai körökben élénk magyarázatokkal kísérik. Az orosz diplomácia kudarca. (Bukarest, május 25.) Moszkvából jelentik, hogy a „Ruskoje Stovo" hevesen megtámadja Szerbiát és felelőssé teszi Bulgária magavise­letéért. A „Ruskoje Slovo" elpanaszolja, hogy a szerbek viselkedése miatt az orosz diplomácia teljesen kudarcot vallott Nisben és Szófiában. Trubeckoj hercegnek és Szavinszky szófiai kö­vetnek egyáltalán nem sikerült Oroszország intencióit keresztü­lvinniök. A délszláv irredenta. (Genf, május 25.) Jeleztük, hogy egy délszláv deputáció járt Genfben a „Journal de Genéve" szerkesztőségében és állást foglaltak az olasz követelésekkel szemben. A deputáció Genfből Párisba és Londonba utazott, hogy ott nagy agitációt fejtsen ki. A deputáció tagjai Trieszt­ből, Dalmáciából, Isztriából, Karinthiából és Horvátországból valók s azt mondották, hogy a délszláv népek nagyon föl vannak izgatva azok miatt az ígéretek miatt, amelyeket az antant Olaszországnak tett. Bár Trieszt váro­sában kis "többségük van az olaszoknak, kör­nyéke teljesen szláv. Dalmácia tiszta szláv, pár ezer­ olaszt kivéve. A szerbek, szlovének, horvátok egy népet képeznek, egy nyelvet beszélnek, multjuk közös. Olaszország uj, meg­szerzendő vidékein szerb irredentát támasz­tana s talán tönkre akarja tenni a népet Trieszt­től Dalmáciáig, amelynek kereskedelme Olasz­országhoz való csatlakozás esetén elpusztulna. A délszlávok nem kívánnak több évszázados harcaik után urat cserélni. Inkább Ausztria-Magyarország alatt maradnak, mint a nemzeti­ségeivel szemben legtürelmetlenebb Olasz­ország alatt. A búvárhajó zsákmánya. (Bécs, május 25.) Az „U. 12." tengeralatt­járó naszádunk nemrég felderítő uton volt az Adriai-tengeren és útközben az őrt álló tiszt hét­ montenegrói vitorlás hajót vett észre. Lerch Egon sorhajóhadnagy, a tenger­alattjáró parancsnoka megállásra szólította föl a vitorlásokat, átkutatta azokat és mi­után megállapította, hogy rakományuk hadi­sugára, mind a hét vitorlást vontatókötélre vette és különböző nehézségek leküzdése után valamennyit bevontatta egyik kikötőnkbe. A vitorlások rakományait itt partra tették, a hajók legénységét pedig, amely legna­gyobbrészt Montenegrónak a balkáni hábo­rúban szerzett új területéről való, hadifogoly­nak deklarálták. Görögország érdekei. (Bukarest, május 25.) Athénból jelentik: A görög kormány félhivatalos újságja, a francia nyelvű „Messagère dAthenes", Olaszország várható akciójával kapcsolatban a következő­képen ismerteti Görögország álláspontját: Olaszországnak a háborúba való beavatko­zása két irányú akciónak a lehetőségét tárja elénk: akciót Ausztria-Magy­arország ellen és akciót Törökország ellen. Az első lehetőség nem érinti Görögországot, amely már a háború elején kijelentette az Adrián való érdektelen­ségét. Ha tehát Olaszország csak a monarchia ellen visel háborút és tengeri akciója csak az Adriára szorítkozik, Görögországnak semmi oka sem lesz, hogy kezdettől hangoztatott sem­legességét megszüntesse. De semlegességének megszüntetésére az antant ígéretei sem bírhatják rá Görögorszá­ NÉPSZAVA I. got, mert az ántant a mostani kormány köve­teléseit nem teljesítette és a területi integri­tásra vonatkozóan kért garanciákat nem adta meg.­­ Ha azonban Olaszország akciója nem csupán a nyugatra szorítkozik, hanem a keletre is ki­terjed s ha Olaszország részt vesz a Dardanellák ostromában vagy Kisázsiának azon a részén akar akciót kezdeni, amely Görögország érde­keit is érinti és veszedelemmel fenyegeti, akkor Görögországra az a feladat hárul, hogy a be­állott új helyzetet sürgősen mérlegelje és min­den rendelkezésére álló módot és eszközt meg­ragadjon, hogy veszedelemben forgó érdekeit megvédje. i a japán-kínai megegyezést. .*. Elhárították a hálaerő veszedelmét. Idegen hatalom sem Síiholtet, sem ssiptet nem szeresztet Japánban és Kínában. * Amerika fif£aic©£i8«* Pekingből érkezett távirat jelenti, hogy a japán-kínai megegyezés végleges szöve­gét a két hatalom képviselői a legközelebbi napokban aláírják. Ezzel megszűnik a köz­vetetten háborús veszedelem, amely lángba­borulással fenyegette a távoli keletet, de nem szűnik meg a nagyhatalmak versen­gése az ázsiai piacért, amely állandó üt­köző­pontja marad továbbra is imperialista terjeszkedésre törekvő államok külpoliti­kájának. Amerika például máris jelentke­zik. Amint egy pekingi hír mondja, az Egyesült Államok jegyzéket intézett a kí­nai kormányhoz, amelyben tudatja, hogy nem járul hozzá a japán-kínai kompro­misszumhoz, mert ez az Unió jogait Kína területén sérti és Amerika nem­ hajlandó megtűrni, hogy Japán kiszorítsa őt Kíná­ból. Ezen a ponton könnyen fölborulhat a sárga Ázsia békéje, éppen ezért, fokozott figyelemmel kell kísérni a japán kínai meg­egyezés nyomán támadó fejleményeket. Az egyezség ügyéről a következő távirati jelentések érkeztek: * * • Japán és Kína megegyezése. (Peking, május 25.) A Kína és Japán kö­zött létesült megegyezés jegyzőkönyvének aláírása a napokban megtörténik. Ezzel kap­csolatban egy kormánynyilatkozat azt mondja, hogy ezentúl idegen hatalom sem kikötőt, sem, szigetet nem szerezhet meg a két birodalomban. A japán külügyminiszter az egyez­ségről. (London, május 25.) A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból: Kató báró külügyminisz­ter a­ parlamentben interpellációkra adott válaszában kijelentette, hogy a kormány kompromisszumot kötött Kínával a háború elkerülése végett. Kiaocsau visszaadását Japán elhatározta, elég mielőtt a tárgyalást megkezdték. Idegen hatalom nem lépett közbe Kiaocsau átadása érdekében. k Az Unió tiltakozik­­ (London, május 25.) A Reuter-ügynökség jelenti Pekingből. Az Egyesült­ Államok kormánya jegyzékben közölte a kínai kor­mánnyal, hogy a japán-kínai egyezmény megkötéséhez nem járulhat hozzá, amennyi­ben az egyezmény az Egyesült Államok szerződésekben biztosított jogait, az Egye­sült Államok polgárainak Kínában élvezett jogait, Kína területi és politikai integritá­sát vagy a nyílt ajtó politikáját megsérti. Hasonló értelmű jegyzéket fog átnyújtani Amerika Japánban is. • UTOLSÓ HÍREK A törökök elsülyesztették a „Triumph" angol csatahajót. Az orosz „5»anteleimon"-t is török torpedó pusztította el. (Konstantinápoly, május 25.) — „Ma­gyar Távirati Iroda" : A „Triumph" nevű angol sorhajót ma délután a szároszi öböl­ben megtorpedózták. Az angol sorhajó el­sülyedt .A „Triumph" 1903-ban épült, 12.180 tonnás négy páncélos csatahajó volt. Felszerelése négy 25 centiméteres, tizennégy 19 centiméteres, ti­zennégy 7.6 centiméter­es, négy 5.7 centiméteres ágyúból és négy torpedólanszírozóból állott. A 12.500 lóerejű sorhajó 20.2 csomós sebességű volt.) * (Konstantinápoly, május 25.) Kiegészítő jelentések szerint a „Panteleimon" nevű orosz cirkálót e hó 22-én a Fekete-tengeren, a Bosporus bejárója közelében török tenger­alattjáró torpedózta meg. Az a hősiesség, amellyel a török haditenger­ részét oly szerencsével vezeti be tevékenysé­gét élénk örömet okoz, annál is inkább, mert most már senkinek sem fog eszébe jutni azt állítani, hogy a Fekete-tengeren Oroszország fölényben van. („M. T. I.") .* * # Németország szintén hadiállapot­ban levőnek tekinti magát Olasz­országgal szemben. (Berlin, május 25.) Illetékes helyen köz­lik: Az a körülmény, hogy Olaszország Né­metországnak formálisan nem üzente meg a háborút, nem akadályozza meg azt, hogy Németország az Ausztria-Magyarország­nak megüzent háború után Olaszországgal szemben ,szintén hadban levőnek tekintse magát Bülow elutazott Rómából. (Lugano, május 25.) Bülow herceg este fél 10 órakor hagyta el Rómát A Bülow-párral együtt utazott a vatikáni porosz kö­vet is, miután a vatikáni német ügyek inté­zését Luganoba helyezték­ át és a fikciót föntartották, mintha a követség Rómában maradt volna. Ezenkívül a vatikáni bajor követ, Weber báró, elutazott. Se a pálya­udvarhoz vivő úton, se a pályaudvaron sem­miféle incidens nem történt.. („M. T. I.") (Lugano, május 25.) Bülow herceg külön­vonata délelőtt fél 10 órakor haladt itt ké­réseiül, a második különvonat, Ausztria-Magyarország és Törökország nagykövetei­vel, egy órával később. A vatikáni porosz és bajor követ, akik Bülow herceg vonatá­ban tartózkodtak, a Grand Hotelben száll­tak meg. * * # Az olasz nagykövet elutazott (Berlin, május 25.) Bollati olasz nagykövet ma délután a külügyi hivatalban útlevelét kérte, amelyet hamarosan kézbesítettek is neki. Bollati nagykövet még az este elhagyta Berlint -ír . Az olaszok gondolnak a vereségre. (Milano, május 25.) A „Corriere della Sera" katonai szakértője írja: Olaszország tudja, hogy a tengeren csak súlyos áldozatok árán érheti el a győzelmet. Az adriai partok közelsége miatt az osztrák-magyar flotta támadásai az alig védhető olasz partvidék ellen nagyon meg vannak könnyítve és az

Next